Felszólalás adatai

Felszólalások:   137-174   175-188   189-190      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Fónagy János államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségük.Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes önkormányzati vagyont érintő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3369. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének.

(19.50)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felelősségi körébe tartozó szakterület szabályozási tárgykörét érinti, és tükrözi a gazdasági életviszonyokban tapasztalt változásokat és az azok kezelésére adható válaszokat. A törvényjavaslat egyik legfőbb célkitűzése a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. fejlesztési banki tevékenységi kereteinek kiszélesítése annak érdekében, hogy hatékonyabban láthassa el a hazai fejlesztési források biztosításához kapcsolódó feladatait. Az MFB Zrt.-nek szűk körben lehetősége nyílik részt venni a vissza nem térítendő európai uniós források nyújtásában is, ami elősegíti az uniós források felhasználásának jobb kihasználását, hozzájárulva ezzel az ország gazdasági növekedéséhez és versenyképességéhez.

A sikeres fejlesztési banki tevékenység érdekében a törvényjavaslat megteremti a szélesebb körű és ezáltal nagyobb garanciát jelentő biztosítéki kör igénybevételének lehetőségét az MFB Zrt. számára. Mindez előmozdítja az MFB Zrt. törvényi feladatai ellátása körében végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységek hatékonyságát és az ügyletek minél eredményesebb megvalósítását.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat nemzeti vagyont érintő rendelkezései az állami vagyonról szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint az úgynevezett rakparttörvény módosítására tesznek javaslatot.

Az állami vagyonról szóló törvény módosítása két tárgykört érint, egyfelől a miniszteri rendelettel kijelölt tulajdonosijog-gyakorlók jogosítványai kerülnek egyértelmű meghatározásra, másfelől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gazdálkodására vonatkozó szabályokat teszi egyértelművé és illeszti be az államháztartás hatályos jogi szabályozási rendszerébe.

A vagyonszabályozás másik nagy halmazát az önkormányzati vagyongazdálkodást érintő módosító rendelkezések alkotják. A szabályozás irányát az állami vagyongazdálkodással való összhang határozza meg, vagyis hogy az önkormányzatoknak is lehetőségük legyen a vagyonukat térítésmentesen átruházni közfeladatok ellátását segítő célból úgy, hogy közben kötelező önkormányzati feladat ellátása ne sérüljön. A módosítás megállapítja azokat az eseteket, amikor az átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának segítése érdekében az önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel meghozott határozatában dönthet az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek térítésmentes átruházásáról. Az önkormányzati ingyenes vagyonjuttatás kedvezményezettjeinek körében  széles körű közfeladat-ellátási tevékenységükre tekintettel  az egyházak, az egyházi intézmények mellett a köztestületek és a közhasznú civil szervezetek is felvételre kerülnek.

A javaslat harmadik nagyobb szabályozási tárgyköre a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása. A módosító rendelkezések lehetőséget teremtenek arra, hogy az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló vagyontárgyak tulajdoni hányadát a közös tulajdon megszüntetése érdekében a tulajdonos állam, illetve az önkormányzat egymás javára ingyenesen átruházza.

A módosító rendelkezések közül kiemelhető még a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok kiegészítése. A közvagyon védelmét olyan előírások biztosítják a jövőben, amelyek korlátozást állapítanak meg a létesítő okiratok tartalmának meghatározására.

A módosító rendelkezések között említést kell tennem a rakparttörvény módosító rendelkezéséről. A módosítás a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe adott állami tulajdonú rakparti ingatlanok körét bővíti egy olyan ingatlannal, amely a Duna mederszabályozása révén lett szárazföld, s így rakparti ingatlan vált belőle.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes üzleti működésének továbbfejlesztését is szolgálja. Az integráción belüli egységes üzletpolitika megvalósítása a szövetkezeti hitelintézetek központi bankjának feladata. A központi bank a törvényjavaslat alapján jogosulttá válik az egyes szolgáltatások általános szerződési feltételeinek, illetőleg üzletszabályzatainak meghatározására, és kötelező alkalmazásukat előírhatja a szövetkezeti hitelintézetek számára. Ehhez kapcsolódóan szükségessé válhat az ügyfelekkel kötött szerződések egyes elemeinek módosítása, amire a törvényjavaslat szűk körben lehetőséget biztosít.

Az egységes üzleti működést erősíti az a módosítás, amely egyértelművé teszi az integráció tagjai közötti információk átadásának, felhasználásának és módosításának a jogszerűségét. A törvényjavaslat az egységes banki működés részeként lehetővé teszi e körben, hogy az integráció egyetemleges felelősség mellett működő tagjainak ellenőrző befolyása alatt álló kapcsolt vállalkozások a tevékenységük ellátása érdekében az egységes informatikai rendszerhez hozzáférjenek.

A törvényjavaslat további célja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezete hatékonyabban láthassa el intézményvédelmi feladatait az integráció tagjainak kapcsolt vállalkozásai tekintetében, ezért a törvényjavaslat az integrációs szervezet részére biztosítja a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan is az irányelvi szabályozói kompetenciát.

A törvényjavaslat biztosítja továbbá, hogy a szövetkezeti hitelintézet csak olyan kapcsolt vállalkozásban rendelkezzen tulajdonosi részesedéssel, amely megfelel az integrációs szervezet által a működésre, átláthatóságra és a kockázatvállalásra vonatkozó irányelveknek. A hatékonyabb és gyorsabb beavatkozás biztosítása érdekében az integrációs szervezet jogköre bővül, és a folyamatos ellenőrzés mellett folyamatos felügyelés keretében is megteheti a szükséges intézkedéseket az integráción belül tapasztalt nem megfelelő működés észlelése esetén.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító rendelkezések mellett a törvényjavaslat tartalmaz egy önálló törvényi rendelkezést is az önkormányzati tulajdonban álló csornai 1431 helyrajzi számú ingatlan, közismertebb nevén a Premontrei park egyházi tulajdonba adása érdekében. A javaslat felhatalmazza Csorna város önkormányzatának képviselő-testületét arra, hogy a vonatkozó sarkalatos rendelkezésektől eltérve, az önkormányzati parkingatlanokat terhelő elidegenítési tilalom ellenére döntsön az ingatlan egykori tulajdonosának, a csornai Premontrei Prépostság javára történő ingyenes tulajdonba adásáról, gyakorlatilag visszaadásáról. A parkingatlan az államosítás előtt a ma már ismét egyházi tulajdonban álló templomhoz, apátsághoz tartozott. A park jelenleg is a prépostság vagyonkezelésében áll, akinek felügyeletével a területen ökoturisztikai fejlesztés zajlik. A tulajdonba adás az egykori egyházi ingatlanok helyzetének egyébként egységes rendezését szolgálhatja.

