Felszólalás adatai

Felszólalások:   129-136   137-146   147-156      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tordai Bence képviselő úr, a Párbeszéd képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az innovációért és technológiáért felelős miniszternek: „Tényleg ennyire fogalmatlan a Kormány?” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Cseresnyés Péter államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Igen. Köszönöm.

ELNÖK: Parancsoljon!

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Palkovics László miniszterjelölti meghallgatásán egy pillanatra kellemesen csalódtunk, mert a diái között szerepelt néhány gondolat az alapjövedelemről, és ha van már innovációért felelős minisztérium, akkor nagyon helyes, hogy az egyik legfontosabb társadalmi innovációval is foglalkoznak - gondoltam én.A Párbeszéd évek óta amellett érvel, hogy az alapjövedelem jó megoldás lenne a magyar emberek számos problémájára, hiszen hazánkban milliókat sújt a létbizonytalanság, a szegénység, a kilátástalanság, de az egyre nagyobb egyenlőtlenségek visszafogják a gazdasági fejlődést is, csökkentik a bevételeit a vállalkozásoknak, a középosztálynak, rövid távon kivándorláshoz vezetnek, hosszú távon pedig a nyugdíjrendszer összeomlásához.

Ráadásként beindult a negyedik ipari forradalom, a robotizáció, aminek az az eredménye, hogy a következő egy-két évtizedben a magyar munkahelyek 54 százaléka fog megszűnni, és már ma egyik napról a másikra több mint félmillió munkást helyettesíthetnének robotokkal. Muszáj tehát olyan innovatív közpolitikai megoldásokkal is foglalkozni, mint az alapjövedelem, a robotadó, a munkaidő-csökkentés. Úgy tűnik, hogy ezt Palkovics miniszter úr is felismerte, ezért sajnálatos, hogy mégis ennyire tájékozatlannak bizonyult ebben a kérdésben. Most a bizottsági jegyzőkönyvből idézek, a kérdésemre azt válaszolta a miniszterjelölt, hogy „az alapjövedelem nem működött Magyarországon sem, azt hiszem, hogy amikor mondjuk, segélyalapú volt a támogatási rendszerünk, ez nem működött jól, az egyfajta alapjövedelem volt”.

A helyzet az, hogy az alapjövedelem a legkevésbé sem a segélyek logikáját követi, éppen ellenkezőleg. A segélyeknél a munkába állással elveszti a segélyezett a korábbi támogatását, ez vezet a szegénységi csapdához, míg az alapjövedelem esetében a munkajövedelem mellett is folyósítják ezt a jogosultságot állampolgári jogon. Ez azt jelenti, hogy az alapjövedelem nem ellenösztönző a munkavállalással kapcsolatban. (Dr. Rétvári Bence: Dehogynem!) Éppen ez adja az egyik fő előnyét a segélyekkel szemben.

A kérdésem az államtitkár úrhoz, illetve az egész minisztériumhoz az: várhatjuk-e (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy elsajátítják az alapjövedelemről és más innovatív közpolitikai megoldásokról szóló tudást, vagy továbbra is XIX-XX. századi eszközökkel próbálják megoldani a XXI. századi problémákat? Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Cseresnyés Péter államtitkár urat illeti a válaszadás joga.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Könnyen válaszolhatnék most az ön által feltett kérdésre és az ön által feszegetett témára akkor, ha azt mondom, hogy rossz helyre tette a kérdését, mert ez foglalkoztatáspolitika elsősorban. Főként akkor, annak tükrében, ha igaz lenne az, amit ön mond, hogy akár még ösztönzőleg is hat az emberek munkába állására az, ha van egy alapjövedelmük. Finnországban ezt a kérdést fölvetették, be is vezették kísérletképpen az alapjövedelmet, de nem vagyok biztos benne, hogy ennek a vége pozitív előjellel fog majd megvalósulni. Nagyon komoly kérdések vetődtek föl néhány hónap után is, hogy milyen eredményt hozott ez a kísérlet. Jönnek ilyen hírek, jönnek ellenkező hírek, várjuk meg a végét, hogy ennek mi lesz az eredménye, ennek a kísérletnek mi lesz az eredménye.Viszont egy ügyben nagyon fontos volt az ön kétperces fölszólalása, ugyanis tiszta beszédet hallottunk önöktől és öntől. Azt ígéri ezzel, hogy munka nélkül ingyenpénzt osztogatnának bárkinek (Közbeszólás az MSZP soraiból: Jaj!), aki magyar állampolgár. A magyar adófizetők pénzéből osztogatnák ingyen ezt a pénzt, azoknak az adófizetőknek a pénzéből, akik ezeket az adóforintokat nagyon kemény munkával keresik meg, és azt várják, hogy az ő adójukból a közszolgáltatásokat fejlesszük, az iskolákat fejlesszük, a kórházakat fejlesszük és a mindennapi környezetünket szépítsük.

Azt hiszem, hogy ha egy kicsit messzebb megyünk ezzel a gondolattal, amit ön fölvetett, akkor azt lehet mondani, az tulajdonképpen akár okozója is lehetne, ha itt Magyarországon bevezetnénk, annak a népvándorlásnak, amely egyébként Nyugat-Európa irányába megindult, hisz ingyenpénzről van szó abban az esetben, ha valaki állampolgárságot szerezne, és ez alapján jogosan igényt tarthatna erre a bizonyos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) alapjövedelemre.

Úgyhogy azt hiszem, hogy mi folyamatosan azt mondtuk, hogy munkából (Az elnök jelzi az idő leteltét.) szeretnénk, ha az emberek jövedelmet szereznének, és ehhez tartjuk is magunkat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Egy percben képviselő úr viszonválasza.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm. Úgy látszik, legalább Finnország példájának egy kicsit utánaolvastak, tehát még nem fejeződött be a kísérlet. A miniszter úr azt mondta, hogy már kiderült, hogy az nem működik. Tévedés! Számos, több tucat országban végeztek kísérleteket, mindenhol pozitív eredménnyel járt. Ha próbálja ezt az ingyenpénzsulykolást tolni, akkor attól tartok, hogy nem jutunk egyről a kettőre, tehát a politikai propaganda meg az ostoba mantrák helyett egy kis olvasás, egy kis kutatás, egy kis utánanézés sokat használna. (Dr. Rétvári Bence: Szerényebben kellene!) És akkor talán a magyar embereket feszítő komoly társadalmi problémákra tudnának újszerű és működő válaszokat találni.

(16.30)

De úgy látszik, hogy önöket csak a hatalompolitika érdekli, a közpolitika nem, a társadalompolitika, a gazdaságpolitika, a foglalkoztatáspolitika nem érdekli. S bárcsak az lenne a helyzet, hogy a közpénzeket a közszolgáltatások fejlesztésére, az oktatásra, az egészségügyre vagy a környezetvédelemre költik! De hát az a helyzet, hogy ezeket szétlopják, és egyszerre rohasztják le a közszolgáltatásokat, és vonják ki a pénzt a szociális rendszerből vagy éppen a foglalkoztatáspolitikából. Köszönöm.

ELNÖK: Én is köszönöm. Egy perc viszonválasz, államtitkár úr!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Hogy is mondjam? Elég nagy önbizalomra vall, ha valaki azt képzeli magáról, hogy csak ő olvas, csak ő tájékozódik, és csak ő tudja az igazságot. Azt hiszem, mi már megszoktuk, hogy érdemes megvitatni dolgokat (Derültség az ellenzéki padsorokban.), és nem mindig önöknek vagy nem mindig nekünk van bizonyos kérdésben igazunk. Miniszter úr nem azért mondta azt, amit ön idézett, mert lezárult volna ez a kísérlet. Egyszerűen lehet látni, hogy nem fog eredményre vezetni. S nem véletlen az, hogy a finn kormányzat csak 2 ezer ember esetében egy mintaprogramként vezette ezt be, mert volt olyan sejtésük, hogy nem biztos, hogy ennek az eredménye jó lesz.

Egyébként azt hiszem az, hogy ön vagy az ön pártja állít valamit, még nem azt jelenti, hogy önöknek van igaza. Volt már ilyen párt ebben a parlamentben, aztán kiderült, hogy semmiben sem volt igazuk, sőt ennek az országnak nagyon nagy kárára voltak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   129-136   137-146   147-156      Ülésnap adatai