Felszólalás adatai

Felszólalások:   61-76   77-88   89      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Most soron következik „A Televíziós Film Mecenatúra 2019. évi költségvetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Költségvetési bizottság által benyújtott előterjesztés T/5220. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Szűcs Lajos úrnak, a Költségvetési bizottság előadójának, a napirendi pont előterjesztőjének.

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy különleges helyzetben vagyunk, nem először, amikor a Költségvetési bizottság magyar hangja egy olyan szervezetnek, amely a kormánytól független. Ebben az esetben is a Nemzeti Média Hatóság helyett a Költségvetési bizottság nyújtotta be annak a Költségvetési bizottságnak a nevében ezt a törvényjavaslatot, amit az elnök úr is mondott, T/5220. számon, amely a Televíziós Film Mecenatúra 2019. évi költségvetéséről szól.Emlékeztetem önöket, hogy még 2018 decemberében szavazta meg a parlament a Televíziós Film Mecenatúra program létrehozását előíró törvénymódosítást. A médiatörvény így módosított részében felállításra kerül a Televíziós Filmkollégium és ehhez a Televíziós Film Mecenatúra pénzalap. Ennek a célja elsősorban az volt, hogy lehetőség szerint több olyan alkotás születhessen, amelyek a magyar történelmi múltat és kultúrát kívánják bemutatni.

Az előttünk fekvő javaslat szerint a Televíziós Film Mecenatúra működési költségvetési bevétele és kiadási főösszege 7 milliárd forint, ami teljes mértékben központi költségvetési támogatás. Ebből 6,5 milliárd forint a filmalkotások támogatását szolgálja. Az új pénzalap kezelője az öt tagból álló filmkollégium lesz. Elnökét a Médiatanács elnöke nevezi ki, további tagjait pedig kormányrendeletben meghatározott miniszterek fogják delegálni öt évre. A mecenatúra tevékenységének szervezeti és szakmai ellenőrzését pedig egy háromtagú felügyelőbizottság segíti majd. Az újonnan felállított szervezet összes személyi jellegű ráfordításai 2019-ben maximum 130 millió forint, a dologi kiadásai pedig 245 millió forintos keretösszegben kerültek meghatározásra.

A felállításra kerülő Televíziós Film Mecenatúra másik deklarált célja az elsődlegesen médiaszolgáltatásban való közzétételre szánt filmek, filmsorozatok gyártása és annak előkészítése. Ez azt jelenti, hogy olyan produkciók előállítása a cél, amelyek nemcsak a mozikban fognak futni, hanem hogy az otthonunkban ugyanúgy élvezhessük a hazai filmes szakmai eredményeket. Remélem, hogy a javaslat elfogadásával létrejöhet egy olyan időtálló alkotásokat készítő támogatási alap, mint emlékeink szerint akár volt régebben az Abigél vagy a Tüskevár, amelyekre kicsik és nagyok egyaránt a mai napig előszeretettel emlékeznek, nézik, sőt a televíziókban folyamatosan vetítik.

Engedjék meg, hogy elmondjam önöknek azt is, hogy örömömre szolgál, hogy a Költségvetési bizottság az indítványt nagy többséggel támogatta, 13 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül döntött ennek benyújtásáról.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem az Országgyűlést annak megtárgyalására és majd a javaslat elfogadására. Köszönöm a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. A kormány képviselője jelezte, hogy nem kíván álláspontot ismertetni a vita során, így most vezérszónoki felszólalásra kerül sor. Elsőként megadom a szót Simon Róbertnek, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A filmalkotások készítésével és terjesztésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXII. törvény a médiatörvény módosításával elrendelte a Televíziós Filmkollégium felállítását, ehhez egy új, elkülönített pénzalapot hozva létre Televíziós Film Mecenatúra néven. A mecenatúra tehát egy elkülönített pénzalap, amelynek kezelője a Televíziós Filmkollégium. A törvényt, ezáltal a mecenatúra létrehozását tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés. A mecenatúra létrehozásának az a célja, hogy az elsődlegesen médiaszolgáltatásban közzétételre szánt filmek és filmsorozatok gyártásának támogatását előmozdítsa, biztosítva ezzel, hogy a nézők lehető legszélesebb köréhez jussanak el értékes, többek között a magyar történelmi múltat és kultúrát bemutató filmalkotások.

