Felszólalás adatai

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Jakab Péter képviselő úr, a Jobbik frakcióvezetője: „Mennyire hiteles a kormány politikája?” címmel. Parancsoljon!

JAKAB PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt fideszes Képviselőtársak! Egy örömhírrel érkeztem: elkészült az újabb narancsos bukta. A tegnapi nap folyamán a jászberényiek sütötték meg önöknek. Szeretnék ezúton is nagyon nagy köszönetet mondani a jászberényieknek, akik az önök által kihisztizett, megismételt önkormányzati választáson ennek az országnak példát mutattak tisztességből, bátorságból és becsületből. Ezen a választáson önök nagyon kikaptak, az ellenzék nagyon nyert, Jászberény pedig nagyon győzött. Október 13-án önök képtelenek voltak tudomásul venni azt, hogy ha csak egy kicsivel is, de kikaptak. Most kikaptak nagyon. Köszönöm a jászsági magyaroknak, hogy mindent elkövettek annak érdekében, hogy önöket megtanítsák veszíteni. Ismétlés a tudás anyja, csak így tovább! (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.) Tisztelt fideszes Képviselőtársak! Vegyék végre tudomásul, hogy aki nem tiszteli a népakaratot, azt a nép előbb vagy utóbb, de tiszteletre tanítja és elkergeti. Önöket tegnap elkergették Jászberényből, s holnap el fogják kergetni az országból is. Úgyhogy ha elfogadnak tőlem egy jó tanácsot: tanuljanak meg veszteni! Tanulják meg azt, hogy mi a vereségük oka! Önökre azért mondanak egyre többen nemet, mert a magyar embereknek egész egyszerűen elegük van az állandó gyűlölködésből, a mocskolódásból, elegük van abból, hogy hülyének nézik őket, elegük van abból, hogy ellopják a konyhapénzt is, s ezért nélkülözniük kell, elegük van abból, hogy a kórházakba nem meggyógyulni, hanem meghalni járnak, és még sorolhatnám. Képviselőtársak, önök csak saját magukért, a saját pénztárcájukért küzdenek, mi meg az emberek jólétéért harcolunk. Na, ezért van az, hogy önök egyre több helyen elveszítik a választást, mi meg egyre több helyen megnyerjük!

Fogadják el végre, hogy a magyar emberek türelmével nem lehet a végtelenségig visszaélni! Márpedig önök pontosan ezt teszik akkor, amikor mondjuk, Kövér elvtárs olyanokat mond, hogy azért nem kell emelni az itt élők bérét, merthogy kevesebbel is beérik. Vagy amikor Deutsch Tamás olyanokat mond, hogy azért olyan jó a rabszolgatörvény, mert a magyar melós imád túlórázni. Vagy amikor Lázár János azt mondja, hogy akinek semmije nincs, az annyit is ér. Hát, nagyon jól tudjuk, képviselőtársak, hogy a magyar dolgozónak nem azért nincs semmije, mert nem dolgozik, hanem azért, mert nem fizetik meg, de a fizetésének a felét elviszi a magyar állam. Akkor most mit csináljanak ezek a melósok? Lopjanak ők is úgy, mint önök, hogy legyen valamijük? Ezt üzenik nekik? Vagy mit?

Mit üzennek annak a nyolcszáz jászsági magyarnak, akiket az önök kedvenc multija az utcára fog tenni? Mit üzennek nekik azon túl, hogy jól megfenyegették őket a választások előtt? És egyáltalán mit üzen az, hogy utcára tesznek nyolcszáz magyar embert, miközben önök tízezrével telepítik be a gazdasági bevándorlókat? Csak Belső-Ukrajnából eddig 44 ezret! Persze tudjuk, hogy mit üzennek ennek a nyolcszáz magyarnak. Azt, hogy tetszettek volna olcsóbban dolgozni.

