Felszólalás adatai

Felszólalások:   86-89   90-93   94-99      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Korózs Lajos, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „A magán- és állami egészségügy szétválasztásával az orvosokat is elveszítjük?” címmel. Képviselő úr, öné a szó.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdésem címében már benne van gyakorlatilag az én válaszom, hogy remélem, az orvosokat nem veszítjük el azzal, hogy szétválasztják az állami egészségügyet és a magánegészségügyet, amelyet én egyébként csak üdvözölni tudok. Bár azt mondta miniszter az egyik interjújában, hogy nem lesz egy egyszerű menet, és azt hiszem, talán ön is tett rá célzást, hogy ez kimondottan konfliktusos terület.Látszik ma már háromnegyed évvel a költségvetési évben, hogy mintegy 50 milliárd forintos hiánnyal küszködnek a kórházak, és nagy valószínűséggel év végére ez 60-65 milliárd forintra fel fog menni. Ebből adódóan néhány problémát szeretnék ide a tisztelt Ház elé hozni. Az egyik ilyen probléma az, hogy látszik, hogy a kórházak alulfinanszírozottak. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az intézmények körülbelül a bevételük 10 százalékát olyan magánpraxisokból származó bérleti díjakból szerzik be, amely tevékenységeket jelenleg az intézmény keretein belül az állam tulajdonában lévő műszerezettséggel bonyolítanak azok, akik magánrendeléseket végeznek; igaz, így a kórházak mintegy 10 százalékos bevételre tesznek szert.

Ugyanakkor az is látszik, hogy itt többletszolgáltatás nyújtásáról van szó, és egyfajta kapacitáskihasználtságról van szó, ami egyébként örvendetes lehetne. Éppen ezért kérdezem államtitkár urat, hogy tettek-e már intézkedéseket az állami szféra és a magánszféra szétválasztására az egészségügy kapcsán. A másik ilyen kérdésem, hogy hogyan tudják pótolni azt a plusz 10 százalékos bevételkiesést, amelyet nagy valószínűséggel a kórházak szétválasztás után elviselnek annak függvényében, hogy már több mint 50 milliárdos a kórházak adósságállománya. Hogyan tudják megakadályozni, hogy az állami szférából a jó szakembereket elszivattyúzza a magánegészségügy? Megtisztelő válaszát várom.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az állami egészségügy számára óriási csapás volt, amikor a szocialista kormány egy tollvonással 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátott el, köztük rengeteg orvost, a többi pedig ápoló, szakdolgozó volt. Bizony ez egy fájó seb. Ugyanakkor az elmúlt években igyekeztünk olyan mértékben emelni az egészségügyi fizetéseket, hogy egyre inkább megérje mindenkinek az állami egészségügyben tevékenykedni.

Pár kórházi példát tudok önnek mondani most  kérem, figyelmesen hallgassa -: aki 2010-ben ápolóként még viszonylag a jogviszony elején járt és 159 ezer forintot keresett, most ő 300 ezer forint fölött keres. Aki akkor már nagyobb rutinnal rendelkezett ápolóként és 222 ezer forintot keresett, ő ma már 398 ezer forintot keres. Az az orvos, aki a pályája elején fél évtizedes gyakorlattal tevékenykedett, 280 ezer forintot keresett, most nem 280, hanem 760 ezer forintot keres.

Aki pedig 364 ezer forintot keresett 2010-ben, ő 849 ezer forintot keres most az egészségügyben. Ezek érezhető bértöbbletek, pontosan azért, mert az elmúlt években összességében 647 milliárd forinttal növeltük azt, amit egészségügyre tudunk fordítani. Ennek a legnagyobb része az orvosok és ápolók bérére ment, ennek a 647 milliárd forintnak a fele. Ha megnézzük, hogy évente mennyi csak a bértöbblet, azt látjuk, hogy ’16-18 között, három év alatt 128 milliárd forint csak a többlet, amit bérekre fizettünk ki.

Ebből látható is, hogy mennyi a pályaelhagyó vagy országelhagyó orvosok száma, hiszen míg ez 2010-ben 845 volt, most már 334-re csökkent, tehát több mint 60 százalékkal csökkent, és mellette pedig több mint 1500 orvos, aki külföldi munkavállaláshoz engedélyt kért, mégis Magyarországon tevékenykedik; tehát vagy nem ment ki külföldre, vagy külföldön és Magyarországon is dolgozik, vagy felhagyott a külföldi orvoslással és itt, Magyarországon tevékenykedik.

Én azt kérem önöktől, hogy ne a privatizációt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és ne a fizetős egészségügyet támogassák, mint ahogy azt tették 2010 előtt, hanem az állami és a magánegészségügy szétválasztását, hogy ezzel mindenki, aki közkórházba megy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), tisztában legyen azzal, hogy ott államilag finanszírozott, ingyenes egészségügyi kezelésben lesz része.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   86-89   90-93   94-99      Ülésnap adatai