Felszólalás adatai

ELNÖK: Nagy Andor, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez: "Lesz-e közös álláspontja a környezetvédelmi és a gazdasági tárcának a megújuló energiaforrások terén?" címmel.

Képviselő úré a szó.

DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hónapokban az Európai Unió sokat foglalkozott egy egységes energiastratégia szükségességével. Az Európai Bizottság világos álláspontra helyezkedett a megújuló energiaforrások terén is. A Bizottság megújuló energia útitervében kötelező célként jelölte meg 2020-ig a megújuló energiaforrások részarányának jelenlegi kevesebb mint 7 százalékról 20 százalékra növelését az EU teljes energiafelhasználásában.

A Bizottság jelentése azt is kifejezésre juttatta, hogy figyelembe kell venni a tagállamok eltérő kiindulási feltételeit és nemzeti adottságait is, többek között energiaszerkezetük jellegét. Ebből kifolyólag minden tagállamnak el kell készíteni az úgynevezett nemzeti cselekvési tervét, amelynek végrehajtása során konkrét célokat kell kitűzni a villamosenergia-termelés, a bioüzemanyagok előállítása és a fűtési technológiák terén.

Mindezeket azért elevenítem fel, mert az elmúlt hetekben ellentétes álláspontot fogalmazott meg a gazdasági és a környezetvédelmi tárca a megújuló energiaforrások tekintetében. Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára nemrég egy konferencián kijelentette, hogy a 20 százalékos EU-s cél teljesíthetetlen Magyarország számára, míg Persányi Miklós miniszter úr ezen állásponttal szemben megvalósíthatónak tartotta az átlagos 20 százalékos arányt.

Meg kell említeni, hogy Magyarország a 2010-re vállalt 3,6 százalékos kötelezettségét már 2005-ben teljesítette. Ugyanakkor tavaly a zöldenergiának az áram- és energiatermelésen belüli aránya némileg visszacsúszott az egy évvel ezelőtt már egyszer átlépett 5 százalék alá. Látnunk kell, hogy a fokozódó energiafogyasztásra tekintettel a beruházók szívesen fektetnének be a megújuló energiákba. Erre pedig hazánkban megvan a lehetőség, legyen az bioüzemanyag vagy szilárd biomassza, biogáz, de akár geotermális vagy napenergia. Nagy hiányosságok tapasztalhatók azonban a szabályozók területén. El kellene végre dönteniük, hogy mit is akarnak. Támogatjuk-e a megújulókat, vagy nem? Ha támogatjuk, akkor viszont a szabályozási rendszerünknek ezt vissza kellene tükröznie.

Ezekre tekintettel a következő kettő kérdést szeretném feltenni az államtitkár úrnak. Az egyik így hangzik: mi az oka annak, hogy a kormányon belül egymásnak ellentmondó vélemények létezhetnek a megújuló energiaforrások tekintetében? A másik kérdés pedig: mikor lesz végre Magyarországnak megújulóenergia-stratégiája?

Várom válaszát. Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Kovács Kálmán államtitkár úré a szó.

KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr többféle kérdést is föltett menet közben is a szövegében. Az egyik - talán a legfontosabb - úgy szólt, hogy elkötelezett-e a kormány az Európai Unióval közös vállalásban. Azt mondhatom, hogy ékesen bizonyította saját szavaival is, hogy elkötelezett-e a magyar kormány, hiszen ön mondta, hogy a csatlakozási szerződésben korábban vállalt mértéket jóval meghaladóan közel megdupláztuk a megújuló energia felhasználását Magyarországon. Tehát mondhatom, hogy eddigi munkánkkal igazoltuk, hogy elkötelezetten támogatjuk ezt az uniós célkitűzést.

A második: azt is kérdezte, hogy vajon megengedhető-e vagy mi az oka, hogy van vita a kormányon belül. Én azt gondolom, hogy egy ilyen súlyú kérdésben, amely Magyarország és nemcsak Magyarország, hanem egész Európa jövőjét meghatározó kérdés, jó, hogy van vita, mielőtt a magyar parlament elfogadja azt a stratégiát és azt a cselekvési tervet, és mellérendeli azokat a hatalmas költségvetési eszközöket, esetleg társadalmi terheket, amik elkerülhetetlenek. Éppen ezért át kell tekintenünk, hogy hol tartunk.

