Felszólalás adatai

A Ház a választ 200 igen szavazattal, 68 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Ház! Most Turi-Kovács Béla, a Fidesz képviselője, interpellál a vidékfejlesztési miniszterhez: "Hol tart az állam tulajdonában álló termőföldekhez kötődő nemzeti értékeink védelme?" címmel.

A képviselő úré a szó.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az a szövetség, amelyhez mi, kisgazdák is tartozunk, meg kell mondanom, keveset, de fajsúlyosat ígér. Ezek között, úgy gondolom, talán az egyik legfajsúlyosabb, a legsúlyosabb és a legkomolyabb ígéretünk volt a magyar föld, a magyar termőföld védelme, annak a megvédése mind a külföldi, mind pedig a belföldi olyanfajta spekulánsok ellen, akik ezt tőkének tekintik, és akik ezt nem a megélhetésükre, hanem tőkefelhalmozásra használnák.

Az a nyolc év, ami eltelt szocialista kormányzás alatt, olyan rendszert alakított ki, amelynél a kisebb földtulajdonosok vagy éppen azok a fiatal gazdák, akiknek földhöz kellene jutniuk, szinte reménytelen helyzetben voltak, mert hiszen a klientúra azokat a termőföldeket, amelyek az állami földekből meghirdetésre kerültek, minden további nélkül úgy vitte el előlük, hogy reményük se volt ahhoz, hogy a földhöz hozzájussanak.

Jellemző volt azonban, hogy BAZ megyében éppen a közelmúltban olyan helyzet alakult ki, amelynél komoly és szoros összefogásra volt szükség a mi kisgazdáink, a gazdák és egyáltalán az ott élő emberek számára, mert az a külföldi nagybirtokos, aki eddig ott uralta a terepet, úgy gondolta, hogy ő ott folytatja, ahol abbahagyta vagy abba se hagyta, úgy gondolta, hogy az a föld, amelyet ő eddig haszonbérelt, neki örök jogon jár. Nos, a minisztérium, a tárca segítségével ezt sikerült megakadályozni.

Mindehhez képest kifejezetten tényleg örömmel hallottuk, hogy most mintegy 65 ezer hektárnyi állami földterület használatba adásra kerül; hozzáteszem azonban, hogy örömmel, de egy kis aggodalommal is. Ez ugyanis, ami most következik, egy próba lesz, egy olyan próba lesz, amire az egész magyar vidék figyel, hogy hová kerül ez a termőföld. Azokhoz-e, akik meg akarnak élni családjukkal együtt belőle? Azokhoz-e, akik újra akarnak kezdeni, el akarnak indulni? Hová kerül? Azokhoz fog-e kerülni, akik állattartók, és az állattartás céljára van szükségük jelentősebb területekre?

Meg vagyok róla győződve, hogy az arányok most a bizalmat is jelentik, azt jelentik, hogy ha helyes arányokat alkalmazunk, a magyar vidéken megtarthatjuk a bizalmat, és ha itt valamit elhibázunk, annak súlyos következményei lehetnek.

A minisztériumnak tehát hatalmas a felelőssége, ezt egyértelműen ki kell mondanom. Azt is ki kell mondani világosan, hogy a magyar termőföld védelme az egész nemzet akaratát jelenti, következésképpen itt olyan erő áll a minisztérium mögött, hogy nem kell meghátrálnia semmilyen erőtől.

Megkérdezem ezért az államtitkár urat, hogy az állami tulajdonú földek hasznosításának az ügye hogyan áll, másodszor pedig, hogy milyen szempontok szerint kik juthatnak a termőföld használatához. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Ángyán József államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, hogy ezt a problémát idehozta, valóban az egyik sarokkövéről, sarokpontjáról van szó a polgári kormány programjának. Választási programunkban, kormányprogramunkban az elmúlt évi törvénymódosítások kapcsán - amikor is a földalapról szóló törvényben a birtokpolitikai irányelveket rögzítettük - és azt követően az immár féléve zajló nemzeti vidékstratégia vitája kapcsán is minden alkalommal kinyilvánítottuk, hogy a helyben lakó családi gazdálkodókat kívánjuk előnyben részesíteni, és ehhez természetesen a legjobb eszköz az állami földvagyon, amelyet nem úgy kell hasznosítani, ahogy az elődeink hasznosították. A közvagyonnak a közjót kell szolgálnia, és ha mi a helyi gazdaságot, a helyi társadalmat, a családokat akarjuk megerősíteni, akkor sehol máshol nem használható fel az a közvagyon, mint erre a célra.

Mi is történt? Egy-két példát én is hadd mondjak, hogy is hasznosította az előző kurzus ezt a bizonyos nemzeti vagyont, amit a nemzet az állam kezébe adott, hogy kezelje. Az említett példánál 4300 hektárról van szó, egy olasz érdekeltségről van szó, húsz évre bérelte akkor, amikor még húsz évre nem lehetett bérbe adni a területeket. A szántókért 100 forintot fizetett hektáronként, a gyepekért 50 forintot fizetett, az erdőkért pedig nulla forintot fizetett, és ezenközben állami támogatásként - beleértve, ugye, az európai uniós támogatásokat - több mint egymilliárd forintot felvett a társaság. Mindeközben 80-100 gazda az állataival ott várta, hogy legeltetni tudja az állatait - egy példa.

A másik példa, a Balaton-Nagyberek: 8 ezer hektár 99 évre bérbe adva, kérem szépen, a bérleti idő meghosszabbítható a szerződés szerint további harminc évre, ha nem lenne elég a 99 év, a bérleti díj 10, azaz tíz forint hektáronként, és az arrogancia teteje - a szerződésben szerepel, mert láttam -, hogy ha megváltoznának a viszonyok a 99 év során, akkor a bérbevevőnek egyoldalúan joga van arra, hogy módosíttassa a szerződést, ha sok lenne a 10 forint. Elképesztő viszonyok alakultak itt ki! (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Trógerek!)

(14.20)

A Hajdúságban 5 ezer hektár területről van szó, ott vannak a gazdák a környezetben és gazdálkodnának, 5 ezer hektár területen a 17 aranykorona alatti területeket 0, azaz nulla forintért veszi az illető érdekeltség bérbe, s amikor megkérdezték tőle, hogy tessék mondani, hogy gondolják, bizonyos etikai normák is vannak, azt mondta: örüljünk, hogy műveli a földet. Azt hiszem, hogy más is megtenné ezt. Tehát alapvető változásra van szükség, és köszönöm a képviselő úrnak, hogy ezt a problémát idehozta. A kormány elszánt a változtatásra.

Szeretném mondani, hogy a 65 ezer hektár éppen ezért - mint egy ilyen próbakő - hogy is kerül bérletbe adásra. Néhány jellemzőt szeretnék mondani, ami a bírálati szempontok alapján eldönti, hova kell hogy kerüljön az a föld. Kérem, 20 kilométeren kívülről, a meghirdetett tábla 20 kilométeres körzetén kívülről várhatóan a javaslat szerint, amit még a Birtokpolitikai Tanácsnak és a VM vezetésének jóvá kell hagynia, 20 kilométeres körzeten kívülről nem lehet pályázni. Menjen mindenki oda, ahol a telephelye van, a lakhelye van, és keressen a saját környezetében földet, ha földre van szüksége. Egységes lesz az aranykoronánkénti bérleti díj, hogy ne a tőkeerő döntse el, hogy kié lesz a föld. Nem egymásra licitálunk, kérem szépen, hanem a birtokpolitikai irányelveket fogjuk ott helyben érvényesíteni, az pedig a helyben gazdálkodó családokat jelenti, a fiatalokat jelenti, a demográfiai földprogramot fogja jelenteni a továbbiakban a további földek esetében.

Még egy korlátot mondok: 1200 hektár fölött, ha egy érdekeltség és a kapcsolt részei bérelnek vagy tulajdonolnak földterületet, nem pályázhatnak további állami földekre. Azt hiszem, ezek kellő garanciát jelentenek arra, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a birtokpolitikai irányelveinket fogjuk konzekvensen érvényesíteni, és köszönöm az ezzel kapcsolatos támogatását a parlamentnek, a törvényhozásnak és a társadalomnak, mert elsősorban a társadalom támogatására van szükség. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Nem volt kétségem, hogy államtitkár úr és jómagam a hasznosítás tekintetében egyetértünk. De abban is egyet kell értenünk, mint ahogyan államtitkár úr is utalt rá, hogy ez a 65 ezer hektárnyi termőföld az összes termőföldünknek kevesebb mint 1 százaléka. Ezért aztán ez valóban olyan próba, amely vagy tökéletesen fog elsülni és jól fog elsülni, vagy egy olyan helyzet alakul ki, amikor a bizalom után kell futnunk, mert valamit tudnunk kell, és azt hiszem, ezt itt őszintén el kell mondanunk: választást lehet nyerni bármilyen arányban, ha sok minden szerencsésen összejátszik, a bizalmat megőrizni, az a sokkal nehezebb. És mi ebben a bizalomban szeretnénk minden segítséget megadni annak a kormánynak, amelyet kormányra segítettünk. Ezért úgy gondolom, hogy az együttműködésünk a következőkben is eszerint kell hogy alakuljon.

Várjuk, és elvárjuk, tudjuk a feltételeket, biztosan tudjuk, ha észrevételeink lesznek, azt fogadják be (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), mert meggyőződésem, hogy csak így lehet az egész társadalommal elfogadtatni.

Köszönöm a megtisztelő választ, elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   33-39   39-44   45-50      Ülésnap adatai