Felszólalás adatai

Felszólalások:   27-36   37-68   69-82      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön, azaz holnap 16 óráig van lehetőség.Most soron következik az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3292. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiük számára elérhető.

Most megadom a szót Tuzson Bence államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, a Miniszterelnökség államtitkárának. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jelentős jogszabály áll előttünk itt az Országgyűlésben, hiszen a civil szervezetek támogatása, a támogatási környezet felülvizsgálata kötelességünk, hiszen a folyamatos működésük biztosítása, a fejlődésük a támogatási rendszertől nagymértékben függ. Ez azért is így van, mert 2010-2016 között 144 milliárd forintról jelentősen megnőtt a támogatás összege is 240 milliárd forintra a mai napig, tehát jelentős változásról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam, a magyar költségvetés a valódi civil szervezetek támogatására különösen nagy hangsúlyt fektet.A Nemzeti Együttműködési Alap az egyik olyan szervezet, egy jelentős szervezet, amely különösen foglalkozik a civil szervezetek támogatásával. Ennek a költségvetési kerete is folyamatosan növekedett. A 2012-es létrejöttétől 2018-ig 3,4 milliárd forintról jelentős növekedéssel 5,3 milliárd forintra nőtt a támogatás összege, és a 2019-es költségvetésben már 5,9 milliárd forintos támogatás szerepel. Tehát a támogatásnak ezen az ágán is jelentős támogatásnövekedésről beszélhetünk.

A jelen törvénynek az a célja, hogy az adminisztrációs terheket próbáljuk meg csökkenteni és egyfajta ösztönzőket bevezetni annak érdekében, hogy a civil szervezetek a lehetőségeiket minél jobban használják ki, azaz az adománygyűjtő tevékenységüket a valós civil szervezetek esetében, az adománygyűjtő tevékenységüket is a szakmai tevékenységükhöz ösztönözzük és ennek megfelelő, ehhez kapcsolódó állami támogatások is folyamatosan növekedjenek, valamint hogy egyre több szervezet, egyre több egyesület legyen képes ezeket a támogatásokat igénybe venni. Hiszen nagyon sok olyan szervezetről beszélünk, amelynek egészen kicsi működési költsége van, és a korábbi szabályozás bizonyos értelemben kizárta, vagy kimaradtak a szabályozás alapján ezek a szervezetek a támogatás folyamatából, így szeretnénk, ha ezek a szervezetek is egyre inkább támogatott szervezetek lehetnének.

Így az adománygyűjtő tevékenység előmozdítása érdekében tartalmaz javaslatokat ez a jogszabály, valamint az egyszerűsített támogatások igénybevételére is, hiszen ilyen formában egy új támogatási formaként megjelenhetnek támogatások, valamint az egyedi támogatások esetében a keretösszeg növekedésével is elő lehet segíteni a civil szervezetek működését, a rugalmas támogatások igénybevételét.

Egyrészt az adománygyűjtő tevékenység egy nagyon fontos tevékenység a civil szervezetek életében, és fontos az, hogy a társadalom valós támogatást nyújtson ezeknek a szervezeteknek, és azokat a szervezeteket, amelyek valós társadalmi támogatással rendelkeznek, az állam is megbecsülje. Ezért a mostani javaslat 5 százalékról 10 százalékra emelné azt a pályázati keretet, amelyet ezek a civil szervezetek megkaphatnak, és ezzel a változással egyébként azok a kis szervezetek is, amelyek 100-200 ezer forint között gazdálkodtak, jelentős számú ilyen szervezet van, azok is támogatásban részesülhetnek.

Ez az úgynevezett normatív támogatás eddig 400 civil szervezetet érintett Magyarországon, ennyien pályáztak, és olyan 60-70 milliárd forintot jelentett Magyarországon. Ennek a változásnak a következtében megnőhet ez a szám, jelentősen megnőhet ez a szám, és a támogatási keretösszeg is a duplájára növekedhet.

A korábbi rendszerben az alap kétszer írt ki pályázatot, és a két pályázat egymástól teljesen elkülönülő jellegű pályázat volt. Egyrészt voltak az úgynevezett működési típusú támogatások, és a működési típusú támogatások mellett viszont léteztek az olyan támogatások, amelyek kifejezetten a szakmai tevékenységet támogatták. Ez azonban két ág volt, és két egymástól elkülönülő ág a pályázati rendszerben. A mostani módosítás következtében ezt a két ágat lehet összehozni, egyszerűsíteni és az adminisztrációs terheket is csökkenteni, hiszen olyan változásról beszélünk, aminek következtében most már a szervezeteknek nem kell két pályázatot benyújtani, hanem a módosítás következtében ezt egy pályázatban megtehetik.

Azaz megváltozik az a rendszer, ami korábban volt, az a rendszer, hogy voltak működési típusú támogatások és a másik oldalon pedig a szakmai tevékenység támogatása. Ennek a kettőnek az összevonásával jóval leegyszerűsödhet a működése ezeknek a szervezeteknek, a működése abból a szempontból is, hogy az adminisztráció jóval kisebb lesz, jóval egyszerűbben lehet majd feldolgozni a szervezetek részéről azokat a pályázati lapokat, amelyek egyébként ezt a két pályázati formát most már egyszerűsítve, egy pályázatba foglalva, egyként lehet most már a későbbiekben beadni.

(13.00)

Tehát 2019-től kezdődően jelentősen egyszerűsödne a pályázati rendszer, jelentősen bővülnének a pályázati lehetőségek, és ennek az egyszerűsítésnek a következtében a valódi civil szervezetek valós támogatásban és növekvő támogatásban részesülhetnének. Hangsúlyozni szeretném azt, hogy ennek a mostani jogszabálynak a célja az, hogy a valós szakmai tevékenységet végző és társadalmi támogatással rendelkező civil szervezeteket segítsük, ezeknek a működését segítsük elő a későbbiek során is.

Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy 2012-től kezdve a Nemzeti Együttműködési Alap szervezete változatlan formában működik, hiszen 9 fős tanács vezeti ezt a szervezetet, ez koordinálja a tevékenységét, és öt 9 fős kollégium is működik benne, a 9 fős kollégiumok a döntéshozó testületek ezekben a szervezetekben.

Kérem, hogy képviselőtársaim fontolják meg ennek a törvényjavaslatnak a rendelkezéseit, és kérem támogatásukat a törvényhozásban is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Demeter Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvénye az ember elidegeníthetetlen jogaként rögzíti az egyesülés és gyülekezés szabadságát. Az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége ezen alapvető emberi jog esetében akként merül fel, hogy köteles e jogot védelemben részesíteni, továbbá pedig annak zavartalan gyakorlását elősegíteni. A Magyar Országgyűlés 2011-ben megalkotta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló, jelenleg is hatályos törvényt. Ebben a törvényben kerül kifejtésre, hogy egyáltalán milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy civil szervezetek alakulhassanak, mi a megalakulásuk jogi procedúrájának pontos menete, valamint hogy milyen működési kereteket kötelesek betartani tevékenységük folytatása és az általuk képviselt érdekek megvédése során.

A civil közhasznú szervezetek, illetve egyesületek nagyon fontos szerepet töltenek be szerte a világon napjaink társadalmaiban. A demokrácia egyik sarokkövének tekinthető a munkásságuk, mivel a polgárok egy bizonyos csoportjának érdekét kívánják érvényesíteni a közéletben azáltal, hogy párbeszédet folytatnak a mindenkori kormánnyal.

Valóban elismerésre méltó az a tevékenység, amit folytatnak, legyen szó akár országos, akár helyi érdekeltségű csoportok érdekeinek a képviseletéről. Ezek a szervezetek egyfajta kapcsot jelentenek a közhatalom és a civil lakosság különböző csoportjai között. Éppen ezért Magyarország Kormánya kiemelt társadalmi érdekként kezeli a civil szervezetek támogatását. Az előttünk fekvő törvényjavaslat is tulajdonképpen ezt a célt kívánja erősíteni azáltal, hogy növelni szándékozik azon szervezetek számát, amelyek miniszteri egyedi támogatásban részesülnek, továbbá duplájára emeli a civil szervezeteknek nyújtható normatív támogatás mértékét, valamint csökkenteni kívánja a szervezetek működésével összefüggő, azokat terhelő adminisztrációs tevékenységeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jogalkotó hatalom alkotmányos kötelessége az egyesülés jogának a védelme és gyakorlásának zavartalan biztosítása, az adandó jogsértések esetén pedig a hatékony jogvédelmi mechanizmus megteremtése. Jelen törvényjavaslat elfogadásával az említett alkotmányos kötelességünknek tudunk eleget tenni, és pozitív elképzelésnek tartom a kormányzat részéről a javaslatban szereplő azon alapvető célkitűzést, amely arra sarkallja a civil szervezeteket, hogy minél hatékonyabb eszközökkel igyekezzenek a saját bevételeik növelését elérni, ahogyan ezt államtitkár úr is kiemelte. Ezt azért fontos újból és újból hangsúlyozni, hiszen a javaslat értelmében a gyűjtött adományok mértékéhez igazodóan, azzal arányos mértékű támogatást kapnának a civil szervezetek, vagyis minél több adományt sikerül gyűjteniük, annál több állami támogatást nyernek el.

