Felszólalás adatai

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! (Moraj.) Nagyon örülök a lelkesedésüknek és az aktivitásuknak. Felhívom a figyelmüket, hogy még csak hétfő van, úgyhogy tartalékolják az energiát szombatig legalább. Köszönjük. Nagyon köszönjük, hogy ilyen aktívak. Mondom, még csak hétfő van, tehát szombatig ki kell tartson az energiájuk, így osszák be.Most pedig Hohn Krisztina képviselő asszony, az LMP képviselője, jelentkezett napirend előtti felszólalásra: „Erőszak az iskolában? Mi a megoldás?” címmel. Parancsoljon!

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Alelnök Úr! Manapság komoly gondot okoz a bullying jelentése. Ennek prevenciójával sajnos nem foglalkozik megfelelő mértékben a magyar oktatásügy. Nincsenek felkészítve sem a gyerekek, sem pedig a felnőttek, hogy kellőképpen kezeljék ezt a problémát, pedig rendkívül fontos lenne, mert maradandó sérüléseket, torzulásokat okoz a következő generációk személyiségében, szociális kapcsolataiban.A felszólalásomat elsősorban az ihlette, hogy néhány szülő fordult hozzám nemrégiben, akik elmondták, hogy gyerekeiket rendszeresen zaklatják, bántják, megverik az iskolában. Kaptam fotókat is, többek között arról, hogy kisgyerek nyakán ugrálókötéllel való fojtogatás nyomai vannak és ehhez hasonló szörnyűségek. (Dr. Tilki Attila: Feljelentést kell tenni.) Elveszik a nagyobbak a kisebbek pénzét, illetve rendszeres megalázás is történik.

Ugye, tudjuk, hogy 2008-2009-ben több kutatás is foglalkozott ezzel a témával, 2008-ban Mayer József vezetett egy fővárosi vizsgálatot, amelynek során 76 fővárosi fenntartású középiskola intézményvezetőit és 9-11. osztályos diákjait kérdezték meg. 2009-ben Paksi Borbála vezetésével zajlott egy felmérés, a közoktatás rendszerében alkalmazott programokról és az agresszióval kapcsolatos kutatás, intézményvezetők, tanárok és diákok megkérdezésével. Szintén 2009 tavaszán online kérdőíves kutatás zajlott a Kölöknet nevelési portál segítségével.

Ezekkel a vizsgálatokkal egy időben zajlott az oktatási jogok biztosa hivatala által megrendelt országos kutatás, amely mintegy 9 ezer 11. osztályos diákot és ezer tanárt kérdezett meg. Az ombudsmani kutatás az agresszív megnyilvánulásokat vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a diákok közel 60 százaléka vallja magát kiabálás, káromkodás elkövetőjének, a következő helyen a megszégyenítés körülbelül 30 százalék, és azt követően a kiközösítés 25 százalék, a végén pedig a rángatás, lökés és ütés-rúgás és más fizikai agresszió elkövetői körülbelül 18 százalék.

A kutatás kitér a pedagógusok ellen elkövetett agresszív cselekedetekre is, bár tény, hogy szerencsére ez lényegesen ritkábban fordul elő, de sajnos előfordul. A legnagyobb mintás kutatás során a diákok 3,8 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy „A tanév során előfordult-e, hogy megrángattál, meglöktél, megütöttél, kemény tárggyal megdobtál egy tanárt?” Míg a tanárok 1,9 százaléka élte meg, hogy ezek megtörténtek vele. Azért ezek a számok önmagukért beszélnek, hiszen ilyen elő sem fordulhatna, hogy egy diák bántalmazza a tanárt.

Az általam megkérdezett tanárok eltérően nyilatkoztak az iskolájukban előforduló agresszióval kapcsolatban. Volt olyan intézmény, ahol szinte naponta fordulnak elő különféle erőszakos cselekedetek, elsősorban diákok között, más iskolában pedig sokkal ritkábban, akár havonta vagy még ritkábban fordul elő. Függ attól, hogy milyen a tanulók összetétele, például mennyi a hátrányos helyzetű tanuló vagy az SNI-s diákok aránya.

De mégis, miért lesz valakiből áldozat? Külső vagy belső különbségek, bőrszín, származás, vallási hovatartozás, zárkózottság, érdeklődési kör. Elhanyagoló környezetből érkező gyerekek, akik esetében szinte tapintható a szeretethiány és a törődés iránti vágy. Önbizalom-hiányos kisgyerekek, sok esetben teljesen rendezett hátterűek is áldozatul esnek. Abszolút elmondható, hogy a legtöbb diák érintett. És itt feltétlenül meg kell említeni, hogy maga a zaklató is áldozat, általában bántalmazó környezetből érkezik.

De nekünk, politikusoknak is feladatunk, hogy felhívjuk erre a problémára a figyelmet. Cél, hogy a pedagógusok olyan továbbképzéseket kapjanak, ami által felismerik az iskolai közösségekben megbúvó pszichés, fizikai, verbális bántalmazás minden formáját, és támogatólag tudjanak fellépni, hogy egészséges felnőttek kerülhessenek ki a családokból és az iskola falai közül. Cél megoldani az iskolai pszichológushiányt, a családsegítők, a különböző jelző- és támogatórendszerek megbecsülése, megerősítése. Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszolhat. Tessék!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Olyan jelenségről beszél, amellyel kapcsolatban nyilvánvalóan, akik iskolához kötődnek, vagy azért, mert pedagógusok, vagy azért, mert gyermekük odajár, veszélyt éreznek, hogy az ő gyermekük ne kerüljön ilyenbe, vagy az ő osztályában ne forduljon elő ilyen. Éppen ezért a kormány is több stratégiája részeként  akár az oktatásinak, akár pedig a digitális stratégiának  elindított programokat, hogy segítse ezeket a helyzeteket elsősorban megelőzni, másodsorban pedig ezeket a helyzeteket kezelni.

