Felszólalás adatai

A benyújtott indítványokat az előterjesztő támogatja, de arra figyelemmel, hogy ezek közül az 1., 10., 11., 12., 13., 14., 15. és 16. pontok elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges, a támogatott indítványokról két részletben szavazunk.

Kérdezem önöket, elfogadják-e a minősített többséget igénylő támogatott indítványokat. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a minősített többséget igénylő támogatott módosító javaslatokat 256 igen szavazattal, 41 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő javaslatokról határozunk az ajánlás 2-9. pontjai, valamint a 17-23. pontjai szerint. Kérdezem önöket, elfogadják-e ezeket. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő támogatott módosító javaslatokat 257 igen szavazattal, 39 nem ellenében és 1 tartózkodó szavazattal elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Az egységes javaslat 1-9. §-ai, a 11. §, a 12. § (1) és (3) bekezdése, a 19-21. §-ok, a 27. § (1), (2) és (10) bekezdése, a 28. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, a 30. §, a 42-50. §-ok és a 67. § elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/5248. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a minősített többséget igénylő rendelkezést 293 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 1 tartózkodó szavazattal elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/5248. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 292 igen szavazattal, 4 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő indítványozta, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnök úrtól. Kérdezem önöket, hozzájárulnak-e ehhez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a sürgős kihirdetési kérelmet 293 igen szavazattal, 4 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most soron következik a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat záróvitája és zárószavazása. Lázár János és más képviselők önálló indítványát H/5273. számon, az egységes javaslatot pedig H/5273/20. számon kapták kézhez a képviselőtársaim. Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, így záróvitára is sor kerül. Az alkotmányügyi bizottság ajánlása H/5273/24. számon a hálózaton elérhető.

A módosító javaslatok közötti összefüggésekre tekintettel kezdeményezem, hogy a benyújtott indítványokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés.

Felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, ismertesse a javaslatot.

DR. SZŰCS LAJOS jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő: az első szakaszban az ajánlás 1. és 2. pontjainak megvitatására kerüljön sor, amelyek a zárószavazás előtti módosító javaslatra vonatkoznak. A második szakaszban a 3., 4., 5. és 6. pontok szerepelnek, amelyek a kivételes sürgős eljárás részletszabályait változtatják meg.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Kérem tehát, aki ezzel egyetért, az kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) A látható többség. Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Most megnyitom a záróvita első szakaszát az ajánlás 1. és 2. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni hatperces időkeretben. Igen, megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából, az Országgyűlés alelnökének. Parancsoljon!

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Az 1. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, amelyet jómagam nyújtottam be a Jobbik nevében. Az önök által beterjesztett házszabály-módosítás egy nagyon fontos korlátozást old föl. Zárószavazás előtt eddig csak koherenciazavar alapján lehetett volna házszabályszerűen módosítást beterjeszteni; ahogy önök most átalakítják a Házszabályt, azt jelenti, hogy tartalmi és terjedelmi korlátozás nélkül lehet az utolsó pillanatban átírni egy törvényt. Ma nem beszélhetünk erről anélkül, hogy az Alkotmánybíróság határozatát röviden ne tekintenénk át.

Igen, az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy 2011. július 11-12. éjszakáján, ami egy bizonyos Szent Bertalan éjszakája volt, mondjuk, nem fizikailag hugenottákat semmisítettek meg, hanem a KDNP által benyújtott egyházügyi törvényt módosítókkal gyilkolták le. Nos, ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez alkotmány- és házszabályellenes volt, hiszen kimondta, hogy zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtási lehetőségének a koherenciazavarra korlátozása azért is jelentős szabály, mert enélkül a törvényhozási eljárás legvégső szakaszában is sor kerülhet a törvény teljes módosítására, és teljesen kiüresedik az előző törvényhozási ciklus, így gyakorlatilag nincs értelme általános és részletes vitának, és gyakorlatilag ezért semmisítette meg ezt a törvényt az Alkotmánybíróság.

Nos, önök úgy gondolják, hogy ha házszabályellenes volt egy gyakorlat, de a Házszabályt módosítjuk, akkor minden meg van oldva, csak nem olvasták el figyelmesen az Alkotmánybíróságnak a közleményét, határozatát és magyarázatát, mert az azt mondja, hogy nemcsak az a baj, hogy a hatályos Házszabállyal ellentétes, hanem az, hogy az alkotmány 2. §-a (1) és (2) bekezdésével, valamint a 20. § (2) bekezdésével is.

Vagyis mivel ellentétes? Mit nem tart be? Azt, hogy a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam - ezt sérti ez a gyakorlat -; sérti azt, hogy a Magyar Köztársaságban a nép a népszuverenitást választott képviselői útján gyakorolja, és sérti azt, hogy az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik.

(12.40)

Önök mondhatják azt, hogy miért jövök én az 1949. évi XX. törvénnyel, hiszen január 1-jétől az új alaptörvény lép életbe. Javaslom mindenki figyelmébe az alaptörvény B) cikk (1)-(4) pontját és a 4. cikk (1) pontját, tökéletesen azokat tartalmazza az alaptörvény, amiket az előbb idézett módon az Alkotmánybíróság is fontossá tett megemlíteni. Tehát hiába módosítanak önök Házszabályt, házszabályszerű lesz, de változatlanul alkotmányellenes marad. Egyébként ebben az eljárásban nem az a fő probléma - amiről utóbb is szó lesz még -, hogy mennyit beszélhet az ellenzék, hanem az, hogy nem nyílik meg a lehetősége arra, hogy érdemben megvizsgáljon egy javaslatot, adott esetben módosítókat tűzzön hozzá, tehát a képviselői alapvető jogokat csorbítja azzal, hogy az érdemi döntéshozatalt teszi gyakorlatilag lehetetlenné.

És meg kell kérdeznem - ha önök még beszélnek nemzeti együttműködésről -, hogy úgy gondolják-e, hogyha megvan a kétharmad, akkor teljesen mindegy, hogy a parlament más pártjai támogatnak-e egy-egy törvényt, vagy mégis úgy gondolják, mint a múlt alkalommal, hogy talán jó volt, hogy a családvédelmi törvény egyhangú szavazattal született meg, figyelembe véve a tőlünk jobbra-balra lévőknek a jótékony távolmaradását, de mégsem csak önök szavazták meg, hanem a Jobbik is. Ehhez persze annyit hadd tegyek hozzá, hogy mi se mondunk le mint politikai párt a parlamenten kívüli, akár radikális, alkotmányos eszközök használatáról, csak próbáljuk összeegyeztetni a képviselői feladatunkat ezekkel az egyéb és nagyon fontos módszerekkel, azért veszünk részt ebben a munkában.

Lehet, hogy azt mondják, hogy az ország gondja most a koherenciazavar, miért erről beszélünk itt. Nos, azért itt többről szól ez: ha jelenleg önök ezt megszavazzák, világosan és egyértelműen azt mondják, hogy az alkotmánnyal és a január 1-jén hatályba lépő alaptörvénnyel szembemennek, és nem veszik ezt figyelembe. Itt pedig arról van szó, hogy ebben az országban törvényes rendet betartatni akarnak, és hogyan néz ki egy Országgyűlés úgy, hogy amikor saját maga a saját maga döntéshozatalánál, a saját maga szabályainál fittyet hány cinikus módon az Alkotmánybíróság erre vonatkozó határozatára.

