Felszólalás adatai

Felszólalások:   16-19   20-23   24-26      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Először is engedjék meg, hogy magam és az MSZP nevében én is gratuláljak, hogy Marosvásárhelyen húsz év után újra magyar vezeti a várost. Ez egy nagyszerű dolog. Nagyon jó munkát kívánunk! (Taps.)De térjünk haza, térjünk rá a hazai témákra! 2020. augusztus végén az NVI vezetője, Pálffy Ilona bejelentette, hogy visszavonul. Egy pillanatra úgy tűnt, hogy utódlásáról a Fidesz-KDNP-kormány konszenzussal kíván dönteni. Szeptember elején egyeztetésre hívták az ellenzéki pártokat, melyen azonban eredmény nem születhetett. A kormány ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy egy független intézmény élére mégis saját, kizárólagos jelöltjét neveztesse ki, már a helyszínen jelezve azt is, hogy saját forgatókönyvvel rendelkezik. Végül is Orbán Viktor dr. Nagy Attilának, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának kinevezését terjesztette Áder János elé, aki, ahogy szokta, automatikusan, az államszervezet demokratikus működésével kapcsolatos kérdések mérlegelése nélkül hozta meg a döntését. Sajátos színjátéknak voltunk tehát tanúi. A kormány egy pillanatig sem gondolta komolyan, hogy a választás iránti közbizalom helyreállítása érdekében mégis konszenzus alapján, az ellenzék javaslata alapján, szakmai pályázati rendszerrel válassza ki jelöltjét. Erre pedig nagy szükség lett volna, hiszen közismert, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak többsége Fidesz-közeli, így pártatlan működése iránt rendszeresen és indokoltan merülnek fel kételyek.

Természetesen a választási rendszer és a választások lebonyolításának módja is megalapozottan kérdőjelezi meg azok fair jellegét. Az aránytalan választási rendszer, amit lényegében a Fideszre írtak, tette lehetővé, hogy 2014-ben a belföldi és levélszavazatok alapján az ellenzéki pártok 56,45 százalékos, 2018-ban pedig 52,64 százalékos támogatottsággal rendelkeztek, de a Fidesz-KDNP mégis mindkét alkalommal kétharmados többséget szerezhetett. Mindkét alkalommal tehát a többség a Fidesz-KDNP-szövetség ellen szavazott, ezért félrevezető állandóan arra hivatkozni, hogy hatalmas társadalmi támogatottságot élveznek.

A 2018-as választásokat értékelve az EBESZ úgy foglalt állást, hogy azon a versenyfeltételek nem voltak egyenlőek. A Fidesz-KDNP óriási médiatúlsúlyt élvezett, a kormány tájékoztatás címén a kormánypártoknak kampányolt; hatalmas, szinte áthidalhatatlan volt a kormánypártok és az ellenzék anyagi erőforrásai közötti különbség. Emellett a választási bizottsági és szavazatszámláló bizottsági tagok különféle visszaélésekről adtak tájékoztatást, különösen az idősotthonok és a mozgóurnás szavazások esetében. Szavazatvásárlásról, szavazók tiltott szállításáról is tájékoztatást adtak.

Ezen fejlemények nem véletlenek. A Fidesz-KDNP-szövetség ugyanis oly módon kíván szabadnak tűnő választásokat lebonyolítani Magyarországon, hogy közben meg akarja akadályozni a politikai váltógazdaság érvényesülését, biztosítva ezzel a Fidesz leválthatatlanságát. Mindennek elvi alapja számukra az, hogy nem akarják Magyarország, vagyis a nemzet sorsát a választások véletlenjére bízni; önmagukat tekintik a nemzeti érdekek kizárólagos képviseletének, az ellenzéket pedig pusztán tölteléknek, az európai uniós tagság miatt még eltűrt szükséges rossznak tekintik.