Igen, képviselőtársak, önök képesek voltak nyolcszáz magyar ember kirúgásából azt a következtetést levonni, hogy Magyarországon túl magasak a bérek. Mondják ezt akkor, amikor a román minimálbér előzi a magyart. (Dr. Völner Pál: Ezt ti mondjátok!) Szégyen, képviselőtársak! Ezek az emberek nem tudnak megélni, megélhetést kell nekik biztosítani! Nem olcsóságban kell versenyeznünk Ázsiával, ahogy azt önök gondolják. Isten ments, hogy ezt a versenyt megnyerjük, mert abba a magyar melós bele fog pusztulni! A magyar munkavállalónak minőségben és tudásban kell versenyképessé válnia, a minőséget és a tudást pedig a nyugati világban meg kell fizetni. Bízom benne, hogy egyetértünk abban, hogy Magyarország a Nyugat része, ami azt jelenti, hogy a béreket nem a keletihez, hanem a nyugatihoz kell felzárkóztatni, az uniós forrásokat pedig nem a magyarokat elbocsátó multikba kell fektetni, hanem a magyar kis- és középvállalkozásokba, vagyis a magyar emberekbe, a magyar emberek tudásába, egészségébe, pénztárcájába. Önök pedig azt üzenik, hogy ha a magyar ember dolgozni akar, akkor dolgozzon kevesebbért.

Az a helyzet, képviselőtársak, hogy én az elmúlt hónapokban bejártam az országot, és a magyarok is üzentek önöknek. Borsodban több mint 100 ezer forinttal maradnak el a fizetések a fővárosi szinttől. De ha bemegyek egy borsodi faluban a boltba, drágább a kenyér, mint Budapesten. Úgyhogy a borsodiak azt üzenik önöknek, hogy nem száraztésztát kérnek a választások előtt, hanem minőségi munkát és megfizethető kenyeret. Somogyból azt üzenik önöknek, hogy fogják vissza a tömegközlekedés árát, mert drágább átbuszozni a szomszéd faluba dolgozni, mint Budapesten metrózni meg hajókázni. Sopronból azt üzenik önöknek, hogy megtelt a város kelet-magyarországi vendégmunkásokkal, úgyhogy emeljék a kelet-magyarországiak bérét is, hogy mindenki a saját szülőföldjén tudjon boldogulni. Jászberényből pedig azt üzenik önöknek, hogy tűnjenek el a közéletből. A vidék Magyarországa azt üzeni, hogy elég volt a lopásból, elég volt a látványberuházásokból, elég volt a stadionokból. A vidék élni akar, termelőberuházásokat akar, feldolgozóipart, élelmiszeripart, és olyan politikusokat, akik szolgálják a népet, és nem a néptől várnak szolgálatot.

Képviselőtársak! Még kér a nép, most adjatok neki! Nagyon jól tudjuk, hogy mit kér a nép: egyenlő munkáért egyenlő bért, önöknek meg harminc évet a harminc évért. Ha rajtunk múlik, meg is kapják. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Orbán Balázs államtitkár úr válaszol. Parancsoljon!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is a kormány nevében szeretnék gratulálni a megismételt választáson megválasztott minden településvezetőnek és települési képviselőnek. Jó munkát szeretnénk kívánni nekik. Azt reméljük, hogy mindenki a település érdekében fog tevékenykedni, és ha ez így lesz, akkor ugyanúgy, ahogy a korábbi településvezetők és települési képviselők is, partnerként tekinthetnek a kormányra. Képviselő úr felszólalásával kapcsolatban sorban szeretném helyre rakni a valóságtagadó állításokat. Az egyik valóságtagadó állítás pont ehhez kapcsolódott. Azért mégiscsak arról szól az október 13-i önkormányzati választás, hogy a kormányoldalt 1,8 millió választópolgár támogatta, míg a nem kormányoldalt 1,3 millió választópolgár.

