1992. június 2-án az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül megerősítette a magyar–német, a magyar–francia, a magyar–lengyel alapszerződést, illetve a magyar–ukrán konzuli egyezményt.

Az 1947-es év politikai vitáit a megfélemlítés, az erőszak és a zsarolás jellemezte. A legjelentősebb, egyben legtragikusabb fordulat Nagy Ferenc kisgazdapárti miniszterelnök június 1-ei lemondatása volt.

Kövér László házelnök nevében a Hősök napja alkalmából Lisoczki László ogy. dandártábornok, az Országgyűlési Őrség parancsnoka koszorúzta meg a Magyar Országgyűlés I. világháborúban hősi halált halt tagjainak és tisztségviselőinek emlékére készült emléktáblát az Országház főemeletén. Május utolsó vasárnapján emlékezünk meg mindazokról, akik életüket áldozták a hazáért.

1622-ben kezdődött meg a soproni országgyűlés, melyre május 24-én érkezett meg II. Ferdinánd császár, magyar király, akit az 1618. évi pozsonyi országgyűlésen választottak meg magyar királynak.

Az Országház építése és művészete címmel június 1-én kötetbemutatóval és tematikus sétákkal egybekötött tudományos tanácskozás kerül megrendezésre az Országház Tandor Ottó termében. Június 2-án a Sorsfordító évek konferenciasorozat harmadik rendezvényeként kerül sor az 1920 – Kényszerpályán. A trianoni békediktátum ratifikálása című történettudományi konferenciára a főrendiházi ülésteremben.