(15.20)

A gazdasági tárca szakemberei az elmúlt időszakban az európai politikai döntés meghozatala után, egy rövid áttekintés után is - hiszen csak nagyon rövid idő állt rendelkezésre - megállapították, hogy ahhoz, hogy ezt a bizonyos 20 százalékos felhasználási átlagot elérjük, körülbelül mintegy 6000 milliárd forintnyi beruházásra van Magyarországon szükség. Ezt egy nagyon alacsony, erősen piacosodott körülmények között számítva, mondjuk, 20 százalékos támogatás mellett 1200 milliárd forintban lehet körvonalazni. Ennyi költségvetési vagy uniós támogatás kellene a mai körülmények között - még egyszer hangsúlyozom, a mai tudásunk szerint és a mai körülmények között, egy gyors felmérés szerint - ennek a feladatnak a végrehajtásához.

Igaz, az időszak, az előttünk levő mintegy 12-13 esztendő nem rövid, de annak az első idejét, a 2007-2013 közötti időszakot és annak a paramétereit látva ez nem lesz könnyű feladat. Hiszen az Új Magyarország fejlesztési tervben, amelynek sarokszámai még az európai döntés előtt születtek meg, mintegy 100 milliárd forint áll rendelkezésre közvetlenül a megújuló energia felhasználására, gyártására. Azt kell mondanunk, hogy ilyen források mellett csak akkor érhető el a cél, hogyha egyrészt 2013-2020 között jelentősebben megnő az Európai Unió támogatási intenzitása, éppen ezen kiemelt európai cél mellett, másrészt pedig, ha be tudjuk indítani fogyasztói oldalról is azokat a folyamatokat, azaz piacot teremtünk a megújuló energia felhasználásának. Ez éppen szabályozással, a zöldadórendszer elindításával vagy éppen a zöldközbeszerzés hazai népszerűsítésével indítható el, azért, mert akkor nemcsak állami támogatásból, hanem piaci, üzleti alapon is megéri ezeket a beruházásokat elindítani, így tehát a mintegy 6000-8000 milliárdos beruházási szükséglet döntően magántőkéből megvalósulhat.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném tájékoztatni, hogy az új energiapolitika tervezetét elkészítette a GKM, és a szakmai-társadalmi vita előtt az Államreform Bizottságnak kell azt elfogadnia a kormány munkarendje szerint, amely előtt van ez az anyag. A megújulóenergia-stratégia első olvasatban szintén elkészült, mint ahogy készül a nemzeti cselekvési terv is, a tárca részéről pedig kiegészítésképpen az a klímastratégia, ami az egésznek a keretét adja. Azt gondolom, jó vita van a kormányban, a vita arról szól, hogy Magyarország hogyan tud egy ilyen európai kihívásnak a következő 15 esztendőben megfelelni. Kérem, hogy itt a parlamentben is majd támogassa törekvéseinket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Képviselő úré a szó.

DR. NAGY ANDOR (KDNP): Titokban abban reménykedtem, hogy a nemrég esküt tett Fodor Gábor benn lesz a teremben, és neki tehetem fel ezt a kérdést. Megmondom azt is őszintén, hogy ha ő válaszolt volna, szerettem volna elfogadni a válaszát, mert előre várom azt a vitát, amit az SZDSZ elnöke, Kóka János és az elnökválasztáson alulmaradt Fodor Gábor fog majd ebben a témában egymással megvívni. Azért készültem elfogadni a válaszát, mert azt szeretném, ha ezt a vitát Fodor Gábor nyerné meg.

Azt a választ, amelyet öntől kaptam, nem fogom tudni most elfogadni. Értem, hogy viták vannak a kormányon belül, de én azt gondolom, hogy ez egy olyan fontosságú ügy, amit nem lehet csak költségoldalról megközelíteni. Aki ma nem ruház be a megújuló technológiákba, az le fog maradni az egész világgazdaságban és az Európai Unióban is abban a versenyben, amely ezen a területen kibontakozott. Nem véletlen az, hogy az Európai Unió energiastratégiájában ennek ilyen kiemelt jelentősége van. A választ tehát emiatt nem tudom elfogadni. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a választ 133 igen szavazattal, 97 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Katona Kálmán, az MDF képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdasági és közlekedési miniszterhez: "Tisztában van azzal, hogy milyen következményekkel járna a Magyar Villamos Művek Zrt. által megkötött erőművi hosszú távú villamosenergia-kapacitáslekötési és áramvásárlási megállapodások felbontása?" címmel. Képviselő úré a szó.