Aktuális információk - második sor

Kedves Olvasóink!
2024. június 20-án technikai okok miatt elmarad a külső raktárból történő szállítás.
A június 17-én 12 óra után beérkező külső raktári kéréseinket csak június 25-én tudjuk szolgáltatni.
Köszönjük szíves megértésüket.

 

Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Ízelítő külföldi könyvújdonságainkból – jogtudomány

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2023-ban beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal a jogtudományi témájú köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

Handbook on local and regional governance

Handbook on local and regional governance. Cheltenham; Northampton (Ma.): Edward Elgar, 2023. xiv, 516 p. (Elgar handbooks in public administration and management)
OGYK jelzet: KK III/3145

Az Edwar Elgar kiadó gondozásában megjelenő kézikönyvben nemzetközileg elismert, a világ különböző tájairól érkező tudósok átfogó szemlélettel mutatják be azokat az elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt releváns, egymást kiegészítő aspektusokat, amelyek rávilágítanak a helyi és a regionális kormányzás legújabb fejleményeire. A kötet szerkesztője a portugál Filipe Teles, a helyi önkormányzás területének egyik vezető kutatója, számos témába vágó tanulmány és szakcikk szerzője.
A tanulmánykötet friss szemlélettel közelítve, alapvetően a már meglévő szakirodalomra épít annak érdekében, hogy tisztázza a tudományág hatókörét, valamint eszközöket, információkat és további kutatások tárgyát képező kérdéseket kínáljon a terület jobb megértéséhez és annak további feltárásához. Az egyes fejezetek elméleti és empirikus kontextust nyújtanak a helyi és regionális kormányzásról folyó aktuális vitákhoz, és egymással versengő elemzési szempontokat kínálnak a terület tanulmányozásához. A vizsgált témák között megtalálhatjuk a helyi önkormányzás szereplőinek, a demokráciának, a helynek, a méretnek és a hálózatoknak egymást keresztező funkcióit, korlátait, lehetőségeit és befolyását, valamint a társadalmi kohézió, a települések közötti decentralizáció és az új technológiák elemzését. Különösen nagy figyelmet fordítanak a kötet írásai a kapcsolati rendszerekre, ugyanis bemutatják azt is, hogy hogyan történik az erőforrások cseréje, hogyan koordinálják az egyes tevékenységeket, és hogyan hoznak kollektív hatású döntéseket a helyi és regionális kormányzás során a helyi közigazgatás szereplői, a kormányzati szinten működő szereplők és az egyes érintett intézmények.
A kézikönyv interdiszciplináris és nemzetközi hatókörű tanulmányai érdekes olvasmányt kínálnak mindazon hallgatók, gyakorlati szakemberek és kutatók számára, akik jobban meg akarják érteni a helyi és regionális szintű politikát és a szubnacionális kormányzást.

Who owns outer space

Who owns outer space? International law, astrophysics, and the sustainable development of space / Byers, Michael. Cambridge: Cambridge University Press, 2023. xii, 407 p. (Cambridge studies in international and comparative law)
OGYK jelzet: 933.116 (Nyitott raktár)

Az emberiség terjeszkedése az űrben felgyorsult és egyre több kockázatot jelent a környezetre és a biztonságra is, gondoljunk akár az űrszemétre, akár az aszteroidák becsapódására, vagy a műholdelhárító fegyverekre (ASAT).
Michael Byers nemzetközi jogász és Aaron Boley asztrofizikus e könyvben összegyűjti, meghatározza és vizsgálja ezeket a kihívásokat, és megvalósítható megoldásokat is javasolnak. Alapvető kérdéseket feszegetnek a következő témákat körbejárva: „Hogyan biztosíthatjuk, hogy az egész emberiség részesüljön az űrfejlesztésből, és ne csak a világ leggazdagabb emberei?” „Elkerülhető-e a háború az űrben?” A szerzők transzdiszciplinárisan közelítenek és közérthető módon magyarázzák el az űrtudomány, a nemzetközi jog és a globális kormányzás lényeges kérdéseit. Az űrrel kapcsolatos legújabb fejleményeket figyelembevéve olyan ismeretekkel és eszközökkel látják el az olvasót, melyekkel megértheti és megismerheti az űr jövőbeli fejlődésével kapcsolatban felmerülő kérdéseket és a kritikai fontosságú jogi, politikai és tudományos vitákat.

