Felszólalás adatai

Felszólalások:   59-85   85-106   107-126      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom és megkérdezem, hogy a kormány képviselője kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására november 5-én, hétfőn 16 óráig van lehetőség.

Soron következik a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/2937. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Kara Ákos államtitkár úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

KARA ÁKOS, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A digitális társadalom irányába történő elmozdulás, az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés új módját biztosítja az állampolgárok számára a mostani törvényjavaslat, amelyet tárgyalunk. A közszféra szervezetei is egyre növekvő mértékben támaszkodnak az internetre a lakosság számára alapvető fontosságú információk széles körének előállításában, illetve azok megismertetésében, gyűjtésében, valamint különböző elektronikus szolgáltatások nyújtásához. A magyar kormány továbbra is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az állampolgárok a digitális társadalom kínálta előnyökből minél inkább részesülhessenek, különös tekintettel az állam által nyújtott közszolgáltatásokhoz és információkhoz történő hozzáférés területén. Ennek érdekében is indítottunk el olyan kezdeményezéseket, mint például a digitális jártasság növelését sokszínű eszközökkel elősegítő úgynevezett „Digitális jólét” programsorozat különböző intézkedéseinek a tervezésekor, megvalósításakor.

A kormánynak a digitális jólét megteremtését szolgáló intézkedéseihez jól illeszkedik az Unió által 2016 őszén elfogadott, a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló irányelv. Ennek az irányelvnek az a célja, hogy a tagállamokban a közszférabeli szervezetek egységes szabályok és követelmények alapján tegyék akadálymentessé honlapjaikat és mobilalkalmazásaikat. Az európai polgárok egyre szélesebb köre fér hozzá a közszféra szervezeteinek honlapjain és mobilalkalmazásain az elérhető adatokhoz és szolgáltatásokhoz, ezért könnyebbé válik számukra az információhoz való hozzájutás, ezzel jogaikat hatékonyabban tudják érvényesíteni és életminőségük is javulhat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Mit jelent a gyakorlatban a honlapok és a mobilalkalmazások akadálymentesítése? Az akadálymentes honlap egy átlagos, a nem fogyatékkal élő felhasználó szempontjából pont úgy néz ki, mint egy nem akadálymentes. A különbség akkor látható, amikor valaki valamely képességében, például a látásában vagy hallásában korlátozott felhasználóként szeretné számára használható módon megnézni az oldalt, illetve arról információt szerezni.

Fontos kiemelni, hogy az akadálymentesítés az irányelv szerint nem egyenlő kizárólag a látássérültek igényeinek való megfeleléssel, hanem más típusú fogyatékkal élők speciális igényeit is figyelembe kell venni. Márpedig az esetlegesen érintett kör igen széles. Ha a statisztikai adatokra támaszkodunk, akkor jelenleg Magyarországon megközelítőleg 490 ezer fogyatékkal élő személy él, közülük több mint 80 ezer gyengén látó vagy vak. A másik jelentős érintetti kör az időseké, akik a korukból adódóan szembesülhetnek hasonló problémákkal, valamint bárki, akinek például átmenetileg kell ilyen helyzettel szembenéznie egy műtét, baleset vagy valamilyen más képességakadályozás, fogyatékosság esetén.

Néhány konkrét példával élve: egy honlap akkor akadálymentes, ha a szöveg olyan formátumban van, amit a szabványos felolvasószoftverek a látássérültek számára könnyen fel tudnak olvasni. Azt pedig biztosan sokan megtapasztalhatták már, hogy még egy jól látó embernek is gondot okozhat, hogy a mobiltelefont vagy tabletet használva az adott honlap betűmérete, kontrasztja a felhasználás szempontjából alkalmatlan, illetve nem jól alkalmazható. Egy akadálymentes honlappal kapcsolatban ez a jövőben már alapvetően elvárás lesz, hogy megfelelő módon lehessen használni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hatályos jogszabályok nem rendelkeznek külön a honlapokhoz és a mobilalkalmazásokhoz való akadálymentes hozzáférésről, ezért ennek az irányelvnek az átültetéséhez a speciális honlapokkal és mobilalkalmazásokkal kapcsolatos alapvető szabályok külön törvényben történő megalkotására van szükség. A tárgyalt törvényjavaslat az irányelvi rendelkezések átültetése révén olyan műszaki és technikai előírásokat vezet be, amelyek eddig csak a nemzetközi iránymutatásokban, illetve a szabványok önkéntes alkalmazásával jelentek meg a hazai gyakorlatban. Ezt se becsüljük le, voltak korábban olyanok, akik erre már figyeltek, de most nyilván így sokkal nagyobb lehetőség nyílik, illetve a törvényi szabályozás keretén belül szükséges, kötelező alkalmazása nyílik meg, így fogalmazhatok pontosan.

A törvényjavaslat tehát meghatározza a honlapok és a mobilalkalmazások alapvető akadálymentesítési követelményeit, amelyek a jogszabály szintjén nem konkrét technikai megoldásokat jelentenek, hanem elsősorban alapelveket határoznának meg, így például kezelhetőséget és érthetőséget.

