Felszólalás adatai

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Az igazságosság jegyében önök újra és újra esélyegyenlőséget ígérnek a hátrányos helyzetűeknek, együttérzést mutatnak nehéz sorsuk iránt, különösen a gyermekek iránt, mert ők a legvédtelenebbek. Amint azonban a szavak mögé nézünk, kiderül, hogy baj van az önök igazságérzetével, és a tettek is elmaradnak. Csökkentik a közoktatási kollégiumok támogatását, pedig a kollégisták zöme hátrányos helyzetű gyermek; csökkentik a sajátos nevelési igényűeket megillető támogatásokat; bezárásra ítélik a kistelepülésen élő gyerekek óvodáit és iskoláit. Pedig ha Gyurcsány Ferenc néha túlnézne úszómedencés, minden kényelemmel ellátott luxusvillája kerítésén, láthatná, hogy a nehéz sorsú gyerekek és köztük a roma gyerekek zöme falun él. Amit pedig adnának, nos, azt sem adják akkor, amikor kellene, így az érintetteknek úgy tűnik, ha önök tehetnék, nem is adnák.

Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány a 2005. év második felére is meghirdette azt az ösztöndíjpályázatot, amely hosszú évek óta az általános iskolás, középfokú és felsőfokú tanulmányokat folytató roma diákok számára nyújt támogatást. A pályázók száma 23-24 ezer. Sok szegény roma család ösztöndíj nélkül nem is gondolhatna gyermekei tanulmányainak folytatására, ezért ez nélkülözhetetlen segítséget jelent. Azaz jelentene, ha ezt a pénzt időben kifizetnék. Ezzel szemben a 2005. szeptembertől járó, fél évre szóló ösztöndíj-támogatást jövő márciusban fogják a diákoknak kifizetni. A roma diákok, családok tehát hónapokig hiteleznek majd a kormánynak, csak azért, hogy a költségvetési hiányt kozmetikázni tudják.

Tisztelt Miniszter Asszony! Ön elfogadhatónak tartja-e, hogy szegény sorsú diákok hitelezzenek a kormánynak?

Elfogadhatónak tartja, hogy ne akkor kapják meg a támogatást, amikor ki kell fizetniük az utazást, szállást, étkezést, meg kell vásárolniuk a tankönyveket, jegyzeteket?

Mit tanácsol ön a szegény roma családoknak, a konyhapénzből spórolják ki a tanulmányok költségeit, vagy a közüzemi díjakat ne fizessék addig, amíg a kormány visszatartja a járandóságukat?

Tud-e rútabbat annál, miniszter asszony, mint amikor azoktól vesznek el, akik a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak? Ez jelenti önöknek a bátorságot?

Tisztelettel várom válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokból.)