(11.30)

Tehát ez azt jelenti, hogy a választópolgárok több mint 50 százaléka kormánypárti jelölteket támogatott. és mégiscsak arról van szó, hogy az európai parlamenti választás arról híres, hogy önöknek, most számolok, de egy év alatt sikerült egy 20 százalékos pártból egy 6 százalékos pártot csinálniuk. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Tehát ha már arról kezdünk el itt beszélgetni, szerintem a parlament nem feltétlenül ez a fórum, de ha már erről kezdünk el beszélgetni, hogy kinek üzentek a választópolgárok, akkor önöknek üzenték azt, hogy el kellene tűnni a közéletből.

Ez többek között azért is van így, mert ha a jászberényi választási eredményeket nézzük, akkor akár mondhatnánk azt is, hogy a Jobbik támogatottsága megerősödött, ha a választópolgárok Jászberényben a Jobbikra szavaztak volna. De nem a Jobbikra szavaztak. Ugyanis annyira kellemetlen volt a Jobbik Jászberényben is, mint több helyen az országban, hogy nem indultak el jobbikos logó alatt, hanem egy Összefogás nevű, nyilvánvalóan álcivil szerveződés logója alatt indultak el, ami teljesen egyértelműen egy posztkommunista, balliberális behatás alatt álló szerveződés volt. (Z. Kárpát Dániel: Nézz már körül a saját felső vezetésetekben, mielőtt reklamálsz!)

Hogy ez miért van így? Ha a Jobbik térvesztéséről és teljesítménycsökkenéséről beszélünk, akkor hadd ajánljam figyelmébe Gyöngyösi Márton európai parlamenti képviselő, volt frakcióvezető szavait. Ő arra, amikor arról kérdezték, hogy a Dömötör államtitkár úr által is említett momentumos reagálás, amely szerint nem a határon túli magyar képviselőket kell támogatni, hanem ideológiai szempontból azonos színezetű határon túli pártokat, csak annyit tudott mondani, hogy ennyi erővel az etiópok gátépítéséről is kérdezhettek volna. Azt gondolom, hogy a magyar parlamentnek több köze van a határon túli magyarokhoz és általában a nemzeti összetartozás ügyéhez, mint az etiópok gátépítéséhez.

(Folyamatos közbeszólások a Jobbik padsoraiból.)

Azt hiszem, ez egy olyan minimum, amit eddig a magyar parlament mindig magáénak vallott. Egyetlenegy kivétel volt, a Demokratikus Koalíció volt az egyetlen parlamenti képviselettel rendelkező párt, amely a magyar-magyar összefogásban, a nemzeti összetartozás ügyében nem állt erre az oldalra. De önök eddig erre az oldalra álltak, és most teljesen egyértelmű módon az elmúlt években átálltak a túloldalra, a posztkommunista oldalra, ahol nem az a lényeg, hogy ki a magyar és ki a nem magyar, hanem az a lényeg, hogy milyen ideológiai hatalmi számításaik vannak. Ugyanis szerintünk teljesen lényegtelen az, hogy egy határon túli magyar ember jobboldali, baloldali, konzervatív, liberális, mert ő elsődlegesen és legfontosabb szempontból magyar.

És a magyar parlamentben ülő parlamenti képviselőknek, illetőleg a magyar emberek által minden magyar ember  a határon túli magyar emberek és a határon belüli magyar emberek  által megválasztott magyar kormánynak pedig az a feladata, hogy őket képviselje. Mi ezt akkor is megtesszük, ha ellenzéki oldalról egyik területről sem jön ezzel kapcsolatban támogatottság. De egészen eddig legalább az önök részéről voltak olyan jelek, amelyek azt mutatták, hogy önök ezzel egyetértenek.

De hadd idézzek még a végén Pongrátz Andrástól egy idézetet, aki megint elmondta a véleményét a Jobbikról: „Csúnyán megcsalták önök ’56 szellemét. Összeálltak a balliberálisokkal. Azt sem tudják, hogy mit csinálnak. Önök beszélnek? Jakab Péter mit csinál a parlamentben, az ország Házában? Függetlenül attól, hogy kommunista vagy nem, hogy jobbikos vagy nem, így nem lehet viselkedni”  mondja Pongrátz András, és én ezzel maximálisan egyetértek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai