Felszólalás adatai

Felszólalások:   128-139   140-150   150-151      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úr, ezt akkor tekinthetjük úgy, hogy már nem kíván hozzászólni a napirendi ponthoz? (Takács Szabolcs Ferenc: Nem.) Értem. Jelzem önöknek, tisztelt Országgyűlés, így, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulási megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/401. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Takács Szabolcs államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, előterjesztőnek. Parancsoljon!

TAKÁCS SZABOLCS FERENC, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat célja egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészt a Chilei Köztársaság közötti társulási megállapodás és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetése.

(13.10)

A megállapodás célja az Európai Unió és Chile között egy olyan politikai és gazdasági társulás létrehozása, amely a viszonosságon, a kölcsönös érdeken és a valamennyi alkalmazási területen fennálló kapcsolatok elmélyítésén alapul. A megállapodás hozzájárul az áruk, szolgáltatások és tőke kereskedelmének könnyítéséhez, a felek közötti kereskedelem, illetve a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi kapcsolatok kibővítéséhez, valamint a gazdasági, társadalmi, kulturális, pénzügyi és monetáris együttműködés fejlesztéséhez.

A latin-amerikai országok közül Chile volt az első, amellyel az Európai Unió társulási megállapodást kötött. A politikai és kereskedelmi együttműködésről szóló szerződés 2002-ben került aláírásra, 2003. február 1-jétől ideiglenesen alkalmazták, végül 2005. március 1-jén lépett hatályba. A megállapodás megkötését követően a 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban csatlakozott tagállamok egyetértettek az EU és Chile közötti együttműködés fenntartásával, és saját preferenciáik szerint lehetőséget kaptak az együttműködés szélesítésére és mélyítésére.

A megállapodáshoz csatolt, ezzel összhangban kidolgozott jegyzőkönyvek aláírásával a 13 újonnan csatlakozó tagállam  köztük Magyarország is  magára nézve kötelezőnek fogadta el a megállapodást, és vállalta annak nemzeti jogban történő kihirdetését.

A 2013. januári EU-CELAC-csúcs, azaz az Európai Unió és a latin-amerikai, illetve karibi térség országai közötti találkozó margóján rendezett EU-Chile-csúcstalálkozó közös nyilatkozata előirányozta a hatályos megállapodás átfogó felülvizsgálatának feltérképezését. A megállapodás modernizációjának lehetőségét feltáró, 2015-ben megkezdett folyamat az EU-Chile társulási bizottság 14. ülésén Santiagóban, 2017. január 31-én lezárult.

A tárgyalási felhatalmazást és a tárgyalási irányelveket az Európai Unió Tanácsa 2017. november 13-án fogadta el. A tárgyalások megfelelő ütemben haladnak, legutóbbi fordulóját 2018. május 17-én tartották, a soron következő fordulójára pedig június 21-én, illetve 22-én kerül sor.

Habár a megállapodás felülvizsgálata folyamatban van, és magyar részről támogatjuk annak modernizációjára irányuló törekvéseket, úgy látjuk, hogy ez a folyamat még évekig eltarthat, ezért vállalt kötelezettségünk teljesítése, azaz a megállapodás nemzeti jogban történő kihirdetése véleményünk szerint indokolt és javasolt.

Ami a Magyarország és Chile közötti bilaterális kapcsolatok tekintetében elmondható, az együttműködést aktívan ápoljuk és fejlesztjük, házelnöki látogatásra került sor, több alkalommal külügyminiszteri látogatásról beszélhetünk, a chilei képviselőháznak a két házelnöke is Budapestre látogatott a közelmúltban, és gyakorlatilag a külügyminisztériumok közötti együttműködés folyamatos, egyrészt kétoldalú keretek között, másrészt a multilaterális fórumok, így az ENSZ Közgyűlésének találkozójához kapcsolódóan. 2018 áprilisában 23 fővel megalakult a chilei képviselőház interparlamentáris uniójának, az IPU-nak a chilei-magyar bilaterális tagozata a ’18-22-es törvényhozási időszakra vonatkozóan. Tehát látható, hogy a kapcsolataink élénkek.