(13.50)

Elfogadott technikákra és jó gyakorlatokra utalnak, például harmonizált szabványokra, amelyeket a honlapok és mobilalkalmazások tervezése, készítése és üzemeltetése során alkalmazni kell majd.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az internet technológiai alapjait önszabályozás keretében fejlesztő konzorcium gondozásában létezik egy nemzetközileg elfogadott szabálygyűjtemény, amely a weboldalak akadálymentes hozzáférhetőségének szabályait rögzíti. Erre alapozva elkészült egy, az irányelv által hivatkozott európai szabvány, amely magyar szabványként is közzé lett téve. A törvényjavaslat átveszi az ebben az irányelvben felállított védelmet, hogy amelyik honlap megfelel e szabvány előírásainak, azt úgy kell tekinteni, hogy teljesíti az akadálymentességi körülményeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslatban meghatározott feladatok jelentős technikai és szakmai felkészülést követelnek meg az érintett szervezetektől, a törvény végrehajtása 2019 őszétől 2021 nyaráig több lépcsőben történik. A törvényjavaslat az irányelvi kivételekhez igazodva néhány esetben lehetővé teszi, hogy bizonyos tartalmak, például online térképek, médiaszolgáltatások vagy bizonyos típusú honlapok, például iskolák, óvodák honlapjai átmenetileg vagy állandó jelleggel mentesüljenek a követelmények alól, mert a szabályozás figyelembe veszi, hogy nem áll rendelkezésre minden szervezetnél hatékony és könnyen alkalmazható technológiai eszköz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslatot hosszú szakmai előkészítés és egyeztetések előzték meg. Köszönjük a beérkezett, megküldött javaslatokat, véleményeket a fogyatékkal élők szervezeteitől, az őket képviselő szervezetektől.

Végezetül azt szeretném kérni tisztelt képviselőtársaimtól, hogy támogassák a törvényjavaslatot, és ne úgy tekintsük ezt, mint egy uniós irányelvi kötelezettséget, hanem úgy is, hogy a fogyatékkal élők közszolgáltatásokhoz és információkhoz való szélesebb körű hozzáférését tudjuk segíteni, a digitális jólét kiteljesítését tudjuk szolgálni, ami szerintünk alapvető elvárás egy XXI. századi társadalomban.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Kara Ákos államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Barcza Attila képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Magyarország Kormánya a Fidesz-frakcióval együtt mindig nagy hangsúlyt fektetett a fogyatékkal élők támogatására, életük könnyebbé tételére, akadálymentesítésére. A kormány célja a közszférabeli szervezetek honlapjának és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló törvényjavaslattal, hogy a felhasználók, különös tekintettel a fogyatékos személyek számára lehetővé tegye a közszférabeli szervezetek honlapjaihoz és mobilalkalmazásaihoz való akadálymentes hozzáférést. Ezen törvényjavaslat elfogadásával a meghatározott akadálymentesítési szabályok bevezetésre kerülnének a magyar jogrendszerbe, amely egyfajta jogi biztonságot adna a fogyatékkal élő felhasználóknak. Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos megjegyeznem, hogy a törvényjavaslat kiemelt céljának tekinti, hogy minden magyar állampolgár a közérdekű információkhoz egyenlő esélyű hozzáféréssel rendelkezzen az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor. A szabályozás arra irányul, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjai és mobilalkalmazásai akadálymentessé váljanak a felhasználók, különösen a fogyatékkal élő idősek számára.

Kiemelkedő, hogy a honlap és a mobilalkalmazások akadálymentesítése nem egyenlő a látássérültek igényeinek való megfeleléssel, hanem figyelembe kell venni a hallássérültek és a mozgássérültek helyzetét is.

Másrészt fontos érintetti kör az idősek, akik korukból adódóan szembesülnek ugyanezekkel a problémákkal, valamint bárki, akinek átmeneti állapota miatt korlátozott valamely képessége. A törvényjavaslat a honlapok és mobilalkalmazások alapvető akadálymentesítési követelményeit határozza meg, amelyek nem konkrét technikai megoldások, hanem elsősorban elvek, elfogadott technikák és jó gyakorlatok, amelyeket alkalmazni kell majd a honlapok és mobilalkalmazások tervezésekor, készítésekor és az üzemeltetés során.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatnak egyértelmű pozitív társadalmi hatása mutatkozik meg a fogyatékos személyek, idősek jogainak kiterjesztésében az interneten elérhető információkhoz és digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése révén. A törvényjavaslatban megfogalmazott előírások alkalmazása révén a valamely képességükben korlátozott személyek életminősége javul azáltal, hogy szélesebb körben férhetnek hozzá a közszféra honlapjain vagy mobilalkalmazásain keresztül az állam által nyújtott szolgáltatásokhoz, információkhoz, ami megkönnyíti a mindennapi életüket, és elősegíti jogaik érvényesítését.

Tisztelt Ház! A jelenlegi kormányzat messze többet tesz a fogyatékkal élők életminőségének jobbá tételéért az online környezetben, mint bármely korábbi kormány. Idén 6900 forint adókedvezményt kaptak a rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülők, valamint azok, akik olyan betegségben szenvednek, amely súlyos fogyatékosságnak számít. A kormány döntött arról is, hogy az ápolásra szoruló gyermekek után járó ápolási díj 100 ezer forintra emelkedik 2019. január 1-jétől. A Fidesz-frakció és a magyar kormány számára fontos a fogyatékkal élők és az idősek életének jobbá tétele. Ennek tudatában kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Stummer János képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

STUMMER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Azért kell valamilyenfajta nagyon komoly, általam nehezen értelmezhető párthűség, hogy valaki egy vezérszónoki felszólalásban ezt a 6900 forintos összeget be merje dobni a Ház asztalára annak a törvényjavaslatnak a tárgyalásakor, amikor olyan emberek sorsáról, információkhoz való hozzáféréséről beszélünk, akiknek minden lehetőséget meg kell adnia a magyar államnak ahhoz, hogy hozzáférjenek minden olyan információhoz, ami az ő életükhöz nélkülözhetetlenül szükséges. Rátérve a magunk észrevételeire, két szempontra szeretném az államtitkár úr, illetve az illetékes minisztérium figyelmét felhívni. Az egyik a tempó, amivel megérkezett a magyar államigazgatás ehhez a törvényjavaslathoz, a másik pedig, amire államtitkár úr is kitért  de erről majd szeretnék néhány konkrétumot is hallani, ha megengedi, és ha megtisztel vele , hogy pontosan milyen egyeztetések történtek a szakmai szervezetekkel, és pontosan kikkel ezzel kapcsolatban.