A történelmi múltunkat bemutató filmeknél egy pillanatra megállok. A történelmi filmek ugyanis külön kategóriát jelentenek a filmek világában, mert sajátos, egyedi stílusjegyekkel rendelkeznek.

(14.40)

Az egyik ilyen, hogy a cselekményük valamilyen valós történelmi korban játszódik, az adott időszak jellemzőinek hű visszaadásával. Az én generációm még úgy nőtt fel, hogy kuruc-labancosat vagy Bornemissza Gergelyt és Dobó Istvánt játszottunk, mert nekünk még megadatott A Tenkes kapitánya, a Rákóczi hadnagya és az Egri csillagok nagy sikerű filmek évente többszöri megtekintése. A mai gyerekek számára sajnos ez a műfaj szinte teljesen ismeretlen. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mit várunk el napjainkban egy jó magyar történelmi filmtől. Semmiképpen sem csak a puszta szórakoztatást, hanem a korra jellemző világ, mentalitás és gondolkodásmód bemutatását, egyúttal általános emberi értékek közvetítését a korabeli társadalom köntösében. Így a történelmi film révén betekintést nyerhetünk egy másik korba, és talán saját XXI. századi félelmeinkre is választ kaphatunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ország, egy nemzet történelemképe napjainkban már nem kizárólag a tankönyvekből merítkezik, hanem a tévé- és a mozifilmekből is. Filmművészetünk szempontjából azonban meglehetősen egyoldalú a történelemszemléletünk. Például a holokauszt témáját  hozzáteszem, nagyon helyesen  alaposan feldolgozták a magyar filmesek, több nemzetközileg is díjazott filmünk is készült ebben a tematikában. Így például A napfény íze, a Sorstalanság vagy a Saul fia. Úgy vélem, hogy vannak a magyar történelemben további olyan fontos események, amelyek szintén megérdemelnének egy hiteles vagy jó filmet, illetve filmsorozatot. Trianonról például eddig még nem sikerült egyetlen méltó, maradandó mozifilmet vagy sorozatot készíteni  éppen itt lenne az ideje!

Talán az ötvenegy évvel ezelőtti Egri csillagok volt az utolsó olyan magyar történelmi film, amelyet minden alkalommal felemelő érzés megnézni. Nemzeti ünnepeinken napjainkban is szinte kizárólag a szocializmusban készült történelmi filmeket vetítik. A 80 huszár című alkotást én az egyik legszebb magyar történelmi filmnek tartom, de az akkori korszak szemlélete arra is rányomja sajnos a bélyegét. A film a Lenkei-huszárok történetét dolgozza fel, akik Galíciából hazajöttek, majd csatlakoztak a magyar szabadságharchoz. Ez a valóságban sikertörténet volt, de az 1978-ban bemutatott filmben kudarcként lehetett csak ábrázolni.

Kétségtelen, hogy a magyar közönségben nagy igény van a jó történelmi filmekre és sorozatokra. De önmagában nem elég a kívánság, biztosítani kell a forrásokat is. A médiatörvény tavaly decemberi módosítása úgy rendelkezett, hogy az új elkülönített pénzalap idei költségvetését az Országgyűlés külön törvényben fogadja el, de  a médiatörvény meglévő rendszerébe illeszkedve  annak zárszámadását már a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény külön mellékleteként hagyja jóvá.