A nemzeti vagyonra vonatkozó szabályok módosításának, kiegészítésének, pontosításának eredménye, hogy a vagyongazdálkodási jogviszonyok alanyai hatékonyabban működhetnek közre a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosításában, hasznosulásában.

(20.00)

Tisztelt Ház! Összegezésként elmondható, hogy a törvénymódosítási javaslat elfogadásával a közfeladat-ellátás hatékonysága növekszik, a tulajdonosijog-gyakorlók számára a mindennapi jogalkalmazás során alkalmazható egyértelmű szabályok megfogalmazásával biztosítható az eredményes vagyongazdálkodás. A törvényjavaslat emellett a fejlesztési banki tevékenység keretének kiszélesítésével hozzájárul a hazai gazdasági együttműködési lehetőségek bővítéséhez, a takarékszövetkezeti szektoron belül pedig az egységes üzleti működés biztosításához, ezáltal a szektor versenyképességének további növeléséhez.

Minderre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést és tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondottak megfontolása mellett a T/3369. számú törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Képviselőtársaim, köszönöm a figyelmüket, elnök úr, önnek a lehetőséget. Köszönöm szépen. (Hadházy Sándor tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Hadházy Sándor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés által meghatározott törvényi keretek között a kormány, a kormány tagjai, valamint a kormány tagjainak irányítása alá tartozó költségvetési szervek és a kormány tagjainak tulajdonosijog-gyakorlása alá tartozó szervezetek látják el. Az önök előtt fekvő törvényjavaslatban foglaltak is az említett szervek hatáskörébe tartoznak.Az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes önkormányzati vagyont érintő rendelkezésekről szóló T/3369. számú törvényjavaslat több lényeges módosítást tartalmaz. Vezérszónoki felszólalásomban szeretnék néhány fontos pontot kiemelni a törvényjavaslatból, és szeretném ismertetni a javaslat főbb célkitűzéseit.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat egyik alapvető célja a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság fejlesztési banki tevékenységi kereteinek kiszélesítése annak érdekében, hogy az MFB Zrt. hatékonyabban láthassa el a kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítását.

Az indítvány a nemzeti vagyonnal és a nemzeti vagyongazdálkodással kapcsolatos módosításokat tartalmaz, amelyek célja az egységes jogértelmezés érdekében szükséges módosító rendelkezések megalkotása, valamint az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintő, bekövetkezett változások jogszabályi átvezetése.

A törvényjavaslatban kiegészítésre, pontosításra kerül a postai tevékenységet végzők és a postai szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége. Az indítvány alapján a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. számú törvény kiegészül a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644. számú európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges rendelkezésekkel.

Az egyházak az oktatás, szociális ellátás, család-, gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a kultúra közvetítése terén biztosítják az állam és az önkormányzatok részére előírt feladatok ellátását és az ehhez szükséges erőforrásokat. Az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó szabályok kiegészítése az állami és önkormányzati vagyon ingyenes juttatására vonatkozó szabályozás egységesítését szolgálják.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat további célja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációs feladatait hatékonyabban láthassa el a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjainak ellenőrző befolyása alatt álló szervezetek tekintetében is, így a javaslat biztosítja az integrációs szervezet részére a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan is az irányelvi szabályozói kompetenciát a prudens működés biztosítása érdekében.

Az indítvánnyal az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. §-a új bekezdéssel egészül ki, amely a miniszteri rendelettel kijelölt tulajdonosijog-gyakorlók jogosítványát pontosítja. Ennek értelmében a társasági részesedés tulajdonosijog-gyakorlója nevében és helyett más személy megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. A rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy egyértelműen kimondásra kerüljön, a miniszteri rendelettel kijelölt tulajdonosijog-gyakorló a tulajdonosijog-gyakorlása alatt álló társasági részesedés tekintetében más személy részére a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására meghatalmazást nem adhat.

A helyi önkormányzatokat érintően a magyarországi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás önkormányzati vagyon ingyenes átruházására vonatkozó szabályait egészíti ki. A módosítás bővíti az ingyenes vagyonátruházás kedvezményezettjeinek körét az egyházzal, egyházi jogi személlyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, a Magyar Művészeti Akadémiával, továbbá a közhasznú szervezetekkel az állami vagyon ingyenes átruházására vonatkozó szabályokkal összhangban. A módosító rendelkezések a fentiek mellett azt is tartalmazzák, hogy az önkormányzati vagyon ingyenes átruházására vonatkozó döntés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a képviselő-testület e tárgyban döntését minősített többséggel hozza meg.

A javaslat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt kiegészíti az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló, azonban funkcióját tekintve kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonú vagyonelemek tulajdonjogi helyzetének rendezését a közös tulajdon megszüntetését elősegítő rendelkezéssel. A közös tulajdon megszüntetésére kizárólag úgy kerülhet sor, ha az állam vagy az önkormányzat a másik tulajdonostárs javára tulajdoni hányadát ingyen átruházza az Nvtv. fogalomrendszere szerinti kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonú vagyonelem tekintetében. Általános feltételként az is előírásra kerül, hogy az ilyen vagyonátadás az állami vagy önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvénye szerint az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. Az Alaptörvény mindemellett rendelkezik a nemzeti vagyon megőrzéséről, kezeléséről, valamint az azzal való gazdálkodás főbb szabályairól és követelményeiről is. Az Alaptörvény a nemzeti vagyon kezelésére és védelmére vonatkozóan kiemeli, hogy annak célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele.

A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány ezen törvényjavaslattal hatékonyabbá teszi a vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatások egyes részeit, illetve szabályozásokat tartalmaz az önkormányzati és nemzeti vagyon kezelésében. Köszönöm figyelmüket. (Dr. Fónagy János tapsol.)

(20.10)

ELNÖK: Köszönöm, Hadházy képviselő úr. Most megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anitának, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő asszony.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat egy salátatörvény, amely több olyan jogszabályt módosít, amely az állami vagyonnal és az önkormányzati vagyonnal van összefüggésben. Úgy gondoltam, amikor áttekintettem ezt a törvényjavaslatot, hogy három kiemelt módosításra szeretném felhívni a figyelmet, illetve kérdéseket szeretnék feltenni. Az egyik, az állami vagyonról szóló törvény módosításánál egy új 22. § kerül bevezetésre, és ezzel gyakorlatilag törlik az állam helytállását abban az esetben, hogyha az MNV Zrt. kártérítési, megtérítési, rábízott vagyon hasznosításával összefüggő kötelezettség tárgyévi bevétele vagy kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet ezek megvalósítására. Eddig a 22. § az állami helytállást biztosította. Én az új 22. §-ban ezt nem látom, és én ezt aggályosnak tartom, hiszen az államnak az MNV Zrt. tekintetében a helytállást biztosítania kellene.

