Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendeltetése és céltételezése alapján azt gondolhatjuk, hogy ez a törvényjavaslat kiemelt figyelmet kíván a döntéshozók és az ország egésze részéről, és szerintem ez így is van, csak éppen a kiemelt figyelem annak elismerése lehetett volna, hogyha a kormány az ország fejlesztéséhez, a fenntartható fejlődés irányába való elmozdulásához, ennek a területrendszere alakításához egy kiváló jogi szabályozási eszközt nyújtott volna be, de sajnos nem erről van szó.A helyzet éppen ellenkező, mert itt a korábbi helyes irányok, vívmányok, az emberek egészséges környezethez való jogának és a természeti erőforrások és értékek védelméhez fűződő, alkotmányban rögzített jogának sárba tiprásáról van szó, és ez az Orbán-kormány esetében nem kivételes eset, mára ez már mindennapos, általános gyakorlat.

Magyarország az az ország, amely eddig elmondhatta magáról, hogy hosszú évtizedek óta nemzetközi összehasonlításban is magas szintű területi tervezési rendszert alakított ki az országostól a regionálisig, a megyei és helyi szintig, integrálva a szakpolitikák, az önkormányzatok, a civil társadalom törekvéseit, hosszú évekig számos fejlődési fázison keresztülvive, és ez így is volt. Magyarország az az ország, amely minderre, azt gondolom, hogy büszke lehet, de sajnos a második Orbán-kormány színre lépésével ez gyökeresen megváltozott.

Az a tervezet, amit T/18783. számon az előző ciklusban önök már benyújtottak, megjárta a bonyodalmas és hosszadalmas parlamenti utat, és a társadalmi konzultáció is zajlott, a zárószavazást pedig, államtitkár úr is említette, elfelejtették megvalósítani. Legyünk őszinték, nem csodálkozunk ezen, mert olyan külön jogokat biztosított volna, ami bizony kellemetlen lett volna a Fidesz-KDNP számára is abban az esetben, ha véletlenül mégsem nyeri meg a választásokat.

Tény, hogy az előző, T/18783. számú tervezet is három egybeolvasztott törvény jelentős felhígításáról szólt. A választások utáni újrabenyújtás érezhetően több mint vitatható választási rendszerrel megszerzett kétharmados hatalmukat nemcsak a tervezet sorszámában, hanem lényegi elemeiben is meghatározó, a korábbi törvény tartalmát kiüresítő, szinte megsemmisítő, fontos változásokat hozott, és ezeket az előírásokkal szemben nem kísérte sem újabb szakmai, sem értékelhető társadalmi egyeztetés.

(17.40)

Elég csak az új tervezet azon paragrafusát említeni, amely szerint, idézni fogom: „Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 4. § (3a) bekezdése szerinti esetekben egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapíthat meg.” Mindezt abban az országban, ahol gyakorlatilag azt tapasztaljuk, itt a parlamentben, kint az utcán, hogy minden törvény, minden döntés a beruházók, általában Fidesz-közeli vállalkozók érdekében történik. Érdemes visszaemlékezni államtitkár úr expozéjára, nemegyszer említette, hogy a beruházók érdekeinek meg kell felelni.

Az LMP álláspontja szerint az emberek érdekeinek kell megfelelni, a fenntartható fejlődés elveinek kell megfelelni, mert ha tönkretesszük azt a környezetet, amely biztosítja a fenntarthatóságot ökológiai és gazdasági szempontból, akkor a saját jövőnket fogjuk felemészteni.

De miről is szól az Étv. hivatkozott passzusa az állam építésügyi feladataira vonatkozóan? Arról szól, hogy a kormány, az építésügy gondoskodik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során építési tevékenységgel érintett telkekre, valamint az országos jelentőségű kulturális és sportrendeltetésű építmények telkeire, valamint azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények telkére vonatkozóan a kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait, az egyedi építési követelményeket és a területrendezési szabályokat.

A (3b) pont pedig azt mondja, hogy a (3a) bekezdésben meghatározott beruházásokkal összefüggő, különös hatósági eljárási szabályokat a kormány rendeletben állapíthatja meg. Márpedig a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak se szeri, se száma, a kormány bármely beruházást annak minősíthet, amire volt és van is példa, például egy-két török magánvállalkozó budapesti vagyonszerzéséhez és beruházásaihoz kétszer is hozott ilyen határozatot a kormány, de elég gondolni a Csarna-völgyi, legutóbb elhíresült kisvasútra, a veszélyes anyagokat tároló raktárakra és egyebekről nem is beszélve.

Ilyen alapon az egész ország minden telkét és beruházását, amit a Fidesz-kormány és csókosai akarnak, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá lehet tenni, és ezzel kilépni az amúgy is meggyengített törvény hatálya alól, ezúttal áthágva a helyi lakosság, az önkormányzatok, a szakmai szervezetek bármilyen jogos igényét, a korábbi területi terveit vagy a fejlesztési elképzeléseit a településeknek.

A kormány Budapestre már rátette a kezét a Budapest és az agglomeráció fejlesztéséről szóló 2018. évi XLIX. törvényben, és a mostani OTRT-tervezet azonban mindezeken tovább megy, a környezetvédelem szempontjából fontos övezeteket iktatnak ki, alapvető, a homályosítás és a jogértelmezés nehézségeit előrevetítő definíciós problémákat vet fel a törvényjavaslat. A korábbi törvényekben rögzített feltételeknél és követelményeknél alacsonyabb rendű kormány-, illetve miniszteri hatáskörbe utal döntéseket, odadobva a kormány kényének-kedvének ezt a területet.

Azt gondolom, hogy az LMP számára ez elfogadhatatlan, és köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)