Felszólalás adatai

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Május 2-án, pénteken az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egy közleményt, pontosabban levelet írt az MTI-nek, amelyben kifejtette álláspontját az úgynevezett spontán gyülekezéssel kapcsolatban, azaz olyan esetekben, amikor be nem jelentett gyülekezést, rendezvényt tartanak egyes állampolgárok.

Azt mondja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, hogy csak azért, mert egy demonstráció spontán, azaz be nem jelentett, még nem oszlatható fel, és hivatkozik a minisztérium egy Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott múlt évi döntésre.

Igen ám, de az elmúlt évben, pontosan erre az Emberi Jogok Európai Bíróságán született döntésre hivatkozva 32 személy, illetve az ő kezdeményezésükre több mint 300 személy tartott egy spontán gyülekezést, és akkor a Budapesti Rendőr-főkapitányság feloszlatta ezt a spontán rendezvényt, és közölte a BRFK, hogy a strasbourgi döntés Magyarországon nem jogforrás, a rendőrségnek nincs mérlegelési lehetősége a be nem jelentett demonstráció kezelésével kapcsolatban.

Ehhez még hozzáteszem, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint aggályos és a Kádár-rendszert idézi, hogy a rendőrség a háromnapos bejelentési határidő figyelmen kívül hagyásával tudomásul vesz egy gyülekezést. Szabó Máté elég keményen fogalmazott.

Államtitkár Úr! Ön szerint megfelelő kezelés-e egy sajtóközleményben elrendezni azt a kérdést, hogy az állampolgárok által spontán módon tartott rendezvény, gyülekezés vajon jogszerű vagy nem jogszerű, feloszlathatja-e a rendőrség vagy sem?

(15.30)

Egyáltalán, mikor fogja a rendőrség végre következetesen alkalmazni a gyülekezési jogot, és nem hol a választási időszakra, a választási törvény hatályára hivatkozni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hol pedig a gyülekezési törvényre hivatkozva feloszlatni egy rendezvényt?

Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)