The right to a fair trial in international law

Amal Clooney - Philippa Webb: The right to a fair trial in international law. Oxford: Oxford University Press, 2023. [901]-931 p.
OGYK jelzet: KK III/9790

A tisztességes eljáráshoz való jog a nemzetközi jogban című kötet a nemzetközi jog azon forrásait gyűjti egybe, amelyek a témát a büntetőeljárásokkal összefüggésben határozzák meg. A könyv átfogóan mutatja be, hogy mit jelent a tisztességes eljáráshoz való jog a gyakorlatban, és olyan tényleges, a mindennapi gyakorlatban is előforduló helyzetekre helyezi a hangsúlyt, amelyekkel a jogalkalmazók és a bírák az eljárások során szembesülhetnek. A tizennégy fejezet mindegyike A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. cikkében meghatározott tisztességes eljáráshoz való jog egy-egy összetevőjét vizsgálja, és áttekinti a regionális emberi jogi bíróságok, a nemzetközi büntetőbíróságok, valamint az ENSZ emberi jogi szerveinek esetjogát.
A mű egyik szerzője Amal Clooney, nemzetközi joggal és emberi jogokkal foglalkozó ügyvéd. Ügyfeleit többek között a Nemzetközi Büntetőbíróság, a Nemzetközi Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt képviseli, és a politikai foglyokkal és a tömeges atrocitások áldozataival kapcsolatos ügyekre szakosodott. A monográfia másik szerzője Philippa Webb, a londoni King's College Dickson Poon School of Law nemzetközi közjogi professzora és a Twenty Essex ügyvédje. A nemzetközi jog szakértőjeként kormányoknak, magánszemélyeknek és vállalatoknak ad tanácsot nemzetközi és hazai bíróságok előtt, többek között a Nemzetközi Bíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága előtt folyó ügyekben.
A könyv, amely rávilágít a területet érintő nemzetközi joggyakorlatban érvényesülő konszenzusra és megosztottságra egyaránt, felbecsülhetetlen értékű segédanyagot jelent az egyik legalapvetőbb emberi jog megsértésével foglalkozó gyakorló szakemberek és tudósok számára.

Corruption, protection and justice in medieval Europe

Corruption, protection and justice in medieval Europe: a thousand-year history / Lyon, Jonathan R. Cambridge: Cambridge University Press, cop. 2023. xii, [7], 417 p.
OGYK jelzet: 933.053 (Nyitott raktár)vv

Mi volt a jogi szakemberek szerepe a középkorban és milyen felelősséggel járt a pozíciójuk? Hogyan változott ez az idők folyamán? A szerző, Jonathan R. Lyon, aki a chicagói egyetem professzora, ezzel az úttörő munkájával megkérdőjelezi azt a szokásos narratívát, melyben az európai „középkori” feudalizmust és a vazallusi rendszer helyét a „modern”, bürokrata és kormányzó állam veszi át. Ehelyett a jogászok helyzetére koncentrálva, az igazságszolgáltatás korrupt gyakorlatának folytonossága mellett érvel a 750 és 1800 közötti időszakban. Az egyház berkeiben működő jogi szakemberek szerepét vizsgálja a Karoling korszaktól és bemutatja, hogyan kapcsolódott össze tevékenységük az egyházi birtokokon a hatalommal való visszaéléssel és erőszakkal. Amikor 1250 után a világi jogászok száma és szerepe is megnőtt – beleértve ebbe a körbe a városokban és nagyobb területeken működő szakembereket is – ők nem a bürokratikus állam hivatalnokaivá váltak, hanem ugyanazokat a korrupt gyakorlatokat követték, mint korábban egyházi kollégáik. Ez az állítás megkérdőjelezi az erőszakos földesuraktól a felelős kormányzati tevékenységig tartó fejlődés mindezidáig vallott tudományos álláspontját.
A kötet tudományos igényű munka, mely a hatalomgyakorlás fejlődését mutatja be a középkorban – elsősorban Németország területére koncentrálva.