Felszólalásom elején szeretném rögzíteni talán a legfontosabbat: a Jobbik támogatni fogja a szóban forgó törvényjavaslatot. Ezen túlmenően őszinte örömünket fejezzük ki, hogy az érintett elektronikus felületek a törvény hatálybalépése után végre megérkeznek majd a XXI. századba 2018-ban. Államtitkár úr és fideszes képviselőtársam, nem haladunk a digitális társadalom felé, hanem ott vagyunk. Minden információ, ami körülöttünk van, ami számunkra és minden magyar állampolgár számára érdekes, azok döntő hányada és egyre nagyobb százaléka csak az interneten elérhető, csak digitális formában, elektronikus felületeken érhető el.

Ez a Ház asztalán lévő törvényjavaslat egy régi adósságot törleszt, ahol a végrehajtás körülményeinek különös jelentősége lesz, hiszen ezek a fejlesztések, illetve ezen irányok döntik majd el, hogy a fogyatékos embertársaink valóban használni tudják-e ezeket a weblapokat a későbbiekben. Én nem kisebb jelentőségű jogforrást citálnék ide a Ház elé, mint Magyarország Alaptörvényét. Eszerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármily megkülönböztetés, így például a fogyatékosság szerinti különbségtétel nélkül biztosítja, Magyarország pedig az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Jó, hogy itt van tehát ez a törvényjavaslat, de nem időben érkezett, hanem későn.

Van ennek korábbi előzménye is, még az Alaptörvényt, illetve azt a 2016-os eseményt megelőző előzménye is, mégpedig az, hogy a Magyar Országgyűlés 2007-ben csatlakozott az ENSZ azon kezdeményezéséhez, illetve ahhoz az ENSZ-egyezményhez, amely kimondja, hogy a fogyatékossággal élő emberek hátrányos megkülönböztetése az emberi méltóság súlyos megsértése.

(14.00)

Ugyanez az egyezmény megköveteli, hogy a fogyatékossággal élő személyek, másokkal teljesen egyenlő alapon, akadálymentesen férjenek hozzá az új információs és kommunikációs technológiákhoz. Igen, jól hallották, 2007-et mondtam. Éppen 11 éve annak, hogy a Ház elfogadta, befogadta ezt az egyezményt. Azóta pedig akkor még beláthatatlan mérvű technológiai fejlődés következett be, aminek mi magunk is tanúi, valahol elszenvedői is voltunk.

Arra szeretném felhívni a kormány figyelmét, hogy a jövőben ehhez képest ennél sokkal rövidebb reakcióidőre lesz szükség, hogy lépést tudjunk tartani az infokommunikációs technológiai tér ilyen mérvű fejlődésével. Amíg ezt a vezérszónoki felszólalást elmondom, ezekben az időkeretekben minden frakció elmondja saját maga véleményét ehhez a törvényjavaslathoz kapcsolódóan, szeretném nagy tisztelettel felhívni a figyelmüket arra a korántsem megkerülhetetlen jelentőségű tényre, hogy ez alatt a néhány perc alatt is rengeteg korábban használt technológia, felület és eszköztípus avul el, válik az új és folyamatosan megújuló környezetben használhatatlanná, válnak az ott tárolt és onnan hasznosítható információk hozzáférhetetlenné.

Az idei évtől kezdődően örvendetes módon most már külön Innovációs és Technológiai Minisztérium is felelős ezért a területért. Őket és az illetékes minisztert, államtitkárt, önöket is arra kérem, tegyenek meg mindent a továbbiakban a magyar államigazgatás ilyen téren tanúsított reakcióidejének megrövidítéséért.

A másik szempont, amit különösen szeretnék az önök figyelmébe ajánlani, az egyeztetés jelentősége. Ne csak a kötelező köröket fussák le az ilyenkor szükséges egyeztetésekkel kapcsolatban az érintett szakmai szervezetekkel, ne csak a pecsétjüket, illetve az aláírásukat keressék, hanem folytassanak valódi konzultációt az illetékes szakemberekkel és érintettekkel egyaránt, hogy valóságosan és a mindennapok rögvalóságában, a mindennapok gyakorlatában is legyen végre értelme ennek a vitának, ennek a törvénynek.

Ha erre nem kerül sor, hiába ez a vita, hiába a törvény, hiába az ebből következő fejlesztések, fogyatékos embertársaink számára nem lesznek valóban hozzáférhetőek az ezeken a felületeken tárolt információk. Ebből az előttünk fekvő törvényből egy nagyon bonyolult, sokrétű szakmai munka és nagyon sokrétű egyeztetéssorozat következik, különböző szabványokhoz történő alkalmazkodás is. Ne spórolják meg ezt a munkát, a politikai eszközök az önök rendelkezésére állnak mindehhez. Ezúton kérdezném tehát tisztelt államtitkár úrtól, hogy pontosan kikkel, hogyan, milyen szakmai szervezetekkel történtek meg ezek az előzetes egyeztetések.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Stummer képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának; és átadom az ülés vezetését Sneider Tamás alelnöktársamnak. Tessék, öné a szó.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jobbikos képviselőtársunk rögtön az általunk meghozott intézkedéseket és az arról szóló beszámolót támadja. A saját frakciójában előző ciklusban is itt ülő képviselőket kérdezze meg, hogy miért nem szavazták meg például a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását bővítő vagy segítő adócsomagokat, vagy éppen azokat a költségvetési növekményeket, amelyeket a fogyatékkal élő szervezetek legnagyobb érdekvédelmi szervezeteinek sikerült a költségvetési törvénybe beilleszteni. Ezt kérdezze meg képviselőtársaitól.A törvényre visszatérve, ha már a vezérszónoki felszólalásnál tartunk: azt látjuk a XXI. században, hogy az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek új módjai jelennek meg és kerülnek folyamatosan a középpontba. Az információt és a szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, például jelen esetben a közszférabeli szervezetek egyre növekvő mértékben támaszkodnak az internetre a lakosság számára nélkülözhetetlen információk és szolgáltatások széles körének előállításához, gyűjtéséhez és rendelkezésre bocsátásához.

