Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most megadom a felszólalás lehetőségét Farkas Gergely képviselő úrnak: „Mikor kap segítséget a kormánytól Kiskunhalas városa az esővíz-elvezetési problémák megoldása érdekében” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy korábban ígértem, rendre szeretnék felszólalni a választókerületem problémáit illetően, azokra segítséget kérve a kormánytól. A mai napon is így szeretnék tenni. Választókerületem központjában, Kiskunhalason ugyanis az elmúlt másfél hónapban újra erőteljesen megjelent egy olyan probléma, amely nem most alakult ki, de a heves esőzések miatt most került felszínre. Ez nagyon komoly problémákat okozott. Másfél hónap alatt három olyan alkalom is volt, amikor nagy mennyiségű csapadékvíz lehullása bizony komoly problémákat okozott a városban. Engedjék meg, hogy egy kis helyzetleírást adjak ezekről az állapotokról. Május 24-én rövid idő alatt, kétszer 20 perc alatt körülbelül annyi eső esett, 100 milliméter, hogy a város alacsonyan fekvő utcái megteltek vízzel. Így több helyen megbénította ez a közlekedést, illetve az autók tengelyéig ért a víz, több helyen le is robbantak. Másutt a szennyvízaknákból előtörő szennyvíz okozott bosszúságot. Ekkora mennyiségű esővizet optimális körülmények között sem tudnának elnyelni egyszerre a csapadékelvezető csatornák, ugyanis nem alkalmasak jelenleg Kiskunhalas csapadékelvezető csatornái ilyen mennyiségű víz befogadására.

Ekkoriban a Mátyás tér és környéke, az Eötvös utca, a Petőfi utca zsinagóga előtti része, a Fazekas Mihály utca, a Vasút utca egy szakasza, a Bokréta utca, a Sas és Markovics Mária utca teljesen víz alá került. De összefüggő vízterület alakult ki azokon a helyeken is, ahol máskor nem szokott nagyobb mennyiségű csapadékvíz összegyűlni: a Kossuth utcán, a vasútállomásnál, az 53-as főút szinte teljes városi szakaszán, a Szilády Áron utcán; a Tó utca, a Kun tér, a Csipke Hotel előtti útszakasz és a kertvárosban több utca is szinte járhatatlanná vált az összegyűlt esővíz miatt.

Ez is ismétlődött meg június 8-án, péntek este, amikor közel 70 milliméter csapadékvizet mért a csapadékmérő automata, illetve június 29-én is hasonlóan nagy esőzés érte el a várost. Mindez elég volt ahhoz, hogy az önkormányzat is foglalkozzon ezzel a problémával. Ezt meg is tette május végén egy testületi ülésen. A korrektség kedvéért el kell mondani, hogy nem szeretném a jelenlegi városvezetés nyakába varrni ennek a helyzetnek a kialakulását, ez ugyanis egy régebbi időre visszatekintő probléma, ezt már több cikluson keresztül meg kellett volna oldani az aktuális városvezetésnek. De ez nem történt meg.

Ugyanakkor szomorú, hogy ilyen esetek kellettek ahhoz, hogy végre elkezdjenek foglalkozni ezekkel. Már csak azért is szomorú, mert az elmúlt években Kiskunhalas városa is számos TOP-os pályázatot nyert, és azt tudjuk nagyon jól, hogy azért csapadékvíz-elvezetésre is lehetett volna TOP-os pályázatot benyújtani. A legjobb tudomásom szerint a városvezetés nem élt ezzel a lehetőséggel, és most látjuk ennek hatását. Ugyanakkor most eljutottunk addig, hogy ezen a testületi ülésen „Kiskunhalas város intézkedési terve a beépítésre szánt területekre hulló csapadékvíz rendezett elvezetése érdekében szükséges beavatkozásokról” címmel egy intézkedési tervet nyújtott be a város vezetése a képviselő-testületnek, ami aztán országos hír is lett egyébként.

Nem mintha most én emiatt szólalnék fel, de azért érdemes megemlíteni, ugyanis számos országos sajtóorgánum arról cikkezett ezen intézkedési terv kapcsán, hogy Kiskunhalas városában az esővizet szeretnék megadóztatni. Hogy mire is alapozták ezt, engedjék meg, hogy azért idézzek ebből az intézkedési tervből.

Abban az esetben tehát, ha valaki saját költségén rácsatlakozik a hálózatra, a beeresztett mennyiség után csekély összegű közműdíjat kell fizetni, viszont a telekről kikerülő és nem befogadóba vezetett csapadékvíz után jelentősebb összegű díjat kell fizetni a következő számítási metódus szerint  és itt következik egy képlet, ami alapján ki is számolják, hogy egyébként mennyit kellene fizetni a csapadékvíz után.

Az érdekesség kedvéért azért megemlítem, hogy a mértékadó csapadék szorozva a telekméretnél a zöld területtel, és ebből levonják a telken belüli szikkasztó- vagy tározókapacitás mennyiségét. Mindezek után az alpolgármester úr nagyon viccesen próbált magyarázkodni, már-már Grimm-mesébe illően, hogy a városvezetés célja nem a lakosság adóterheinek növelése. Hát, mindezek ellenére azért még azt a képletet is beleírták, hogy mi alapján számolnák ki az adó mértékét. De hát biztos, hogy ezt egy jó Grimm-mesébe illő magyarázkodásnak gondolja, hogy ezek után bárki is elhiszi ezt neki.

Ami miatt a felszólalásomat többek között megtettem, hogy erre a problémára szerettem volna reflektálni oly módon, hogy a költségvetéshez benyújtottam egy módosító javaslatot, amit nagy szomorúságomra a kormány, a fideszes képviselők, köztük például a választókerület fideszes képviselője, Bányai Gábor is leszavazott. Márpedig tudjuk nagyon jól, hogy kormányzati segítség nélkül nagyon nehezen tudna megvalósulni a csatornahálózat építése. Úgyhogy nem nagyon látjuk a megoldást. Nem tudom, miért kellett leszavazni ezt a módosító javaslatot, miért nem tudták figyelembe venni azt, hogy Kiskunhalas városának szüksége lenne ilyen jellegű támogatásra. És ha már államtitkár úr itt van, akkor kérem, reflektáljon erre, hogy számíthate a város ilyen jellegű segítségre. Köszönöm szépen, és várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)