Ha a nagyobb képet nézzük, Chile Latin-Amerika egyik legnyitottabb, a világgazdaságba leginkább integrálódott gazdasága, területét, lakosságát, gazdasági és külkereskedelmi teljesítményét tekintve a latin-amerikai régió egyik legversenyképesebb országa. Az Európai Unió országaihoz fűződő viszony fejlesztése a chilei diplomácia egyik fontos célkitűzése. Az ország külkereskedelem-orientált, gazdaságának sikeréhez eddig is hozzájárult a 2002-ben kötött társulási megállapodás. A későbbiekben sem várható, hogy ez másképp alakulna. Azt látjuk, hogy a szerződő felek között zajló kereskedelem áruinak 96 százalékára már most is vámmentesség vonatkozik.

Tehát a latin-amerikai térség fontos, gazdaságilag nyitott az Európai Unió irányába, abszolút együttműködési szándékot tanúsító országról van szó. Úgyhogy a kormány részéről azt gondoljuk, hogy indokolt ennek a javaslatnak az elfogadása. Kérem, támogassa a tisztelt Ház. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Nagyon köszönöm. A vezérszónoki felszólalások sorában Balla Mihály képviselő úr, a Fidesz vezérszónoka az első. Parancsoljon!

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági kapcsolatok fejlesztése céljából magyar származású üzletemberek 2013-ban Santiagóban újjáalakították a chilei-magyar kereskedelmi kamarát, amely együttműködik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával. A két ország kapcsolatrendszerében azonban  nem kell magyaráznom  fontos volt az, hogy a nagyköveti szintű jelenlét is kiemelkedően fontossá vált. Ezért 2014-ben újranyílt Chilében a nagykövetségünk.Ugyanakkor a másik oldalról tekintve, az Európai Unió-Chile közötti kapcsolatban: a társulási megállapodás Chile számára is kiemelten fontos az Európai Unió és annak tagországaival való viszony fejlesztéséhez, és egy fontos diplomáciai célkitűzésük volt a társulási megállapodás. A latin-amerikai országok közül Chile volt az első, amellyel az Európai Unió társulási megállapodást kötött.

Magyarország szempontjából nézve pedig a déli nyitás keretében ténylegesen nyitottunk is számos külképviseletet az Egyenlítőtől délre. Ennek elsősorban nem szimbolikus a jelentősége, hiszen a kereskedelmi kapcsolatainkban a térségben Mexikó és Brazília után Chile a harmadik legnagyobb kereskedelemi partnerünk.

Mindez azt mutatja, hogy a most beterjesztett törvényjavaslat az Európai Unió és Chile közötti társulási megállapodásról Magyarország és Európa érdekeit helyesen és időszerűen ismerte fel, és nekünk is használ, külpolitikai irányvonalunkba illeszkedik. Ezért tisztelettel kérem a Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony, a Jobbik vezérszónoka következik. Parancsoljon!

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy elhangzott, az előttünk lévő törvényjavaslat az együttműködési, társulási megállapodás a Chilei Köztársasággal. Rendkívül fontos, hogy még szorosabbá, még egységesebbé tegyük a kapcsolatot a latin-amerikai országokkal. Üdvözítő, hogy a gazdasági együttműködés mellett a versenyképesség és az innováció fontosságára is felhívja a társulási megállapodás a figyelmet, és ebben további lépéseket kíván tenni.Különösen fontosnak gondoljuk az agrárpolitika területén szereplő intézkedési terveket, a növényegészségügyi intézkedések támogatását, hiszen tudjuk azt, hogy több esetben Magyarország is importál növénytermékeket, gyümölcsöket Chiléből. Ezenkívül fontosnak tartottam kiemelni a statisztikai mutatószámokban statisztikai együttműködéseket (sic!), hiszen fontos az, hogy a latin-amerikai országokkal is különböző összehasonlító trendelemzéseket és egyéb kimutatásokat végezzünk el.

Mindenképpen hangsúlyosnak látom azt, hogy a nemekkel kapcsolatos együttműködés megerősítéséről is szó van ebben a társulási megállapodásban, amely azért is fontos, hogy a nők könnyebben hozzáférjenek az alapvető jogaik teljes körű gyakorlásához, és erre a társulási megállapodás még további intézkedéseket tesz.

A Jobbik képviselőcsoportja üdvözli ezt a megállapodást a Chilei Köztársasággal, és támogatni fogja, különösen azért is, mert Chilében a családorientáció nagyon fontos, a családtagok rengeteg időt töltenek a gyermekkel. Én úgy gondolom, hogy követnünk kell őket, minél több minőségi időt töltsenek együtt a családok. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Gurmai Zita képviselő asszony, az MSZP vezérszónoka!