(11.40)

2017-18 volt az első pilotév, amikor elindítottuk ezt a programot, ezt az Oktatási Hivatal valósítja meg, ENABLE-program a neve, amelyben a pedagógusok gyakorlati segítséget kapnak az iskolai bántalmazás megelőzésére, felismerésére, a beavatkozásra, és vannak akkreditált pedagógus-továbbképzések is, amelyek ezzel foglalkoznak. Akik ezeken részt vesznek, utána akár osztálytermi foglalkozásokra épülve vagy másként tudnak segítséget nyújtani. Amikor a program megvalósul magában az osztályban, van, amikor pedagógusok, van, amikor iskolapszichológusok segítenek ilyen helyzetek megelőzésében. Tíz tanórát ölel föl egy-egy modul. Az egyik modul általánosságban beszél a saját maguk és mások érzelmeinek a felismeréséről és megértéséről, a második modulban pedig  ez már az ön által is említett jelenségre, a bullyingra egy antibullying modullal válaszol  már kifejezetten a bántalmazásokról van szó az iskolában. Ez  ahogy mondtam  a 2017-18-as tanévben indult, ’18 óta pedig országosan zajlik ez a program, pontosan azért, mert akár a fizikai erőszakkal, akár az internetes zaklatással, akár a tanárokkal szembeni agresszióval szemben fontos fellépni, éppen ezért terjesztettük ki országossá téve ezt a modult.

Ami a tanárok helyzetét illeti  ön is utalt rá -: sokszor, vagy nem sokszor, de párszor ez előfordulhatott, ezért volt fontos, hogy az új, 2012-ben elfogadott büntető törvénykönyv a tanárokat mint közfeladatot ellátó személyeket sokkal szigorúbban védi; aki ellenük ilyesfajta agresszív bűncselekményt, erőszakot alkalmaz, az bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, tehát itt egy bűntett-kategóriába sorolandó cselekményről van szó.

Az, hogy megelőzzünk mindenfajta helyzetet, akár a diákok, gyerekek egymással szembeni agresszióját, akár az internetes agressziót, akár a tanárokkal, pedagógussal szembeni agressziót, ez már óvodáskorban elindul az Ovizsaru-programmal. A tavalyi tanévben ebben 260 település 229 óvodája vett részt, 16 ezer gyermekhez jutott el a program.

Az iskolai bűnmegelőzési tanácsadó programban egy tanév alatt 105 településen 252 középfokú oktatási intézményben tudtunk segítséget adni, itt összesen 4738 osztályban fordultak meg a tanácsadók, és 114 ezer tanulót érintve tudtak ebbe a megelőzési, antibullying tevékenységbe bekapcsolódni. Nyilván itt a rendőrség is a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsban  amely egy tárcaközi bizottság  igyekszik segítséget nyújtani. Itt egyrészről iskolai prevenciós programokat visznek, sok esetben a pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősöknek egy bűnmegelőzési továbbképzésével tudnak segíteni ezeknek a helyzeteknek a megelőzésében; sokszor az is segít ezeknek a helyzeteknek az elkerülésében vagy megelőzésében, ha családi napokon vagy iskolai napokon, tehát amikor kinyílik az iskola kapuja, vannak ilyen bűnmegelőzési célú programok, ezeket is viszi a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács. És a sporttanároktól, testnevelő tanároktól kezdve sok mindenki más számra is kínálnak továbbképzést.

Ha megnézi ön a pedagógus-továbbképzések rendszerét, azt láthatja, hogy körülbelül 200 olyan, érvényes pedagógus-továbbképzés van, amelyik legalább érintőlegesen az ön által említett témákkal foglalkozik. Ezek közül van 65, amely olyan program, amely kifejezetten ilyesfajta konfliktuskezelésre, erőszak kezelésére, internetes zaklatásra irányul, ilyen címekkel, mint „Problémás iskolai helyzetek kezelése  fókuszban a megoldás”, „A gyermeki agresszió erőszakmentes kezelése”, „Agresszió és konfliktus kezelése a gyakorlatban”, tehát pontosan ezeket a helyzeteket igyekszünk orvosolni.

Tehát, tisztelt képviselő asszony, itt már a klasszikus értelemben vett pedagógus-továbbképzésekben is igyekeztünk ezeknek a helyzeteknek a kezeléséhez többletsegítséget adni a pedagógusoknak, mely ingyenes továbbképzéseket nekik kötelező is időről időre igénybe venni, és most már ilyet is választhatnak, másrészről pedig egy külön program van a ’17. évben pilot jelleggel, a ’18. évtől országos jelleggel, pontosan azért, hogy ezekben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), főleg az internetes zaklatási helyzetekben, mely új helyzet az iskolákban, minél több segítséget tudjunk nyújtani minél több iskolában. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai