Felszólalás adatai

Felszólalások:   259-261   261-265   265-269      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dunai Mónika képviselő asszony. Kérdezem az előterjesztőt, Rétvári Bence államtitkár urat, kíván-e most élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. A kijelölt Népjóléti bizottság nem állított előadót. Megkérdezem, kíván-e valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőtA vitát lezárom. Az előterjesztő nyilván továbbra sem kíván hozzászólni, hiszen nem volt vita. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

(18.50)

Soron következik az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/4362. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, ezért megadom a szót Ovádi Péter képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. március 14-én tartott ülésén megtárgyalta az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló T/4362. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta. A most szavazásra bocsátott törvényjavaslat az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás kihirdetéséről összefoglalja európai értékrendszerünket és annak azt a missziós célját, hogy ezt kiterjesszük a velünk rokon civilizációjú és értékrendű államokra. A Szovjetunió felbomlása után és függetlenedésük irányát továbbvezetve létrehoztuk a keleti partnerség programját az Európai Unióban. Célunk ezzel az egykori szovjet tagköztársaságok Európához történő közelítése volt. Ma ennek új lendületet és aktualitást ad Európa újraértelmezése, amire a jelenlegi világpolitikai átalakulás késztet minket. Mi ezt az eredeti értékeinkhez való visszatéréssel képzeljük el, vagyis meg akarjuk őrizni Európánkat olyannak, amilyen, különben nem lesz többé mihez közelednie a maga ősi civilizációját őrző keleti partnerünknek.

Örményország esetében biztonságpolitikai megfontolások is vezetnek bennünket. Az EU és Örményország együttműködése az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben nemzetközi nyomatékot ad a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezéséhez. A nemzeti identitás, a keresztény európai civilizáció, a politikai stabilitás erősítésének konkrét, kézzelfogható politikai lépése a mostani nemzetközi szerződés. Ez a szerződés alapvető európai értékeink fennmaradását segíti nemcsak Örményországban, hanem egész Európa számára.

Az Európai Uniónak aktuális feladata, hogy foglalkozzon szomszédságpolitikájával. A volt szovjet tagköztársaságok európai perspektívájának fenntartása része a tágabb környezetünk puha eszközökkel történő átalakításának, amiből kölcsönös haszon származik; számunkra az, hogy a szomszédságunk egyre európaibb, demokratikusabb és biztonságosabb lesz, ugyanez a vágyott haszon Örményországban is, ami miatt motiváltak ebben az együttműködésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben elhangzottakra figyelemmel megállapíthatjuk, hogy számos pozitív változást magában foglaló törvényjavaslat-csomagról beszélhetünk, ezért kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Ovádi képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e most felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Azbej Tristan államtitkár úrnak.

AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az összegző vitaszakaszban vagyunk, ezért egy gyors összefoglalást szeretnék adni az előttünk fekvő törvényjavaslat hátteréről, tartalmáról és egy politikai értelmezéskeretet adva a jelentéséről, jelentőségéről.A hátteréről: tudjuk, hogy a megállapodás hatálybalépéséig Örményország és az Európai Unió kapcsolatai az 1990-ben kötött EU-Örményország partnerségi és együttműködési megállapodáson alapultak, amelyet hazánkban egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló törvény hirdetett ki. A mostani megerősített partnerségi megállapodást 2017. november 24-én az uniós tagállamok, az Unió képviselői és az örmény fél Brüsszelben írták alá, Örményország parlamentje 2018. április 11-én egyhangúlag ratifikálta azt.

Ennek a megerősített megállapodásnak a jelentőségét az abban lefektetett célok tükrözik, amelyekre szeretném felhívni szíves figyelmüket: a kül- és biztonságpolitika területén folytatott együttműködés, annak hatékonyságának növelése, a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása, a nemzetközi biztonsággal és válságkezeléssel kapcsolatos együttműködés erősítése, különös tekintettel a globális kihívások kezelésére, a biztonság és védelem területén folytatott párbeszéd fejlesztése, valamint a békés konfliktusmegoldás előmozdítása. Ezek szép és tág teret adó célok.

Röviden még arról szeretnék beszélni, hogy mi a haszna ebből Magyarországnak, ha ez a partnerség megerősödik. Arról szeretném tájékoztatni a tisztelt képviselőket, hogy Örményország a magyar gyógyszerexport egyik fontos célországa, több együttműködéssel rendelkezünk az agrárterületen, ellenben Örményország egyelőre még csak a 93. kereskedelmi partnerünk, tehát ahogy fogalmazni szoktak, van tere a fejlődésnek. Ennek a fejlődésnek adhat teret ez a megerősített partnerségi együttműködés.

A másik megfontolás, mint ahogy előttem is elhangzott, a geopolitikai, biztonságpolitikai aspektus. Örményország a közel-keleti, kaukázusi, igen sok konfliktussal terhelt régióban helyezkedik el, maga is úgynevezett befagyott konfliktusokban részes tagállam, de az elmúlt években elkötelezettséget mutatott arra, hogy ezt feloldja. Ezenkívül itt érdemes kiemelni azt, hogy Örményország Szíriából számos, több tízezer örmény ajkú menekültet fogadott be, ezért ahhoz járulnak hozzá, ami alapvető magyar érdek, magyar nemzetpolitikai és geopolitikai érdek, egy stabilitást adnak a régióban, valamint a migrációt fogják vissza.

Ezért is kérem tisztelettel önöket, hogy támogassák az Örményországgal való európai kapcsolat szorosabbra fűzését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Azbej Tristan államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) A kijelölt Külügyi bizottság nem állított előadót. Jelentkezőt a képernyőn nem látok, ezért a vitát lezárom.

Kérdezem az előterjesztőt, hogy esetleg van-e még mondandója. (Jelzésre:) Nincsen. Köszönöm. A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Soron következik a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/4075. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, erre kérem Dunai Mónika képviselő asszonyt, a bizottság előadóját.

Felszólalások:   259-261   261-265   265-269      Ülésnap adatai