A törvényjavaslat keretében az akadálymentesítés azon elveket és technikákat jelenti, amelyekre a honlapok és mobilalkalmazások tervezésekor, készítésekor, karbantartásakor és frissítésekor figyelemmel kell lenni annak érdekében, hogy azok akadálymentesebbé váljanak a felhasználók, különösen a fogyatékossággal élő személyek számára. A most előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló, 2016. október 26-ai európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályainak való megfelelést biztosítsa. Az irányelv 2016. december 2-án került kihirdetésre, és december 22-én lépett hatályba. Az irányelv célja, hogy a felhasználók számára  különös tekintettel a fogyatékkal élő személyekre  lehetővé tegye a közszférabeli szervezetek honlapjaihoz és mobilalkalmazásaihoz való akadálymentes hozzáférést. Az irányelvben meghatározott akadálymentesítési szabályok a magyar jogszabályokban eddig kifejezett módon így nem jelentek meg, ezért is van ez a külön törvényjavaslat.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapelvi szinten már rendelkezik a közérdekű információhoz egyenlő eséllyel történő hozzáférésről az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.

Az irányelv feladatainak végrehajtása több lépcsőben, 2019-2021 között történik. Fontos elfogadni ezeket a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tagállam, jelen esetben Magyarország az irányelvben foglalt szabályokat átültesse saját jogrendjébe, valamint meg kell jelölni azt a szervezetet is, ami ellátja majd a törvényjavaslat szerinti feladatok ellenőrzését és végrehajtását. Az ellenőrző szervezet kijelölését, valamint a részletes ellenőrzési szabályokat majd egy külön kormányrendelet fogja szabályozni.

A szabályozás külön törvényben történő megjelenítését az indokolja, hogy itt az irányelvi szabályok a tematikailag leginkább közelebb álló, fent említett jogszabályokba azok eltérő személyi hatályára, illetve speciális eljárásrendjére tekintettel nem illeszthetők rendszertanilag. Fentiek miatt az irányelv átültetéséhez szükséges a törvényi szintű, speciálisan a honlapokkal és mobilalkalmazásokkal kapcsolatos szabályok önálló törvényben való megalkotása.

A szabályozás arra irányul, erről már korábban fideszes képviselőtársam is beszélt, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjai és mobilalkalmazásai akadálymentessé váljanak a felhasználók számára. Fontos kiemelni, hogy az akadálymentesítés az irányelv szerint nem egyenlő a látássérültek igényének való megfeleléssel, hanem egyrészt más típusú fogyatékkal élőket is figyelembe kell venni, a legjellemzőbb csoport a hallássérültek és a mozgássérültek, vagy olyan mozgáskoordinációs zavarban szenvedők, akik például a számítógépes csatlakoztatót, egeret már nem tudják használni. Másrészt fontos érintetti kör az idősek köre, akik korukból adódóan szembesülnek ugyanezen problémákkal, valamint bárki, aki átmeneti állapota miatt valamilyen képességében korlátozott, egy baleset, egy műtét vagy bármilyen más esetből kifolyólag.

A törvényjavaslat a honlapok és mobilalkalmazások alapvető akadálymentesítési körülményeit határozza meg, amelyek nem konkrét technikai megoldások, hanem a kezelhetőség, érzékelhetőség, érthetőség elvén alapulnak, és olyan elfogadott jó gyakorlatok vagy technikák, amiket alkalmazni kell majd ezen honlapok és alkalmazások tervezésekor, készítésekor és üzemeltetése során. Az irányelv ugyan rendkívül tágan határozza meg a közszféra definícióját, az érintett szervezetek körét, ezek honlapjai között már most is vannak olyanok, amelyek teljesítik ezeket az akadálymentesítési követelményeket, és vannak olyanok, amelyek csak kisebb formai hibákkal bírnak. De el kell ismerni, vannak olyanok is, amelyeket átfogóan kell akadálymentesíteni a jövőben.

(Arató Gergelyt a jegyzői székben dr. Varga László váltja fel.)

Hasonlóan a középületek akadálymentesítési feladataihoz, a honlapok esetében is csak a konkrét esetben, az adott honlap vizsgálata során lehetséges annak pontos meghatározása, hogy milyen teendőkre is van szükség a teljes akadálymentesítéshez. A legfontosabb változás most az lesz, hogy míg eddig a honlapok készítőinek szakértelmétől, odafigyelésétől és egyedi körülményektől függött az adott honlap akadálymentesítése, ezután egységes jogszabályi kötelezettség és ellenőrzés hivatott biztosítani ezt az akadálymentességet.

Azt gondolom, hogy az elmúlt 8 évben sokat sikerült előrelépni a fogyatékkal élő személyek támogatásában, segítésében. Emlékszünk arra, hogy a Magyar Országgyűlés a 2015-2025 évekre szóló országos fogyatékosságügyi programot 2015 áprilisában fogadta el itt az Országgyűlésben; hozzáteszem, a Demokratikus Koalíció nem szavazataival, akik az országos fogyatékosságügyi program ellen szavaztak. Ez az új stratégia a korábbi évek értékelése alapján az eddigieknél hosszabb időtávban, új struktúrában, 11 évre határozza meg a fogyatékosságügyi szakpolitika legfőbb fejlesztési irányait.