Tehát a Ház asztalán fekvő törvényjavaslatban kilátásba helyezett módosítások a civiltörvényben szereplő támogatásokat érintik. Meglátásom szerint ezek a módosítások alkalmasak lehetnek arra, hogy ösztönző erőként hassanak a civil szervezetek önerőből megvalósuló forrásteremtésének növelésére, és kiemelendő, hogy a javaslatnak köszönhetően törvényi szintű rögzítést nyernek egyes kategóriák, mint például a helyi igényekre és közösségi érdekekre reflektáló, az adott közösség tagjait bevonó szervezetek, melyek munkájának támogatása valóban kiemelt társadalmi érdek.

Tisztelt Országgyűlés! Ezen tervezett módosítások is azt a társadalompolitikai célt kívánják szolgálni, hogy minél több polgárban erősítse azt a szándékot, hogy civil szervezetet alapítson, vagy pedig egy már meglévőhöz csatlakozzon. A szervezetek létezésének és aktív működésének köszönhetően lesz színes a közélet. A pluralizmus pedig a demokrácia egyik alapköve. Éppen ezért a javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja, és tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy önök is tegyék ezt. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Szávay István képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője, aki felszólalását, vezérszónoklatát az emelvényen mondja el. Parancsoljon, jegyző úr, öné a szó.

SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Néhány általános megjegyzést szabadjon az elején összefoglalásként elmondani. Az egyik ilyen megjegyzés, amit összefoglalásként mondhatunk, hogy ismét  nem először, sőt a civiltörvény történetében sem először  egy olyan javaslat fekszik előttünk, egy olyan javaslattal van dolgunk, amelyben vannak üdvözlendő, jó és helyes elemek, olyan elemek, amelyek valós problémákra és a civil szervezetek valós igényeire reagálnak. Örülök, hogy ebben egyetértünk képviselőtársammal. Abban már nem biztos, hogy egyet fogunk érteni a nekem bólogató Nacsa Lőrinc képviselő úrral, hogy ugyanakkor ebben a javaslatban sajnos olyan elemek is vannak  amelyeket szintén megszokhattunk önöktől , amelyek viszont az átláthatatlanságot növelik, és a fideszes pártállam erősítésének az irányába hatnak. Másrészt megint egy olyan javaslatot láthatunk, amihez most egy olyan kormánypárti hozzászólás hangzott el, amelyről ismét feltételezhető, hogy képviselő úr az ülés előtt nem sokkal kapta meg valamelyik minisztériumból a felszólalását, különben valószínűleg nem mondta volna el kritikátlanul ezeket a dicsőítő mondatokat a javaslat kapcsán.

(13.10)

Nézzük először az anyagiakat, hisz tulajdonképpen erről van szó! Államtitkár úr, egész elképesztőnek tartom azt a szemfényvesztést, amivel ön elkezdte itt a felszólalását azzal kapcsolatban, hogy a polgári kormány micsoda mértékben megnövelte a civil szervezeteknek adható támogatások arányát. (Tuzson Bence és Nacsa Lőrinc: Így van!) 3,3 milliárdról 5 milliárd forintra sikerült ’12-től kezdve emelni azt az összeget, ami a szocialista kormányzás utolsó évében 8 milliárd forint volt, államtitkár úr. Én erre nem lennék annyira büszke az önök helyében.

A Jobbik egyébként minden évben élt módosító javaslattal. Önök reálértéken számolva a szocialista kormányzás alatt erre a célra biztosított összegnek a felét sem adják ma oda azoknak a civil szervezeteknek, ráadásul ennek az elosztásának a módját lényegesen megszigorították. Nyilván ezt is a kormány alá rendelték. Miközben a Nemzeti Civil Alapprogramon kuratóriumában tízből egy kormánydelegált volt, és kilencet a civilek választottak, aközben önök olyan rendszert hoztak létre a Nemzeti Együttműködési Alappal, hogy mind a tanácsban, mind pedig a kuratóriumunkban a kilenc tagból hat tulajdonképpen a Fidesztől nyeri a kinevezését, és ők döntenek az egyébként  még egyszer mondom  feleakkora összegnek az elköltéséről, mint amekkorát a különösebben nem polgárbarát és a civil szervezetek ügyét annyira nem felkaroló vagy legalábbis ezt nem annyira hangoztató szocialista kormányzás tette annak idején.

Ha már a NEA-nál járunk, a Nemzeti Együttműködési Alap élén önöknek tökéletesen megfelel az a Csizmadia László, aki az önök rendszerét és rezsimét is ugyanolyan szervilizmussal szolgálja ki, mint ahogy kiszolgálta annak idején a kommunistákat. Be is fogok adni egy módosító javaslatot, ami arról fog szólni, hogy sem a NEA, sem a tanács, sem a kollégiumok tagjai ne lehessenek olyanok, akik bármiféle szerepet az előző pártállam idején vállaltak, majd pedig az önök nemzeti és keresztény kormányzása ezt majd szépen le fogja szavazni, mert önöknek megfelelnek az egykori szocialista elvtársak, ha önöket is ugyanilyen szervilizmussal kiszolgálják.

Önök tehát arra az emberre bízzák a Nemzeti Együttműködési Alap 5,5 milliárd forintját, aki a CÖF nevű, kamu civil szervezet vezetőjeként folyamatos botrányokba keveredik; éveken át nem volt hajlandó félmilliárd forintnyi, tulajdonképpen közpénzzel  hiszen a Magyar Villamos Művektől kapta  elszámolni. Ehhez önök és a kormány még védelmet is nyújtott neki, hiszen megpróbálták megmagyarázni, hogy a közpénz miért nem közpénz, majd amikor végre évek után sikerült kiperelni belőle némi információt, akkor az derült ki, hogy 443 millió forintot saját maguk reklámozására, 4,5 percnyi kisfilmre költöttek el úgy egyébként, hogy ezekben még korábbról bevágott felvételek is voltak. Ez percenként 98 millió forintjába került, kedves képviselőtársaim az adófizetőknek, miközben a CÖF honlapjáról az derül ki, hogy az önreklámra költött összegnek a töredékét sem fordították az általuk propagált tevékenységek egyébként tényleges elvégzésére. Egyébként ez az összeg, ez a percenként 98 millió forint pontosan 246-szor annyi pénzébe került az adófizetőknek, mint az Oscar-díjas Mindenki című filmalkotásra a Filmalap által szánt percenként 400 ezer forint.

Én a feljelentésemet megtettem csalás, sikkasztás és hűtlen kezelés gyanújával, ez egyébként érinti Csizmadia urat és társaságát, mind pedig azokat a vezetőket, akik a Villamos Művek részéről ezt a kifizetést és annak a teljesítését jóváhagyták. Csizmadia úrnak pedig innen üzenem, hogy pár héttel ezelőtt azzal fenyegetett, hogy jogi következményei lesznek az állításaimnak. Csizmadia úr, legyen kedves és pereljen akkor be, várom, mert akkor talán ki fog derülni, hogy önök mire költötték a félmilliárd forintot. Megismétlem innen is: arra költötték, hogy ebből finanszírozták a Vona Gábort Gyurcsány Ferenccel összemosó és lejárató plakátkampányt. Önök ezt a pénzt erre költötték, Csizmadia úr.

No, nézzük akkor magát a törvényt részletesen és pontok szerint is! Az egyik legfontosabb dolog, amit mi természetesen üdvözölni szeretnénk, erre az előttem felszólalók is részben kitértek: egyrészt az elején megtörténik a normatív és az egyszerűsített támogatás definiálása, ez nyilvánvalóan helyes technikai módosítás. Szövegszerűen is bekerül a törvénybe, hogy ez alatt mit értünk.