Mindez természetesen teljesen ellentmond a demokrácia alapelveinek, melynek egyik döntő eleme az lenne, hogy a politikai ellenfelek egymást egy demokráciában kölcsönösen partnernek elismerik. Tehát mivel tudjuk, hogy ma a kormányzók semmilyen eszköztől nem riadnak vissza egy választási eredmény eléréséért, ezért tartom már most fontosnak felhívni a figyelmet arra, hogy ilyen körülmények között döntő fontosságú, hogy a köztársaságpárti erők már most készüljenek a 2022-es országgyűlési választások tisztaságának a biztosítására.

(11.40)

Tudjuk, hogy azokban a szavazókörzetekben, melyekben 2018-ban a köztársaságpárti erőknek nem volt delegáltja, ott valami miatt az átlagosnál a Fidesz jobb eredményt ért el, mint ott, ahol volt szavazóköri delegáltja az ellenzéknek. Nem véletlen az sem, hogy Orbán 2018-ban még az utolsó pillanatban is a fenyegetettség érzetét keltve, a választások utáni erkölcsi, politikai és jogi elégtételről beszélt, melynek hatására akkor jelentős számú ellenzéki szavazóköri delegált vissza is lépett.

Orbán a Magyar Nemzetben megjelent politikai szezonnyitó írásában felhívta a Fidesz-KDNP-szavazók figyelmét arra, hogy nem dőlhetnek hátra, mert az ellenzéki összefogás bizony-bizony valós veszélyt jelent számukra. Akkor most a köztársaságpárti szavazókhoz fordulok innen, a parlamentből, hogy ők is készüljenek, nem lankadhat a figyelmük, mert bár valóban lesz összefogás, és olyan összefogás, amilyen még eddig nem volt az elmúlt tíz évben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de ez önmagában még nem elegendő a választások tisztaságának biztosítására. A mai naptól fogva (Az elnök ismét csenget.) az MSZP várja minden demokrata jelentkezését, aki demokráciaőrként védeni akarja a 2022-es választások tisztaságát. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps az MSZP soraiból.  Nacsa Lőrinc tapsol.)

ELNÖK: Megadom a szót válaszadásra Orbán Balázs államtitkár úrnak.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ne haragudjon, Kunhalmi képviselő asszony, rendkívül kellemetlen helyzetbe hozták önt a párttársai, ugyanis jól láthatóan önnek egy ötperces performanszot fel kellett olvasnia egy olyan témában, amivel kapcsolatban ráadásul nem is rendelkezik információval. Azon a tárgyaláson, amire ön is utalt a felszólalásában, vagy legalábbis ott volt a jegyzetei között, hogy volt ilyen, azon ön nem vett részt, hanem csak a párttársa vett részt. Én viszont részt vettem, úgyhogy pontosan tudom, hogy mi hangzott el, és mi zajlott azon a tárgyaláson. Képviselő asszony, a helyzet úgy áll, hogy vannak jogszabályok. A jogszabályok megmondják, hogy bizonyos pozícióra milyen jelölési rendszer által lehet egyrészt jelöltet állítani, másrészt ki hogyan tölti be azt a pozíciót. Ezt nem az Orbán-kormány találta ki, hanem amióta komolyan vesszük a jogállamot és a demokráciát, ez 30 éve így van. Ez a korábbi szocialista-szabad demokrata kormányok alatt is így volt. Ebben tehát semmi meglepetés nincsen.

Ezek a jogszabályok azt mondják a Nemzeti Választási Iroda elnökének megválasztásával kapcsolatban  ez sem eltérő egyébként, mint más országokban megszokhattuk, és nem is eltérő a korábbi magyar hagyományokhoz képest sem , hogy a miniszterelnök jelölésére a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzeti Választási Iroda vezetőjét.

