Készült: 2024.04.28.01:29:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

18. ülésnap (2018.07.16.),  70-76. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 10:22


Felszólalások:   62-70   70-76   76-82      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 114 igen szavazattal, 36 nem ellenében elfogadta.

(Soltész Miklós az MSZP padsoraihoz lépve mond valamit Bangóné Borbély Ildikónak.  Felzúdulás az ellenzék soraiban.  Soltész Miklós visszamegy államtitkári helyére.  Dr. Vadai Ágnes: Jobb lesz, ha visszamegy!  Az elnök csenget.  Közbekiáltások.  Soltész Miklós: Tisztességesebb…  Dr. Vadai Ágnes: Szerényebben! Anyámat is ilyen gyógyszerrel etetik!)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Kérem, adjanak lehetőséget arra, hogy képviselőtársunk felszólaljon! (Bangóné Borbély Ildikó: Legközelebb idejön és megver?  Dr. Vadai Ágnes: Nagy kereszténydemokrata! )

Tisztelt Országgyűlés! Arató Gergely, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Lesze szabad tankönyv-választás, vagy csak mellébeszélés?” címmel. Arató Gergely képviselő urat illeti a szó.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Elnök Úr! Kénytelen vagyok avval kezdeni, hogy mélységesen felháborítónak tartom, hogy államtitkár úr az interpelláló képviselőhöz idejön, és az arcába ordibál. Ez ebben a parlamentben sem elfogadható! (Taps az ellenzék soraiban.  Soltész Miklós: Nyugodtan mondjad!) Azért tettem meg, mert elnök úr elmulasztotta figyelmeztetni. (Felzúdulás, közbeszólások.) Tisztelt Államtitkár Úr! Az én kérdésem arra vonatkozik, hogy ön egy korábbi vitánk alkalmával azt mondta itt ebben a Házban, hogy az állami tankönyvellátás rendszerét sem a szülők, sem a diákok, sem pedig a tanárok nem kifogásolják.

(17.00)

Az államtitkár úrnak talán elkerülte a figyelmét (Közbeszólás a Jobbik soraiból.), hogy mind a pedagógusok és a pedagógusszervezetek, mind a diákszervezetek követelései között a legfontosabbak között szerepel a szabad tankönyvállítás lehetőségének (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Választás!) visszaállítása.

Most a Szülői Hang Egyesület megkérdezte a szülőket is, a felmérése szerint a szülők 85 százaléka véli úgy, hogy az állami tankönyvek kizárólagossága és azok gyakran silány minősége tovább rontja az oktatás színvonalát. Sokan egyenesen válságos helyzetről beszélnek a tankönyvek minősége terén, háromnegyed részük szerint a pedagógusokat elriasztja a pályától, hogy nem választhatják meg a tankönyveiket és az oktatás módszereit. Gyakori, hogy az iskola által megrendelt tankönyveket nem is használják fel, ki tudja, hány millió forintnyi értékű tankönyv áll úgy az iskolákban, hogy nem használják őket, mert használhatatlanok. A visszajelzések szerint az is világos, hogy a szülők 88 százaléka támogatná a szabad tankönyvválasztás visszaállítását. (Folyamatos zaj.)

Azt is tudnunk kell, hogy az ingyentankönyvként reklámozott rendszer valójában könyvtárikönyv-használati lehetőséget jelent. A szülők 70 százaléka szerint ez korlátozza a gyerekeket a tanulásban, hiszen nem emelhetik ki a tankönyvekben a lényeget, nem jegyzetelhetnek, és a tanév végén akkor is vissza kell adniuk a könyveket, ha egyébként azokat használni szeretnék a további felkészüléshez, akár az érettségihez. Hozzá kell tennem, hogy ennek ellenére a kölcsöntankönyvek állapota általában olyan, hogy ez nehezíti a gyerekek számára a tanulást.

Ennek alapján aztán kérdezem az államtitkár urat, hogy mi akadályozza a szabad tankönyvválasztás visszaállítását, miért erőltetik a kölcsöntankönyvrendszert, ha ez egyébként nem jó sem a diákoknak, sem az iskoláknak. Miért nem képesek az állami tankönyvellátásban használható minőségű tankönyveket előállítani? A jelenlegi tankönyvrendszert elutasítják a pedagógusok, a tanulók és a szülők is. Akkor önök ezt miért erőltetik? Ez kinek jó? Milyen olyan szereplője van a közoktatásnak, aki számára ez kedvező? És végül: ismerik önök azt a szót, hogy tévedtünk? (Dr. Völner Pál: Tévedtetek!  Közbeszólás: Tévedtek!  Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr, parancsoljon! (Szilágyi György: Kérj elnézést az államtitkár úr helyett!)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Jelen pillanatban, 2018-ban a tanárok 3350 tankönyv közül választhatnak, amikor ön volt államtitkár, 3475 tankönyv közül lehetett választani (Derültség a kormánypárti padsorokban.  Dr. Vadai Ágnes: Az mindenképpen több!  Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ön szerint tehát ez a 3,7 százalékos csökkenés, ez a teljes tankönyvválasztási szabadság megvonását jelenti. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Megkerestem önnek egy korábbi nyilatkozatát, direkt a…  önök sokat küzdöttek, hogy a Népszabadságnak a cikkeit később is olvasni lehessen, hát a Népszabadságot ütöttem föl. Mit mondott ön korábban? Amikor önök a tankönyvválasztással kapcsolatban egy olyan változtatást vittek végbe, amellyel az ottani szakmai szereplők szerint 30 százalékkal csökkentették a választható tankönyveknek a számát  30 százalékkal! , akkor ön e mellett a javaslat mellett érvelt, azt mondta, hogy: „a törvénymódosítás célja, hogy a diákok jó minőségű tankönyvekből tanulhassanak”. Tehát a szociálliberális szűkítés, az minőségi szűkítés (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.), amit a nemzeti kormány tesz, az meg antidemokratikus; igaz, hogy önök állítólagosan 30 százalékkal csökkentették a választási lehetőséget, és akkor a szakma szerint az iskolák, a diákok és a szüleik voltak a vesztesei ennek a változtatásnak. (Folyamatos zaj.)

De ugyanezen a sajtótájékoztatón vagy alkalmon ön beszélt arról a témáról, amit most is második témaként hozott, méghozzá a kölcsöntankönyveknek a rendszeréről. Amire most ön azt mondta, hogy a diákoknak nem szolgálja az érdekét, arra  szó szerint idézem  azt mondta, hogy: az ingyenes tankönyvekkel való tankönyvellátás esetében „már január óta kölcsöntankönyvekkel oldjuk meg ezt a helyzetet”, és ezt ön akkor, 2007-ben büszkén, eredményként könyvelte el, tisztelt képviselő úr. (Moraj a kormánypártok soraiban.)

Amikor tehát önök hoznak ilyen intézkedéseket, az szakmai (Közbeszólások az ellenzék soraiból.), ellenkező esetben nem.

De az is egyértelmű, hogy önök miért hozzák elő időről időre mindig ezt a témát: mert ez önöknek nagyon súlyos pénzeket jelent. Ha megnézzük, hogy a tankönyv-előállító, tankönyvgyártó cégek, amelyek korábban eladták a tankönyveket a családoknak, mekkora profitot tudtak ebből szerezni, 10 milliárd forint fölött van az az eredmény, az a profit, amit ebből éveken keresztül elő tudtak állítani, és nyilván fájó volt először az, amikor a Fidesz-KDNP-kormány 40 százalékkal csökkentette a tankönyveknek az árát, hiszen csökkent a profit.