Ami mindenképpen jó irány, az, hogy az összegyűjtött adományok után adható normatív támogatás arányát 5-ről 10 százalékra kívánja emelni a javaslat. Ez nyilvánvalóan ösztönzi a civil szervezeteket az adománygyűjtésre, mint ahogy az elhangzott, egyébként az 5 százalék olyan csekély összeget jelentett eddig, hogy tulajdonképpen nem érte meg a bajlódást.

Tehát hogy világos legyen, arról van szó, hogy bizonyos civil szervezetek, ha adományokat gyűjtenek, akkor ennek az adománynak az éves összegének az 5 százalékát pályázás nélkül, normatív támogatásként megkaphatták. Az irány tehát jó, mi viszont az elmozdulást kevésnek tartjuk.

Annak a megfontolását kérem önöktől, államtitkár úrtól és a kormánypárti képviselőktől, hogy ezt az összeget emeljük föl 15 százalékra. Ehhez valószínűleg szükséges lesz a rendelkezésre álló keret növelése is. Tavaly az ilyen formában elnyert összeg egyébként 64 millió forint volt, amely a rendelkezésre álló keretet nem merítette ki; nyilván ezért, mert a javaslat 5-ről 10 százalékra emelné ezt a keretet, mert a rendelkezésre álló összeget nem merítették ki. Azért nem merítették ki, mert az 5 százalék olyan kevés volt, hogy miközben elképesztő bürokratikus akadályokat kell leküzdeni, a legtöbb szervezet számára ez tulajdonképpen nem érte meg. Tehát 64 millió forint volt, államtitkár úr, szeretném felhívni a figyelmét, ha idefigyelne, nem 60 és 70 milliárd. (Tuzson Bence jelzésére:) Nem baj, majd a jegyzőkönyvben benne lesz. Tehát nem 60 és 70 milliárd forintról beszélünk, mint ahogy azt államtitkár úr mondta, hanem 64 millió forintról összesen. Azért ez talán nem ugyanaz. Tehát ezt mindenképpen üdvözöljük, és kérjük annak a megfontolását, hogy ezen a kereten egy kicsit még próbáljunk emelni.

Másrészt meg egyébként, hogy kicsit magam ellen is beszéljek vagy a beszédem koherenciája ellen is szóljak, egy picit azért csodálkozunk ezen a javaslaton, hiszen ez egyik-másik részről a politikai alapú elbírálások ellen is hathat. Nagyon sok civil szervezet nem föltétlen csak azért nem pályázott, mert túlzottan bürokratikus volt, hanem azért, mert éveken keresztül pályázott, csak éppen a helyi fideszes kiskirályok ezt nem tartották támogatásra méltónak, és egy idő után ráuntak. Úgyhogy ez a lehetőség most megnyílik, főleg, ha emelkedik. Főleg, ha önök elfogadják azt a javaslatunkat, hogy ez 15 százalék legyen, akkor még több olyan szervezet juthat támogatáshoz, akik eddig esetleg ezt politikai okok miatt nem tehették meg.

A következő pont…  elnök úr, közben jelezném, hogy nem látom az időmet, illetve az órámat.

ELNÖK: Azért nem látja, képviselő úr, jegyző úr, mert nem tette be a helyén a kártyáját, de én mérem az időt. 23-ig van idő, tehát önnek még van 6 perce.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. A javaslat következő pontja a határon túli magyar civil szervezetek definícióját teszi pontosabbá. Ezt szintén jónak és helyesnek tartjuk, hiszen a magyar állam az általa támogatni kívánt külhoni magyar civil szervezetek számára kiköti, hogy azoknak az adott ország jogszabályai alapján kell működniük.Ez már csak azért is fontos, hiszen az egyes szomszédos országokban némileg eltérnek a civil szervezetekre vonatkozó szabályok, sőt egyébként a civil szervezetek működési formái is eltérőek lehetnek. Gondoljunk például Felvidék esetében az úgynevezett polgári társulásokra, tehát ennek a rögzítése szintén jó irány véleményünk szerint.

Amivel viszont nem tudunk egyetérteni és ami nyilván az átláthatatlanságot és a visszaélésekre való lehetőséget növeli, az a miniszteri keret 10-ről 15 százalékra való növelése. Ezzel nyilvánvalóan nő a miniszteri mozgástér, csökken az átláthatóság, a transzparencia a döntéshozatalban.

Az indoklás szerint az így beadott pályázatok számának növekedése miatt van erre szükség, illetve amiatt, hogy így évente több alkalommal is kaphassanak bizonyos szervezetek egyedi miniszteri döntés alapján támogatást. Mi itt az indoklással sem tudunk egyetérteni. Egy szervezet esetében legyen már bőven elég, ha évente egyszer kap, egyébként is politikai kijárás alapján támogatást.

Illetve nyilván felmerül a kérdés az időzítés tekintetében, hogy vajon nem arról van-e szó, kedves kormánypárti képviselőtársaim, hogy az önkormányzati választások előtt önök megpróbálják az eddigieknél is könnyebben kitömni az önökhöz közel álló civil szervezeteket; mert hogy szerintünk egyébként igen, erről van szó.

Egyébként pedig a Bethlen Gábor Alap esetében évek óta tapasztalhatjuk, hogy milyen következményekkel jár a széles miniszteri döntéshozatali jogosítvány, amelyet a kormány egyébként rendre ki is használt, méghozzá pontosan arra, amire mi már kezdetben, a 2010-es évek elején felhívtuk a figyelmet, hogy a miniszteri döntéshozatali lehetőségnek a növelése pontosan arra szolgál, hogy kisebb legyen az átláthatóság és így tíz- és százmillió forintokkal lehessen kistafírozni az önökhöz közel álló, sőt az önök zsoldjába álló külhoni magyar civil szervezeteket.

(13.20)

Ez a javaslat, amely a miniszteri mozgásteret a pályázati összegek 10-ről 15 százalékának felhasználására növeli, nyilvánvalóan ebbe az irányba indul el, úgy, hogy egyébként  még egyszer hangsúlyozom  így is kétharmados többségben vannak mind a tanácsban, mind pedig a kuratóriumokban a tulajdonképpen a Fidesztől megbízatásukat kapó személyek, és csak egyharmad a civilek által közvetlenül választott tagok aránya.

Ami a költségtérítések módosítására vonatkozik, itt arról van szó, hogy a költségtérítés esetén a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétharmadát, az eddigiekben szereplő összeg feléhez képest a kétharmadát nem haladhatja meg. Itt tulajdonképpen egy technikai célú módosításról van szó. Nem csodálkozom rajta, hogy sem államtitkár úr az expozéjában, sem Demeter képviselő úr a vezérszónoklatában erre nem tért ki. Itt ugyanis arról van szó, hogy egy jogi nonszensz, egy jogi ellentmondás keletkezett, ugyanis egy miniszteri rendelet szabályozta ezt a kérdést, méghozzá a törvénnyel ellentétes módon. Ezért felmerül a kérdés a minisztériumi jogászokat illetően, hogy hogyan születhetett meg egy hatályos törvénnyel ellentétes miniszteri rendelet, de akkor ez most itt legalább rendezésre kerül.

Amit nem értünk, és ezzel kapcsolatban túl sok kérdést eddig még nem tettem fel önnek, államtitkár úr, de akkor tiszteljen meg azzal, hogy legalább arra a kevésre válaszolni fog, amit felteszünk. Az 5. §-ban szerepel, hogy a kormány mire kap felhatalmazást: például az alapkezelő szervének jogutódlása esetén felmerülő átadás-átvételi eljárás szabályainak rendeletben való megállapítására. Az indoklás meglehetősen szűken fogalmaz. Az indoklás tulajdonképpen ugyanezt az egy mondatot írja le, csak más sorrenddel, hogy ennek bele kell kerülnie. Miért kell ennek bekerülni ebbe, államtitkár úr? Azt szeretném kérdezni, hogy ennek mi az oka, miért van erre szükség, mi a cél, ez azt jelenti-e, hogy valamilyen módon át akarják alakítani vagy esetleg meg akarják-e szüntetni ezt a rendszert.