Önök számára ez az alkotmány nagyon fontos, majdnem azt mondanám, szinte szent ez az alkotmány, utóbb kiderült, hogy április 25. az alaptörvény napja lesz. Én arra kérem önöket, önök azt mondták, hogy 2012 az elrugaszkodás éve lesz - sajnos gazdasági értelemben jó, ha a stagnálás éve lesz -, de ne úgy valósítsák meg az elrugaszkodás évét, hogy rögtön és azonnal szembemennek az önök által kétharmaddal megszavazott alaptörvénnyel, semmibe véve az Alkotmánybíróság hatályos döntését, és azt mondják, hogy minket ez érdekel, mi ezzel nem foglalkozunk, megvan a kétharmadunk, úgy döntünk, ahogy akarunk. Gondolják ezt át!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. A következő felszólaló Turi-Kovács Béla képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Több módosító indítványt nyújtottam be, ezek a módosító indítványok részben támogatást kaptak a bizottságban, részben megkapták az egyharmadot. Mégis azt gondolom, hogy az a módosító indítvány, amelyet most az alkotmányügyi bizottság benyújtott - összefoglaló jelleggel tett olyan javaslatokat, amelyek számomra is elfogadhatóak -, meggyőződésem, hogy ez a módosító indítvány támogatható, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott bizottsági módosító indítvány sok mindent korrigál. (Novák Előd: Melyik?)

Mindenekelőtt az a szabály - és én ezt tartom talán a legfontosabbnak... (Novák Előd: Nincs ilyen! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hogyne lenne!) Ha az előttem lévő papír nem csal, akkor mégiscsak létezik. (Novák Előd: Hányas pont? Melyik törvény?)

ELNÖK: Megkérem, képviselő úr... (Lázár János: Papcsák Ferenc által beterjesztett! - Novák Előd: Hányas pont?)

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Nem olvasom fel, mert az időt nem kívánnám húzni, de szeretném, ha a képviselőtársam majd tájékozódna ebben az ügyben.

A Papcsák Ferencék által benyújtott módosító indítvány, amelyet az alkotmányügyi bizottság támogatott, világos szabályokat alkalmaz. Ez a szabály meggyőződésem szerint eleget tesz annak is, amit én szerettem volna elérni, nevezetesen: ne csak az alkotmány tekintetében történjen korlátozás, hanem a sarkalatos törvények esetében is. Én ezt nagyon fontos szabálynak érzem, olyannak, amely garanciális jellegű a következőkben.

Fontosnak tartom azért, mert igazolja egyben azt is, hogy nem valamiféle többségi olyan lerohanás történik a Házzal szemben, mint amire itt a Jobbik utalt, hanem inkább arról van szó, hogy gyorsítani kívánunk bizonyos eljárásokat, de ezeknek a korlátait is ismerjük. Én mindvégig ahhoz tartom magam majd - ehhez tartottam magam az egyházügyi törvénynél, ehhez tartom magam ezeknél a módosítóimnál is -, hogy nem az a fontos, hogy ki nyújtotta be, nem az a fontos, hogy kinek a neve van alatta, hanem az a fontos, hogy elfogadható és az ügyet szolgáló legyen. Azt gondolom tehát, hogy ez a módosító ilyen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatni szeretném önöket, hogy a H/5273/24. számú ajánlás 2. pontjában, amelyet dr. Papcsák Ferenc képviselőtársunk jegyez, a módosító javaslat 5. sorában elírás történt. Szó szerint az szerepel, hogy "esetért-e" az "egyetért-e" helyett, ezért én most tisztelettel a negyedik sor közepétől ennek a mondatnak a végéig elmondom, hogy hogyan is hangzik ez helyesen: "amennyiben nem a kormány az előterjesztő, akkor nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a törvényjavaslat elfogadásával". Kérem szépen, hogy a vita során is ezt a szövegszerkezetet tekintsék magukra nézve meghatározónak, én erre majd emlékeztetni fogom önöket a szavazást megelőzően is.

Most pedig Balczó Zoltán képviselő úrnak, alelnök úrnak adok szót.

Parancsoljon!

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Turi-Kovács Béla képviselő úr, ne vegye rossz néven, hogy itt érdeklődtünk. Ön először azt mondta, hogy az ön által benyújtott módosító, de ilyen az ajánlásban nincsen. Utána azt mondta, képviselő úr, hogy az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító; ilyen nincsen. Utóbb azt mondta, hogy a Papcsák Ferenc képviselő úr által benyújtott, amely egyébként a sarkalatos törvényekre vonatkozik; az a 3. pont jelenleg ennek a vitaszakasznak nem képezte tárgyát, tehát nyilván úgy tekintjük, hogy a következőre vonatkozott.

Egyébként a 2. pontról hadd mondjam el, hogy azzal kapcsolatban, amit ön üdvözöl, eddig arról volt szó, hogy a Jobbik és az ellenzék által kevésnek tartott időben korlátozta ezt az új, kivételesen sürgős eljárást, most pedig azt mondja, hogy nem határozza meg, hogy milyen idő lesz, mennyi lesz, hanem majd a házbizottság javaslatára meg lesz határozva egy idő. Akkor akár az is lehet, hogy önök azt mondják, úgy döntenek, hogy öt perc legyen a teljes frakciónak. Tehát ez jelen esetben miért segít, amikor abban a bizalomban kell önöket részesíteni, hogy az eredeti javaslatban meghatározotthoz képest önök azért kérik ezt, mert adott esetben több időt akarnak hagyni, de még ezt az időtartamot se határozza meg, hanem egyedi, önálló döntésekre bízza.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Rubovszky György képviselő úr kért szót kettő percre. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Alelnök Úr! Amit ön felolvasott, az a kapcsolódó módosító indítványoknál a 107. §-t módosítja, és az nem a különleges és sürgős eljárás, az a 127., 128., 129. §. A kettőt tessék külön tárgyalni!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr! Kérem, tegye fel a mikrofonját! (Megtörténik.) Innen kérem az időt Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak számítani.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Az ajánlás 2. pontjáról is van most szó ebben a szakaszban, ugye, tehát az én javaslatom is ott szerepel, amelynek a lényege az, hogy erre a bizonyos kivételes sürgősségi eljárásra, amelyről most beszélünk, amit önök most előterjesztettek, egy néha rendeleti kormányzásra irányadó szabályok hatályba léptetését jelenti. Nekem az a zárószavazás előtti módosító javaslatom van, hogy ha már egyáltalán egy ilyen intézményt bevezetnek, mert mit tudom én, tényleg nagyon nagy rendszerváltást akarnak végrehajtani, akkor tényleg ülésszakonként legfeljebb egy alkalommal lehessen ezt megtenni, de ne hatszor.