A benyújtott javaslat szerint a Televíziós Film Mecenatúra működési költségvetésének bevételi és kiadási főösszege 7 milliárd forint. A bevételi főösszeg teljes egészében működési célú központi költségvetési támogatás. A mecenatúra támogatáspolitikáját a Filmkollégium határozza meg azzal a megkötéssel, hogy támogatási tevékenységét nyilvános pályázat útján kell végeznie. A támogatás szabályait a kormány rendeletben határozza meg. Abban az esetben, ha egy produkció a filmtörvény szerinti támogatásban részesül, nem részesülhet egyidejűleg a mecenatúra támogatásában is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül még egy gondolat. A hírek szerint több történelmi film forgatókönyve már a megvalósulás fázisában van, ami azzal kecsegteti a magyar nézőt, hogy folytatódik a Saul fia  a 2015-ben bemutatott magyar filmdráma , a Szürke senkik  a 2016-ban bemutatott, első világháborús témájú magyar televíziós film , s az 1945, ami egy 2017-ben bemutatott magyar történelmi filmdráma által megkezdett sor.

Biztos vagyok abban, hogy az általunk most tárgyalt törvény elfogadása után hamarosan, a magyar történelem távolabbi korszakai is méltó és hiteles filmeket, illetve sorozatokat kapnak, mert a program célja az, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson hozzá a kulturális javakhoz, a nézők pedig minél több minőségi tartalom közül tudjanak válogatni.

A Fidesz vezérszónokaként jelzem, hogy frakciónk támogatni fogja a benyújtott törvényjavaslatot. Arra kérem a többi párt vezetőit, illetve képviselőit is, hogy önök is támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megadom a szót Varga-Damm Andreának, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Film Mecenatúra költségvetését hagyjuk jóvá ezzel a javaslattal, amely, amint fideszes képviselőtársam is elmondta, 7 milliárdos főösszeggel bír, amely, ahogy a Költségvetési bizottságban a Médiatanács elnöke számunkra ismertette, gyakorlatilag becslésen alapul, tekintettel arra, hogy egy szervezet ugyan megalakult, de szervezete nincs, tehát még nem állt fel az a rendszer, amely majd ezt a szervezetet működteti, és más hasonló jellegű grémiumok működéséhez és feladatrendszeréhez szükséges pénzösszeget adaptálták erre a bizonyos 7 milliárd forintra. Ki lenne az ebben a Házban, aki ne üdvözölné azt, hogy a magyar történelemről hitelesen, minőségi, élvezhető filmek, tévéfilmek készüljenek, és a magyar emberek végre ne azt a sok hazug, álságos műsort nézzék, hanem láthassanak minőségi, valóban történelmi múltunkat valóságos alapon feldolgozó és élvezhető filmeket? Ezért természetesen, bár az egész Médiatanács és az egész közszolgálati média működésével szemben nagyon kritikus a pártunk és frakciónk, de ezt a javaslatot támogatni fogjuk, mert mindig reménykedünk abban, hogy amit az ilyen jellegű javaslatokban a kormányzó párt, illetőleg a kormány, illetőleg jelen esetben a médiahatóság ígér, azt majd teljesíteni is fogja.

Szeretném elmondani, hogy eleve számunkra elfogadhatatlan, hogy 90 milliárd forintos költségvetési támogatással működik a médiahatóság és a hozzá kapcsolt teljesen idegen testű szervezetek, úgy egyébként, hogy minőség belőlük nem igazán jön ki. Elképesztő társadalmitudat-módosítás zajlik, hamis hírek gyártásával az emberek tömegeinek félrevezetése, és a félelmet keltő hirdetésekkel iszonyatos méretű társadalmi frusztráltságot, bizonytalanságot és bizalmatlanságot generálnak.

Talán ha ilyen programot, mint ez a filmmecenatúra, létrehoznak, és hozzá ebben az évben 7 milliárdos költségvetést telepítünk, talán legalább akkor e szervezet tevékenységéből valamilyen pozitívum is esetleg keletkezik, és élvezhetjük is azt, hogy ez a szervezet létezik. Ily módon azt tudom mondani az előterjesztőnek és a kormányzó pártok képviselőinek, hogy frakciónk meg fogja szavazni ezt a költségvetést azzal az elvárással, hogy az előterjesztő és a vezérszónok által előadott ígéreteket is majd természetesen számon fogjuk kérni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megadom a szót Varga Lászlónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúttal nem tudom azzal kezdeni, hogy tisztelt államtitkár úr vagy miniszter úr, merthogy nincsen itt a kormány képviseletében senki, amit értek én, hogy egy bizottsági előterjesztést tárgyalunk, de azt gondolom, hogy szerencsés volna, ha folyamatosan képviseltetné magát a kormány az Országgyűlés ülésén. De lépjünk ezen túl, mert ez nyilván nem magával az előterjesztéssel közvetlenül összefüggő dolog. Először is azt szeretném mondani, hogy nagyon nagy rajongója és támogatója vagyok a magyar film ügyének. Azt gondolom, hogy Miskolc, a szülővárosom kitett magáért ebben a tekintetben az elmúlt évtizedekben. Méltán híres a CineFest, a miskolci nemzetközi filmfesztivál, ami azt gondolom, hogy évről évre egyre színvonalasabb produkciókat hoz Magyarországra, és ezen a filmfesztiválon is évről évre egyre rangosabb magyar filmek is bemutatásra kerülnek, és természetesen egyre jobb híreink, egyre jobb információink vannak magyar filmekről szerte a világon. Azt gondolom, hogy az elmúlt évek sikerei megerősítik azt, hogy nagyon fontos az, hogy támogassuk a magyar filmet, a magyar film ügyét, és természetesen egyetértek azzal az értékeléssel, hogy míg a mozifilmek tekintetében komoly sikereket lehetett látni az elmúlt években, a tévéfilm valahogy az elmúlt években kicsit mostohagyermek volt talán.

(14.50)

Utalt is az előttem szóló kormánypárti képviselőtársam például arra, hogy jóval a rendszerváltás előtti, nagy sikerű, egyébként méltó és szakmailag magas színvonalú alkotásokat lehet sokszor látni a televízióban, egyébként helyesen, de talán az elmúlt években sok tévéfilm nem készült. Azt lehet mondani, hogy természetesen az, hogy több készüljön és egy mecenatúra-rendszer jöjjön létre, ez egy támogatható cél. Néhány tekintetben szeretnék óvatos kritikát megfogalmazni, illetve egyet nem értésemnek egy-két ponton hangot adni.

Az egyik az, hogy amikor közszolgálati cél megvalósítását célzó előterjesztést tárgyalunk, akkor ne haragudjanak, nem tudok például a közszolgálati médiától elvonatkoztatni, amely nyilván jól láthatóan propagandacélokat szolgál inkább.

Azt gondolom, hogy amikor 7 milliárdot egy mecenatúrában a költségvetésből akár tévéfilmekre vagy történelmi alkotásokra, ezek elkészültének támogatására szeretnénk fordítani, akkor jó volna a valódi közszolgálatiság garanciáit határozottabban látni egy-egy ilyen előterjesztésben, merthogy egyébként más oldalról, mondjuk, a média tekintetében mintegy 90 milliárdot elkölt a költségvetés, és nem igazán látjuk a pártatlan tájékoztatást és a közszolgálati elemeket.

Ennek kapcsán azt tudom mondani, hogy valószínűleg ebben megnyugtatóbb lenne ezt a kormányrendeletet látni, merthogy egyébként a részletszabályokat az fogja tartalmazni, és az ördög a részletekben van ilyen szempontból. Nem látszik az tehát egyértelműen, hogy milyen összetételben fog dolgozni a kollégium, kik a döntéshozók, kik milyen szempontok alapján kaphatnak százmilliós támogatásokat, milyen eredmények születhetnek.