Amivel pedig megint nem tudunk egyetérteni, sőt nemhogy nem tudunk egyetérteni, hanem egészen elképesztően döbbenetesnek tartjuk, az az utolsó paragrafus, amely arról szól, hogy hatályát veszti az a rendelkezés, miszerint nem jogosult az alapból működő támogatásra az a civil szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesült támogatásban. Miért kell ezt kivenni, államtitkár úr? Tehát miért kell erősíteni annak a lehetőségét, hogy bizonyos civil szervezetek különböző helyekről tudjanak adott esetben ugyanarra a célra vagy hasonló célra pályázati vagy támogatási forrásokhoz jutni? Évek óta verem az asztalt a Nemzeti összetartozás bizottságában, évek óta kérem az államtitkárt, és évek óta azért nem fogadjuk el a zárszámadást, illetve az ezzel kapcsolatos beszámolókat sem, mert a Bethlen Gábor Alap esetében is azt látjuk, hogy annyira széttagolt a döntéshozatal és annyira sok helyen van lehetőség párhuzamosságra külhoni magyar civil szervezetek esetében is, hogy a működésükhöz és a programjaikhoz forrásokat kapjanak, ami egyáltalán nem az átláthatóság irányába halad, sőt gyakorlatilag visszaélésekre ad lehetőséget.

Ha jól értem  és akkor cáfoljon meg, államtitkár úr, ha nem jól értem, bár a költségvetési törvényt nem lehet nagyon máshogy érteni , önök kinyitnák azt a lehetőséget, hogy ha a költségvetési törvénybe belevesznek önök számára kedves civil szervezeteket tíz- és százmillió forintokkal… Egyébként élek a gyanúperrel, hogy itt például a Rákóczi Szövetségről lehet szó, amely évek óta benne van a költségvetésben, majd ezen kívül egyébként még ötven különböző helyről kap pénzt. Ez persze nem lenne feltétlenül probléma a programokat és az elvégzett munkát illetően, azért ezt szeretném hangsúlyozni, még mielőtt a Lokál majd megint megírja, hogy a határon túli magyarokat támadja a Jobbik. Tehát nem ez a probléma. Minden civil szervezetnek jusson annyi pénz, amilyen fontos és amilyen hasznos munkát végez, de ez történjen átlátható módon. Az, hogy önök bevesznek a költségvetési törvénybe bizonyos civil szervezeteket tíz- és százmillió forintokkal, majd ezek a civil szervezetek még az összes létező minisztériumnál, alapnál, bizottságnál és miniszteri keretnél külön tudnak még pályázni, és ezek után még azt is feloldják, hogy a Nemzeti Együttműködési Alaphoz benyújthassanak, erre egyszerűen mi szükség van? Tehát az a civil szervezet, amelyik ötven- meg százmillió forintokat kap a költségvetésből, miért kell hogy pár millió forinttal még adott esetben ide is bepályázzon? Ennek a leghatározottabban ellene vagyunk. Önök tulajdonképpen még egy zsebet hoznak létre arra, hogy összevissza lehessen hasonló célokra pályázni. Ez nyilvánvalóan nem az átláthatóság és nem a pénzek szakszerű elköltésének irányába mutat.

Egyelőre tartózkodó álláspontra helyezkedünk a törvényt illetően. Több módosító javaslattal fogunk élni, illetve tisztelettel várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, jegyző úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos jogszabály fekszik előttünk, és hadd szóljak a konkrét törvényjavaslat előtt egypár szót a civil szféráról. Azt látjuk, hogy ma Magyarországon közel 62 ezer civil szervezet dolgozik a szabadidő, a sport, a kultúra, a szociális ellátás, az egészségügy, a hagyományőrzés, a településfejlesztés témakörében helyi, regionális és egész országos hatáskörrel. Ne feledkezzünk meg azokról az egyházi, nemzetiségi és határon túli háttérrel rendelkező civil szervezetekről sem, akik értékmegőrző és értékteremtő munkát végeznek ma a magyar társadalomban. Azt gondolom, hogy a kormány és a kormánypártok nagyra becsülik ezeknek a civil szervezeteknek a munkáját, hiszen áldozatos munkát végeznek napról napra, nagyon fontos területeken végeznek áldozatos munkát. Sok helyen egyébként államtól átvállalt feladatokat végeznek, sok helyen pedig kiegészítik az állam feladatait, és a legfontosabb, hogy közösséget építenek, közösséget szerveznek.

Ezzel szemben van egy törpe kisebbség, egy társadalmi beágyazottsággal nem rendelkező, ugyanakkor jelentős külföldi finanszírozással és jelentős médiával rendelkező törpe kisebbség, egy olyan magukat jogvédőnek mondó, de igazából emberi jogi fundamentalista szervezetek, akik egyébként politikai befolyást szeretnének szerezni, de a választásokon nem szeretnék magukat megméretni. Ezeket összefoglaló néven akár Soros-szervezeteknek is hívhatnánk. Azt látjuk, hogy sokkal hangosabbak annál, mint amilyen társadalmi munkát végeznek, sokkal jelentősebb finanszírozást kapnak, mint amekkora a társadalmi beágyazottságuk. De hál’ istennek ez csak egy nagyon pici kisebbség, és az a 62 ezer tényleg civil szervezet pedig az ország és a nemzet, a közösségek érdekében működnek. Itt szeretném megköszönni a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében annak a több mint 300 ezer önkéntesnek is a munkáját, akik akár évente csak egyszer, egy-két alkalommal vagy hétről hétre segítik a valódi civil szervezetek munkáját, akik részt vállalnak abban, és keményen dolgoznak ingyen azért, hogy a közösségüket előrébb lendítsék.

Szávay képviselőtársam meglepődött azon, hogy a civil szervezetek finanszírozása megnőtt az utóbbi években 2010 óta. (Tordai Bence: Felére csökkent!) De meglepődött azon, hogy államtitkár úr azt mondta, hogy nőtt  ezt akartam mondani. Elhoztam önnek a Statisztikai Hivatal adatait. A Statisztikai Hivatal azt mondja, hogy míg 2010 előtt stagnált vagy inkább kicsit csökkent a civil szervezetek háromféle támogatási formája, 2010 óta egy folyamatos növekmény tapasztalható. Egyrészt a civil szervezetek alaptevékenysége és gazdálkodási bevételei 2010-ben 170 milliárd forintot tettek ki, 2016-ban pedig már 224 milliárd forintot. Amire államtitkár úr is utalt, a teljes állami támogatás is nőtt, ebben része van a NEA-nak is. De egyébként számos, a kormányzat különböző államtitkárságainál, minisztériumokban fellelhető pályázati rendszerekben, mint a „Családbarát közgondolkodás” pályázata, a hagyományőrző pályázatok, a határon túli pályázatok, az egyházi, nemzetiségi civil szervezeteknek kiírt pályázatok, a sportegyesületeknek kiírt pályázatok, ha ezeket is belevesszük, 144 milliárd forint volt 2010-ben az állami támogatás, és 240 milliárd forint 2016-ban. Azt gondolom, hogy egy közel 100 milliárd forintos növekményt csökkenésnek, felére csökkenésnek nevezni minimum tévedés.

A magántámogatások is nőttek. Ez azt jelenti, hogy mivel az emberek fizetései is nőttek, a cégek bevételei is nőttek, ezért több pénzt tudtak fordítani adományozásra, jótékonykodásra. Azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon helyes irány. 2010-ben 109 milliárd volt a magántámogatás, 2016-ban 166 milliárd. Azt gondolom, hogy ezek a számok magukért beszélnek. Ha mind a három kategóriát összeadjuk, akkor a 2010-es 423 milliárd forintos civil szervezeti bevételhez képest 2016-ban már 630 milliárd forint állt rendelkezésre a civil szervezeteknek. Azt gondolom, nagyon fontos volt az elmúlt években, hogy 2016 végén a Magyar Országgyűlés döntött arról, hogy a civil szervezetek működési feltételeit és működési kereteit sokkal jobban leegyszerűsítette, bürokráciacsökkentést hajtottunk végre. Sajnáljuk, hogy akkor a szocialista frakció volt az egyetlen, amely a civil szervezetek működési feltételeinek javítására nemmel szavazott, mindenki más az Országgyűlésben el tudta fogadni, hogy a valódi civil szervezeteknek egy könnyítést jelent ez a dolog.

Jobbikos képviselőtársam szavaira szeretnék reagálni. A jogutódlás kérdésében itt arról van szó, hogy mivel a kormányzati struktúra átalakult, így a civil szervezetek felügyelete és a NEA-rendszer is átkerült a Miniszterelnökségre az EMMI-ből. Így az EMET után majd a Bethlen Gábor Alapkezelő fogja ellátni a jövőben, hiszen egy másik minisztériumhoz került, és az a minisztérium már nem tudja ellátni a felügyeletet. Itt erről van szó a jogutódlás kérdésében.

Azt mondani pedig, hogy a költségvetési sorokból százmilliókat kapott szervezetek fognak még egyszer kapni, az nyilvánvalóan szándékos csúsztatás, hiszen ön is tudja, hogy 50 millió forintos bevétel, ami a felső határa. Tehát nem kaphat szervezet támogatást, amelyik 50 millió forintos bevételt elért. Egyedül visszatérítendő támogatást kaphat, aki meghaladta az 50 millió forintot. Tehát nem beszélhetünk itt több száz millió forintos szervezetekről.

(13.30)

(A jegyzői székben Földi Lászlót dr. Tiba István váltja fel.)

Ami a módosító javaslatát illeti a pártállami időkből: ezt a Jobbik alapszabályába adja be, hiszen ott MSZMP-tag nyugodtan lehet jobbikos. Korábban így volt, és a kecskeméti, hajdúsámsoni, mezőkövesdi, ceglédi (Bana Tibor: A kormány tele van…  Z. Kárpát Dániel: Nézz már körül a saját kormányodban!  Az elnök csenget.) alapszervezeteikben is rendszeresen előfordult. Illetve volt egy pénzügyminiszter-jelöltjük is, aki aztán nem lett pénzügyminiszter, de még a pénzügyminiszter-jelöltjük is az MSZMP tagja volt a hetvenes évektől kezdve végig. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.  Z. Kárpát Dániel: Nézz már körül az államtitkárok között!  Az elnök csenget.)

Az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban és a civil szervezetek működési környezetének javításával kapcsolatban három témát szeretnék kiemelni most a vezérszónoki felszólalásomban. Az egyik egy nagyon üdvözlendő elem, ami nem ebben a törvényben van, hanem a kormányrendelet módosította, az pedig az, hogy a helyi szintű pici, kis működési költséggel rendelkező civil szervezetek, amelyek nem érik el az éves 5 milliós forintos bevételüket, azok jogosultsági alapon  a keret kimerüléséig  egy maximum 200 ezer forintos támogatást kérhetnek, pusztán jogosultsági alapon. Tehát itt kikerül a pályázati adminisztráció jelentős része ezeknél a kisközösségeknél. Mi azt gondoljuk, hogy a kisközösségeket támogatni nagyon fontos, és kiterjesztjük ezt a támogatást, hogy minél többen tudjanak élni ezzel a támogatással, akiknek nincsen kapacitásuk a pályázati adminisztrációt lefolytatni, akkor már jogosultsági alapon is fognak kapni támogatást.

A másik, amit ki szeretnék emelni, az az adminisztráció csökkentése, a kétfajta NEA-pályázat összevonása, így a civil szervezeteknek egyfajta pályázati adminisztrációt, egyfajta pályázati kiírást és egyfajta feltételrendszert kell csak megismerniük, elolvasniuk és utána ez alapján pályázniuk. A két benyújtási határidő is mindig egy hónapon belül volt, ez talán pluszterhet rótt a civil szervezetekre, és nagyon helyes, hogy ez most egyszerűsödik a törvényjavaslat kapcsán.

Amit még el szeretnék mondani, és már többen említették előttem, az az adománygyűjtés kiegészítésének a megduplázása. Nagyon fontosnak tartom azt, ha vannak önszerveződések, vannak közösségépítő tevékenységek, amihez a közösség is maga hozzájárul, és sikerül egy fontos cél érdekében valamennyi adományt összegyűjteni, akkor az állam ezt most az 5-ről 10 százalékra való emeléssel ki tudja egészíteni, hogy a cél mindenképpen meg tudjon valósulni. Mi ezt mindenképpen üdvözlendőnek és előremutatónak tartjuk.

Azt gondolom, hogy 2010 óta folyamatosan növekszenek a civil szektor bevételei. Azt gondolom, hogy a közösségépítés, az értékmegőrzés és az értékteremtés kiemelt szempontja a kormányzatnak és a Fidesz-KDNP-pártszövetségnek, ez a törvény is ebbe az irányba mutat, és itt tesz egyszerűsítési, illetve bővítési javaslatokat. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatja azt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Varga László képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, nem nyúlik hosszúra a hozzászólásom, mert egyébként nem is nagyon látom értelmét ebben a vitában nagyon elmerülni, egyébként is olyan döbbenetes irányt vett itt az előttem levő felszólaló után, ami azt gondolom, teljesen felesleges. Személyeskedésbe már nem is mennék bele ennek a tekintetében, de mondjuk, volt olyan KDNP-tag oktatási államtitkár az önök kormányzása idején, aki egyébként MSZMP-tag volt. Ezt én itt a magam részéről rövidre zárom, egyszerűen nem is értem, hogy miért kell állandóan ilyen típusú megnyilatkozásokat tenni. (Nacsa Lőrinc Szávay Istvánra mutatva: Ő kezdte!) Mondjuk, egy kicsit jobban megvilágítja a törvényjavaslat célját és irányait az, hogy ilyeneket tesznek az asztalra. Ráadásul nem a saját maguk háza táján sepregetnek.Amit néhány civil szervezet tekintetében itt mondott, azt is csak röviden tenném egy kicsit más megvilágításba. Rengeteget hivatkoztak 2010 előtt a Helsinki Bizottságra, az Amnesty Internationalre, amikor önöknek jó volt egy-egy ilyen civil szervezeti jogvédő vélemény, akkor nyilván hivatkoztak rájuk, amikor pedig önöknek nem tetsző véleményeket fogalmaznak meg az önök kormányzásának idején, akkor meg természetesen minden eszközzel próbálják őket ellehetetleníteni, és egyébként egy ilyen parlamenti felszólalás kereteit is kihasználva, minden egyes lehetőséget kihasználva egészpályás letámadással támadni őket. Úgy egyébként, hogy mindeközben a 62 ezer magyarországi civil szervezet életét is elnehezítő döntéseket hoznak folyamatosan.

Az, hogy hogyan állnak önök a civil szervezetekhez és általában a civil társadalomhoz valójában, azt szerintem nagyon világosan látja a magyar társadalom. Minden, az önökével nem egyező vagy önöknek nem tetsző véleményt üldöznek, hol így, hol úgy, erőteljesebben, gyengébben, mikor hogyan, de az alapállás mégiscsak ez. Az önök világképébe nem fér bele tehát, hogy ilyen típusú közösségek erősödjenek és önálló gondolatokat fogalmazzanak meg. A javaslat nyilván itt az elmúlt hetek-hónapok  akár az európai unió tekintetében tapasztalt  eseményei kapcsán ezt a típusú, önökről egyértelműen mindenki számára világos, civilellenes képet próbálja kicsit megváltoztatni. Részben valódi adminisztrációcsökkenő lépésekkel, mert vannak ilyenek, és egyébként a saját bevételek növelésére is sarkalló javaslatokkal konkrétan, amikkel egyébként egyet lehet érteni. Tehát megint azzal állunk szemben  és itt utalt a KDNP vezérszónoka erre , hogy igen, van olyan, amikor az ellenzék nemmel szavaz javaslatokra, sőt ez a többség, de részben azért, mert a javaslatok egy része általában elfogadhatatlan, részben pedig olyan salátajavaslatok, vagy olyan, az életnek több területét érintő javaslatok, amiről nem lehet máshogy állást foglalni vagy nem lehet megfelelően állást foglalni. Mert mondom önnek, hogy egyetértek, a normatív támogatás mértékének 5ről 10 százalékra emelése az adományok tekintetében, hogyne, persze, ez rendben van, egyet lehet érteni vele, akár lehet előremutatónak tekinteni ezt a dolgot, de ne haragudjon, ami itt elhangzott például az előttem szóló ellenzéki képviselőtársam tekintetében is, a miniszteri keretnek a növelése 10 százalékra, ez mind-mind az egyedi elbírálás irányába mutat. Az egyedi elbírálás meg, ez a gyakorlati tapasztalat, szóval az ilyen javaslatoknál tényleg nem lehet elvonatkoztatni tértől, időtől meg az önök gyakorlatától, ez mind azt jelenti, hogy az önökhöz közel álló, önöknek kedves, önöket kiszolgáló civil világ kerül előtérbe, azt finanszírozzák. Tehát ilyen értelemben az irányok nem jók, merthogy bár tartalmaz néhány előrelépést a javaslat, mégiscsak erősíti a NER-közeli civil szervezetek lehetőségeit.