(12.50)

Mert ha ezt hatszor lehet megtenni, akkor tulajdonképpen ez lesz a fő szabály, és a kivétel lesz gyakorlatilag a normál eljárás; és minket az sem nyugtat meg, ha Papcsák Ferenc képviselőtársunk azt javasolja, hogy az alaptörvénynél, sarkalatos törvényeknél ne érvényesüljön ez a szabály, és sok más egyéb, kvázi engedmény születik.

Igazából, ahogy Balczó Zoltán képviselőtársam is elmondta: felelős, értelmes, a választópolgárok által elvárt munkát nem lehet végezni ezzel a szabályrendszerrel, ezzel a kivételes sürgősségi szabályrendszerrel. Ezért van az, hogy tényleg egyes képviselőknek úgymond eldurran az agya, és odaláncolják magukat a Parlament elé, mert egyszerűen azt látják, hogy nincs további értelmes eszköz. Mi is itt vagyunk, elmondjuk, persze, néhányan még figyelnek is, és ennek örülök tényleg, de igazából nem látjuk azt, hogy bármilyen érdemi hatást tudnánk gyakorolni az eseményekre, néhány kivételtől eltekintve, amelyek erősítik a szabályt.

De azt kell mondanom, hogy ezt ne tegyék meg. Ne tegyék meg, mert az a házszabály-módosítás, ami történt, elmondtam ezt már, ott van a lövésnyom a karzaton, amely folyománya volt annak a házszabály-módosításnak 1904-ben, amit Tisza Istvánék csináltak meg a Szabadelvű Párt vezetésével. Harminc évig vezették az országot, utána belebuktak ebbe a házszabály-módosításba, amelynek az volt a lényege, hogy az úgynevezett ellenzéki obstrukciót le kell törni. Ezt megcsinálták a zsebkendőszavazással, majd utána az ellenzék - amely egymással is torzsalkodott sok tekintetben - szövetkezett, és tönkreverte a következő választáson a Szabadelvű Pártot, amely harminc év után szétesett. Többek között Széll Kálmán is dühödten lépett ki a Szabadelvű Pártból, akire most olyan gyakran hivatkoznak. Utána a király feloszlatta az Országgyűlést, nem engedte, hogy a '48-as párt jusson hatalomra, hanem jött a "darabont"-kormány, amely hat évig kormányozta az országot anélkül, hogy lett volna rá a nemzettől felhatalmazása. És jött az első világháború, készületlenül ért minket; volt egy belpolitikai válság.

Most is válság van a világban, nem tehetjük meg azt, hogy egy kaotikus helyzetben levő törvényalkotással menjünk neki, menjünk szembe az IMF-fel, menjünk szembe a minősítőcégekkel, menjünk szembe mindazokkal, akik a magyar földet akarják elrabolni, és menjünk szembe a multicégekkel. Nem lehet megtenni. Most itt nagyon szigorúan kellene a tisztességes eljárás elvére ügyelni. Amikor például koncepciós eljárásokat indítottak korábban is a szocialista időszakban, mindig elkövették azt a hibát, hogy nem tartották be még az eljárási szabályokat sem, vagy olyan eljárási szabályokat alkalmaztak, amelyek a tisztességes eljárást, a védekezéshez való jogot nem teszik lehetővé.

Sajnos ugyanezt az analógiát érzem. Legalább a tisztességes, megfelelő időkeretben történő megvitatás lehetőségét kellene biztosítani, és ezért volna szükség arra, hogy ha már egyáltalán ilyen kivételes eljárást akarnak, akkor ülésszakonként ne hat, hanem csupán egy alkalommal kerüljön erre sor.

Ezért kérem, hogy támogassák a javaslatomat. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólások következnek. Elsőnek Balczó Zoltán alelnök úr, képviselő úr következik. Parancsoljon!

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Megköszönöm Rubovszky képviselő úrnak, hogy kiigazított. Valóban, én a kivételes sürgős eljárásra értettem a 2. pontot, de teljesen igaza van, ez ugyanarra a típusú záróvitára vonatkozik, mint ami most zajlik. Én a 2. ponthoz kívánok most hozzászólni, hiszen a záróvita nem más, mint egy részletes vita módosító javaslatokról. Eddig az időkeret is ennek megfelelően alakult. Ha egy szakaszban volt, akkor 15 percet beszélhetett egy képviselő, ha több szakaszra volt bontva, mint most, akkor 6-6 percet beszélhetett. Hiszen ugyanúgy egy részletes vitáról van szó, nyilván a levezető elnök adott esetben számon kéri, hogy erről beszéljünk.

Amit most önök mondanak, hogy eszerint a törvényjavaslat vitájában majd előre a házbizottsági javaslat alapján, ha az nincs, akkor a többség dönt, hogy egy vitakeretet határoz meg, ez adott esetben azt fogja jelenteni, hogy egy törvényjavaslatot teljes egészében újra átíró javaslat esetében önök azt fogják mondani, hogy erre, mondjuk, 15 perc áll rendelkezésre egy frakciónak. Ebben az esetben önök azt korlátozzák, amiben eddig nem volt formai korlátozás, amennyiben egy képviselő érdemben a módosító javaslathoz szólt hozzá, akkor a levezető elnök teret engedett a felszólalásnak. Most önök ezt is egy szűk időkorlátba fogják szorítani feltehetőleg. Nyilván ezt nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Rubovszky György képviselő úr következik kettőperces felszólalásra.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Nagyon röviden szeretnék Gaudi-Nagy Tamás felszólalására és Balczó alelnök úr felszólalására is reagálni. Az alkotmányügyi bizottsági ülésen elmondtam, hogy ez a soron kívüli sürgős eljárás csak kisebb súlyú törvényekre fog kiterjedni, figyelemmel arra, hogy a Papcsák-féle módosító kizárja az alaptörvényen túl a sarkalatos törvényeket is. Így akkor nem kell majd olyat csinálni, hogy a jogállási törvényben a gáz árát rendezni, mert nagyon sürgős. Tehát ez a válaszom. És az, hogy ilyen évente 12 lehet, egy maximum lehetőség; azt hiszem, ez minden további nélkül elfogadható.

A másik pedig, Balczó alelnök úrnak szeretném mondani, hogy a Házszabály szerint jelen pillanatban is ezek az időkorlátok ajánlás alapján mennek. Most is az van, hogy vagy a házbizottság ajánlása alapján, vagy házbizottsági ajánlás hiányában - ugye, mert ott csak egyhangú határozat születhet - az elnök úr tesz indítványt arra, hogy milyen javaslatról döntsön a Ház. De minden esetben az Országgyűlés dönt az időkeretről, ma is, a jövőben is. Ennek a szabályai vannak pontosítva, úgyhogy szerintem ez az ég egy adta világon semmi hátrányt nem okoz.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra Lázár János képviselő úr, frakcióvezető úr következik. Parancsoljon!

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Úr! A Házszabály vitája után szeretnék majd ügyrendi kérdésben szólni, tehát amikor ez a szavazás lemegy, utána, már jelzem, hogy ügyrendi kérdésben szeretnék szólni.

Amit viszont a Házszabály vitája kapcsán szeretnék a figyelmükbe ajánlani, az a következő. Megértem azt, főleg jogvégzettséggel, hogy érdemes a paragrafusokba belekapaszkodni, és adott esetben azokat darabokra szedni. De ennek az egész javaslatnak mi a lényege? Ez a jelenlegi helyzetnél szigorúbb szabályokat hoz, vagy nem? Az ellenzék másfél éve azt mondja, és az egyházügyi törvény elfogadása kapcsán ebbéli állítását az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok fölhasználása korlátozott lehetőség a parlament számára. A mostani javaslat egy erős önkorlátozás. Erős önkorlátozás a többség szempontjából, mert az eddigi másfél éves gyakorlatot rendezi, tisztázza a zárószavazás előtti módosító indítványok helyzetét, végre pontot tesz erre a vitára, nyilván okulva az Alkotmánybíróság döntéséből.

A másik kérdés, amit önök feszegetnek, ez a különleges eljárás lehetősége, és azt gondolom, távolról kell mérlegelni. Amiben most benne vagyunk vitában, az egy technikai vita. Az a kérdés, hogy a kormány számára az európai és a hazai gazdasági helyzetben szükség van-e, lehetőséget kell-e biztosítani arra, hogy különleges eljárási rendben, lényegében egy 24 óra vagy 48 óra alatt törvényt fogadjon el. Vagy pedig azt az utat járjuk, amit Európában a parlamentáris demokráciák az utóbbi időben saját maguk korlátozására alkalmaznak: a kormány számára kitágítják a rendeleti kormányzás és a rendeletalkotás jogkörét.

Azt gondolom, a parlamenti demokrácia szempontjából erősítő szabály, ha a különleges eljárásban időbeli, számbeli korlátokat a kormány elé állítva, de biztosítjuk a kormány számára a gazdasági ügyek intézéséhez a mozgásteret, és nem zárószavazás előtti módosítókkal engedünk meg mindent. Tehát ez egy önkorlátozó, szigorító lépés, amely szerintem az ellenzék számára több és nem kevesebb garanciát jelent. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, frakcióvezető úr. Balczó Zoltán alelnök úr, képviselő úr következik. Parancsoljon!

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Nem szándékoztam már felszólalni, és Rubovszky képviselő úrnak sem akartam válaszolni, de frakcióvezető úr erre késztet. A következő: mi az önkorlátozás? Hogy önök azt mondják: ezentúl nem fogjuk megtenni azt, amit itt, hogy a vízközműről szóló javaslat esetében odarakjuk a katasztrófa-egészségügyi ellátását is, ami abszolút nem odavaló, és milyen rendesek vagyunk, ezt már nem fogjuk megtenni. De azt, amiért jelenleg mi az egyházügyi törvényt újra kell hogy tárgyaljuk, amire azt mondta az Alkotmánybíróság, hogy ez az eljárás elfogadhatatlan, és elmondta, hogy melyik pontokkal ütközik, tehát azt, hogy nemcsak koherenciazavar típusú módosítót lehet zárószavazás előtt, hanem tartalmi és terjedelmi korlát nélkül, ha az adott törvényhez tartozik, bármennyit bármekkora mennyiségben, ezt önök fönntartják, hiszen pont ezzel a módosítással veszik ki annak a formális korlátját, hogy a Házszabály ezt eddig nem tette lehetővé, csak áthágták ezt a házszabályi rendelkezést.

(13.00)

Most azt mondják, a Házszabályba berakjuk, ettől lehetővé teszi. De amit elmondtam: a jelenlegi hatályos alkotmány és a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény megfogalmazott alapelvét ugyanúgy sérteni fogja. Tehát nem értem, miért mondják azt, hogy ezt mennyire rendbe tesszük meg mennyire önkorlátozás.

Egyébként pedig abban a kérdésben, hogy egy egészen más törvényt be lehet-e hozni, megmondom, ha egy év eltelt volna, mit csinálnak az egészségügyi katasztrófa törvénnyel. Hát azért hagytak meg tizenkét különleges sürgősségi eljárást, hogy most azt ne kelljen megtenni, hogy egészen más típusú törvényt hozzáragasztunk, hanem azt majd megcsináljuk a kivételes sürgős eljárásban. Tehát az ég egy világon semmiben nem korlátozták magukat, sőt.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Turi-Kovács Béla képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon rövid leszek. Először a saját tévedésem akarom korrigálni. Igaza van Balczó képviselő úrnak, alelnök úrnak, az alkotmányügyi bizottság elé ez valóban dr. Papcsák Ferenc előterjesztésében került be. Nem lett bizottsági határozat belőle, de tény, hogy itt van előttünk, és tény, hogy most ezt tárgyaljuk.

Az is tény, és ezért utaltam erre, hogy én három szakaszban nyújtottam be korábban módosító indítványokat, amelyek ennél szélesebb körben jelentettek volna korlátozást, s nem a képviselők számára, hanem a vita kiterjesztése érdekében. Mégis azt mondom, és ma már ezt mondom - aki ismer, az tudja, hogy én nem nagyon szoktam visszavonulni az eredeti álláspontomtól -, hogy az adott helyzetben egészen addig elment a Papcsák-féle javaslat, ameddig meggyőződésem szerint az eredményes tárgyalások érdekében még el kellett menni. Világos ugyanis az én számomra az, hogy az eddigi másfél esztendős gyakorlat azt igazolta, hogy a záróviták már messze nem a záróvitában egyébként terítékre kerülő ügyekről szóltak, hanem az égvilágon mindenféle ügyek előkerültek, és ezek aztán a végkimerülésig folytathatók voltak. Azt gondolom, ez a gyakorlat nem folytatható, ebből következően ez egy még mindig mérsékelt, az adott szituációhoz képest elfogadható javaslat. Én azt javaslom, fontolja meg még a Jobbik is, hogy ez egy olyan javaslat, amellyel lehet élni és lehet jól élni, következésképpen egy támogatható javaslat.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő kétperces felszólaló Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Legnagyobb tisztelettel hallgattam Turi-Kovács Béla képviselőtársam felszólalását, csak azt nem értem, tényleg miért nem látja ezt a történelmi párhuzamot, amely ott fenyegeti vészjósló pörölyként a kétharmados többséget, és miniszterelnök úr is érzi, hogy ez nincs rendjén így. Lázár János is hiába mondja, hiába erőlteti, házszabályi eszközökkel nem lehet úgysem kordában tartani egy közösséget, egy nemzetet. Egyszerűen be kell látniuk, hogy egy ilyen kivételes eljárásra, mondjuk, ülésszakonként legfeljebb egyszer kerítsünk sort, de akkor is megfelelő időt kapjunk a felkészülésre, és ne az legyen a gyakorlat, mint az alkotmányügyi bizottságban, hogy hetven-nyolcvan oldalas javaslatokat öt-hat vagy legfeljebb néha nyolc-tíz perc alatt olvashatunk át anélkül, hogy konzultálhatnánk a szakértőinkkel, anélkül, hogy bármi esélye lenne annak, hogy érdemi vita folyjon. Bár mi ebben a helyzetben is sokszor megtesszük azt, hogy elmondjuk az érdemi érveinket, elmondjuk a kritikáinkat, de akkor meg azt a jelzőt kapjuk meg, hogy felkészületlenek vagyunk, meg nem beszéltünk a szakértőinkkel, meg egyáltalán. Tehát ez így tulajdonképpen az egész Ház, az egész nemzet tekintélyét sérti, ha szigorúan nézzük, mert nem lehet bohócot csinálni az Országgyűlésből, nem lehet egy udvari homokozó szintjére süllyeszteni a parlamentet. Sokszor már úgy érzem, kormánypárti képviselők is érzik azt, hogy picit már a szerepnek játszanak, hogy igen, elmondjuk, bemondjuk, szót adunk, de valójában mindenki tudja, hogy teljesen értelmetlen. Igazából alig lehet bármilyen minimális módosítást elérni. Mondom, néhány kellemes példa van, és külön köszönöm Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak, hogy a Kárpát-medencei magyar jogsegélyszolgálattal kapcsolatos módosító javaslatot fölkarolta, amit előterjesztettem, és ennek nyomán a határon túli elszakított területen élő magyarok számára, remélem, jogsegélyt fog adni a magyar állam szervezett formában. De ezek kivételek, olyan, mint a fehér holló. Nyilván az ember azért is dolgozik, hogy ilyen kivételeket elérjen, de jó lenne, ha nem a kivételek lennének a kivételek, hanem ezek lennének a fő szabályok. És ez a házszabály-módosítás nem ebbe az irányba megy.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra Lázár János képviselő úr következik. Parancsoljon, frakcióvezető úr!