És akkor innentől kezdve jön a kérdés, hogy mit tegyen a miniszterelnök, mit tegyen a kormány. A parlamentáris hagyományok megosztottak, ugyanis volt olyan közjogi méltóság más pozícióval kapcsolatban a rendszerváltoztatás utáni Magyarországon is, aki azt mondta, hogy ha a törvény egyszer őneki adja a jelölés jogát, akkor ő egyedül eldönti, hogy ezzel a jelölés jogával hogyan szeretne élni. (Jelzésre:) Például Sólyom László is ilyen volt  segít nekem államtitkár úr, mond egy példát , de más közjogi méltóság is volt ilyen, aki közelebb állt a baloldalhoz, aki kínosan ügyelt erre az autonómiára és erre a feladat- és hatásköri leosztásra.

Ehhez képest mi más irányban indultunk el, és azt szerettük volna, mindig azt szeretnénk, hogy ezekben a nemzeti sorskérdésekben, ezekben a fontos kérdésekben a lehető legnagyobb egység jöjjön létre, legalábbis rajtunk ne múljon és a konzultáción ne múljon az, hogy az egység feltételeit nem tudjuk megteremteni. Ugyanígy volt egyébként tavasszal a koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggésben is. Ott is voltak egyeztetések. Ott is teljesen egyértelmű volt, hogy mi a kormány pozíciója. Azt szerettük volna kérni, hogy önök nem nem szavazatot nyomnak a védekezésre, hanem támogatják a védekezést. Ezt nem tették meg. Most is megvoltak ezek az egyeztetések  ahol én ültem, ott , ahova vittem magammal egy üres papírt, és azt a célt tűztem ki magam elé, hogy ha az ellenzéki pártok képesek egyetlenegy jelöltet megnevezni, vagy egyetlenegy olyan szakmai feltételt meghatározni, amely értelmes azzal összefüggésben, hogy a Nemzeti Választási Iroda új elnöke ki lesz, akkor én ezt felírom a papírra, továbbítom, és nyilvánvalóan megfontolás tárgyává fogja tenni a kormány.

Tájékoztatom képviselő asszonyt, hogy amellett, hogy a nagy egység, meg a nagy összefogás, meg a nagy „legyen közös döntés” keretében a Demokratikus Koalíció, az önök szövetségesei el sem jöttek, tehát a baloldali pártok között sem tudott egység létrejönni. Képviselő asszony úgy tesz, mint ha semmi köze nem lenne a két pártnak egymáshoz, aztán meg arról beszél, hogy közös listán fognak indulni 2022-ben; ez biztos, hogy nem így van. Tehát egyrészt el sem jöttek részben erre az egyeztetésre, másrészt sajnálatos módon úgy kellett felállnom, hogy a papír üres maradt, és nem azért, mert nem írtam fel semmit, hanem azért, mert egyetlenegy épkézláb javaslatot nem tudtak tenni. (Kunhalmi Ágnes: A javaslatról beszéltem!) Egyetlenegy épkézláb javaslatot nem tudtak tenni. Tehát megint azt tapasztaltuk a baloldal részéről, hogy semmilyen módon nem képesek kompromisszumra törekedni, semmilyen módon semmilyen nemzeti kérdésben nem képesek együttműködést mutatni.

A másik az, hogy ne haragudjon, képviselő asszony, az hogy van, hogy egyrészt azzal kampányol ön is folyamatosan, hogy megnyerik a választást, a jogállam sem számít, meg a demokrácia, meg semmi nem számít, mindenkit földönfutóvá tesznek, ahogy azt Gyurcsány Ferenc elmondta, aztán meg fél perccel később azt mondja, hogy nem lehet a magyar választási rendszer szerint baloldali győzelem Magyarországon  a két állítás közül megint az egyik nem lehet igaz.

Önök megint nem mondanak igazat, csak politikai, hatalmi szándékaik szerint kiforgatják a tényeket, és nemzetközi szinten az állampárt utódpártjaként lejáratják az országot. Ez szégyen és gyalázat, fejezzék be! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A következő napirend előtti felszólaló Szilágyi György, jobbikos képviselő úr: „Vicces emberek pártja” címmel mondja el napirend előtti felszólalását.

Felszólalások:   16-19   20-23   24-26      Ülésnap adatai