Elhangzott itt korában: én azt hiszem, ha önöknek nem ez a szándéka, és tegyük fel, hogy őszinte és nagyon tiszta szándékaik vannak ezzel a javaslattal  most én magamat is megleptem azzal, hogy egy ilyen hipotézist iderakok, de mondjuk, rakjuk ide , akkor egyébként ezt az MVM-es, CÖF-ös kérdést már nagyon régen tisztázták volna. Itt 508 millió forintról van szó, amit a CÖF kapott az MVM-től 2016-ban. Döbbenetes összeg, egyébként egy nyíltan, már-már korporatív jelleggel az önök államhatalma mellett álló civil szervezeti háló, ami kifejezetten az önökhöz közel álló ilyen típusú szervezeteket egyesíti, fogja össze, testesíti meg. Egyébként az szerintem beszédes, hogy itt az önök által is említett tanács tekintetében, ahol biztosított a fideszes többség egyébként, a tanács elnöke az a Csizmadia László, aki a CÖF-nek is elnöke. Tehát így milyen objektivitást, semlegességet lehet elvárni 62 ezer civil szervezet tekintetében?

Egy szó, mint száz, ezt az ügyet tisztázni kellene, nagyon világossá kellene tenniük, hogy mit gondolnak erről, rendben van-e, hogy egy nyíltan politikai véleményeket ilyen értelemben önök mellett megfogalmazó civil szervezet egy állami tulajdonban levő cégtől kap félmilliárdot, amit gyakorlatilag minimum megkérdőjelezhető dolgokra költ, de legalábbis a politikai, önök mellett szóló véleményének a bemutatására; mennyire biztosítja ez a nyilvánosságban a politikai vélemények egymással ütközését, a fair választási versenyt, és még sorolhatnám; és mennyire terheli egyébként azokat a civileket, akik tényleg valódi, áldozatkész önkéntes munkát végezve nagyon fontos társadalmi célt igyekeznek megvalósítani Magyarországon.

(13.40)

Azt állítom, hogy az önök rendszere terheli őket, az önök rendszere kereszt számukra, ez egy nagyon vállalhatatlan dolog, amit az elmúlt nyolc-kilenc évben műveltek CÖF-östül, mindenestül. Azt gondolom, az ilyen típusú javaslatban részben rejlő szépségtapaszok ezt nem fogják megoldani, még akkor sem, ha van egy-két előremutató dolog. A javaslat fő iránya, például egyébként, még egyszer hangsúlyozom, a miniszteri személyes elbírálás, az egyedi elbírálás lehetőségeinek szélesebbre tárása, pontosan beleillik azokba a folyamatokba, amelyeket önök az elmúlt években a civil szervezetek ellen, a civil szervezetek érdekei ellen folytattak. Így ebben a formában ez nyilvánvalóan nem elfogadható. Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy milyen módosítások lesznek még esetleg a későbbiekben.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon hálás vagyok Nacsa képviselő úrnak, mert nem kellett államtitkár úr sanda célzásaiból kihámoznunk azt, hogy mi a törvényjavaslat célja, teljesen világos, hogy miről van szó, ez képviselő úr beszédéből egyértelmű volt. A civil szervezetek között háromfajta típus létezik. Van a tiltott, ezek azok, akiket önök Soros-szervezeteknek hívnak, akik emberijog-védő szervezetek vagy más módon kormánykritikus szervezetek, akik kiállnak a szegényekért, kiállnak azokért, akiknek elveszik a jogait, akik számonkérik önökön a jogállami normákat. Na hát, ezeket a szervezeteket önök nemkívánatosnak tartják, külön jogszabályokkal üldözik. Ezekhez nem is nyúlnak hozzá ebben a törvényben, miközben ha önök valóban a civil életet értéknek tartanák, akkor nem bántanák a civil szervezeteket.

Van egy második kategória: ezek a támogatott szervezetek. Mondott a képviselő úr erre már példát a határon túli szervezetek körében, köztük vannak többek között azok a határon túli szervezetek, akik szíves örömest működnek közre a határon túli magyar szavazók szervezésében, regisztrálásában és egyes hírek szerint a szavazás lebonyolításában és a helyettük való szavazásban is. Számukra most könnyítik a támogatás nyújtását.

És van a civil szervezeteknek egy harmadik köre: ezek azok, akik a tűrt kategóriába tartoznak, ez az a rengeteg civil szervezet, akire önök hivatkoznak, és akikről azt állítják, hogy számukra valami csudálatos világ van. De erről szó nincsen, nekik a morzsák jutnak azután, hogy az önök kliensei kiveszik a húsosfazékból a nagyobb húsokat, és ami kicsi csont az alján marad, azt odaadják, szétdobálják a többi civil szervezet között. Teljesen egyértelműen arról van szó ebben a jogszabályban is, hogy arra törekszenek, hogy tovább erősítsék a kormányzati ellenőrzést e fölött a rendszer fölött, és lehetővé tegyék, hogy az önök CÖF-öt is vezető haverja még nyugodtabb szívvel osztogathassa szét ezeket a pénzeket.

Bizonyos értelemben a legfontosabb rendelkezése ennek a törvényjavaslatnak az, azon túl, hogy most már a látszatra sem nagyon ügyelnek, és megnövelik a miniszteri keretet, amit gyakorlatilag szabadon oszthatnak szét annak, akinek szeretnék, hogy emellett lehetővé teszik azt, hogy majd kormányrendelet szabályozza lényegében a pályázat minden lényeges kérdését. Tehát anélkül, hogy ez átlátható lenne, és efölött az Országgyűlés rendelkezhetne, kialakítanak egy szabályrendszert, amelyben majd eldöntik, hogy kik kaphatnak támogatást és kik nem.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Önök egy dolgot alapvetően félreértenek a civil szervezetekkel kapcsolatban. Az önök által szitokszóként használt angol nyelvű rövidítés, az NGO azt jelenti, hogy nem kormányzati szervezet. A civil szervezetet nem az különbözteti meg a kormányzati szervezettől, hogy vane véleménye közéleti kérdésekről, mint ezt önök képzelik vagy állítják, hanem az, hogy független-e a kormánytól van nem.

Ha egy civil szervezet független a kormánytól, akkor független rendszerben kell számukra támogatást nyújtani, és nem úgy, ahogy ezt önök tervezik, és akkor persze nincs helye annak, hogy az Országgyűlésben egyik vagy másik képviselő eldöntse azt, hogy melyik civil szervezetet tekinti valódinak és melyiket nem.

Ez nem a kormány dolga, nem a képviselők dolga, egyenlő feltételeket kell teremteni a finanszírozásban és a működésben a civil szervezetek számára, és ilyen módon kell elősegíteni azt, hogy szabadon működhessenek. Ez nemcsak a támadott civil szervezeteknek áll érdekében, hanem az összes civil szervezetnek, kivéve persze azokat, amelyek kizárólag kormányzati támogatástól, nyílt vagy burkolt kormányzati támogatástól függnek.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Csárdi Antal képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért a magyar civilek gyomra mindig összeszorul, amikor azt látják, hogy a kormány valamit módosítani akar egy őket is érintő törvényen, ezekből ugyanis ők még soha nem jöttek ki jól. (Nacsa Lőrinc: Ti is megszavaztátok!)A Fidesz évek óta háborút… Nem értettem, Nacsa képviselőtársam! (Az elnök csenget.  Dr. Kovács Zoltán: Zuschlagot keresi!)

ELNÖK: Majd a kettőpercesben, Nacsa úr! (Z. Kárpát Dániel: Én meg a Liberális Internacionálét!) Tessék, parancsoljon! (Arató Gergely: Saját frakciódban nézzél körül, ha Zuschlag haverjait keresed!) Arató képviselő úr!

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: A Fidesz évek óta háborút folytat a civil szervezetekkel szemben, különösen akkor, ha olyan civil szervezetről beszélünk, aki nem a jól betanult kormányzati propagandát próbálja a társadalom szemébe tolni, nagyon sokszor hazug módon.Látjuk magunk előtt az Ökotárs irodájának megszállását, látjuk az Ökotárs vezetőjének bilincsben történő elhurcolását, azt sokkal kevesebben látták, amikor már elnézést kellett emiatt kérni, ugyanakkor azt gondolom, a kormányt ez mind nem zavarta. A kormányt egyetlenegy dolog érdekelte: kiépítsen maga körül lehetőség szerint egy olyan civilnek hazudott szervezeti egységet, amely besegít az ő kommunikációjába, amely segíti az ő kampányait. Nagyon jól emlékszem, és még mindig fülemben cseng a Fidesz 5. számú párttagkönyve tulajdonosának mondata, aki úgy fogalmazott, engedjék meg, hogy idézzem: „A taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, ha kell, akkor szanaszét kell verni a pofájukat.”  fogalmazott Bayer Zsolt, mert számára ennyire felháborító volt, hogy a civilek az Igazságügyi bizottság ülésén tiltakoztak az ellen, hogy megbélyegezzék őket. Igen, államtitkár úr. (Z. Kárpát Dániel: Szégyen!)