A másik: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozásában, ahogy az államtitkári expozéban is a fideszes vezérszónoknál Hadházy képviselőtársam is elmondta, az ingyenes átruházást a képviselő-testület kizárólagos minősített többségű hozzájárulásához köti, és kiterjeszti ezt a lehetőséget az önkormányzati vagyon egyházi, valamint civil szervezetek, közhasznú civil szervezetek számára történő átadására. Ezek a vagyontárgyak, én úgy képzelem el, és ez probléma is volt, hogy eddig más helyi önkormányzatnak vagy az államnak biztosíthatta az ingyenes vagyonátadást a helyi önkormányzat, és ezzel voltak is problémák, hiszen ha például lecserélte az önkormányzat a számítógépet, és szerette volna ezeket a még használható számítógépeket, mondjuk, egy iskolai alapítványnak átadni, eddig erre ingyenesen a jogszabály nem biztosított lehetőséget. Ez egy előremozdulás. De a nemzeti vagyonról szóló jogszabály szerint nemcsak ezekről a dolgokról van szó, hanem például társasági részesedések is a nemzeti vagyon részei. Vagy például olyan nagy értékű ingatlanok is lehetnek az önkormányzat vagyonában, amelyeket ezzel a jogszabállyal, tudom, hogy minősített többség kell hozzá, de lássuk be, hogy vannak olyan önkormányzatok, ahol ezeket egy tollvonással meg lehet oldani.

Bennem ezek a társasági részesedések fogalmazódtak meg gondolatként. Ha hozhatok egy siófoki példát, a Balatoni Hajózási Zrt. jelenleg teljes mértékben önkormányzati tulajdonban van, sok milliárdos tulajdonosi részesedése, közel kétmilliárdos vagyona van ebben Siófoknak. Tehát jelen felhatalmazás alapján akár előfordulhatna az is, hogy ezt a tulajdonosi részesedést adják…

Tudom, államtitkár úr is azt mondta, hogy természetesen az önkormányzatnak a feladatai nem csorbulhatnak, de kérdezem én, hogy mikor… Tehát bennem egy nagy kérdőjelet tesz ez a társasági részesedéseknek az esetleges megnyitása, hiszen ezeket is át lehetne adni akár egyháznak, akár közhasznú civil szervezetnek.

Ezen túlmenően a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása, és nem is emlékszem, hogy akár államtitkár úr vagy Hadházy képviselőtársam kitért volna rá, hogy a törvénynek még a hatálybalépésekor egy egyéves haladékot fogalmaztak meg pont az átláthatóság biztosítása érdekében, hogy 2012. január 1jén fennálló szerződések esetében ezt az átláthatóságot biztosítani kell. És ott az eredeti, tehát a jelenleg még hatályban lévő törvényben ezt úgy fogalmazták meg, hogy jogkövetkezményeket kell majd alkalmazni. A kérdésem az, hogy eddig ez bent volt, hogy jogkövetkezményeket kell alkalmazni, és akkor ezt eddig nem tették meg, vagy ezzel mi történt, vagy melyik jogszabály határozta meg, hogy milyen jogkövetkezmények lesznek alkalmazandóak. Mert most azért bennem van egy nagy kérdőjel, hogy ezek után, tudom, hogy 2019. július 1-jéig adnának egy féléves haladékot ennek az átláthatóságnak a biztosítására, és amennyiben ez nem történik meg, akkor azonnali felmondás és mindenféle kártalanítás nélküli felmondás… De eltelt hat év, akkor eddig nem történtek meg ezeknek az ellenőrzései? Miért nem történtek meg? Miért hagyták, hogy ez eddig elhúzódjon? És ha ezek így bekövetkeznek, akkor számoltak-e ezekkel a következményekkel, hogy esetleg olyan szerződéseket mondanak fel, amelyek ebben az elmúlt hat évben sem voltak teljesen jogszerűek?

Én erre szeretném kérni államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az előbb úgy hallottuk, hogy kérdőjelek vannak bennünk, akkor én most a kérdések helyett inkább az állításokat szeretném megfogalmazni, még ha abban némi provokáció is lesz, de őszintén szólva úgy érzem, hogy az, amit most önök itt előterjesztettek, ez lényegében nem összeilleszthető a kapuzárás hangulatával, a politikában talán ez úgy jöhet elő, hogy most, hogy itt az év vagy ennek a politikai ciklusnak az elején vannak, ezért úgy gondolják, hogy bármit megtehetnek.Itt egy salátatörvény keretében benyújtottak ide mindent, hogy itt a nagy állami vagyonrablás most megtörténik. Ezt önök most lehetővé teszik. Eddig az volt, legalábbis azt gondoltuk, hogy ami le van betonozva, azt nem lehet elvinni  na, most akkor ez is meglesz. Tehát ez elfogadhatatlan, amit önök most itt előterjesztettek. Ez lehetőséget biztosít arra, és akkor most itt hadd utaljak arra vissza, amit Hajdu László képviselőtársam mondott, hogy akkor itt az íve lassan kialakul ennek az egész történetnek. Egyszerre benyújtva ebben az ülésszakban most itt mindjárt az elején elrendezni mindent, mert itt, úgy gondolják, hogy politikailag minden botrányt kibírnak, ezt el tudják viselni, és ez beleférhet ebbe a történetbe.

Én továbbra is hangsúlyozom, hogy bizalmatlan vagyok azzal, ami történik, és a későbbiekben szeretném ezt alátámasztani is. Már csak azért is, mert itt vissza kell utalnunk az előző napirendre már több vonatkozásban is, az önkormányzatok ingyenes vagyonátadási szabályai mellett én attól tartok, hogy itt az önkormányzatok ismét csak hátrányt szenvednek majd ebben a történetben. Ők vesztesei lesznek ennek a dolognak, nem pedig nyertesei, bármennyire is szeretnék ezt úgy bemutatni, hogy ebből az is lehetséges.

Például azzal, hogy önök egyébként korábban az iskolarendszer államosítása keretében azokat az épületeket elvették, most akkor megteremtik annak a lehetőségét, hogy ezt valakinek oda is adják. Ezt az egészet. És már ön által is szóba hozott módon, ha jól értem, de inkább kérdezem, hogy az egyházi iskolarendszer kiépítésének, bővítésének teljeskörűségét is beleláthatjuk ebbe a történetbe, és akkor ennek a vagyonátadásra sor is kerülhet. De ugye, mivel ez a mai nap egészét belengi, itt most még egy lépéssel továbbmennek. Na, akkor, aki azt vállalja, hogy mostantól kezdve ő rendes buszközlekedést fog szervezni a nem létező helyett, akkor az ingyenes vagyonátadásra most akkor sor kerülhet. Ezek a barátok, akik most sorban állnak azért, hogy ezt a vagyont önöktől megkaphassák, igen, majd lesznek olyan szervezetek, akik majd névleg a közhasznúságukat igazolni fogják, önök majd az önkormányzatokon keresztül biztosítani fogják azt, hogy ezek a közhasznú szerződések rendelkezésre álljanak, és akkor ez így meg is történik.