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ha Balczó Zoltán képviselőtársamnak - akit ebben a teremben mindannyian respektálunk, a Ház vezetésében végzett munkáját és a parlament, valamint a parlamentáris demokrácia iránti elkötelezettségét nagyra tartjuk -, tehát ha önnek igaza van, és házszabályi akadályokat gördítünk az elé, hogy akár az utolsó pillanatban is a törvényekhez hozzá tudjunk nyúlni, akkor mondja meg nekem valaki a teremben, hogy hogyan tudjuk megoldani azt a helyzetet, hogy a szakszervezetekkel az utolsó pillanatban a kormány megállapodik, és a törvényt módosítani kell a legutolsó pillanatban. Hogyan tudjuk megoldani azt a helyzetet, hogy ha mondjuk, mára született volna megállapodás a rezidensekkel és az orvosokkal, akkor azt az utolsó utáni pillanatban kell beemelni. Tehát azt gondolom, hogy az a világ, amihez ez a Házszabály készült, réges-régen megváltozott.

A kormánynak és a parlamentnek nem a Házszabályhoz, hanem az eseményekhez kell alkalmazkodnia. Elkerülhetetlennek gondolom egy új Házszabály megalkotását. S higgyék el, képviselőtársaim, sokszor elmondjuk, nekünk csak használ az önök parlamenti politizálása. Mi korlátozni nem akarjuk és nem is fogjuk. Szeretnénk a zárószavazás előtti módosítókat teljesen rendbe tenni, ha tetszik, törvényes keretek közé terelni, hogy a félreértések elkerülhetők legyenek.

Egy megjegyzésem azonban van Gaudi képviselőtársamhoz. Én megértem azt, amit mond képviselőtársam, csak ez azért megmosolyogtató, mert amilyen történelmi időszakokra hivatkozik, az az ellenzéknek az országot megbénítani szándékozó obstrukciós időszaka volt. És felhívom becses figyelmét arra, hogy mit tett az ön pártja 25 perccel ezelőtt: benyújtott egy olyan indítványt, amelyben népszavazási kezdeményezéssel élnek a néhány óra múlva hatályba lépő alaptörvénnyel kapcsolatban és a néhány óra múlva hatályba lépő egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. Mi ez, ha nem az ország alkotmányos működésének megbénítására tett kísérlet? Mi ez, kedves képviselőtársam? Önök kérnek bizalmat, amikor pár percen belül megpróbálják megbénítani az ország működését! (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Folytatjuk a kettőperces hozzászólásokat. Balczó Zoltán alelnök úr, képviselő úr következik.

Parancsoljon!

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Tisztelt Frakcióvezető Úr! Megvolt eddig az eljárása annak, hogy rendkívüli helyzetben, amikor a kétharmados többség sem volt elegendő egy azonnali törvényjavaslat meghozására; a Házszabály húsz éven keresztül ezt igényelte, és hadd ne arról beszéljek, hogy Kolontár esetében egy nemzeti tragédia volt. A devizahitelesek megsegítése ügyében több alkalommal volt olyan javaslatuk, amiről kicsit úgy éreztük, hogy nagyon kevés embernek segít, nem igazán jó, elmondtuk a kritikát, de azt mondtuk, hogy támogatjuk mindenképpen, és adjuk hozzá a szavazatunkat. Tehát ez volt az eddigi eljárás.

És abban teljesen igaza van frakcióvezető úrnak, hogy a jelenlegi módosítás megteremti a zárószavazás előtti módosítók jogszabályi, törvényi, házszabályi teljes rendbetételét. Ebben teljesen igaza van; ha jól tudom, az állami irányítás egyéb eszköze ez, és erre is vonatkozik az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetősége. És itt van a gond, hogy házszabályilag megteremtik, de az Alkotmánybíróság által kimondottak szerint van két olyan alkotmányban foglalt hely, kötelezettség, ami benne van az új alaptörvényben.

Nem akarom többet elmondani, mert lépjünk tovább, akár megdicsér frakcióvezető úr, akár nagy kritikával illet, én többet nem akarok ehhez hozzászólni. Vagy értik, vagy nem azt a logikai ellentmondást, hogy megteremtik a házszabályi precíz, pontos lehetőségét ennek az eljárásnak, de azzal nem akarnak foglalkozni, hogy egy hatályos alkotmánybírósági meghozott döntéssel ez ellentétes marad.

Köszönöm szépen. Tényleg nem kívánok többet hozzászólni. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik kettőperces hozzászólásra. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Lázár János képviselőtársamnak jelzem, hogy tényleg egy komoly történelmi hiányosságról tett tanúbizonyságot, hiszen a '48-as ellenzék harcolt annak idején a '67-es megalkuvó, a Monarchiába Magyarországot beolvasztani kívánó kormánytöbbséggel, azzal a Tisza-féle Szabadelvű Párt vonalával, ahol az országhódítás soha nem látott mértéket öltött. Mi most ugyanezt a küzdelmet folytatjuk. Csodálatos a történelmi analógia, nemcsak eljárásjogi, hanem úgynevezett anyagi jogi szempontból is. Igen, ott voltak, persze, ott volt Károlyi, meg ott voltak az előzménypártok is már az ellenzék soraiban, de a '48-as ellenzékiek '48-hoz voltak hűek, és mi sem engedünk '48-ból, '56 igazságából, Trianon revíziójából, és nem engedünk az IMF diktátumainak, mint ahogy önök ezt megteszik.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

(13.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel többen nem jelentkeztek felszólalásra, a záróvita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a záróvita második szakaszát az ajánlás 3-6. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki ezzel kapcsolatban felszólalni. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! Kérem az órát visszaigazítani!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A második vitaszakaszban szerepelnek azok a módosító javaslatok, amelyeket előterjesztettem: kettő további javaslatról van szó.

Ha már az egész kivételes sürgős eljárás című történet itt előjön, akkor nyilván ez már csak a rosszon való faricskálás. Egyébként az egészet, úgy, ahogy van, elutasítjuk, de ha ez már egyáltalán szóba jött, akkor mégis egészen abszurdnak érzem, hogy ebben a rendkívül sürgős, tehát kivételes sürgősségi eljárásban a pártok mindösszesen 30 perc időkeretet kapnak a vita lefolytatására. Erre javasoltam egy igencsak nagy önmérsékletet mutató, szinte már az öncezúra jeleit mutató 55 perces időkeretre való emelést, független képviselőknél pedig 8 helyett 10 percre való emelést. Nem tudom, kell-e ezen még valamit magyarázni. Persze, nyilván vannak bölcs latin mondások, ismerik ezeket, hogy nyilván lehet tömörebben is elmondani a valóságot, és nem feltétlenül a hosszú beszéd teremti meg az igazság alapját.

Azt azonban látni kell, hogy ezzel azokat az embereket csapják arcul, akik annak idején komolyan vették a szavazást, bevonultak a szavazófülkébe, és akkor hittek abban, hogy a képviselők majd eljönnek ide a Házba, majd itt komolyan vitatkoznak, szakértőkkel konzultálnak, netán velük is konzultálnak néha, érdemben meghallgatják, hogy mit akarnak, és ez alapján hozzák meg döntésüket. Olvassanak el blogokat bármelyik honlapon, egészen a kuruc.info-tól kezdve a femina.hu-n át a mainap.hu-n keresztül bárhol olvassanak el egypár polgári bejegyzést, hogy mit gondolnak az emberek a munkánkról. Az egészet egy kalap alá helyezik, hogy igen, ha be is mennek a képviselők, itt melegednek, röhögcsélnek, olvashatnak, beszélgetnek, büfézgetnek és a többi, alig van egypár képviselő, aki valóban komolyan veszi a munkáját, feláll, odaszól, vagy egyáltalán átolvassa a módosító javaslatot. Ne csináljunk bábszínházat az Országgyűlés munkájából, mert ez egy nagyon katasztrofális út! Ezért javasoltam, hogy azért emeljük meg ezt a keretet.

A másik egy nagyon cseles módosítás, ami a Házszabálytól való eltérésnek ezt a bizonyos négyötödös szabályát szeretné kétharmadosra lecserélni. Erről már nagyon sokat beszéltünk az általános, valamint a részletes vitában, de szinte biztos vagyok benne, hogy ez nagyjából visszhang nélkül maradt, vagy legalábbis nem sokan figyeltek fel erre, hogy az utolsó négyötödös elemet is kiemelik a nemzeti együttműködés rendszeréből, az utolsó elem is kikerül, ahol például a Jobbik egyetértése vagy hozzájárulása kell a Házszabálytól való eltéréshez. Ez eddig négyötödös szabály volt, és most ezt így szép suttyomban kétharmadra változtatnák. Ennek gyakorlatilag nemcsak az az oka, hogy ez nem tetszik nekünk, mert a Jobbikot kihagyják, hanem ennek egy garanciális eleme van, egy garanciális feltételrendszert emelnek ki, mégpedig az a garanciális feltétel esik ki, hogy a Jobbik - mint ahogy azt eddig is mindig tette, és ezt fogja a jövőben is tenni - a nemzeti érdekek megvédése érdekében igenis fel fogja emelni a hangját. Kolontár-ügyben nyilván azonnal megszavazza a sürgősségi eljárást, a Házszabálytól való eltérést, de mondjuk, az IMF diktátumának bekottázása érdekében már nem szavazza meg és így tovább, folytathatnám a sort.

Kiesik tehát a rendszerből, ki kívánják ejteni az érdemi garanciális szűrőt, amelyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója lát most el a parlamentben. Miután a többiek már nem dolgoznak az ellenzék tagjai közül, őket szinte nem is érdemes említeni, mert nem vették a fáradságot, hogy bejöjjenek ezen a napon. Amikor mindannyian bejöttünk, és elmondtuk a véleményünket, ők, az LMP-sek, az MSZP-sek, az antidemokratikus koalíció, Gyurcsány és bűntársai nem jöttek be, de mi bejöttünk, és bejöttünk az alaptörvény vitájában is, elmondtuk a véleményünket, és ezt követően is el fogjuk mondani a véleményünket. Egy biztos viszont, hogy ha ezt a rendszerelemet kiejtik, akkor innentől kezdve egyes-egyedül csak magukat hibáztathatják mindazért a következményrendszerért, amit majd el kell szenvedniük, és az egész országnak, az egész nemzetnek is el kell szenvedni, és ez már sokkal nagyobb baj. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni. Novák Előd képviselő úr következik.

Parancsoljon, képviselő úr!

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam javaslataihoz kívánok hozzászólni, elsőként az ajánlás 4. pontjához, amely szerint igenis, szerintünk is elegendő lenne, ha ehhez az elképesztően antidemokratikus javaslathoz ciklusonként, ülésszakonként egy alkalommal nyúlnának.

A Házszabálytól való eltérés négyötödös lehetősége ugyanis eddig is biztosította és ezután is biztosítaná azt, ha igazán átfogó országos érdek fűződik hozzá, mint akár a kolontári katasztrófa, vagy tudnánk még hosszú példákat sorolni, devizahitelesek helyzetére vonatkozó javaslatokat; akkor igenis, a Jobbik is és adott esetben más ellenzéki pártok támogató szavazataira is lehet számítani.

Önmagában a Jobbik már méretéből adódóan elég ahhoz, hogy a négyötödös többség meglegyen az Országgyűlésben. Azt gondolom, hogy ez garancia arra, hogy ha nemzeti érdekeket szolgáló javaslatokat tesznek le az asztalra, akkor így is, úgy is támogatni fogjuk, meglesz a négyötödös többség, viszont ebből a kevesebb mint 53 százalékos választási eredményükből a torz választási rendszernek köszönhetően fakadt több mint 68 százalékos parlamenti túlsúlyukkal ne éljenek vissza annyira, hogy kétharmaddal eltörlik a négyötödös szabályt. A négyötödös szabály nem véletlenül van benne egy akár kétharmados országgyűlési Házszabályban, azért, mert néha indokolt ilyen magas küszöböt megszabni. Ezt még a korábbi kormányzati többségek is látták, szoktuk mondani, hogy sajnos Horn Gyuláék is komolyabban vették a nemzeti együttműködést, mint önök, akiknek az első dolguk volt eltörölni azt a bizonyos másik négyötödös passzust is a jelenleg hatályos alkotmányból, amely szerint az új alaptörvény elfogadásának kiindulópontjaként négyötödös egyhangú irányelvek elfogadására lett volna szükség.