Legal tech and the future of civil justice

Engstrom, David Freeman: Legal tech and the future of civil justice. Cambridge: Cambridge University Press, 2023. xviii, 397 p.
OGYK: 933.091

Az új digitális technológiák – a mesterséges intelligencia-alapú jogi technológiai eszközöktől kezdve az online térben folyó eljárásokkal bezárólag – átalakítják a jogrendszert. A jogi technológiát övező viták nagy része azonban a "robotbírák" és "robotügyvédek" kissé ködös jövőjét vetíti előre. A könyvben megjelenő tanulmányok célja, hogy mintegy ellensúlyozva, korrigálva ezeket a mágikus gondolatokat, a közeljövőre és a középtávra összpontosítva konkrét, tapasztalatokon alapuló áttekintést, összegzést nyújtsanak az új digitális technológiáknak a pereskedésre és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre gyakorolt hatásáról. Milyen mértékben és milyen gyorsan fejlődhet a jogi technológia a szabályozási, a szervezeti és a technológiai korlátok mellett? Hogyan hatnak majd az új technológiák az ügyvédekre és a peres felekre, és hogyan kell alkalmazkodniuk mindehhez az eljárási szabályoknak? Hogyan szélesítheti ki, vagy adott esetben hogyan szűkítheti, korlátozhatja a technológia az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést? És hogyan kell megváltoznia az igazságügyi igazgatásnak ahhoz, hogy elősegítse az egészséges technológiai fejlődést és mindenki számára megnyissa a bíróságok kapuit? Ezeknek az alapvető kérdéseknek a megválaszolásával a kötet segít feltérképezni a gyorsan digitalizálódó jogrendszer lehetőségeit és veszélyeit, és megalapozott tanácsokat ad az ésszerű továbblépéshez.
Mivel a polgári peres eljárások világszerte egyre költségesebbé, időigényesebbé, és összetettebbé válnak, a tanulmányok szerzői szenvedélyesen, de ugyanakkor reálisan mutatják be, hogy a technológia hogyan segíthet a vitarendezési folyamatok racionalizálásában és átalakításában. A könyv azokra a lehetőségekre világít rá, amelyekkel a jogi technológiák által előidézett átalakulási folyamatot az igazságszolgáltatást előmozdító pozitív irányba lehet terelni.

You can't always say what you want

You can't always say what you want: the paradox of free speech / Baron, Dennis. Cambridge: Cambridge University Press, 2022. xx, 283 p.
OGYK jelzet 933.114 (Nyitott raktár)

Ebben az ambiciózus és időszerű munkájában Baron Dennis úgy kísérli meg feldolgozni a szólásszabadság széleskörű és folyamatosan fejlődő témáját, hogy mindeközben a nyelv jogi kontrolljának változásait is bemutatja. A kötet a szólásszabadsággal kapcsolatos mai jogszabályokat történelmi perspektívából vizsgálja. Az elmúlt kétszáz esztendő lenyűgöző példáival illusztrálva magyarázza el azokat a történelmi összefüggéseket, amelyek a véleménynyilvánítás jogi szabályozását érintették. Idővel a szólásszabadság iránti igény megnőtt és a technológiai fejlődésnek köszönhetően a kommunikációs eszközeink száma is. Ennek eredményeként a véleménynyilvánítással kapcsolatos elképzeléseinket számos kihívás éri. Napjainkban – sokkal inkább, mint korábban – szólásszabadsági paradoxonban élünk. A nagyobb hatalommal bíró véleménynyilvánítók jogokkal felvértezve próbálják az őket támadó kevesebb hatalommal rendelkező véleménynyilvánítókat elhallgattatni. A kötet jelentőségét az is adja, hogy – ha segítségével megértjük ennek a helyzetnek a kialakulását – szembe tudunk szállni azokkal a veszélyekkel, amelyek a szólásszabadságot fenyegetik.

Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo