Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most határozathozatalokkal folytatjuk munkánkat. Ha a jegyzők befejezték a szavazatok összeszámlálását, bejelentést teszek a név szerinti szavazás eredményéről, és akkor kerülhet sor a zárószavazásra is.

Most soron következik az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Rogán Antal és más képviselők önálló indítványát T/3589. számon, az egységes javaslatot pedig T/3589/11. számon kapták kézhez képviselőtársaim.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat nem érkezett, a határozathozatal következik. A határozathozatal előtt megkérdezem, a kormány álláspontját kívánja-e valaki ismertetni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/3589. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 244 igen szavazattal, 86 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Az előterjesztők indítványozták, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnöktől. Kérdezem önöket, hozzájárulnak-e ehhez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a sürgős kihirdetési kérelmet 247 igen szavazattal, 92 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most soron következik a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslat zárószavazása. Az előterjesztést T/3478. számon, az egységes javaslatot pedig T/3478/30. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat nem érkezett, a határozathozatal következik.

Felhívom szíves figyelmüket, hogy az egységes javaslat I-V., valamint VII-X. fejezeteinek elfogadásához a 85. § kivételével az előterjesztői tájékoztatás értelmében a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/3478. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét 295 igen szavazattal, 46 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/3478. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét az egységes javaslat szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét 296 igen szavazattal, 47 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most soron következik a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Az előterjesztést T/3485. számon, az egységes javaslatot pedig T/3485/17. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat nem érkezett, a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/3485. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 296 igen szavazattal, 48 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most soron következik a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/3497. számon, az egységes javaslatot pedig T/3497/23. számon kapták kézhez.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat érkezett, záróvitára is sor kerül. Kezdeményezem, hogy a módosító javaslatok számára figyelemmel ezeket összevontan tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Most megnyitom a záróvitát a T/3497/25. számú ajánlás 1., 2. és 3. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Mivel jelentkezőt nem látok, a záróvitát lezárom. Gondolom, akkor nincs is mire válaszolni.

Most a módosító javaslatokról határozunk. Ezek mindegyikét az előterjesztő nyújtotta be, és az alkotmányügyi bizottság támogatja. Arra figyelemmel, hogy az 1. pont elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges, ezekről két részletben döntünk.

Kérdezem önöket, elfogadják-e az előterjesztő minősített többséget igénylő módosító javaslatát az ajánlás 1. pontja szerint. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 308 igen szavazattal, 40 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő módosító javaslatokról döntünk az ajánlás 2. és 3. pontjai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatokat 271 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 39 tartózkodó szavazattal elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Az egységes javaslat 1-14. szakaszainak, a 26. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 28. § elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra is két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/3497. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét 271 igen szavazattal, 75 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

(15.50)

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/3497. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét 273 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 37 tartózkodás mellett elfogadta.

Most soron következik az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. A mezőgazdasági bizottság önálló indítványát T/3649. számon, az egységes javaslatot pedig T/3649/9. számon kapták kézhez.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat érkezett, záróvitára is sor kerül. Kezdeményezem, hogy ezeket a módosító javaslatok számára figyelemmel összevontan tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Megnyitom a záróvitát a T/3649/11. számú ajánlás 1-4. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Gőgös Zoltán képviselő úrnak adok szót.

Parancsoljon, képviselő úr!

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A földtörvény-módosítás mindig egy kényes kérdés, hiszen nagyjából kétmillió ember tulajdonát érintheti, s az általános vitában elmondtuk, hogy ez a törvénymódosítás olyan szinten megy megint túl a jogállami kereteken, amit nem kellene. Ugyanis az NFA-nak, a Nemzeti Földalapnak olyan jogosítványokat ad ez a törvénymódosítás, amivel gyakorlatilag az állami földterületeket mindenféle törvényi kontroll alól kiveszi, aminek az lehet a következménye, hogy egy szűk érdekkör fog rendelkezni a magyar állami földterületek fölött.