A másik problémánk pedig azzal kapcsolatos, hogy valóban elképesztően korlátozzák valóban a megszólalási lehetőségeinket. Miközben az előterjesztő korlátlan időtartamban indokolhatja azt, hogy miért van szükség ilyen rendkívüli sürgősségi eljárásra, korlátlan időtartamban terjesztheti elő a konkrét javaslatát, korlátlan időtartamban válaszolhat tulajdonképpen zárszóként az elhangzottakra, aközben most először 15 percet, végül nagy kegyesen 30 percet indítványoztak elő, hogy örüljünk, hogy valamiféle növekedés történt. Ez a kommunizmus idejét idézi, amikor kiszivárogtatták, hogy duplájára emelkedik a kenyér ára, aztán annak is örülni kellett, ha végül csak 50 százalékkal emelkedett. Most is gyakorlatilag benyújtottak egy 15 perces, azaz képviselőnként néhány másodperces hozzászólási lehetőséget, pontosan olyan kérdésekben, ami önök szerint is rendkívül fontos, rendkívül sürgős. Ilyen esetben képviselőnként néhány másodpercnyi hozzászólási lehetőség van frakcióktól függően, és ezt önök most tulajdonképpen a duplájára növelik, de ez még mindig majdnem a semmi, ezért szeretnénk, ha legalább a legújabb javaslatunk szerint frakciónként igenis például 55 percet juttatnának.

Ezt a javaslatot nem tudom elvonatkoztatni attól a szerves folyamattól, ahogyan próbálják az ellenzék felkészülési idejét is ellehetetleníteni, de elsősorban ahogy a hozzászólási idejét próbálják ellehetetleníteni. Láthattuk, hogy a kampányidőszakot is pontosan azért rövidítették le, ami nagyon jól hangzott, de valójában csak azért rövidítették le, hogy a választási eljárásról szóló törvény alapelveiben lefektetett esélyegyenlőségi alapelveket semmibe vegyék, hiszen azt csak a kampányidőszakban kell figyelembe venni, és ekkor még egy Hír TV is lehet, hogy figyel arra, hogy valóban egyenlő eséllyel szerepeljenek, mondjuk, a híradóban, legalábbis hogy a különböző pártok hasonló lehetőséggel szólaljanak meg.

Ezzel szemben önök tulajdonképpen éppen ezért rövidítették le a kampányidőszakot. Nem azért, hogy olcsóbb legyen, mert múltkor is már jóval az önök által hivatalosan meghirdetett kampányidőszakok előtt elárasztották óriásplakátokkal az országot - tudjuk jól, hogy az MSZP és a Fidesz is többszörösen túllépte sok milliárd forinttal a törvényben előírt költségkeretet. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) -, hanem azért, hogy elfojtsák az ellenzéki megszólalási lehetőséget, ahogy most is azért kiabálnak be türelmetlenül, mert a jelenleg hatályos Házszabály szerint ehhez még hozzászólhatok; hozzászólhatnék, elnök úr.

Az 5. ajánlási pontban pontosan azért szeretnénk növelni az időkeretet, mert önök mindenhol próbálják megvonni a hozzászólási lehetőségeinket. Ez folyik egyébként a médiában is: ott is többször megpróbálták eltörölni a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi előírását. Heves tiltakozásunk hatására ámbár ezt meghagyták, de ez nem teljesül, amiről úgy gondoskodtak, hogy csak saját tagjaikkal töltötték fel a médiát ellenőrző legfontosabb testületet, a Médiatanácsot. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: A Házszabályról beszélj!) Ebben a korábbi gyakorlatban minden parlamenti pártnak volt még delegáltja, ezzel szemben most már nincs, ezért szabadon garázdálkodhatnak a médiumok, és megtehetik azt, hogy a legjobban diszkriminált párt a Jobbik, mert itt az Országgyűlésben is ellenük születik a legtöbb jogszabály, azt látjuk, hogy a médiában is a legjobban a Jobbikot diszkriminálják. (Németh Szilárd: Orvost! Pszichológust!) Ott sem szólalhatunk meg; nemcsak hogy itt nem szólalhatunk meg, de a médiában sem, hiszen gyakorlatilag egy 5 százalékos párt szintjén kezelik a Jobbikot. Ez nem a mi statisztikánk, ez az önök, a csak fideszes tagokból álló...

ELNÖK: Képviselő úr, az 5. ajánlási pontról tessék beszélni!

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Így van. Hogy miért tartom szükségesnek az itt biztosított megszólalási lehetőséget? Azért, mert a médiában nincs lehetőségünk.

(13.20)

Mennyire nincs lehetőségünk, ugye, elmondani az álláspontunkat: olyannyira, hogy egy konkrét statisztikai adatot idézek, mert az beszéljen leginkább. A Médiatanács statisztikai adatait idézem. Eszerint az idei évben - kumulált statisztikát mondok, amit egyébként hetente feldolgoz a Médiatanács - 4,8 százalék a Jobbik élőszóbeli megszólalási lehetősége. Ha az összes politikust 100 százaléknak vesszük, 4,8 százalék, miközben az MSZP a választási eredményének megfelelő 19 százalékot kap. Gyakorlatilag minket az LMP-vel egy szinten kezelnek, sőt még egy 5 százalékos pártként sem, és ezt szó nélkül hagyja a csak fideszes tagokból álló Médiatanács. Hát persze, hogy szó nélkül hagyja, sőt önök rátesznek egy lapáttal, még itt is meg akarják vonni a hozzászólási lehetőségeinket, itt is korlátozni szeretnék ezt! (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Azt gondolom, ez elfogadhatatlan. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra Papcsák Ferenc képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mindenképpen pontosítsak. Nagyon fontos, hogy miről szavazunk, mert ellenzéki képviselőtársaim picit csúsztatnak.

Tehát módosító indítványokra figyelemmel fogadtuk el, hogy 15 perc helyett 30 percig szólhat egy-egy frakció hozzá a kivételes sürgős eljárásban; az 1 órát 24 órára változtattuk a benyújtási határidő tekintetében; a Házszabálytól eltérés szabálya továbbra is négyötöd százalékos arány maradt; a sarkalatos törvényekre is kiterjesztettük a kivételes sürgős eljárás alóli mentességet, tehát azokra nem terjedhet ki ez az eljárási nem.

S nagyon fontos azt elmondanom, hogy ennek a házszabály-módosításnak a vitájában, a részletes vitájában az ellenzék bent hagyott 30 percet, tehát nem használták ki azt a 30 percet, ami egyébként számukra nyitva volt, hiszen a Lehet Más a Politika itt volt a helyszínen, itt volt a teremben, de nem vett részt ebben a parlamenti vitában, és megoszthatta volna az ellenzékkel, tehát nem éltek az ellenzéki jogaikkal.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, nem hallok jól, vagy nem tudom, kinek az adásában van a hiba, de most itt Dúró Dóra képviselőtársammal nézzük az egységes javaslatot, tehát a Házszabály-módosítás szövegének az egységes szövegét, és ebben továbbra is ott szerepel a 3. § (3) bekezdésében az, hogy a Házszabály 125. § (1) bekezdésébe négyötöd helyett kétharmad kerül. Akkor nem tudom, miről beszélt Papcsák Ferenc képviselőtársam. Tehát a Házszabálytól való eltérés négyötödös szabályát kétharmadra akarják változtatni továbbra is. Nem tudom... (Nagy zaj a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.) Kérem, akkor válaszoljon tételesen, vagy akkor valaki tegyen igazságot, vagy kérem az elnök urat, hogy akár nézze meg, és mondja meg, kinek van igaza, de egy biztos, hogy négyötöd helyett kétharmaddá kívánják tenni az egységes javaslat szerint, legalábbis itt ez szerepel.