Emlékezhetünk az önök tankönyvekkel kapcsolatos legfőbb „előrelépéséről”, ami a Nemzeti Tankönyvkiadónak az eladása volt, és hogy, hogy nem, az volt ennek, a tankönyvkiadás privatizációjának az egyik mozgatórugója, az a személy, aki korábban Gyurcsány Ferenc Perfekt nevű cégének volt a vezetője (Moraj és közbeszólások a kormánypártok soraiból.), aki korábban Gyurcsány cégében képzéssel foglalkozott, az rögtön feltűnt a Nemzeti Tankönyvkiadóban, amint a privatizáció szele (Közbeszólások, folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) meglengette a Nemzeti Tankönyvkiadót, tisztelt képviselő úr. És hiába telt el jó pár év, ha tankönyvkiadásról van szó, önök továbbra is korholják, szidják itt az állami tankönyvkiadó által fejlesztett tankönyveket (Közbeszólások az ellenzék soraiból.), és azt szeretnék, hogyha a régi jó privatizált és tízmilliárdos nagyságrendben eredményt, profitot hozó rendszert állítanánk vissza. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Mi pedig ezt nem szeretnénk, tisztelt képviselő úr, mert mi a tankönyvkiadásban nem a profitot szeretnénk nézni, hanem a diákoknak az érdekét.

Egy olyan fejlesztési rendszert dolgoztunk ki, amelyhez hasonló van Finnországban, amely a tanárok és a diákok bevonásával fejlesztette ki azokat a tankönyveket, amelyeket ma már több mint egymillió diák teljesen ingyenesen kap. Az pedig megmosolyogtató, tisztelt képviselő úr, hogy ön ennek a kritizálására egy olyan kutatást hoz elő, amely szerint a szülők 85 százaléka fizetni szeretne a tankönyvekért. (Derültség a kormánypártok soraiban.  Bangóné Borbély Ildikó: Ez a véleményük, igen!) Komolyan lehet önt venni, ha azt mondja, hogy a szülők 85 százaléka mindenféle Gyurcsány-ismerősök zsebébe szívesen tolna 10-20 ezer forintot a tanév elején a tankönyvek díjából? Azt hiszem, ez nem hihető, tisztelt képviselő úr (Az elnök csenget.), úgyhogy továbbra is marad az ingyenes állami tankönyvrendszer.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm az államtitkár úr válaszát. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Államtitkár Úr! Ezt a választ természetesen nem lehet elfogadni, ön ugyanis a valóság talajától ismét rendkívül messzire rugaszkodott. (Moraj a kormánypártok soraiban.  Dr. Rétvári Bence: Népszabadság!) A szülők természetesen nem fizetni akarnak a tankönyvekért, hanem jó minőségű tankönyvet akarnak a gyerekeiknek (Közbeszólások a kormánypártok soraiból, köztük: Mi is!), amiből lehet tanulni. Azok a változások, amelyeket ön idézett, arra szolgáltak, hogy azok a tankönyvek jók legyenek, amit a gyerekek kapnak, önök viszont úgy államosították a tankönyvrendszert, hogy az állammal próbálják gyártatni a tankönyveket, ami nem működik. (Dr. Rétvári Bence: Évtizedekig működött!) Ön hivatkozik a számokra, csak azt felejti el, hogy abból a háromezer-valahányszáz tankönyvből, amit ma választhatnak a szülők, bocsánat, az iskolák, abból egyébként közel ezernek lejár az engedélye, és önök nem is hajlandóak tárgyalni a meghosszabbításukról, ebben sem mond igazat.

Tisztelt Államtitkár Úr! Volt olyan, hogy az állam azt hitte, hogy mindenhez jobban ért, és mindent jobban elő tud állítani, csak ez a rendszer megbukott. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Azt javaslom, hogy ezt vegyék tudomásul a tankönyveknél is, és fogadják meg Királyhegyi Pálnak a Sztálinhoz (Az elnök csenget.) intézett táviratának intelmét: „A rendszer nem vált be. Stop. Tessék abbahagyni! Stop.” (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Köszönöm szépen. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból, taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 115 igen szavazattal, 40 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: „Miért mostohagyerek a balatoni közlekedés?” címmel. Keresztes László Lóránt képviselő urat illeti a szó.




Felszólalások:   62-70   70-76   76-82      Ülésnap adatai