A végeredmény a lényeg, hogy ez a megoldás az önkormányzati vagyonvesztéssel fog együtt járni, illeszkedik ahhoz a centralizációhoz, amiről korábban beszéltem, és tulajdonképpen jelentősen hozzájárul egyébként ahhoz az önök fogalmai szerint  ugye, abban, amit önök úgy jellemeznek, hogy illiberális állam , ehhez kapcsolódóan jelentős hatalmi átrendeződést visznek végbe ezzel, elsősorban az önkormányzati rendszer kárára. Tulajdonuktól megfoszthatják, megfosztják, és ez a kialakított modell már nem tekinthető lassan önkormányzatinak, vagy már bocsánat, akár mondhatom, hogy már most sem tekinthető annak. Éppen ezért is elfogadhatatlan.

(20.20)

A második kérdéskörben azt szeretném önnek bizonyítani, hogy hatékonyabb működésre, és hogy a közérdek jobban érvényesül ebben az új felfogásban, erre mondok önnek 3-4 olyan példát, amit önök állítottak elő. Sajnálom, hogy az Állami Számvevőszék elnöke csak korábbi napirendi pontnál gondolta, hogy jelen lenne. Én most egy utalást teszek arra, hogy mi volna, ha esetleg elgondolkodnánk azon, amit egyébként most előterjesztettek. Csak az elmúlt egy-másfél évből egy néhány évvel ezelőtti időszak mostani állami számvevőszéki, tehát Domokos úr által vezetett állami számvevőszéki vizsgálatok megállapításait fogom önöknek mondani.

Nemzeti erőforrás minisztérium (sic!)  és ez összefügghet akár az előző napirenddel is: „A múzeumigazgató által kialakított belső irányítási rendszer nem biztosította a szabályszerű, átlátható, elszámoltatható közpénzfelhasználást.”

Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. Az állami számvevőszéki jelentés megállapításait idézem itt fel: „A vagyongazdálkodás feltételeinek kialakítása és a vagyonelemek hasznosítására kötött szerződések nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak.” Mondom tovább. Ugyanez a Nemzeti Sportközpont építésénél. De ami az igazán szép ebben a történetben…  ja, vonatkozik ez, bocsánat, a Magyar Állami Operaházra is, ahol „a belső kontrollrendszer nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit”. Ezek mind az önök működése alatt szerzett megállapítások, de ebből lehet válogatni és csemegézgetni bőven, sok van belőle.

De most a legutolsó, mivel a Költségvetési bizottság elnökeként figyelemmel követem, hogy az Állami Számvevőszék milyen jelentéseket készít, legutóbb október 29-én kaptam tőle, ahol az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról van szó, „belső kontrollrendszerének kialakítása, működtetése nem biztosította a szabályszerű, átlátható, elszámolható közpénzfelhasználás feltételeit”.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ezek után azt állítani, hogy önök egyébként az előterjesztésben leírt felelős vagyongazdálkodást végeznek, aminek célja a hatékonyabb működés, és hogy a közérdek jobban érvényesüljön. Hogyan állíthatják azt, hogy ez ilyen keretek között zajlik? Számtalan példánk van arra, képviselő úr, igazolva, még nem is az ellenzék politikai állítása, szakmai ellenőrzések bizonyítják azt, hogy önök ezt rosszul csinálják. Akkor ilyen előterjesztésekkel  most újabb idézetekkel már nem akarom itt traktálni ilyenkor este, de sora van ennek a történetnek.

És hogy egy önkormányzati kérdéskörre is visszatérjünk. Az elmúlt időszakban született olyan bírósági döntés, ahol önkormányzati képviselő-testületet ítéltek el ilyen döntésért, mert egyébként vagyonátadásra került sor. Én persze azt állítom, hogy egyébként az egy tisztán politikai per volt. Már csak azért is, mert olyan képviselőt helyeztek vád alá, aki egyébként ott sem volt a döntéshozatalnál, és fideszes képviselőt nem gyanúsítottak meg, aki ott volt és megszavazta az előterjesztést.

Tehát ilyen körülmények között ilyen döntést meghozni és lehetőséget biztosítani, önkormányzati képviselőket hozhat olyan helyzetbe, ami elképesztő, mert egyetértek azzal, hogy a döntéshozatali mechanizmusban kisebb vagy nagyobb testületek, mondjuk úgy, hogy meghozhatják könnyen azt a döntést akár presszió hatására, amivel egyébként pillanatnyilag azt gondolják, hogy jó döntést hoztak, majd egyébként a következő testület, akár ellenlábasok, akár szervezetten vagy anélkül, azt gondolják, hogy egyébként ez effektív konkrétan vagyonvesztéshez vezethet, és ez alapján egyébként büntető feljelentéssel élhetnek. Önök erre már teremtettek precedenst, mint ahogy az előbb említettem. Ott is vitatott, hogy önök mit tesznek, és egyáltalán a bíróság a függetlenségét is megkérdőjelezve hogyan teszi a dolgát, de önök itt egy olyan kaput nyitnak ki, ami óriási problémákat okozhat itt a közeljövőben. Ezért azt gondolom, hogy ezt fontolják meg. Nem hiszem, hogy vissza akarnák vonni, de ezt a törvényt biztosan nem szabad megszavazni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ez egy újabb törvénymódosító javaslat, egy újabb salátatörvényben a már megszokott módon, amelynek célját ismerjük: még jobban kisajátítani a nemzeti vagyont, mindenre rátelepedni, mindent megszerezni, igazi fideszes módi szerint. Ez a javaslat is több vállalhatatlan módosítást tartalmaz, ezért az LMP számára értelemszerűen elfogadhatatlan. Kezdeném azzal, hogy a javaslat előadójaként Bártfai-Mager Andrea van megjelölve, aki az áprilisi választás után került kinevezésre nemzeti vagyonért felelős miniszternek, amivel önmagában persze nem lenne gond, hiszen az állami vagyonra figyelni kell, illetve odafigyeléssel kell azt kezelni, de a 2010 óta eltelt időszak ezt egyáltalán nem támasztja alá. Azt látjuk, hogy a kormány és a kormánypártok a nemzeti vagyont úgy kezelik, mint ha az a sajátjuk lenne, és minden erejükkel azon vannak, hogy ebből ők kiemelten jól profitáljanak. Tehát amit a miniszter asszony a május 11-ei gazdasági bizottsági meghallgatáson elmondott, hogy szeretné folytatni a 2010-ben elkezdett vagyonpolitikát, az nem jó út. Higgyék el, az nem jó út, mert ha azt az utat folytatja, akkor csak egy kiszolgálója lesz a már bejáratott folyamatoknak, és előreláthatólag újabb állami lenyúlásokat fog eredményezni ez a munka. Ezt önök hívhatják észszerű vagyongyarapításnak, ahogy a bizottsági meghallgatáson is elhangzott, és mondhatják, hogy a polgárok életminőségének javítása érdekében hozzák ezeket a döntéseket, de ezek az állítások tényszerűen nem igazak.