Emlékszünk azokra a napokra is, amikor működésük megmaradása érdekében tucatnyi civil szervezet írta ki önmagáról, hogy „külföldről támogatott civil szervezet”. Olyan roppant veszélyes  a jegyzőkönyvnek szeretném jelezni, hogy a roppant veszélyes idézőjelben értendő  szervezetek voltak kénytelenek ezt kiírni magukról, a bélyeget kitenni, a sárga csillagot, ha még emlékeznek történelmi tanulmányainkból, mint például a Vöröskereszt, mint például a veszélyes és gyanús Levegő Munkacsoport, a Bátor Tábor vagy az Igazgyöngy Alapítvány.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezeket azért tartom fontosnak elmondani és felemlegetni, mert ezek nélkül, azt gondolom, nem lehet egy összképet látni arról, hogy milyen a viszonya a magyar kormánynak, a Fidesz-KDNP-szövetségnek, Orbán Viktornak vagy Nacsa Lőrincnek a civil szektorhoz. Azt gondolom, ebben a környezetben próbálnak meg a civil szervezetek életben maradni, és ebben kénytelenek egyébként karitatív munkát végezni vagy adott esetben adományt gyűjteni, és ez nem könnyű. Sajnos, ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, ezt sem teszi majd könnyebbé.

Sajnos, a kormánynak csak az a jó civil szervezet, aki kellően közel áll hozzá, és igen, ezeknek az álcivil szervezeteknek  mert lássuk be, hogy ezek nem valódi civil szervezetek  időről időre és folyamatosan bizonyítania kell, hogy ők lojálisak, ők hűek a kormányzathoz, és azt gondolom, valóban a már említett Civil Összefogás Fórum a csúcstartó ebben a kérdésben. A Civil Összefogás Fórum több mint félmilliárd forintot kapott az MVM Zrt.-től, egy állami cégtől, és kiderült, hogy ezt a horribilis összeget, amiről egyébként tényleg fontos célokért, feladatokért valóban dolgozó civil szervezetek csak álmodnának, ők úgy költötték el, hogy csináltak egy videót, amely percenként 98 millió forintba került.

(13.50)

Csak hogy érezze Nacsa képviselőtársam, hogy percenként 98 millió forint mit jelent: azt jelenti, hogy az ön vezérszónoki felszólalása, Nacsa képviselőtársam, ami 8 perc 18 másodperc volt, ilyen finanszírozás esetén 813 millió 400 ezer forintba került volna az adófizetőknek. Ugye, megfontolandó, lehet, hogy jobban megérné civilként elvégezni ezt a munkát, mint itt a parlamentben ülve?

Azt gondolom, nem szól másról ez a törvényjavaslat, mint arról, hogy tovább erősítse a civil szervezetek függő viszonyát Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP-szövetség között. Ez a törvénymódosító javaslat gyakorlatilag a hűbéri rendszer további erősítését célozza. Igen, kérem szépen, ugyanúgy annak a hűbéri rendszernek az erősítését célozza, mint ami egyébként ma már mindennapos az önkormányzati finanszírozásban. Szeretném jelezni, hogy szombaton lesz Budapest születésnapja, és ennek kapcsán lesznek bejelentések. Azt gondolom, csodálatosan be lehet majd mutatni, hogy ez az alá-fölérendeltségi viszony, ez a hűbéri rendszer hogy mutatkozik meg az önkormányzati finanszírozásban. És ugyanezt a technikát próbálják most önök a civil szervezetekre is ráhúzni.

A módosító nyertesei természetesen a kormányhoz hű civil szervezetek lesznek, akik ha kellően jó viszonyt ápolnak a miniszterrel  írja le ezt a törvény egyébként , úgy az eddiginél is többször fordulhatnak majd pénzért és támogatásért a minisztériumhoz. Azt gondolom, hogy ezért a Habony-apanázsért majd számíthatunk arra, hogy a támogatott civil szervezetek egy nagyon jelentős része majd a Lokálban és egyéb ilyen alacsony színvonalú újságban meg fogják támogatni a kormányzati propagandát. Én azt gondolom, hogy többek között ezért sem fogadható el ennek a rendeletnek az ilyen módon való módosítása.

Tisztelt Országgyűlés! Alighanem a kormányt azért zavarja a civil szervezetek jelenlegi helyzete, mert még mindig akadnak olyanok, akik nem törődtek bele, hogy átláthatatlan, követhetetlen, nehezen ellenőrizhető rendszerben működik ez az ország, olyan rendszerben, Nacsa képviselőtársam, amit a Fidesz teremtett, és nem csak a civil szervezetek működése kapcsán.

Ugyanakkor számunkra ez a törvénymódosító javaslat elfogadhatatlan, mert teljességgel ellentétes azzal, ami a civil szférának kívánatos lenne. Nem a kiszolgáltatottság, a függőség erősítésére lenne szükség, mert azt gondolom, ez már most is túlzó és rendkívül gátló tényező, hanem egy jóval szabadabb, független civil szférára. S ha a kormány egy csöppet is bízna saját magában, államtitkár úr, ezt elsősorban önnek címzem, ha a kormány bízna saját magában, akkor merne támaszkodni a valódi független civil szervezetek támogatására.

Mert higgye el, képviselőtársam, s higgye el mindenki a kormányban is, hogy ezektől a civil szervezetektől, akik gyakorlatilag a nap 24 órájában dolgoznak olyan célokért, amik sokszor háttérbe szorulnak  ilyen például a szegénység elleni küzdelem , sokat lehet tőlük tanulni, de ezt olyan eszközökkel kellene megvalósítani, ami biztosítja a szervezetek közötti egyenlőséget, a szervezet finanszírozásában az átláthatóságot.

S amíg ez az MVM-CÖF kérdés nincs tisztázva, nincsenek lefolytatva azok a jogi eljárások, amiket szerintem joggal el lehetett volna már indítani, addig is azt gondolom, hogy bármilyen javaslat, amit behoz a kormány a civil szféra finanszírozása kapcsán, hiteltelen lesz és eredménytelen. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Párbeszéd képviselőcsoportjának vezérszónoka Tordai Bence képviselő úr, aki felszólalását az emelvényen mondja el. Megvárjuk, míg képviselő úr fölérkezik. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Az Országgyűlés előtt fekvő civiltörvény-módosítással és általában a Fidesz civilekkel kapcsolatos politikájával kapcsolatban a Párbeszéd a következőkre szeretné felhívni a figyelmet: Cöf. Cöf-cöf-cöf, cöf-cöf-cöf-cöf, cöf-cöf-cöf. Cöf-cöf-cöf, cöf-cöf, cöf-cöf-cöf-cöf-cöf, cöf-cöf-cöf-cöf, cöf-cöf-cöf-cöf. Cöf-cöf, cöf-cöf-cöf-cöf-cöf. Cöf, cöf-cöf-cöf-cöf, cöf-cöf-cöf-cöf, cöf-cöf-cöf-cöf-cöf-cöf. Cöf, cöf-cöf-cöf-cöf, cöf-cöf-cöf-cöf-cöf-cöf-cöf-cöf, cöf-cöf-cöf-cöf-cöf-cöf-cöf-cöf…

ELNÖK: Képviselő úr!

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Cöf-cöf-cöf-cöf, cöf-cöf-cöf-cöf-cöf, cöf-cöf…

ELNÖK: Képviselő úr, ön az Országgyűlés jegyzője, ne tegye már bohóckodás tárgyává a parlamentet!

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Cöf. Cöf-cöf, cöf-cöf-cöf-cöf-cöf, cöf-cöf-cöf-cöf, cöf-cöf, cöf-cöf-cöf-cöf-cöf-cöf.

ELNÖK: Képviselő úr, kénytelen vagyok figyelmeztetésben részesíteni, és jelzem önnek, ha még egyszer figyelmeztetem, akkor a házszabály értelmében ki kell zárnom önt a mai napi vitából.

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Cöf-cöf-cöf.

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség kettőperces felszólalásokra. Nacsa Lőrinc képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Egypár dologra reagálnék  már nem Tordai képviselő úrra, hanem az érdemi hozzászólásokra. Egyrészt azt szeretném mondani, hogy Csárdi Antal megpróbálta felvázolni, hogy milyen kategóriák léteznek a civil szervezetek között a kormány szemszögéből. Képviselő úr, kétfajta civil szervezet van, olyan, amely a közösség érdekét nézi és olyan, amely külföldi érdekeket szolgál. Ez a kétfajta civil szervezet van. Illetve mondhatnék egy másfajta megvilágítást: akik betartják a törvényeket, és akik nem. Emlékezhetünk arra, hogy amikor az Országgyűlés tavaly nyáron elfogadta a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, a külföldi finanszírozás átláthatóságáról szóló törvényt, akkor a civil szervezetek, a Soros-szervezetek, az álcivil szervezetek kiálltak és azt mondták, ők arra biztatnak mindenkit, hogy ne tegyenek eleget a törvényben írtaknak, ne tartsák be a törvényeket, és álljanak ellen a törvény előírásainak. Szerintünk Magyarországon mindenkinek be kell tartania a törvényeket. Az, hogy egyes civil szervezetek arra biztatnak másokat, ezek az emberi jogi fundamentalista szervezetek arra biztatnak másokat, hogy ne tartsák be a törvényeket, szerintünk ez felháborító. S érdekes módon az átláthatóság jegyében semmi gondja nem volt a törvénnyel az Ökumenikus Segélyszervezetnek, a Református Szeretetszolgálatnak, az Izraeli Kulturális Intézetnek, a Vöröskeresztnek. Bárkit fölsorolhatnék a listából, meg lehet nézni, ott van az átláthatóság jegyében. Érdekes módon a Soros-szervezeteknek nem fontos az átláthatóság, nem tudjuk, hogy miért nem, de nem fontos.

Ön azt is mondta, hogy az elmúlt nyolc évben minden civil szervezetekkel kapcsolatos meghozott intézkedésnél csak rosszabb lett a civilek helyzete. Hát, képviselő úr, szeretném tájékoztatni, hogy háromfajta jogszabály került elfogadásra a parlamentben a civil szervezetekkel kapcsolatban: 1. ami költségvetési növekményt eredményezett nekik, 2. ami a működési feltételeiket javította, 3. ami bürokráciacsökkentést eredményezett. Az ön pártja, az LMP is tavalyelőtt megszavazta azt, amikor a civil szervezetek működési környezetének javítását célzó kormány-előterjesztés volt a parlament előtt, csak ön akkor még nem ült itt, és akkor még nem az etikai bizottság, illetve egy volt szocialista irányította az ön pártját. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak kettőperces felszólalásra Csárdi Antal képviselő úr kért szót. Parancsoljon!

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen. Nacsa képviselőtársam fölhúzta magát. Láthatóan csalódásként éli meg, hogy az a kiszámított 813 millió 400 ezer forint igazából nem fog a bankszámláján landolni. Ugyanakkor hogy mondta, képviselőtársam? Hogy vannak közösségi célokért és idegen célokért, külföldi célokért dolgozó civil szervezetek. Jól értettem, amit mondott? Akkor választ várok arra, hogy ön szerint a Vöröskereszt, a Levegő Munkacsoport vagy a Bátor Tábor idegen célokat szolgál. Ki van írva! Ott a bélyeg rajtuk, kérem szépen, hogy külföldről finanszírozott civil szervezetekről beszélünk. Az volna a tiszteletteljes kérdésem, hogy a Civil Összefogás Fórum milyen közösségi célokért küzd több mint félmilliárd forintért. Milyen közösségi célt valósít meg egy néhány perces videó percenként 98 millió forintért? Erre kérek egy konkrét és adekvát választ. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván még felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Tuzson Bence államtitkár urat, hogy kíván-e a vitában elhangzottakra válaszolni. (Tuzson Bence: Igen.) Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

(14.00)

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak röviden szeretnék reagálni, egyrészt azért, mert az általános vita kereteit semmiképpen sem szeretném átlépni. Voltak olyan kérdések, amelyek már egy részletes vitára tartoznak, ugye, az általános vita azért a törvény céljáról és annak főbb rendelkezéseiről kell szóljon.Először is Szávay képviselőtársamnak, jegyző úrnak szeretném megköszönni a javítását, igen, igaza van, valóban millió forintokról beszélünk. Viszont a másik kérdésben, ahogy arra Nacsa Lőrinc képviselőtársam is utalt, ami a NEA-n keresztül megvalósuló támogatási rendszer, az csak egy kis része a támogatási rendszernek. Összesen valóban 144 milliárd forintról 240 milliárd forintra nőtt a támogatások összege. Az, hogy a támogatások egyébként széles körűek, sokféleképpen igénybe vehetőek, sok szálon lehet támogatásért pályázni, azt gondolom, ez nem baj, ez jó. Ebben van egy nézetkülönbség közöttünk. Én azt gondolom, ha a civil társadalmat többféleképpen próbáljuk meg segíteni, van, akit ilyen támogatási forma alapján, van, akit olyan támogatási forma alapján, de mégis a lényeg az, hogy ezek a civil szervezetek Magyarországon támogatásban részesülhetnek. Tehát különböző helyekről, különböző csatornákon, de támogatva vannak a civil szervezetek.

Varga László képviselőtársam, bár nincs bent a teremben, nagyon furcsának tartom a megszólalását, főleg azt, amikor feleslegesnek nevezte egy ilyen támogatási rendszernek a kialakítását. Nem lehet feleslegesnek nevezni, ez mégiscsak 62 ezer civil szervezetet érint, 62 ezer szervezetet nem lehet megsérteni. Én tudom, hogy az ő időszakukban másképp volt. Tudom, hogy nem helyeztek nagy hangsúlyt a civil szervezetek támogatására. Más koncepcióban élték az életüket, ezt a szférát nem tartották fontosnak.

(Szávay Istvánt a jegyzői székben Arató Gergely váltja fel.)

De mégis azt gondolom, itt az Országgyűlés falai között 62 ezer civil szervezetet megsérteni, semmibe venni méltánytalan és méltatlan dolog. Fontosnak tartom ezeknek a szervezeteknek a támogatását, és a mostani jogszabályt is, hiszen ez egy olyan támogatási lábat erősít meg, ami jelentős a civil szervezetek támogatásának kérdésében.

Arató Gergely volt, aki még fölszólalt a DK nevében, és azt hiszem, hogy közöttünk kibékíthetetlen ellentétek vannak a nézeteink kapcsán, hogy mit tekintünk valós és mit valótlan szervezeteknek. Azért mégiscsak arról van szó, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek valósan a civil szférát támogatják és a civil kezdeményezéseket erősítik a társadalomban, és vannak olyan szervezetek, amelyek nem ezt teszik. Nem lehet összekeverni őket.

Léteznek politikai pártok, a politikai pártok mögött van érdekképviseleti rendszer, a politikai pártok mögött van egy finanszírozási rendszer, egy átlátható, jól működő finanszírozási rendszer, de az, hogy valamilyen civil szervezet vagy civilnek mondott szervezet álcivil szervezetként bebújik a civil szervezet álruhájába, és a valóságban politikai pártként működik csak azért, hogy az ottani támogatási formákat kikerülje, azt gondolom, megengedhetetlen. Megengedhetetlen, mert nem lehet az, hogy Magyarországon olyan szervezetek működjenek, amelyek egyébként külföldről olyan támogatást kapnak, amelynek egyértelmű politikai céljai vannak, és a politikai célok úgy formálódnak, mintha ők politikai pártként viselkednének akként, hogy a politikai pártokra vonatkozó szabályokat egyébként nem tartják be.

Ez a fogalmi különbség egyébként köztünk és Csárdi Antal képviselőtársunk között is fennáll. Itt azért a bátorságra szeretném felhívni a figyelmet, hiszen azért a mi kormányunkat egy dologgal biztosan nem lehet vádolni, hogy nem elég bátor kormány bizonyos érdekek megvédése érdekében, az ország megvédése érdekében. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez a bátorság minden szempontból fennáll a kormány részéről a valós civil szervezetek támogatása és a valós civil szervezetek megerősítése érdekében is. Erről szól ez a mostani javaslat.

Kérem képviselőtársaimat, hogy fontolják meg a törvény rendelkezéseinek támogatását, és a lehető legszélesebb körben támogassák ezt a törvényjavaslatot. Ez egy jó törvényjavaslat, amelyik a magyar civil élet erősödését fogja elősegíteni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   27-36   37-68   69-82      Ülésnap adatai