Az is fontos volna, hogy ez a Filmkollégium ne váljon egyfajta kifizetőhellyé. Nagyon óvatosan fogalmazom meg ezt is, de mégiscsak az van ebben az előterjesztésben, hogy az államtitkár illetményének 75 százaléka az elnök díjazása, a tagoknak pedig a 65 százaléka. Azért ez egy komoly díjazás. A 7 milliárd forint jelentős része tehát magának a rendszernek a működtetésére megy el, és olyan keretek között fog működni ez a rendszer, amelynek a pontos részletszabályait tehát ebben a pillanatban nem ismerjük.

Van tehát bennünk kérdőjel, a célokat természetesen támogatnánk, de nagyon sok olyan közszolgálati cél fogalmazódott meg itt az Országgyűlésben az elmúlt években, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Úgyhogy egy kicsit óvatosak is vagyunk az előterjesztéssel. Elsőre azt szeretném mindenképpen kérni önöktől, hogy még itt az országgyűlési vita ideje alatt  nem most, ebben a pillanatban, hanem nyilván egy későbbi szakaszban, akár a Törvényalkotási bizottság üléséig szerintem szerencsés volna, ha kicsit többet megtudhatnánk a részletszabályokról és a készülőben lévő kormányrendeletről. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Gréczy Zsoltnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak a jegyzőkönyv kedvéért én is megjegyezném, hogy az emberminisztérium képviselőjének azért illett volna itt lenni legalább államtitkári szinten; hiszen ha televíziós műfajról, kultúráról van szó, akkor a kormány legyen itt, amikor egy kulturális témáról beszélünk. (Dr. Szűcs Lajos széttárja karjait.) Látom, hogy fideszes képviselőtársam is széttárja a karjait. Én nem tekintem csak költségvetési témának ezt az ügyet. Ez egy művészeti kérdés, kulturális kérdés, a magyar identitásra vonatkozó kérdés; nem csak forintokról beszélünk ebben a helyzetben. A Demokratikus Koalíció minden olyan kezdeményezést támogatni tud, illetve nyitott arra, ami a magyar kultúra örökségét ápolja, azt segíti, és természetesen nagyon örültem annak, hogy fideszes képviselőtársam hozzászólása sem fulladt kommunistázásba, hanem elismerte mindazt a szellemi örökséget, amit még a rendszerváltás előtt ilyen téren létrehoztak. Arra a filmes és televíziós örökségre, azt gondolom, valamennyien büszkék lehetünk. Csodálatos alkotók csodálatos alkotásokat hoztak létre, és nemcsak a tévéjátékokban, hanem a játékfilmekben, dokumentumfilmekben és animációs filmekben egyaránt. Ezt muszáj rögzíteni.

Azt is nagyon fontosnak tartom ez ügyben, hogy készüljenek olyan filmek, amelyek tovább dolgozzák fel a magyar történelmet, leginkább a XX. századi történelmet, amely számos olyan ügyet még mindig feltártalanul hagyott, amelyre azt gondolom, nagyon sokan lennének kíváncsiak.

Ugyanakkor azt is látnunk kell  és ez ügyben vannak kérdéseink , hogy miután itt egy fideszes testület fog erről dönteni, ezért nagyon fontos az például, hogy olyan testület álljon ez ügyben össze, és olyan döntéseket hozzon, amellyel nem kifizetőhellyé teszi a Fidesz-közeli művészek számára ezt a történetet, hanem valóban a tehetség, a jó forgatókönyv, a szakmai rátermettség lesz az, ami záloga lesz annak, hogy ezek az új televíziós alkotások elkészüljenek.

Azt is fontos lenne tisztázni ez ügyben, miután ezek a televíziós filmek egészen bizonyosan az állami televízió valamelyik csatornáján lesznek bemutatva, ezért kiemelten fontosnak tartom, hogy föl kellene szabadítani az állami televíziót a politikai terror nyomása alól. Az, ami ott folyik, az egyperces híradók világa és az ellenzék nélküli, úgynevezett közszolgálati televízió egész egyszerűen olyan helyzetbe hozza ezeket a csatornákat, hogy nagyon kevesen nézik. Miután ezek az alkotások, amelyek meg fognak születni a televíziók számára a magyar kulturális örökségről, nyilvánvalóan abban bízunk, hogy ezek méltóak lesznek arra, hogy sokan megnézzék, ne sújtsuk már előre, ne nyomjuk le azzal a nézettségi számokat, a remélhetőleg magas nézettségi számokat, hogy ilyen politikai környezetben, mondjuk, egyperces híradókkal lesznek félbeszakítva ezek a reklámok helyén. Mondjuk, egy Bethlen Istvánról szóló  hogy mondjak egy konzervatív politikust  tévéfilm ne szakadjon félbe azért, mert éppen egy perc hazugsággal kell megtömni az éppen arra járó tévénézők fejét.

Tehát összefoglalva: a Demokratikus Koalíció nyitott a kezdeményezés iránt; a 7 milliárd forint kiindulási alapnak, azt gondolom, hogy megfelelő. Abból legalább 6-8, jó esetben 10-12 műalkotás létre tud jönni a televíziók számára. Ha ezek sikeresek, akkor minél többször ismételni is kellene.

Látni kell azonban, hogy nem fideszes kifizetőhelyről van szó, és hogy ezeknek a produkcióknak a nézettségét nem sújtja majd semmiféle politikai áthallásos hírműsor vagy valami ehhez hasonló, mert az igencsak rosszat tenne az alkotóknak is meg a nézőknek is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni még. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom. Megkérdezem Szűcs Lajos képviselő urat, hogy kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó.

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Megköszönöm mindenkinek a hozzászólását. Nagyjából azt vettem ki mindenkinek a szavaiból, hogy ezt a javaslatot legalábbis nem utasítja el, hanem inkább támogatja. Ezt köszönöm szépen, pontosan azért, mert a Simon képviselőtársam által elmondott értékteremtést tartjuk mi is fontosnak ebben a történetben. Szeretném elmondani, hogy annak a 7 milliárd forintnak a kibontása benne van a törvényjavaslatban, és abból látszik, hogy személyi jellegű kiadásokra és dologi jellegű kiadásokra mintegy 500 millió forint maximálisan felhasználható. Az pedig, hogy éppen nincs itt a kormány, pontosan annak a furcsaságából adódik  a határozati házszabály furcsaságából , hogy az NMHH a törvénymódosító javaslatot nem tudja benyújtani csak a Költségvetési bizottságon keresztül a házszabályban való megfeleltetés miatt.

Gréczy képviselő úrnak mondom, hogy az a furcsa helyzet is előállhatott volna, hogy az ön mellett ülő Varju László, aki a bizottság elnöke, lett volna ennek a törvénynek az előadója. Nem gondolom, hogy mint bizottsági elnök ezt nem vállalhatta volna föl. Erre most így került sor, hogy a bizottság kormánypárti alelnöke, vagyis jómagam mondom el ezt a vezérszónoklatot.

(15.00)

Egyébként pedig  szeretnék megnyugtatni mindenkit  az a véleményem, hogy a készülő és születendő alkotások nem csak a közszolgálati televízióban kerülhetnek levetítésre, bármelyik olyan médium, amelyik a megfelelő jogdíjakat kifizeti, az utána használhatja ezeket az alkotásokat. Remélem, hogy két-három év múlva arról tudunk itt beszámolni, hogy milyen alkotások készültek, hol, milyen sikerrel tudtuk ezt bemutatni.

Az az értékteremtés, amiről gyakorlatilag ez a javaslat szól, az szolgálja minden magyar ember érdekét. Ebben bízva köszönöm meg az önök támogató mondatait, és arra kérem önöket, hogy a parlamenti szavazáskor is támogassák majd ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Felszólalások:   61-76   77-88   89      Ülésnap adatai