Felszólalás adatai

Felszólalások:   67-72   73-79   79-86      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint hallhattuk, a képviselő úr elfogadta az államtitkári választ. Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „Mikor éri utol a kormány a XXI. századot?” címmel. Az interpellációra, tisztelt képviselő úr és tisztelt Ház, a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter nevében Cseresnyés Péter államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az európai kutatóműhelyekben, szakmai szervezetekben már régóta a robotizáció gazdasági hatásairól folyik a vita, és egyöntetű a következtetés, mely szerint európai országonként több százezer munkahely szűnhet meg, kerülhet veszélybe, illetve alakulhat át. A tárgyban feltett kérdéseimre ugyanakkor szakszerű, érdemi válasz nem érkezett, Magyarország Kormánya részéről nem látjuk azokat az impulzusokat, amelyek azt jeleznék, hogy ez a kormány felkészült arra a változásra, amely a szakmai szervezetek szerint leginkább kettő ágazatot forgat fel: az egyik ilyen az autógyártás, a másik pedig a logisztika. Egy olyan helyzetben, ahol a külföldi autógyártó hálózatok teljesítményének van kitéve a magyar gazdaság igen nagy szelete, és a regionális kitettségünk valami brutális, erre nem felkészülni legalábbis szakmai, politikai hibának számít.

El kell hogy mondjam, az a helyzet, melynek értelmében a magyar export, illetve a magyar import több mint 25 százaléka Németország irányába vagy irányából bonyolódik le, egy egyértelmű helyzetet teremt. Magyarországon összeszerelőüzem-jelleggel van jelen nagyon sok multicég, ezekkel a kormányzat stratégiai megállapodást köt, különböző kedvezményeket biztosít számukra, olyanokat, amelyeket a magyar mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások számára nem, és egyértelműen látszik az is, hogy egy alacsony bérszínvonal mesterséges fenntartásával igyekeznek ezeknek a társaságoknak kedveskedni.

Ha viszont bekövetkezik az a válság, amelyet a német autóipari vállalatok szakmai képviselete is már idénre egy 5 százalékos visszaeséssel prognosztizál, akkor mi történik először? Baj esetén a beszállítói lánc végén álló kisebb cégek megrendeléseit mondják vissza, és láss csodát: Magyarországon elkezdtek sorjázni azok a hírek, melyek értelmében az itt dolgozó, hűtő-, fűtőcsöveket beszállító társaság megrendeléseinek egy részét mondták vissza, vagy onnan bocsátottak el munkavállalót. Egy héttel később jött a hír, hogy az autókárpitot gyártó beszállító társaság bocsátott el, épít le magyar munkavállalókat, és miközben azt látjuk, hogy a magyar gazdasági adatok látszólag impozánsak, látszólag megnyerőek, kimarad a háttérből az, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozók szektora küzd, harcol a megélhetésért, miközben a multicégek indokolatlan kedvezményeket élveznek.

Egyértelmű tehát a kérdés: mikor tanul a harmadik évezred üzeneteiből a kormányzat, mikor hozza helyzetbe a saját mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozásainkat, mikor tárgyalja újra a stratégiai megállapodásait az érintett multicégekkel, mikor köti ki ezekben a magyar bérszínvonal legalább lassú emelését, emelkedését, és összességében mikor adja fel végre az összeszerelőüzem-státuszt annak érdekében, hogy sikeres, önálló, önmagukat építeni képes társaságokon keresztül Magyarország bármilyen válsághelyzetben talpon tudjon maradni? Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzottakra Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt részletesebben válaszolnék az ön kérdésére, azért szeretnék néhány, egyébként az interpellációban nem szerepelt gondolatára reagálni. Ha igaz az, amit ön mond a munkahelyek elvesztésével kapcsolatban, akkor azt magyarázza meg mindenki számára, hogy hogy történhet az, hogy 800 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint dolgoztak 2010-ben, az ön szövetségeseinek kormányzása idején. (Z. Kárpát Dániel: Miről beszélsz?) Tehát minden egyes munkavállalóra szüksége van a magyar munkaerőpiacnak. Honnan gondolja ön azt, hogy Magyarország összeszerelő üzem akkor, amikor tudnia kell, hogy például két jelentős, modern technológiát és technikát alkalmazó cég idehozta a fejlesztésének a központját, a Jaguar és az Audi, tehát ez az ön szavai hitelességének egyelőre a mércéje is; amit ön mondott, rögtön lehet cáfolni. És az elmúlt hetek… (Z. Kárpát Dániel: Próbálj meg válaszolni…) Pontosan arra válaszoltam, képviselő úr, amit ön kérdezett; ezeket fölvetette, csak látom azt, hogy a cáfolat már fáj önnek, mert kiderült, hogy nem mondott igazat a kérdésében.