Az előző évek tapasztalatainak figyelembevételével ez a program egyebek mellett hangsúlyosan kezeli a fogyatékos személyek családjainak kérdését, és külön fejezetben, kiemelten kezeli a többszörösen veszélyeztetett csoportokkal, köztük a fogyatékos gyermekekkel, a fogyatékos nőkkel, valamint a többszörös fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatban megteendő lépéseket.

(14.10)

Mind az egészségügy, mind az oktatás fontosságának hangsúlyát kiemelve, külön fejezetekben tűzi ki az ezzel kapcsolatos stratégiai célokat. A fogyatékos személyek teljes társadalmi részvételéhez hozzátartozik a munkavállalás is, ennek megfelelően a fogyatékosságügyi program foglalkoztatási fejezete meghatározza azokat a célokat, amelyek hozzájárulnak a fogyatékos személyek mind nagyobb arányú munkavállalásához. Ebben a szocialista időszakhoz képest óriási előrelépés történt, és a jövő évi költségvetésben is bővülnek az erre szánt források. A fentiek mellett a megfelelő minőségű szociális szolgáltatások és ellátások hozzáférhetőségének biztosításával a fogyatékos személyek fogyatékosságból adódó hátrányai leküzdhetőek.

Tisztelt Országgyűlés! Különböző, hazai és uniós forrásból megvalósult programokkal, az infokommunikációs távszolgáltatás kiépítésével, intézményi kiváltással, közszolgáltatások hozzáférhetőségének javításával, a nagy érdekvédelmi szervezetek és szolgáltatások támogatásának jelentős növelésével, segítőkutya-képzéssel, rehabilitációs és szülősegítő programokkal igyekeztünk segíteni az elmúlt években. Ez csak néhány példa arra, hogy a fogyatékkal élő honfitársaink és az ő családjaik is számíthatnak a kormányra és számíthatnak a kormánypártokra. A most előttünk fekvő javaslat is az ezen az úton való továbblépést szolgálja, így a KDNP frakciója támogatja azt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Köszönjük. Köszöntöm képviselőtársaimat. Megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak, az MSZP vezérszónokának.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nacsa képviselőtársamnak mondanám, hogy már többször a mai nap is elhangzott ellenzéki képviselők felszólalásaiban, hogy az ellenzék azért nem tud bizonyos törvénymódosító csomagokat vagy törvénymódosításokat megszavazni, mert hiába vannak benne pozitív elemek, ha mellette nagyon sok negatív elemmel találkozunk. És önök ezt az elmúlt nyolc évben elég tudatosan alkalmazták is, hogy rá lehessen utána kiabálni az ellenzéki képviselőkre, hogy semmi pozitív dolgot nem tudnak megszavazni. (Nacsa Lőrinc: Én nem kiabáltam!) Ajánlanám képviselő úrnak, hogy akkor innentől fogva tegye meg azt a szívességet nekünk, hogy amikor módosító indítványokat adunk be, ami pozitív irányba terelné egy-egy törvénymódosítás szerepét, azt innentől fogva támogassa. Ugyanazt kérem, amit ön kért mitőlünk. A Fideszes képviselőtársamnak mondom, csatlakozva a jobbikos képviselőtársamhoz, hogy ennél a törvénymódosításnál felhozni azt, hogy emelték az ellátásokat, a sérült vagy fogyatékos emberek ellátását, vagy azt, hogy a beteg gyermeküket ápolóknak megemelték az úgymond bérüket, akkor arról miért nem beszél, hogy aki a beteg testvérét ápolja, aki a beteg hozzátartozóját ápolja, édesanyját vagy édesapját, annak nem emelték meg olyan mértékben. Itt is különbséget tettek. Sikerült egy felemás törvényt megalkotniuk, ami igen, 33 ezer családnak segít, de az összes többinek nem. Különbséget tettek beteg és beteg között. Ezen el kellene gondolkodni!

És azon is el kellene gondolkodni, hogy mi, ép emberek  mert így szokták mondani  tényleg megteszünk-e mindent a fogyatékkal élők érdekében. És akkor néhány kérdést fel kell tennem. Amikor arról beszélünk, hogy a technika robbanásával most ezt a törvénymódosítást is itt meg fogjuk szavazni, akkor felteszem a kérdést, hogy ezek a technikai eszközök rendelkezésre állnak-e olyan mértékben a fogyatékkal élők számára, mondjuk, okostelefonok formájában vagy számítógépek, laptopok formájában, amilyen mértékben szükséges lenne.

Ebben tudnak-e támogatást nyújtani ezeknek az embernek? Készítettek-e tanulmányt, hogy hány embert kellene ennek a technikai robbanásnak elérnie? Ha már segíteni szeretnénk rajtuk, és természetes, hogy a mi kötelességünk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők ugyanúgy napi szinten minden olyan szolgáltatást igénybe tudjanak venni, amit az ép társaik úgymond igénybe vesznek.

Fel kell tenni a kérdést, hogy a fogyatékkal élők a tömegközlekedési eszközöket tudják-e olyan mértékben használni, mint az ép társaik. A fogyatékkal élők hozzájutnak-e azokhoz az alapvető szolgáltatásokhoz olyan mértékben és annyira egyszerűen  idézőjelbe teszem az „egyszerű” szót , mint az ép társaik. Megteszünk-e mindent annak érdekében, hogy ez megtörténjen, vagy csak egy hangzatos felszólalást teszünk, és elmondjuk, hogy a kormánypárt mennyi mindent tett az elmúlt nyolc évben ezeknek az embereknek az érdekében, leporoltuk, letudtuk, és kész, el van intézve.