Itt arról van szó, hogy önök kinéznek egy piaci szektort, amelyben úgy gondolják, hogy jó magas a profit, és visszaélve a kétharmados hatalmukkal, úgy módosítják a környezetet, hogy ez önöknek és a közvetlen környezetüknek kedvezzen. Miniszter asszony gazdasági bizottsági expozéjában kihangsúlyozta, hogy 2010 után a kormány megerősítette a köztulajdon szerepét. Itt elsősorban a Magyar Fejlesztési Bankról, a takarékszövetkezetekről, a Posta átalakításáról és a Nemzeti Közművekről beszélt. Ezeknek a módosítása, átalakítása folyamatosan zajlik, ezért történhet meg az is, hogy az itt fekvő javaslat az említett állami tulajdonú cégekhez újabb módosításokkal tervez.

A javaslat első körben a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényt egészíti ki új paragrafussal, amelyben a tevékenységi köreit kiszélesíti. Természetesen ezt is hangzatosan magyarázzák, miszerint ez a kormány közép- és hosszú távú gazdaságfejlesztési céljainak eléréséhez szükséges. Akkor itt felteszem a kérdést nagy tisztelettel, hogy a személyeskedés helyett hátha kapunk egyszer érdemi választ is, államtitkár úr. Tehát felteszem a kérdést, hogy az is stratégiai elem-e, hogy Mészáros Lőrinc szállodát tudjon vásárolni a Magyar Fejlesztési Bank ingyenhiteléből. Ez milyen nemzeti stratégia, kérdezem tisztelettel. De ez csak az egyik legszembetűnőbb probléma az elmúlt években, amit az MFB körül tapasztaltunk, de lehetne még sorolni, hogy kaptak kormányközeli emberek kedvező hiteleket vagy támogatásokat a Magyar Fejlesztési Banktól.

(20.30)

Véleményem szerint az MFB  ugyanúgy, ahogy más állami tulajdonban lévő pénzintézet  nem megfelelően működik, és ugyanúgy érvényes rá a kifejezés, hogy egy foglyul ejtett pénzügyi intézmény.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek mind az állami vagyon rossz felhasználásának a példái. Önöknek az lenne a feladatuk, hogy olyan kedvező hiteleket és támogatásokat nyújtsanak a kis- és középvállalkozásoknak, melyek tényleg elérhetőek, és amelyek valós segítséget nyújtanak, merthogy megkapják őket a kisvállalkozások.

Mindig felteszem a kérdést magamban, hogy miért nincs egy olyan valós lehetőség, ami tényleg a kicsiket, az egyéni vállalkozókat segíti. Tudom, erre jön a szokásos kormányzati válasz, hogy de hát ezt mi csináljuk, merthogy pályázatot írtunk ki. Csak szeretném jelezni, hogy én  és akkor ezzel válaszolok is egyébként az előző törvény vitájának záró hozzászólásában államtitkár úrnak  egész életemben a kisvállalkozások között dolgoztam kisvállalkozóként, és pontosan tudom, hogy semmilyen segítséget, támogatást nem kaptak. Ha néha egyik-egyik kap is, arról is pontosan lehet tudni, hogy rendelkezik azzal a kapcsolatrendszerrel, amivel indokolni lehet, hogy miért is ő kapta meg azt a támogatást, amit kapott.

Nem volt ez mindig így, kedves képviselőtársaim, mert az első Orbán-kormány idején még valóban nyújtottak támogatásokat a kisvállalkozásoknak, csak azóta egy jelentős politikai fordulatot hajtottak önök végre, és érdemes volna ezzel önöknek szembenézni.

Azt tudjuk, hogy felgyorsították az európai uniós kifizetéseket, de azt is tudjuk, hogy lehetősége lenne a Magyar Nemzeti Banknak 400 milliárd forint hitelt nyújtani azoknak a kisvállalkozásoknak, akik kereskedelmi bankoktól nem kapnának hitelt. Ezek mind jó lehetőségek lennének a kisvállalkozásoknak, de kedves képviselőtársaim, hol találjuk ezeket a javaslatokat?

Ezeket sehol nem találjuk. Ezeket kellene olvasnunk egy-egy ilyen vagyonnal és vagyongazdálkodással kapcsolatos előterjesztésben.

A következő botrányos pontja a javaslatnak az önkormányzatokat érintő újabb módosítás. Az elfogadásra benyújtott törvényjavaslat, beleértve annak indoklását is, szokás szerint ismét több homályos paragrafust rejt, az olvasó képzelőerejére bízva, mi is volt a valódi szándék, és mi következhet valójában ebből a módosításból. Magyarország Alaptörvénye egyértelműen rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Ezért az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében alkotta meg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvényt.

Ezzel szemben a törvénytervezet 16. §-a a nemzeti vagyonról szóló törvény 6. §-át a következő (3a) bekezdéssel egészíti ki: „Az állam és a helyi önkormányzat közös tulajdonában álló, az 1. mellékletben meghatározott”  erre még vissza fogok térni, ez nagyon fontos  „csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények és vízi közművek, valamint terek és parkok tulajdonközössége közöstulajdon-megszüntetés jogcímén megszüntethető. A közös tulajdon megszüntetésére kizárólag az egyik tulajdonostárs tulajdoni hányadának ingyenesen, nyilvántartási értéken a másik tulajdonostárs részére történő átruházásával kerülhet sor, feltéve, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.”

Én azért csöndesen megjegyzem, hogy akár friss ez a módosítás, akár nem, én nem egy olyan döntésnek voltam tanúja a Fővárosi Közgyűlésben, ahol márpedig ezek a vagyontárgyak ingyen cseréltek gazdát, és minden egyes alkalommal az volt a válasz, hogy az önkormányzat vagyonvesztése nem merülhet fel, hiszen az állami vagyon is állami vagyon, meg azért ha belegondolunk, az önkormányzati vagyon is állami vagyon. Ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy egy önálló gazdálkodási szervezet, és azt is tudjuk, hogy minden önkormányzati képviselő egyenként és közösségileg is felelős a rábízott vagyontárgyakért.