Ha valaki hiteles módon meg tud nyugtatni, hogy ez nem így van, de a szavaknak nem hiszek, azoknak abszolút nem, tehát csak az okiratnak hiszünk. Tehát ha okiratot tudnak felmutatni arról, hogy az előttünk fekvő javaslatban a négyötöd helyetti kétharmad már nincs ott, akkor az már egy előrelépés a helyes út felé, vagy legfeljebb visszalépés a szakadék felől, de továbbra is fennállnak azok az érveink, amelyeket Novák Előd képviselőtársam is elmondott. Ezt egyszerűen egy végzetes útnak látjuk, nem értjük, önök miért mennek, miért menetelnek ilyen lelkesen a saját elmúlásuk felé, nem tudok már mást mondani.

Menjenek végig az országban, kérdezzék meg az embereket, hogy milyen hangulat van. Egyszerűen miért fokozzák ezt? Miért szítják a tüzet? Miért veszik ki az utolsó érveket is a helyi kiskocsmákban önöket védő emberek kezéből? Miért kell ezt a fajta megalomániát folytatni? Miért kell az ellenzéket megfosztani a jogaitól? Ez költői kérdés, de egy biztos: a Jobbik garanciális védőszerepének a kiejtése egy történelmi hiba.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra Papcsák Ferenc képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kénytelen vagyok akkor helyretenni Gaudi képviselő urat. Tehát az általános szabály négyötödös marad; a kivételes eljárásban kétharmad a gazdasági és társadalmi kérdések megtárgyalása tekintetében, amelyek sürgősséget indokolnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik két percre.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Jó, akkor tegyük helyre a dolgokat! (Zaj a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.) Önök mégiscsak ki akarnak egy négyötödös szabályt venni, a kivételes eljárásból akarják kivenni a négyötödöt kétharmadra; ez az, ami nem tetszik nekünk, ez az, amire azt mondjuk, hogy önök megalkottak egy külön szabályt a kivételes sürgősségi eljárásról (Zaj a kormánypártok soraiban.), megalkottak egy külön szabályt, és még a kivételes eljárásból is kiveszik a négyötödös szűrőt, innen kezdve tényleg teljesen bohóckodássá fajul az egész.

A lényeg az, hogy önök megcsinálhassák ülésszakonként hat alkalommal ezt a gyorsított menetrendben, legyen az akár IMF-diktátum, akár Világbank vagy bármi. Tehát semmilyen kontrollt, semmilyen érdemi vitát, az egész szakma, bármelyik szakterület szakmai képviselőit nagy ívben ilyen értelemben letudják maguk mögött, mert egyszerűen nem adják meg az elvi lehetőséget sem arra, hogy az emberek ebben a rendkívül feszült helyzetben, ebben a rendkívül felizgatott állapotban lévő országban, ahol nagyon sok társadalmi réteget ér jogos, vélt vagy éppenséggel akár nem valós sérelem, de egy biztos: sokan vannak felhevült, felbuzdult állapotban ebben az országban. Miért kell fokozni a helyzetet azzal, hogy mi most elmondhassuk, hogy önök olyan házszabály-módosításokat hajtanak végre, ahol még az igazi érdemi vitát sem biztosítják? Annyira szűk látókörű ez a dolog, hogy szánalmas is, úgyhogy ennyit tudok csak erről mondani.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mivel többen felszólalásra nem jelentkeztek, a záróvita második szakaszát, ezzel a vita egészét lezárom.

Megkérdezem Turi-Kovács Béla képviselő urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Turi-Kovács Béla jelzésére:) Igen. Megadom a szót Turi-Kovács Béla képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Csak egy rövid mondat, amit el szeretnék mondani.

Valamit az ellenzéknek is figyelembe kell vennie. Hatalmasat léptünk előre akkor, amikor a kivételes szabályok esetében visszaállítottunk, megtartottunk egy olyan kétharmados szabályt, amely pedig nagyon kétséges volt, hogy megtartható-e egyáltalán, annak érdekében, hogy gyorsítsuk az eljárást, mégis egy olyan önmérsékletet gyakorolt a többség, amelyet helyes lenne értékelni.

Ezért az én álláspontom szerint itt ma olyanról szavazunk, amely meggyőződésem szerint nem korlátozza, csak gyorsítja az eljárást. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk. Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket. Ezek közül az 1., 4., 5. és 6. pontok nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, de az 1., 4. és 6. pontokról a Jobbik szavazást kér.

Előtte azonban a támogatott indítványokról döntünk, amelyek az ajánlás 2. és 3. pontjaiban találhatók. Ezek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Itt hívom fel ismételten szíves figyelmüket a H/5273/24. számú ajánlás 2. pontjára, amelyet dr. Papcsák Ferenc képviselőtársunk jegyez, hogy a módosító javaslat ötödik sorában "esetért-e" elírás szerepel, a helyes szóhasználat "egyetért-e".

Kérdezem önöket, elfogadják-e a támogatott módosító javaslatokat. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatokat 253 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett elfogadta.

Most frakciókérés alapján további indítványokról döntünk.

Az ajánlás 1. pontjában Balczó Zoltán az 1. §-ban a Házszabály 107. § (1) bekezdés b) pontjának elhagyását kezdeményezi, amely a zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslatra vonatkozik. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 51 igen szavazattal, 244 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

Az ajánlás 4. pontjában Gaudi-Nagy Tamás a 2. §-ban a Házszabály 128/A. § (5) bekezdésének módosításával azt kezdeményezi, hogy a kivételes sürgős eljárás elrendelésére ülésszakonként csak egy alkalommal kerülhessen sor. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 42 igen szavazattal, 252 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

Az ajánlás 6. pontjában Gaudi-Nagy Tamás a 3. § (3) bekezdésének elhagyását kezdeményezi, amely a szavazati arányokat változtatja meg. Az elhagyásra figyelemmel a javaslat elfogadásához egyszerű többség is elegendő. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 41 igen szavazattal, 252 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

(13.30)

Most a zárószavazás következik. Az előterjesztés elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/5273. számú országgyűlési határozati javaslatot az egységes javaslat szövege szerint. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az országgyűlési határozati javaslatot 254 igen szavazattal, 41 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Ügyrendben Lázár János képviselő úr kért szót. Megadom a szót, parancsoljon, frakcióvezető úr!

Felszólalások:   44   44-92   92      Ülésnap adatai