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Valóban, a latin-amerikai országok közül Chile volt az első, amellyel az Európai Unió társulási megállapodást kötött. A megállapodás megkötését követően 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban csatlakozott tagállamok nem tartották saját nemzeti érdekeikkel ütközőnek a chilei-uniós együttműködés fenntartását, sőt saját preferenciáik szerint lehetőséget kaptak az együttműködés szélesítésére és mélyítésére. Nyilván ezzel élt Magyarország is. Az előterjesztés szerint a magyar érdekeltség szempontjából kiemelendő, hogy a latin-amerikai térségen belül Mexikó és Brazília után Chile a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Ha megnézzük a KSH-adatokat, akkor Chile 2016-ban hazánk 62. legfontosabb kereskedelemi partnere volt. Ezzel két helyet lépett előre az előző évekhez viszonyítva. Ezzel kapcsolatosan azonban érdemes megjegyezni, hogy ennek a részaránya a teljes magyar külkereskedelemben sajnálatos módon csak 0,1 százalék, azaz az exportunk nem érte el a 90 millió dollárt, és ennek is a felét a Mercedes és a Suzuki tette ki.

(13.20)

Az előterjesztés arról sajnálatos módon nem beszél, hogy 2017 első hét hónapjában sajnálatos módon a magyar export 25 százalékkal, 42 millió dollárra esett az előző év azonos időszakához képest. Érdemes lenne megvizsgálni, és örömmel veszem az államtitkár úr válaszát, hogy mi okozta ezt.

Felmerül a kérdés, hiszen a déli nyitás apropóján 2014-ben újra megnyitottuk a 2009-ben bezárt magyar külképviseletet, és ha azt is elemezzük, hogy mindössze a külképviselet újranyitása után egyetlen kétoldalú egyezményt sikerült megkötni a szezonális munkavállalási vízumok kérdésében, és amint látjuk, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok sem fejlődtek elvárt mértékben, vajon ennek mi az oka, mert szerintem a dinamizmus ebben abszolút megvan. Azt sem értem, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház a Chilében működő kirendeltségét miért zárta be.

Ahogy az előterjesztés is fogalmaz, az Európai Közösség és Chile között létrejött megállapodás megkötése után csatlakozott tagállamok saját preferenciáik szerint lehetőséget kaptak az együttműködés szélesítésére. Én egy picit sajnálom, hogy ezt mélységében nem lehetett megtenni, de örömmel hallgatom az államtitkár úr válaszát, és ettől függetlenül, miután rendkívül fontosnak tartjuk ezt az ügyet, a Magyar Szocialista Párt támogatja a megállapodást, valamint a csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalások következnének, de nem jelentkezett erre senki. Megkérdezem, hogy képviselői felszólalásként kíváne még valaki élni ezzel a lehetőséggel. (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az államtitkár urat, hogy kíváne szólni. (Takács Szabolcs Ferenc jelzésére:) Parancsoljon!

TAKÁCS SZABOLCS FERENC, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Gurmai Zita képviselő asszony kérdésére reflektálva annyit szeretnék jelezni, hogy a déli kapcsolatok fejlesztése a most újonnan megalakuló kormány külpolitikájában továbbra is kiemelt szerepet kap, nyilvánvalóan a nagykövetség újranyitása is ebbe a folyamatba illeszkedik. Az sajnálatos, hogy egy kétoldalú kereskedelmi forgalomban időnként vannak hullámvölgyek, ez egy-egy termék vagy termékcsoport átmeneti leállását jelentheti, de nyilvánvalóan azon dolgozunk, hogy az a nyitás, amit a kormány meghirdetett 2010-től kezdődően gyakorlatilag mind keleti, mind déli irányba, továbbra is fokozatos legyen. Azt hiszem, a nagykövetségek ilyen mértékű újranyitása ezt szolgálja. Nyilvánvalóan a nemzetközi együttműködésben kell egy kis időt adni annak, hogy egy-egy reláció felfejlődjön, úgyhogy várunk néhány évet, aztán remélem, ha ez a munka konzekvens lesz, akkor pozitív folyamatról tudunk majd beszámolni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most napirend utáni felszólalás következik.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Meddig még?” címmel. Parancsoljon!

Felszólalások:   128-139   140-150   150-151      Ülésnap adatai