A nemzeti vagyonelemek egységes tulajdonosi szerkezetének kialakítása önmagában még nem is volna helytelen, hiszen bölcs és gondos vagyongazdálkodás révén az értékek megőrizhetők volnának. A kölcsönösség is méltányos lehet, vagyis hogy az állam indokolt esetben az önkormányzatok tulajdonába ad egyes nemzeti vagyonelemeket, vagy fordítva. Az már azonban elgondolkodtató, hogy az utóbbi 9 évben leginkább annak tehettünk tanúi, hogy az állam és az önkormányzatok viszonyában főként az önkormányzatok húzták a rövidebbet és ebből következően az ott élő állampolgárok. Az államivá vált oktatás vagy a hulladékgazdálkodás  úgy látom, hogy ez egy olyan elrontott irány volt, hogy minden törvény kapcsán visszajön, nem ok nélkül, teszem hozzá, államtitkár úr  egyaránt a tönk szélére juttatta ezeket a szolgáltatásokat. Pontosan tudjuk, hogy a KLIK-en keresztül az iskolaüzemeltetés és a KLIK-en keresztül az oktatásnak a színvonala, valamint a hulladékgazdálkodás jelenlegi színvonala is, több mint nagyon finoman fogalmazok, ha azt mondom, hogy hagy kivetnivalót maga után.

Ebben az esetben miért is lenne ez másképp, és valóban, egyetlenegy példát mondjon, tisztelt államtitkár úr, megint csak kérem, amikor egy átvett feladat jobbá vált. Például elmondhatja azt, hogy amikor az egészségügyet állami felügyelet alá vonták  ami szerintem egyébként nem volt hibás döntés, teszem hozzá zárójelben , akkor csökkentek-e a várólisták. Ja, nem. Bocsánat.

Az is különlegessége a módosító javaslatnak, hogy a tervezetben hivatkozott 1. melléklet, amire az előbb már utaltam, egyáltalán nem egyezik meg a módosításban említett vagyonelem-felsorolással, mert már most is csak az állam kizárólagos tulajdonában lévő dolgokat tartalmazza. A hivatkozott terek, parkok közül ott egyik sem szerepel. Vagyis a módosítás olyan kategóriákra hivatkozik, amelyeket a hatályos törvény nem is tartalmaz.

Az 1. melléklet címeiben állami és önkormányzati vegyes tulajdonú elemek nem szerepelnek. Felmerül tehát a kérdés, hogy a jogalkotó nem tudta értelmesen és pontosan megfogalmazni, hogy mit akar, vagy ami még rosszabb: a módosításról döntőket kívánta összezavarni, és szándékosan teremt tisztázatlan jogi és vagyoni helyzetet, amelyben az állam  visszaélve az erőfölényével  nyugodtan halászhat a zavarosban, és lenyúlhatja az önkormányzati vagyon szinte tetszőleges elemét.

Ennek is voltunk tanúi, teszem hozzá, hiszen amikor a közoktatás kikerült az önkormányzati hatáskörből, akkor egyébként az üzemeltetéshez, működtetéshez kapcsolódó eszközöket egy az egyben elvitte az állami apparátus, ahelyett, hogy egyébként saját forrásból, friss és modern eszközökkel látta volna el a közoktatási intézményeket. De ez csak az én személyes megjegyzésem.

Tehát ebből még minden lehet, parkokból sportcsarnok, parkokból múzeum  ugye, pontosan tudjuk, hogy miről beszélünk a Városliget kapcsán , államivá váló szennyvíztisztítók, ivóvízhálózatok és csak kérdés, hogy milyen következő módosítás teremti meg így két lépésben a privatizációjukat, kedvezvén a fideszes haveroknak. Na, ennek aztán tényleg a végén már semmi köze nincs a törvény eredeti céljához, leginkább az Alaptörvényben foglalt elvekhez és jogokhoz.

Ami még fontos, hogy a szövetkezetekről szóló törvényt is több helyen módosítja, amelyben sok a technikai, de ami fontos, a takarékszövetkezetek felett álló központi bank. Eszerint a szövetkezeteknek egységes üzleti modell szerint kell működniük, és a központ által leírt egységes termékszabályozás szerint kell tevékenykedniük. De ami az önök számára a legfontosabb, hogy az összes tag portfóliójára rálátnak, információjuk van az ügyfelekről, és önöknek valószínűleg ez a lényeg.

Az LMP álláspontja azonban az, hogy a takarékszövetkezetek átalakítása csak a kormány bankrendszer-átalakításának és átvételének egyik része. A takarékszövetkezetek integrációja csak arról szólt, hogy legyen egy, a takarékszövetkezeteket összefogó központi bank, amit az állam irányít. Ez alapvetően áll ellentétben a takarékszövetkezetek lényegével, ami az alulról szerveződésen és a kölcsönös helyi finanszírozáson kellene hogy nyugodjék. Ez volna a lényege a takarékszövetkezeteknek.

Az átalakítás korábban arra is irányult, bár azóta megváltoztak a személyi kapcsolati viszonyok, hogy az egész szektort Lázár János barátjának, Spéder Zoltán FHB-tulajdonosnak a kezére játsszák.

(20.40)

Szóval, ebben az esetben is az átláthatóság és a sikeresebb működés ürügyén sajátítottak ki takarékszövetkezeteket. Ez ugyanúgy terv volt az előző ciklusban, mint az MKB, az Eximbank, az MFB teljes körű ellenőrzése.

Ami még szorosan összefügg a nemzeti vagyonnal és a polgárok életminőségének a javításával, az az, hogy a lakosság még mindig nem piaci áron jut hozzá a gázhoz. Azt gondolom, ez ugyanúgy ennek a törvénynek az egyik nagyon fontos eleme, pedig a kormány egyik leghangosabb mondandója az volt az elmúlt években, hogy rezsicsökkentés. De mit is tapasztaltunk? Itthon csökkent a gáz ára, de sokkal nagyobb mértékben csökkent a gáz világpiaci ára, és nagy tisztelettel kérdezem, hogy hova lett a különbség. Mondja meg nekem valaki, hogy hova lett a különbség, kinél csapódik le az a nyereséghányad, amit önök extraprofitként jelenítettek meg a külföldi szolgáltatóknál, amikor megjelent. Nem az történt, hogy ezt az extraprofitot önök visszaadták volna a társadalomnak, hanem az történt, hogy zsebre tették. Úgyhogy én nagy tisztelettel fenntartom a kérdést, hogy hol van a világpiaci ár (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és az emberek által fizetett gázár közötti különbség. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Tordai Bence képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának.