Én azt gondolom, hogy ez nem erről szól. Sokkal, de sokkal többet kellene tenni ezekért az emberekért, mert ezek az emberek a mi jóindulatunkra vannak ráutalva, minden mértékben ki vannak szolgáltatva az ép társaiknak. És ez nem jól van így, mert én azt gondolom, hogy egyetlenegy ember sem kérte azt, hogy fogyatékosan jöjjön a világra, vagy netántán később olyan betegséget vagy sérüléseket szenvedjen, ami által fogyatékossá válik.

Úgyhogy én csak arra szeretnék kérni minden kormánypárti politikust, hogy egy kicsit szerényebben, mert ez a téma megérdemli azt, hogy szerényebben és egy kicsit magunkba nézve beszéljünk erről, és természetes, hogy támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Ezzel véget értek a vezérszónoki felszólalások, és kétperces hozzászólásokra van lehetőség. Mesterházy Attila képviselő úr jelezte hozzászólási szándékát. Öné a szó, képviselő úr.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nacsa képviselő úr itt leszúrta az ellenzéket rögtön a hozzászólásának az elején, hogy miért nem támogattuk ezt meg azt meg amazt. Szeretném képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy ha ilyen salátatörvényekbe csomagolják ezeket a kezdeményezéseket, akkor természetes  erről ma már volt szó, csak ön nem vett részt ebben a vitában, kicsit, pár órával később érkezett. Pont ma már szóba került ez a témakör, hogy ez egy ügyes kommunikációs fogás a kormányzat részéről, hogy olyanokat is, amivel egy ellenzék nem érthet egyet, meg olyanokat is, amiben még a szándékot is meg a célrendszert is elfogadhatónak tartjuk, sőt még a megoldást is, azt szépen egybe becsomagolják, ha megszavazzuk, az a baj, ha meg nem szavazzuk meg, az a baj. Tehát arra szeretném kérni, hogy legalább érvként ne használja már a saját gyakorlatukat, amivel az ellenzékkel akarnak kiszúrni, hogy azt kéri rajtunk számon, amiben nem mi dönthetünk, vagy nincsen mozgásterünk, hogy adott esetben szétválogassuk ezeket a dolgokat.

A másik, csak egy mondat erejéig, hogy államtitkár úr beszélt a digitális jólétről. Én most éppen több kérdést intéztem önökhöz a minisztériumba, hogy ez egy helyes irány a fogyatékos személyek esetében, hogy próbáljuk a digitális jólétüket ezáltal is segíteni. Ennél már csak egy jobb lenne, ha például a falun élő emberek digitális jólétét is tudnánk azáltal segíteni, hogy mondjuk, a wifi-ellátottsággal, szélessávúinternet-ellátottsággal vagy éppen a mobilhálózat teljes lefedettségével úgymond megkövetelnénk a szolgáltatóktól, hogy igenis ilyen irányú fejlesztéseket csináljanak, hiszen ez egyfajta esélyegyenlőségi kérdés is lenne. Nagyon sok embernek vidéken ez az egyetlen lehetősége arra, hogy bekapcsolódjon akár a munkaerőpiacra vagy lehetőségekhez jusson hozzá.

Tehát én azt kérném, javasolnám, és ebben fogom majd még zaklatni a minisztériumot, hogy ezen a területen valahogy tegyünk lépéseket, mert nagyon sok választópolgár keres meg ilyen típusú problémákkal kisebb településekről, tehát egy általánosabb gondról van szó, azt hiszem, nem csak egyedi esetekről. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük. Most Nacsa Lőrinc képviselő úrnak adom meg a szót, két percben.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Két rövid felvetésre szeretnék reagálni, az egyik, hogy az elmúlt, 2017-től visszaszámolt két évben több mint egymillió háztartáshoz jutott el hálózatfejlesztés és infrastruktúra-fejlesztés eredményeképpen a szélessávúinternet-hozzáférhetőség. De a mai vitának nem ez a témája, ezért Bangóné képviselő asszonynak szeretnék abban reagálni, hogy fölvetette azt, hogy de mi van az eszközökkel, mi van a különböző programokkal. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével közösen 2014-ben elindítottuk azt a videótolmács-szolgáltatási lehetőséget, amivel már az első két évben 309 ezer telefonhívást tudtak lebonyolítani videótolmács segítségével a fogyatékossággal élő honfitársaink, és utána erre a programra további 1 milliárd forintot nyertek el annak érdekében, hogy kibővítsék ezt a szolgáltatást. Valamint a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége és az Autisták Országos Szövetsége több mint 1,2 milliárd forintot nyertek el közösen, hogy a tagjaik körébe laptopot és táblagépet juttathassanak el, így több mint ezer emberhez jutott el abból a forrásból laptop, táblagép, és tovább bővítették ezeket a szolgáltatásokat, akár a videótolmács-szolgáltatásokat, és ez a program tovább fog bővülni a jövőben is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megadom a szót két percben Hajdu László képviselő úrnak, a DK-tól.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Ehhez a digitális jóléthez egyetlen bővített gondolat. Azt gondolom, hogy az előterjesztés támogatható, és támogatni is fogjuk.

(14.20)

Úgy gondolom, ez most önálló törvényként és nem csomagban érkezik, így ki lehet azt bogozni, hogy mit is támogatunk.

Inkább ennek a végrehajtása az, ami több lépcsőben lép be. Azt vetem föl, hogy a fogyatékos emberek is, mint ahogy minden állampolgár, egy-egy településen élnek, kis faluban, városban, nagyvárosban. Amikor az akadálymentesítés európai uniós ajánlását tették, tehát hogy akadálymentesek legyenek az intézmények, iskolák, óvodák és sok minden egyéb és a szegélykövek a közterületen, akkor nagy örömmel szavaztuk ezt meg; abban az időben még én is itt ültem. Aztán kiderült, hogy az önkormányzatnak kell ezt végrehajtani saját költségvetéséből, és igen-igen jelentős százmilliókat kell egy kerületi vagy nagyvárosi méretben az akadálymentesítésre elkölteni.

Nekünk ez a „Digitális jólét” településenként, mérettől függően mennyibe fog kerülni vajon? Mert azért azt is látni kell, hogy adófizető polgárok pénzéből fogjuk ezt megcsinálni, a fogyatékkal élő ember is természetesen fizet adót, de azt gondolom, az nem derül ki, hogy végül is ennek a forrása ilyen nagy mértékben, amit említett, hogy több mint 400 ezer embert érint, hogyan fog majd a gyakorlatban megvalósulni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most normál időkeretben megadom a szót Stummer János képviselő úrnak.

STUMMER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nacsa képviselő úr, engedje meg, hogy néhány gondolatot intézzek önhöz, mert egészen egyszerűen felháborít engem az a viselkedés, amit ön tanúsított itt. Jön nekünk ezzel az ócskasággal, itt ellenzéki képviselőtársaim már jelezték ezt, hogy mit és hogyan szavazott meg, illetve nem szavazott meg az ellenzék az előző ciklusban. Ez egy ócska trükk, amit maguk immár kilencedik éve a Magyar Országgyűlés keretei között csinálnak ezekkel a salátatörvényekkel. És ha maga azt kérte tőlem, hogy kérdezzem meg azokat a képviselőtársaimat, akik itt ültek az előző ciklusban, én meg azt kérem öntől, hogy a következő frakcióülésen meg kérdezze meg a maga képviselőtársait arról, hogy hogyan viszonyul ez a hozzáállás, ez a politikai hozzáállás a felelős kormányzás intézményéhez.Egy apróságot azért engedjenek meg! Itt a kormánypárti felszólalók mindegyike tömjénfüsttől illatozó felszólalásokkal, pátoszos beszédekkel magyarázták itt nekünk azt, hogy a jelenlegi magyar kormányzat mennyire elkötelezett a fogyatékos személyek életvitelét, illetve mindennapjainak jobbra fordítását illetőleg. Szeretnék az önök figyelmébe ajánlani egy friss KSH-kutatást. A friss KSH-kutatás pedig azt mondja, hogy 400 ezer fogyatékos személy van ma Magyarországon, s ezeknek a fogyatékos személyeknek az egyötöde, 20 százaléka gondolja azt és érzi azt, hogy a fogyatékosságából adódóan valamilyen hátrány éri őt a mindennapokban, akár a foglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon, akár a közlekedésben, akár az egészségügyi ellátás területén. Ez 80 ezer embert jelent hozzávetőlegesen. 80 ezer ember a maguk kormányzásának kilencedik évében még mindig úgy érzi, hogy az ő életében hátrányt jelent az, hogy fogyatékossá vált vagy fogyatékosként született erre a világra.

És maguk itt arról beszélnek, hogy milyen kiváló eredményeket ért el a kormány az utóbbi kilenc évben ezen a területen úgy, hogy maguk itt ülnek tízegynéhányan a kétharmados kormánykoalíció képviselőiként ebben a teremben most jelen pillanatban, és önök tudják a legjobban, hogy bármit megtehetnek 2010 óta a kétharmados felhatalmazásukkal a hátuk mögött, amihez éppen kedvük szottyan. És ha úgy tartaná úri jókedvük, és ha az önök látókörébe beletartoznának ezek az emberek mind a 80 ezren, majdhogynem egyik napról a másikra meg tudnák oldani ezeknek az embereknek a napi problémáit. Ezzel számoljanak el, fideszes képviselőtársaim! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most kétperces hozzászólásra van lehetőség. Megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Annyit szeretnék a vitához hozzátenni, hogy a Fidesz-kormány azzal kezdte az ámokfutását 2010 után, hogy rögtön elkezdte bevonszolni a mozgássérült és fogyatékkal élő embereket mindenféle hivatalok elé, és kiderítette róluk, hogy aki addig mondjuk, 85 százalékos rokkantsággal rendelkezett, az tulajdonképpen mostantól csak 27 (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), pedig senkinek nem nőtt ki a lába azóta. Önök ezt csinálták tömegesen. (Dr. Kovács Zoltán közbeszólására:) A felülvizsgálatot a Gyurcsány-kormány valóban elkezdte, de amit önök tömegesen műveltek ezzel, az minimum vállalhatatlan és minimum keresztényietlen magatartás volt.A másik pedig, hogy hosszasan tudnám sorolni azokat a törvényeket is, amelyeket a fideszes és KDNP-s képviselők nem szavaztak meg a 2002 és ’10 közötti kormányzás idején, pedig azok valóban az emberek javát szolgálták volna, akár béremelésekről van szó, akár a családi pótlék emeléséről; ilyen esetekben a Fidesz és a KDNP képviselői nemmel szavaztak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük. Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Kara Ákos államtitkár úrnak adom meg a szót.

KARA ÁKOS, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy pillanatra csak hadd idézzem fel, hogy miről szólt a törvényjavaslat, mert itt a végén elkanyarodtunk a lényegtől; amiről beszéltünk most, bár nyilván sok fontos dolog szóba került, de a mostani törvényjavaslatnak az a célja, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjait és mobilalkalmazásait akadálymentesíteni tudjuk. Egyébként szerintem egy ilyen fontos törvényjavaslatnál nyilván nagyon fontos, ha előkerülnek a fogyatékkal élőkkel, idős emberekkel kapcsolatban olyan gondolatok, hogy a digitális jóléthez, egyáltalán a digitális kor eszközeihez, szolgáltatásaihoz milyen módon tudnak hozzájutni, még akkor is, ha utalni kell arra ellenzéki képviselőtársam számára, hogy az általa hivatkozott felülvizsgálati időszak egy korábbi kormány, az önök kormányának a jogalkotásából származott, és azt kellett végrehajtani az akkori kormányhivatali rendszernek, struktúrának.

Szeretném megköszönni a képviselőtársaknak a mostani törvényjavaslathoz benyújtott támogató észrevételeket. A konkrét szervezetekre vonatkozó kérdésre tisztelt képviselőtársamnak szeretném jelezni, hogy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől, az Értelmi Sérültek Országos Szervezetétől, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségétől, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségétől érkezett a legtöbb javaslat. Voltak még más szervezetek szintén, akik küldtek észrevételt, javaslatot, és nyilván lehetőség szerint igyekeztünk ezek közül minél több javaslatot befogadni.

Egyébként, tisztelt képviselőtársaim, éppen az lesz az egyik legfontosabb feladata a törvény elfogadása esetén a kormányzatban ezzel foglalkozó kollégáknak, hogy a végrehajtásba, tehát a technikai háttér felállításába és az alkalmazás mindennapjaiba próbálják meg lehetőség szerint bevonni ezen érdekképviseleti szervezetek tapasztalatait.

Azt gondolom, hogy ez döntő lesz egyébként, a fogyatékkal élő embertársaink véleménye döntő kell hogy legyen majd ennek a törvénynek a konkrét gyakorlati alkalmazásánál, konkrét gyakorlati alkalmazásakor.

Ha megengedik nekem, külön reagálnék Mesterházy képviselő úr javaslatára, hiszen valóban megérkezett az ő javaslata, és megnyugtathatom, hogy elkészült a válasz. A válasz pedig tulajdonképpen világosan és egyértelműen fogalmaz, a kormányzat az elmúlt időszakban különböző fejlesztésekkel, különböző jogszabályi háttérrel, ha szabad az egyszerűség kedvéért így fogalmazni: jogi akadálymentesítéssel sokat tett azért, hogy például a szupergyors internet, tehát a gyors internet sok százezer háztartásba az elmúlt években eljuthasson.

Megnyugtathatom képviselőtársaimat, hogy a kormányzat továbbra is elszánt és eltökélt a digitalizációt szolgáló szupergyorsinternet-fejlesztés újabb szakaszára. Úgyhogy januártól megnyitjuk a szupergyorsinternet-fejlesztés második szakaszát, ahol már nem a 30 megabit/secundumot, hanem egy nagyobb sávszélességet fogunk preferálni. S valóban, ebben a januárban kezdődő újabb fejlesztési időszakban a „Magyar falvak” program keretében is egyre több háztartás felé szeretnénk eljutni a most szupergyorsnak nevezett, de egy későbbi időszakban már egy még nagyobb sávszélességet biztosító, nyilván a kor követelményeivel folyamatosan lépést tartó fejlesztések tekintetében.

(14.30)

Ebben a kormány elkötelezett, hiszen vannak nagyon jó példák Magyarországon, mint ahogy tudjuk, hogy a mobilhálózat területén a magyar hálózat a világ legjobb  mindig változik a pozíció egy-két helyet, de a világ legjobb  tíz hálózata között szerepel. Ennek ellenére kell hogy tudjanak arról, hogy elrendeltük annak a felülvizsgálatát, hogy például az autópályák mentén folyamatosan tudják, megszakítás, illetve szünet nélkül használni a mobilkészülékeiket, akik azt szeretnék.

Tehát nyilván minden olyan jobbító, javító fejlesztést, amelyre szükség van, azt folytatni fogunk, de azt gondolom, hogy vitán felül áll, hogy a „Digitális jólét” program keretében egyrészt képesség-, készségfejlesztési programot indítottunk, most már több mint százezer ember vett benne részt. Vitán felül áll, hogy a „Szupergyors internet” program egy sikeres program, hiszen sok százezer háztartáshoz jutottunk el az elmúlt években. Vitán felül áll, hogy a vidék, illetve Budapest viszonyában a fővárosra is jelentős forrásokat koncentráltunk, hiszen míg vidéken a szolgáltatói vállalásokkal, illetve kormányzati és EU-s forrásokkal, úgy a fővárosban, illetve a központi régióban kormányzati forrásokkal tudjuk biztosítani, hogy fejlesztésekben, például a szupergyors internet ügyében lépést tudjunk tartani. 2022 végére például az iskolai Diákháló-program keretében a szupergyors internetet fogjuk tudni biztosítani valamennyi magyar állami oktatási intézményben, beleértve természetesen a szakiskolai intézményeket is.

Úgyhogy azt gondolom, hogy összességében a digitalizáció tekintetében a kormány elkötelezett, nagyon jelentős forrásokat használtunk fel, és a következő időszakban is nagyon jelentős forrásokat szánunk különböző fejlesztésekre.

A mostani törvényjavaslat pedig természetesen  még egyszer mondom  azokra fókuszál és azokkal foglalkozik, hogy a fogyatékkal élő embertársaink számára, illetve családok számára, számukra is az információkhoz való hozzájutás, az alapvető tudáshoz, információkhoz való hozzáférés lehetőségét segíteni tudjuk.

Szeretném megerősíteni még egyszer, hogy mindenképpen további segítséget, együttműködést fogunk kérni, együtt fogunk működni azokkal az érdekképviseleti szervezetekkel, akik a törvény mostani szakaszában is segítették a munkánkat. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   59-85   85-106   107-126      Ülésnap adatai