Tehát az elmúlt hetek ülései alapján úgy tűnik, hogy a Jobbik és a baloldal most éppen valamiféle múltba révedő, már-már az újkori géprombolókat idéző témaközösséget alapított abból a célból, hogy újra meg újra robotok inváziójával, a munkahelyek elvesztésével riogassa az állampolgárokat. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Ez a jóslásuk is eddigi vaklármáik sorsára fog jutni, ugyanis a kormány időben felismerte a robotizáció, az automatizáció és a digitalizáció jelentőségét, és elindította azokat az intézkedéseket, programokat, amelyek ahhoz szükségesek (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), hogy a magyar emberek a magyar gazdaság, a technológiaváltás nyertesei, haszonélvezői lehessenek. A kormány ugyanis nem veszélyként, hanem lehetőségként tekint a robotizációra, amely a termelékenység javításával, a hozzáadott érték magasabb szintre emelésével és az innováció révén segíti a magyar növekedési modell kiteljesítését. Az új technológiák megjelenése és alkalmazása ugyanis sokkal inkább a munkahelyi követelmények és a foglalkoztatás alakulásához vezet, mintsem a foglalkoztatás beszűkítéséhez.

A robotok, a mesterséges intelligencia nem az ellenségeink; ha okosan használjuk ki az ezekben rejlő lehetőségeket, akkor sokkal több munkahely jön létre  és erre kutatások vannak , mint amennyi megszűnik. Az új technológiák nem kiszorítják a munkavállalókat a munkaerőpiacról, hanem támogatják őket, és javítják a munkavégzés hatékonyságát. Mindehhez természetesen elengedhetetlen, hogy a munkavállalók birtokába kerüljenek a megváltozott körülmények között a munkaerőpiaci helytálláshoz szükséges tudásnak és készségeknek.

(15.30)

A kormány által elfogadott Szakképzés 4.0 stratégia erre kínál megoldást. Célunk, hogy minden magyar fiatal úgy kerüljön ki az iskolarendszerből, hogy az alapkompetenciákon túl rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyek megalapozzák a digitális gazdaság által igényelt képzettség elsajátításához és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges alapokat.

A képzésekbe beépülnek az ipar 4.0. követelményei és az egyes szakmákban elvárt digitális tartalmak.

Tisztelt Képviselő Úr! Értjük persze, hogy miről is van szó valójában: az ellenzék évek óta próbálja meggyőzni az embereket arról, hogy a 2010 óta elért gazdasági sikereink valójában nem is léteznek, azonban azt lehet mondani itt a választások kapcsán, az elmúlt időszakban megtörtént választások kapcsán is, hogy ez a kísérletük hiábavaló. A magyar embereket  ahogy azt az európai parlamenti választási eredmények is bebizonyították  nem tudják becsapni. A magyar emberek pontosan tudják, hogy ők, tehát a magyar emberek és a kormány közös munkájának és erőfeszítésének köszönhetően 2010 óta úgy csökkentettük minden korábbinál alacsonyabbra a munkanélküliséget, úgy teremtettünk közel 800 ezer új munkahelyet (Az elnök csenget.), hogy közben beindult az ön által említett technológiaváltás és automatizálási folyamat is.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem az elmondottakra való tekintettel válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.  Ungár Péter tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Z. Kárpát Dániel képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kívánom az államtitkár urat minősítgetni, de amikor azt mondja, hogy a magyar emberek pontosan tudják, és folytatja a pártértekezleti jelentést, bizony önt egy negyven évvel hamarabb ledobhatták volna ugyanennek a bolygónak ugyanerre a pontjára, senki nem vette volna észre a különbséget. Mert, államtitkár úr, ön minősítgethet  hozzáteszem, nemcsak engem minősít, hanem a mögöttünk álló szavazókat is (Dr. Rétvári Bence: Egyre kevesebben vannak!) ezekben az esetekben , lelke rajta; egy erős győztes nem így viselkedne, de ön nem egy erős győztes.El szeretném önnek mondani, nem velem vitatkozik: a német autóipari vállalatok szakmai képviselete prognosztizálta azt az 5 százalékos visszaesést, amelynek következtében ezek az említett leépítések beindultak Magyarországon. Én konkrét eseteket említettem, államtitkár úr; ön képzetlen (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.  Dr. Rétvári Bence: De szerény vagy!), tökéletlen volt ahhoz, hogy érdemi szakmai választ adjon ezekre. Minősítgetésekre tellett az erejéből, de szemmel látható, hogy miközben az önök számára ezek az emberek, az ott dolgozók egyszerű vonalkódok, mi valódi, igazi magyar embereket látunk mögöttük. Ezért fogunk, ha kell (Az elnök csenget.), önnel szemben is kiállni az ő megsegítésük érdekében, mert az önök számára ezek az emberek a jelek szerint csak vonalkódok.

Nem fogadom el a választ. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, kérdezem ezért önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 112 igen, 27 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Földi László képviselő úr, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: „Kik számára nyújt segítséget az Otthon Melege Program jelenlegi pályázata?” címmel. Földi László képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

Felszólalások:   67-72   73-79   79-86      Ülésnap adatai