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Ennek a törvénynek most csak egyetlen pontjára fogok összpontosítani, mert ez az, ami a leginkább felháborító, minden bizonnyal alaptörvény-ellenes, és egy végtelenül káros stratégiába illeszkedik. Ez pedig a 13. §, amely azt mondja, hogy az önkormányzati vagyont  úgy is, mint a nemzeti vagyon részét  térítésmentesen át lehet adni egyrészt egyház és egyházi jogi személy részére, másrészt közhasznú szervezetek javára, hogy ily módon segítsék elő a hitéleti feladataik gyakorlását vagy adott esetben átvállalt állami, önkormányzati feladataik ellátását. Na most, ha ezt vagy ehhez hasonló törvényt benyújtottak volna tíz évvel ezelőtt, akkor biztos vagyok benne, hogy a Fidesz-KDNP-s képviselők hőbörögtek volna a leginkább, hogy micsoda vagyonvesztés van itt, hogy ez a nemzeti vagyon elherdálása, hogy kézen-közön kijátsszák haveroknak a mindenféle közhasznúnak becézett szervezeteikbe a szent nemzeti vagyont  ehhez képest most gond nélkül ezt teszik.Teszem hozzá, én nemcsak ezért látom ezt problematikusnak, hanem azért is, mert magukat az állami funkciókat szervezi ki egyre inkább az állam az önkormányzatok hatóköréből. Ezt teszik a felsőoktatásban, ahol bevallották, hogy a Corvinus-modell követendő lesz minden magyar egyetem számára, ahol egyszerűen kivonják az állami tulajdon és a demokratikus ellenőrzés alól az egyetemeket, és átadják mindenféle alapítványoknak, és céges felügyelet alá, céges gyámság alá helyezik őket gyakorlatilag. De úgy látszik, ezt teszik nagyon sok más állami és önkormányzati feladattal is, ehhez pedig megteremtik a hátteret is. Olyan, mondjuk így, a mai kormánypártoktól nem távol álló körök kezébe adják át az állami, önkormányzati feladatok elvégzésének a feladatát és az ezzel járó finanszírozást, illetve ingatlan és egyéb vagyont, ami egyszerűen elfogadhatatlan, ha azt gondoljuk, hogy az állam azért van, hogy kielégítse a társadalom igényeit, és azokat a közfunkciókat betöltse, amelyeknek az ellátására egyáltalán létrehozták. Maguk most az állam létjogosultságát számolják fel gyakorlatilag ezzel a tendenciával.

Tehát a Párbeszéd számára biztos, hogy ez már önmagában is egészen elfogadhatatlan és felháborító. De az a helyzet, hogy ez a maguk által kendácsolt Alaptörvénnyel is ellentétes. Azt mondja ugyanis az Alaptörvény 38. cikke, hogy a nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele.

Az egyház, egyházi jogi személy hitéleti feladatainak az elősegítése biztos, hogy nem a közérdek szolgálata és a közös szükségletek kielégítése, mert valóban vannak olyanok a közösségünkben, a nemzeti közösségben ebben a társadalomban, akik az egyház tanítását követik, és érdekükben áll az, hogy ennek a kielégítése minél jobb, nem is tudom, anyagi viszonyok közepette történjen meg, de ez a társadalom 10-13 százaléka. Tehát jó lenne, ha azt a 85-90 százalékot is figyelembe vennék, amikor a nemzeti vagyon egyházaknak hitéleti célra való átjátszását éppen megpróbálják lepapírozni. Egészen biztos vagyok benne, hogy ez alaptörvény-ellenes, úgyhogy a Párbeszéd a maga részéről meg fogja tenni a megfelelő jogi lépéseket is ebben az ügyben.

Sőt, az a helyzet, hogy lehet, hogy azt hiszik, hogy maguk használnak most az egyházaknak, de hadd hozzak egy történelmi párhuzamot: az államszocialista rendszer és a szakszervezetek története és kapcsolata. Gyakorlatilag hasonlót játszottak el: erre a jól szervezett hálózatra, intézményrendszerre rátelepedett az állami hatalom, ami egy más ideológiát felvállaló, de ugyanolyan pártállami logika szerint működött, mint az önök által most kiépített rendszer. Az a helyzet, hogy hosszú távon nem árthatott volna többet az államszocializmus a szakszervezeti mozgalomnak. Láttuk a rendszerváltás után, hogy milyen hitelvesztésen mentek keresztül a szakszervezetek is. Azóta is ennek a kárát nyögik. Ha maguk most az egyházakat ugyanúgy fogják használni, mint az előző vagy az állampárti rendszer a szakszervezeteket, akkor ugyanolyan durva hitelvesztésen fognak átmenni. Ha én valamely egyház tagja lennék, amelyeket önök most kistafíroznak, és nemcsak ezzel, hanem mindjárt rátérek, hogy még milyen lépésekkel, akkor bizony szégyellném magam, és megkérdőjelezném az egyházi vezetők tisztességét, és akkor nem beszélek most arról a 85-90 százalékról, aki pedig nem tagja az egyházaknak, és felháborodással látja, hogy maguk a nemzeti vagyont ennek az intézményrendszernek akarják átjátszani.

Hogy tényleg ne menjünk messzire, nem csak ingatlan és földvagyonnal stafírozzák ki az egyházakat. Ma volt a Ház előtt az a törvényjavaslat, amely a közbeszerzési törvény hatálya alól kivonná az egyházakat. Miért? Hogyan? Mire fel? Ezek azok az egyházak, amelyeknek valahogy az év végi pénzosztásban mindig sikerül jó helyen lenniük. 2017. év végén 80 milliárd forintot osztottak szét teljesen ellenőrizetlenül és bemondásra, tehát nem törvényben meghatározott vagy szerződésben rögzített célokra, 2016. év végén pedig 118 milliárdot osztottak szét megint csak egyházak, egyházi intézmények között hasraütésszerűen. Én értem, hogy nagyon lojálisak, legalábbis megpróbálja a hatalom megvásárolni ezeknek az egyházaknak a lojalitását, de az a helyzet, hogy ezek bizony adófizetői pénzek, ezeknek a felhasználásáért nemcsak az egyházi vezetők felé tartoznak önök elszámolással, hanem az adófizetők felé is.

