Felszólalás adatai

JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívántam hozzászólni, mert így is nagyon telik az idő, de azért egy gondolatot mégis szeretnék elmondani, nevezetesen: ez a szövetkezetek részvénytársasággá való átalakulásával kapcsolatos. Ez Göndör képviselőtársam és Karakas képviselőtársam hozzászólásához is igazodik egy picit.

Azt azért nagyon jól tudjuk, hogy 1992-ben az akkori szövetkezeti törvény úgy határozta meg, hogy azok a szövetkezetek, amelyek tagjai kétharmada úgy határoz, átalakulhat részvénytársasággá vagy kft.-vé, ami jó és természetes. Aki viszont ezt nem akarja, azzal el kell számolni vagy természetben, vagy anyagilag. Ez a törvény nagyon lelassította az átalakulást, ezért önök 1997-ben az úgynevezett részleges átalakulási szabályt bevezették, amely azt tette lehetővé, hogy ha öt ember visszamarad, és kéri a szövetkezetet, hogy maradjon, akkor gyakorlatilag nem kell végelszámolni, fölszámolni a szövetkezetet, és nem kell elszámolni az emberekkel.

Ezt a törvényi passzust önök készítették elő 1997-ben, és ennek alapján a következő játék ment: átalakulást kezdeményeztek, legalább öt olyan személy, aki átvitte vagyonát, földhasználatát az rt.-be, kérte a szövetkezet megmaradását is, és így a szövetkezetek megmaradhattak, s az emberek két tűz közé kerültek. Ha a szövetkezetben marad, ha az rt.-be megy át, így sem, úgy sem juthat vagyonához.

Ezt a játékot önök készítették elő. Egy sajnálatos dolog azért megtörtént, mert itt már említették Torgyán miniszter urat. Igen, valójában, akkor, amikor Torgyán miniszter úr moratóriumot hirdetett, vagy legalábbis ezt kívánta megvalósítani, gyakorlatilag segítette azt a folyamatot, hogy a részleges átalakulás szabályaival áttereljék az embereket a szövetkezetből a részvénytársaságba. Ugyanis a szövetkezet egy idő múlva már nem lett jó, mert az egy tag-egy szavazat mégsem annyira jó, mikor a tőkekoncentráció folyik.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)