Az is a helyzet, hogy maguk úgy használják az egyházakat sokszor, mint a Fidesz feketekasszáját, és ez számukra is rettentően megalázó. Tehát mielőtt azzal jönnek, hogy én itt az egyházakat támadnám, elmondom, hogy önök ártanak a legtöbbet ezekkel a gyakorlatokkal az egyházak hitelességének, azzal, hogy kivonják őket mindenféle jogszabály alól, mentességet kapnak az átlátható gazdálkodás szabályai alól, és számolatlanul öntik beléjük a közpénzeket. Ez végtelenül káros az egyházakra nézve, az egyház tanítása szerint vallásos emberek és a nem egyház tanítása szerint vallásos emberek kapcsolatára és így a társadalmi békére és harmóniára nézve is. Úgyhogy nagyon szépen kérem önöket, hogy legalább ezt a paragrafust vegyék ki ebből a törvényjavaslatból. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével, jogával. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Megadom a szót az előterjesztőnek, Fónagy János államtitkár úrnak, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár úrnak.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az ennél a törvényjavaslatnál elhangzott szakmai vitát, és engedjék meg, hogy az elhangzottakra elkezdjek válaszolni. Igyekszem sorrendben mondani. Az állam helytállási kötelezettsége nem szűnik meg. Az MNV Zrt. működéséhez szükséges forrásokat továbbra is biztosítja a központi költségvetés, így a szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez szükséges forrásokat is az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályoknak megfelelően.

(20.50)

Ez a szabályozás nem változott, tehát az állam helytállási kötelezettsége megmaradt.

Felmerült  már nem tudom, talán Varju képviselőtársunk említette  a Balatoni Hajózási Zrt., a Bahart ügye. A Bahart az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona, így a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet vele rendelkezni, kizárólag állam vagy másik helyi önkormányzat javára idegeníthető el, vagy ezeknek 100 százalékos gazdasági társaságába apportálható. Egyébként a nagy értékű ingatlanok jellemzően az önkormányzatok törzsvagyonába tartoznak, így nem idegeníthetők el, nem terhelhetők meg.

Az önkormányzatok vagyonával, egyáltalán az önkormányzatok vagyonvesztésével kapcsolatos aggályokkal kapcsolatban, engedjék meg, hogy én is visszahivatkozzam az előbbi napirendi pontra, ahol éppen arról volt szó, hogy az önkormányzatok önállóságát csorbítjuk. Most meg képviselőtársaim azon aggódnak, hogy az önkormányzatok képtelenek jól dönteni a saját vagyonuk tekintetében. Kétségtelenül felelősséggel járnak ezek a döntések, s kétségtelenül az önkormányzatok tagjait is felelősség terheli ezekben a döntésekben. A magam részéről nagyon remélem, hogy akik ilyen horderejű döntéseket meghoznak a helyi önkormányzatokban, ezekkel tisztában vannak.

Ugyancsak Varju képviselő úr említette föl  ránk olvasva  az Állami Számvevőszék vizsgálatainak megállapításait. Én ezt, bevallom, érdemként fogom fel, hogy van egy Állami Számvevőszék, ami egy ilyen nagy rendszerben tapasztalt hibákat feltárja, leírja és számonkéri azok kijavítását. Ez az Állami Számvevőszék dolga, teszi. Én ezt nem írom a rendszer hátrányára.

Csárdi képviselő úr feltette a kérdést, hogy az MFB mit és hogyan finanszíroz. Kérem szépen, a nevektől függetlenül a Magyar Fejlesztési Bank tevékenységeket finanszíroz, az általa feltett kérdésben az idegenforgalmat finanszírozta, és nem X. Y.-t vagy Z.t. Ezek a stratégiai célok.

Egyébként sajnálom, hogy elment, mert ha megengedik, fél percre kalapot váltok, és nem országgyűlési képviselőként és államtitkárként, hanem a magyar Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége alapító elnökeként és örökös elnökeként mondom, 1986-tól ezen a területen dolgozva, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokat sehol a világon nem lehet banki feltételek mellett finanszírozni. A mikro-, kis- és középvállalkozásokat a világ minden fejlett gazdaságában, így egyébként Magyarországon is erre a célra létrehozott pénzeszközökből egy erre a célra létrehozott intézményrendszer finanszírozza, nem mi hoztuk létre, 1991-ben hozták létre a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, és azoknak a pénzeszközeiből, elsősorban annak a mikrohitelezési rendszeréből történik ezeknek a finanszírozása, egyébként a fővárosban is.

Tordai képviselő úrnak a felvetésére: kérem, engedjen meg egyetlen reagálást. Én sem vagyok egyébként, hogy mondjam, egyetlen hitközségnek, felekezetnek, ennek-annak, templomkörzetnek a tagja, és én is ismerem ezt a számot, ami azt mondja, hogy Magyarországon 13-15 százalék a hívő lakosság aránya, tehát aki kvázi hitéleti tevékenységet folytat. De kérem, képviselő úr, amint ön bizonyára pontosan tudja, ezek az egyházi szervezetek azért messze nemcsak hitéleti tevékenységet végeznek, hanem oktatási, szociális, egyéb feladatokat is ellátnak. Nyilvánvaló, hogy hitéleti feladatokra is esetenként igényelnek vagyonrészeket vagy ingatlanokat, de az elmúlt nyolc évben fejlesztési minisztériumban, jelenleg is egy ilyen tevékenységet végző szervezetben dolgozva, saját tapasztalatom alapján felelősséggel állítom, hogy ezek az intézmények túlnyomórészt például ingatlanokat oktatási célra vagy szociális tevékenységre igényeltek és igényelnek, márpedig ezeket a tevékenységeket messze nem csak ez a 13 százalék igényli. Ha képviselőtársam megnézi, hogy hányan állnak sorban, mondjuk, egy egyház által működtetett szociális intézetben, és hányan az egyébként esetenként valóban joggal kifogással illethető állami ilyen rendszerekben, akkor én úgy gondolom, hogy ha ilyen célokra megy a vagyon, akkor menjen.

S végezetül, ha már ezt felhoztam, engedjék meg, hogy ennek a törvénytervezetnek az indokolását elmondjam. Az elmúlt évek során túlnyomórészt nem az állam kért az önkormányzatoktól vagyonrészt vagy ingatlant, hanem az önkormányzatok kértek az államtól, például MÁV-ingatlanokat, az egyéb nagy, volt állami szervezetek rendeltetésszerű működéséhez átmenetileg vagy véglegesen nem használt ingatlanait, de ideértem például a nagyvárosokban a MÁV volt oktatási céljait szolgáló épületeit, azokat mind-mind önkormányzatok kérték és kapták meg helyi önkormányzati oktatási célokra és hasonló feladatokra. Úgyhogy kérem, hogy ennek a törvénytervezetnek a megítélésénél és elfogadásának, támogatásának mérlegelésénél ezt a gyakorlatot és ezt a tapasztalati ismeretet is figyelembe venni szíveskedjenek.

Ezek elmondása után kérem, hogy akinek van az elmondottakkal kapcsolatban módosítója, azt nyújtsa be, és amennyiben azok befogadásra kerülnek, kérem, hogy támogassák a javaslatunkat. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   137-174   175-188   189-190      Ülésnap adatai