Ebből a négy módosító javaslatból, amit a zárószavazás előtt benyújtottak az előterjesztők, három nagyjából azt a kérdést próbálná kezelni, hogy ez mégse így legyen, de azt gondolom, hogy ezzel nem oldották meg a problémát, hiszen egy alacsonyabb rangú jogszabályba utalja most már nemcsak az elővásárlási, hanem az elő-haszonbérleti jog intézményét is, ami nagyon-nagyon veszélyes a jogbiztonság szempontjából.

Azt is látni kell, hogy a vita során valószínűleg leesett a fideszes képviselőtársaim egy részének is, hogy itt nem a családi gazdálkodók meg a kistermelők megsegítéséről van szó, ezért beadtak egy módosító javaslatot, ami arról szólt volna, hogy ilyen jogosítványokat, tehát ilyen törvény fölött álló jogosítványokat a Nemzeti Földalap csak abban az esetben kapjon, ha nem helyben lakó gazdálkodót érintene a földdel kapcsolatos bérleti vagy vásárlási mozgás. Ez egy olyan kompromisszumos javaslat volt, amivel valamennyi parlamenti párt egyetértett, és nagyon csodálkoztunk, amikor a bizottsági ülésen, annak ellenére, hogy hajnali hat órakor úgy álltunk föl itt a Parlamentben, hogy ez a módosító javaslat, ami két képviselőtől származott, de mind a kettő szó szerint ugyanarról szólt, konszenzussal átmehet, és akkor ennek a törvényi problémának, én úgy mondom: törvény felett álló ügynek a méregfogát kihúzta volna.

Legnagyobb megdöbbenésünkre a bizottsági ülésen a kormány ezt nem támogatta, és konkrétan az a válasz hangzott el, hogy ez a miniszterelnök személyes utasítása. Innentől kezdve látszik, hogy ez mennyire nem szakmai ügy, ugyanis nem szoktak miniszterelnökök ilyen szinten ebbe beleavatkozni. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Azt gondolom, hogy amit most beadtak, ezt a problémát nem kezeli, hanem a kabai modellt viszi tovább, ahol egyből látszott, amikor az ezer hektár állami földbérleményről volt szó, hogy bizony nem 50 hektáronként helyben lakó családi gazdálkodónak adták hasznosításra (Jakab István: De bizony, annak adták.) - sőt olyan szinten, hogy még 20 milliós zöldkárt is fizettek a korábbi vetések okán, amit nem is értünk egyébként, hogy erre miért volt szükség egy féléves időtartam esetén, úgy látszik, nagyon sok pénze van az államnak, és azért nagyon elgondolkodtató, hogy mi is történt ott -, hanem egy nagyon jól behatárolható, Fidesz közeli érdekkör kapta meg ezt a földterületet hasznosításra.

Miután a több százezer hektárt is elérheti az az állami földterület, ahol a bérleti szerződések lejárnak, ezért valós lehet az a veszély, hogy így próbál egy új úgymond földtulajdonosi kör vagy földet szerezni akaró kör történelmi jogosultsághoz jutni. Hiszen úgy tűnik, most már a kormány is belátta, hogy az európai uniós támogatások jövője kapcsán, ami 2014 után változik, ha nem lesz történelmi bázis, akkor nagyon komoly anyagi veszteség érheti az országot. Csak ezt a történelmi bázist nyilván már egy úgymond kormány közeli érdekkör szeretné megszerezni, ugyanis ennek az egész törvénymódosításnak semmi más értelme nincs, hiszen Magyarországon nincsen használaton kívüli földterület néhány rendezetlen állami területen kívül, amelyek honvédségi és egyéb kezelésben voltak. Azt egyébként kezelhetné normális módon is ez a törvényjavaslat.

Tehát mi úgy ítéljük meg, hogy ez a zárószavazás előtti módosító nem arra ad választ, amit itt konszenzussal, még egyszer mondom, fideszes képviselők javaslatára a mezőgazdasági bizottság egyhangúlag támogatott, majd utána az előterjesztők váratlanul másnapra visszavontak, hanem egy teljesen más logika alapján épül fel.

Azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy ne támogassák ezeket a módosító javaslatokat, és a végszavazásnál a törvényt sem, hiszen olyan helyzetet teremt Magyarországon, amikor egy egyébként nagyon kis hatáskörű hivatal kap olyan felhatalmazást, amire soha nem volt példa, és ezért nem is lehet hosszú távon jó az országnak.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ángyán József államtitkár úr kért szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban nagyon fontos kérdésről van szó, ezért gondolom úgy, hogy nem hagyhatjuk szó nélkül azokat a gondolatokat, amelyeket Gőgös Zoltán elmondott.

Kedves Képviselő Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nem titok, hogy az Orbán-kormány új föld- és birtokpolitikát hirdetett. Ennek a középpontjában határozottan a kis-, közepes családi gazdaságok állnak. Az előző kormány az állam kezelésében lévő földeket 80 százalékban 180 tőkés társaságnak adta, elképesztő feltételek között. Kérem, van olyan szerződés nálam, és ezeknek a szerződéseknek most zajlik a fölülvizsgálata, ahol egy hektár szántóért az állam volt képes 100 forintot, azaz egyszáz forintot elkérni évente hektáronként (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Botrány!), a gyepekre 50 forintot kértek, és az erdőkre pedig nem kértek semmit, mert valamifajta természetvédelmi kezelést művelnének ezen a területen.

Hogy kötötték meg ezeket a szerződéseket? Kérem, le nem járt földbérleti szerződéseket lejártnak nyilvánítottak, és a választásokra készülvén nyilván tudták, hogy más irány fog következni, húsz évre megpróbálják előre bebiztosítani ezeket a földterületeket. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Szégyen!) Ezekre a területekre biztosítana jelen állapotában a földtörvény elő-haszonbérleti jogot. Mit jelentene ez, kedves képviselőtársaim? Ez azt jelentené, hogy ugyanezt a birtokstruktúrát ugyanilyen módon bebetonoznánk előre húsz évre.

Mi nem ezt akarjuk. Mi azt szeretnénk, hogy a kis-, közepes családi gazdaságokat hozzuk helyzetbe, ezért az ilyenfajta elő-haszonbérleteket, amelyek valóban egy szűk körnek biztosítottak elő-haszonbérleti jogot, ahogy ezt a Gőgös képviselő úr mondta, csak nem arról a körről van szó, hanem éppen a szocialisták közeli körről van szó, nos ezeket az elő-haszonbérleti jogokat meg kell szüntessük. El kell hogy töröljük ezeket az előírásokat, hogy valóban a saját föld- és birtokpolitikai irányelveink mentén a kis-, közepes családi gazdaságokat és azok társulásait, szövetkezéseit hozzuk helyzetbe. A vidék másképp nem maradhat meg.

Ami az elővásárlási jogokat illeti, kedves képviselőtársam, épp azért kellett igazítani ezen a törvénymódosításon, és azért van itt ez a módosítás, mert az elővásárlási jog ezeket a társaságokat nem érinti, hiszen nincs ma elővásárlási joga vagy vásárlási joga egyáltalán a társaságoknak és a külföldi magánszemélyeknek sem. Tehát el kell élesen választanunk az elő-haszonbérletet az elővásárlási jogtól. Azért kellett igazítani ezen az egyébként tiszta szándékon, amit az előterjesztő akart, hogy valóban érvényesíteni tudjuk egyrészről azt az elképzelést, amely a kis-, közepes gazdaságokban látja a mezőgazdaság és a vidék jövőjét, másrészt pedig a helyben lakó gazdákat ugyanúgy elővásárlási jog illesse meg, mint ahogy eddig is megillette őket. Ezt nem szabad bántanunk, mert mi is azt mondjuk, hogy a helyben lakó gazdáknak kell és a gazdálkodni akaróknak kell valóban a földet, különösen az állami földeket juttatni, ami az állam kezelésében van.

Nagyon kérem a képviselő urat, hogy ebből a szempontból értékelje ezeket a módosító indítványokat, és azt hiszem, nem tesz mást a kormány, mint a saját világos nemzetpolitikai elképzelései mentén, a vidékstratégia mentén ehhez igazítja a saját földtörvényét, a Nemzeti Földalapról szóló törvényét és a föld- és birtokpolitikai koncepcióját.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kétperces felszólalásra Gőgös Zoltán képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Azért kértem szót, mert ha az úgy lenne, ahogy államtitkár úr elmondta, azzal még egyet is lehetne érteni. Mert senki nem mondja, hogy 100 forint/hektárért jogosan bérelhet valaki állami földet. Csak azért megkérdezném, államtitkár úr, hol voltak akkor, amikor 2001-ben, az akkori Fidesz-kormány idején a legnagyobb és a legértékesebb 12 magyarországi állami gazdaságot egy éjszaka eladták egy szűk érdekkörnek, 50 éves földbérlettel, a lehető legalacsonyabb bérleti díjjal, amit nem lehet emelni, csak az infláció mértékével. Remélem, ezekkel kezdik a felülvizsgálatot. Egyébként ezt már többször javasoltam, mert messze a legalacsonyabb bérleti díjak ennél a 12 állami gazdaságnál vannak.

És azt is szeretném jelezni, hogy a tavalyi fölbérleti hosszabbításért, amit említett, százmilliós nagyságrendű bérleti jogdíjat fizettek a további bérlők, és erre azért volt szükség, mert egyébként az agrár-környezetgazdálkodási programban nem tudtak volna igazolni legalább 5 éves jogosultságot. Magyarul ezeket a tranzakciókat nyilván vizsgálhatják keresztben, hosszában, de az mind komoly bevételt hozott az államnak, nem úgy, mint annak idején a 12 állami gazdaság privatizációja, ahol egyébként a dolgozói létszám megtartása volt az egyik feltétel. Csak jelzem, hogy körülbelül egyharmad ember dolgozik ezeknél a cégeknél, ha egyáltalán még dolgozik ott valaki, mert azért azt is látjuk, hogy viszontbérbeadások is előfordulnak időnként.

Sajnos ezek a módosítók nem azt a célt szolgálják. Ha nem lett volna ez a kabai minta, ahol ha az előre bejelentett 20 helyi gazdálkodónak adják oda a földet, akkor még el is hinnénk azt, amit mondanak, de négy, még egyszer mondom, négy nagyon Fidesz közeli, ottani, nem helyben lakó, hanem térségben lakó vállalkozás kapta meg. Majd kíváncsi leszek, hogy ők kapják-e meg tovább a hosszú távú bérletet.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Ángyán József államtitkár úr kért szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Egyrészt arra biztatom képviselő urat, kérje számon rajtunk a saját birtokpolitikai irányelveinket, és ha úgy látja, hogy nem az valósul meg, mint amit ott leírtunk, a Nemzeti Földalapról szóló törvényben már tavaly nyáron, akkor szíveskedjék idehozni. Másrészt különleges bája van annak, amikor olyanok tesznek szemrehányást, akik egyébiránt szétrabolták ezt az országot. Széthordták. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) Eltűnt a nemzeti vagyonunk, az állami cégek mind magánkézre kerültek, és itt-ott off-shore cégekben találjuk őket. A föld ide, oda, amoda került. És pont ez a kör, amelyik kirabolta ezt az országot, amelyik széthordta a nemzeti vagyonunkat, amelyik kiürítette a kasszáinkat, amelyik eladósította ezt az országot olyan mértékben, hogy alig tudunk talpra állni, nos, ugyanez a kör itt föláll a parlamentben, és rajtunk kér számon ilyen dolgokat. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Úgy van! - Taps a kormánypárti padsorokban.)

Biztatom képviselő urat, hogy ezeket a kérdéseket a saját köreikben is vitassák meg, rajtunk pedig a saját programunkat szíveskedjenek számon kérni. (Dr. Bárándy Gergely: Azt tesszük.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Turi-Kovács Béla képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor a termőföldnek a külföldiektől történő megvédéséről van szó, akkor meglehetősen széles nemzeti egység mutatkozik. Abban a pillanatban azonban, amikor arról van szó, hogy ez a kormány változtatni kíván azon a helyzeten, hogy a 20 éve erőfölényben lévő, és az erőfölényét a földszerzésre kihasználó, szűk társadalmi réteg most már nem tudja érvényesíteni ezeket az előjogait, abban a pillanatban mindenféle törvényességi és egyéb okokat próbálnak előhozni, és próbálják megakadályozni azokat a változásokat, amelyek nélkül nem lehet a magyar mezőgazdaságban új helyzetet, új irányt teremteni.

Világos és egyértelmű számomra, hogy amíg ilyen viszonyok, ilyen erőviszonyok vannak, az államnak kiemelkedő szerepe kell legyen a földkérdésen belül. Az állam nem vonulhat vissza e területen, mert a felelősség döntő része ma igenis az államé. És ha az államé ez a felelősség, akkor törvényekkel kell olyan módon szabályozni a föld szerzését, legyen az tulajdon vagy haszonbérlet szerzése, amivel tartósan helyzetbe tudja juttatni azokat, akik mindeddig el voltak zárva gyakorlatilag a föld megszerzésétől, el voltak zárva a föld haszonbérletétől. Ezért azt gondolom, hogy ez a módosító indítvány egy első lépés lehet csak. Nem lehet más. És erre föl kell készülni a szocialistáknak, lelkileg is, testileg is, és főleg anyagilag. Föl kell készülni arra, hogy az előjogoknak itt valahol vége fog szakadni. És ha ezeknek az előjogoknak vége szakad, akkor a magyar mezőgazdaságon belül ki kell tudni alakítani azt a földbirtokrendszert, amely új földbirtokrendszer meggyőződésem szerint a falvak és a vidék megmaradását kell hogy szolgálják. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gőgös Zoltán képviselő úr következik, kétperces hozzászólásra.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Miután soha egy deka állami földterületet nem kaptam, nem is béreltem, ezért azt gondolom, van jogom ezekről a dolgokról beszélni. (Felzúdulás és közbeszólások a kormánypárti padsorokban.) De azért megkérdezném Turi-Kovács Béla képviselőtársamat (Az elnök csenget.) meg az államtitkár urat, hogy ha ez így igaz, akkor Kabán miért nem a 20 helyben lakó családi gazdálkodó használhatja az ezer hektárnyi földet. (Taps és közbeszólások az MSZP soraiban.) Erre nem kaptunk választ. Erre nem kaptunk. Általában mondta, hogy raboltunk, loptunk, mert más nincsen, tehát nincs érdemi válasz, hogy miért kapták 50 évre annak idején az állami gazdaságok vevői a földet. Erre sincs válasz.

Meg arra sincs válasz, hogy Kabán, még egyszer mondom, nem helyi 20 családi gazdálkodó, akiket kijelölt a helyi földalap vezetője, hogy nekik kellene az a föld, amiért két héten belül ki is rúgták, hanem állítólag minisztériumi döntésre egy szűk érdekkör bérelheti Magyarország egyik legjobb földterületét, szeretném jelezni. Ha nem ez történt volna, akkor még el is hinném, amit mondanak. Csak én attól tartok, hogy itt a helyben lakó családi gazdálkodó azáltal, hogy semmiféle törvényi védelme a jövőben arra nem lesz, ha az NFA-nál szabadul fel földterület, ahol egyébként eddig ő volt az első, a haszonbérleti sorban is meg az értékesítési sorban is, ezt akarták fideszes képviselőtársaim bebiztosítani, és ezt a módosító javaslatukat vonatták velük vissza. Ezt magyarázza nekünk meg valaki!

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Rendes felszólalásra Magyar Zoltán képviselő úr következik.

Parancsoljon, képviselő úr!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak Turi-Kovács Béla szavait szeretném folytatni. A Jobbik véleménye szerint is a földvédelem kérdésében egység mutatkozik, ebben az egységben a Jobbik áll szemben az összes többi parlamenti párttal, akár csak az alaptörvényben történt módosító javaslatunkra gondolok, akár az azóta eltelt időszakra. Úgyhogy egy olyan párt képviselőjeként, aki az elmúlt 20 év földmutyijaiban nem vett részt, azt tudom csak mondani ehhez az egész vitához, hogy elöljáróban, bizalomként támogatjuk most ezt a módosító javaslatot, de minden figyelmünkkel azon leszünk, hogy valóban az ott leírtak szerint érvényesüljenek a törvényben foglaltak.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra Kósa Lajos képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Gőgös képviselőtársam érvelésében a kabai történet főszerepet látszik játszani, de téves adatokat használ. Kabán azt az ominózus földet egy pesti lakos, egy ügyvéd bérelte, ő adta tovább. Amikor a bérlő agrárvállalkozás tönkrement, akkor kellett új bérleti jogviszonyokat létesíteni. Ez most tavasszal volt, egy olyan szituációban, amikor az volt a kérdés, hogy ez az ezer hektár egyáltalán parlagon marad-e, vagy van-e valakinek esélye megművelni. Ekkor kerestek kifejezetten őszig, a betakarításig olyan létező agrárvállalkozókat, akik helyben laknak, ottani készletük, ottani potenciájuk lehetővé teszi egyáltalán azt, hogy érdemben egy ilyen területtel ebben a rövid időszakban tudjanak mit kezdeni. Egyébként 11 vagy 12 volt, most nem emlékszem pontosan, ebből 3 kabai gazdálkodó, a negyedik a kabai határban gazdálkodik, csak nem Kabán lakik, hanem a szomszédos területen. Szemben az önök által favorizált pesti ügyvéddel, mindenki ott lakik helyben, létező agrárvállalkozó.

Akikkel egyébként önök perelnek, hozzáteszem, mondhatnám cinikusan azt, hogy tekintettel arra, hogy az MSZP agrárpolitikája Kaba környékén elsősorban a LEADER-szervezéssel volt elfoglalva, nemigen találunk most agrárvállalkozót, aki ténylegesen dolgozik a földeken, és az MSZP-vel szimpatizál. Minden létező agráriummal foglalkozó ember biztos, hogy nem MSZP-s, tehát ebben az értelemben jogos az a kritika.

(16.10)

De erről nem mi tehetünk, hanem önök, lévén, hogy a LEADER vonzóbbnak mutatkozott az elmúlt időszakban a mezőgazdasági irányítás számára a szocialisták idején, mint ténylegesen a földművelés. De egyébként ezen túlmenően kimutatható - hogyha valaki ismeri a környéket, az tudja -, hogy egyetlenegy olyan gazda van, aki ténylegesen Fidesz-kötődéssel rendelkezik. Megjegyzem, viszont ő a megyei agrárkamara egyik vezetője, még a szocialista kormányzat alatt is elismert agrárvállalkozóként sertéstelepet működtet, és az ottani földeken termeli hozzá a takarmányt.

Ezért az egész kabai történet, amikor önök erre hivatkoznak, ez mutatja meg, hogy mennyire álságos az, amit önök mondanak, mert a bázistörténet teljesen máshogy néz ki, mint amit önök itt a parlamentben elmondanak. Az más kérdés, hogy természetesen Kaba azért volt érdekes, mert időközi választás kapcsán az országos figyelem középpontjába került, és a szocialista Bangóné a helyi kampányában nagy teret szentelt annak a hihetetlen visszaélésnek és panamának. A helyiek viszont, akik pontosan ismerik a történetet, és nem ülnek fel a parlamenti szónokok érvelésére, konkrétan díjazták is ezt, kapott is az illető hölgy 12 százalékot. Egyébként Kabán bukott a legnagyobbat, pontosan ott, ahol elvileg a történet ilyen skandalumszerű hullámokat vetett volna. Úgyhogy nem jogos most Kabára hivatkozni, és ön ezt nyilván előszeretettel azért csinálja, mert most nincs olyan ember a parlamentben, aki vissza tudná utasítani ott helyben megválasztott képviselőként azokat a rágalmakat, amelyeket önök mondanak ezzel az egész történettel kapcsolatban.

Még egyet: az eredeti megoldás is azt tartalmazta, és ehhez fogunk ragaszkodni, hogy szeptembertől, amikor újraindul az eljárás, már olyan gazdákat tudjunk keresni, akik fel tudnak készülni már jó előre az őszi, a tavaszi munkálatokra. Mert nem "beugró" agrárvállalkozást kell keresni, hanem olyanokat, akik egyébként erre fel tudnak készülni, és az a 11-12 agrárvállalkozó, aki ezt egyébként bevállalta, ezekkel a feltételekkel vállalta be.

Kaba pont a legjobb példa, arra való hivatkozás, hogy hogyan lehet egyébként felelősen a magyar földdel bánni. Hogyha nem ezt választotta volna az agrárigazgatás, akkor most meg arról beszélhetne Gőgös úr, hogy lám-lám, ott maradt ezer hektár parlagon az ország legjobb termőterületén, ahelyett hogy tudott volna valamit kezdeni vele az agrártárca.

Én örülök annak, hogy ez így alakult, és szeptembertől pedig meg lehet valósítani azokat a birtokelveket, amelyekről Ángyán államtitkár úr is beszélt. Úgyhogy a kabai hivatkozás legfeljebb a LEADER kapcsán jogos, kedves képviselőtársam. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettőperces hozzászólásra Gőgös Zoltán képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hát, nyilván ebből a hozzászólásból is látszik, hogy mennyire politikai döntés történt Kabán, mert egyébként miért a Fidesz megyei elnöke szólt volna ebben az ügyben hozzá. (Közbeszólások, derültség a kormánypártok padsoraiban.)

Azt mondanám Kósa képviselő úrnak, hogy miután látszik, hogy azért nincsen teljesen képben mindenben, akkor azt magyarázza nekem meg, hogy miért kellett fizetni a felszámolóval korábban megegyezett használónak azért mezei leltárt és kártalanítást, hogy ne tudja befejezni ennek az évnek a termelését, hanem kiszántották azt, amit ő elvetett, csak azért, hogy ennek az érdekkörnek azonnal birtokba tudják adni a földet.

Ha ezt nekem megmagyarázza, hogy miért ért meg 20 millió forintot az államnak, hogy kártalanítsa azt az egyébként a felszámoló által jogosan megbízott vállalkozót, hogy ameddig új szerződést vagy földbérleti szerződést kötnek, addig művelje a földet, hogy miért kellett ezt olyan gyorsan megszüntetni. Hallgassa végig azt a hangfelvételt, ami alapján (Lázár János: Amit te készítettél, mi?) egyébként az egész történet Kabánál kibukott, és abban teljesen más van, mint amiről ön beszél. Ott egyértelműen arról... - és a 11 ember egyébként nem 11 ember, mert van egy család, mert nyilván négyen kellettek hozzá, mert túlmentek volna a 300 hektáros határon.

De miután látom, nyilván érdekli az ügy, mert helyi ügy, és ez teljesen jogos, csak ez a 20 millió forint mindenki számára érthetetlen, hogy miért érte meg az NFA-nak azt a 20 millió forintot azért kifizetni, hogy a korábban elvetett, elművelt föld kártalanítását megtegyék azért, hogy ilyen gyorsan ezt a kérdést lerendezzék. Ugyan itt nem egy pesti ügyvédről volt szó, egy felszámoló volt egy volt korábbi, valamikori állami gazdaság helyén, akik csődbe mentek. Fölszabadult ezer hektár föld, valamit kellett vele kezdeni. Megkapta hasznosításra teljesen jogszerűen egy szerződéssel egy vállalkozás, és utána őt kellett kártalanítani, mert nem bírták kivárni a helyiek, hogy lejárjon az a fél év, amiről most képviselő úr beszél.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A zárószavazás előtti vita nem az egész részletes és általános vita megismétlése, és bizonyára nagyon fontos Kaba és Kaba kérdése, gondolom, nagyon sokat tudunk is róla - ha nem is mindent -, de mégiscsak a Font Sándor-féle módosító javaslatokról kellene beszélni. Úgyhogy arra kérem a képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatokról beszéljenek.

Most Kósa Lajos képviselő úrnak adok szót kettő percre. Parancsoljon, képviselő úr!

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök úr, engem meggyőzött, elállok a hozzászólási szándékomtól. Csak egyet szeretnék mondani: Gőgös úr Kabával kapcsolatban tudatosan félretájékoztatja a Házat. Azt például kihagyta a számításból, hogy az önök által favorizált pesti ügyvéd évek óta nem fizeti a bérleti díjat, és ezért kellett az eljárást megindítani.

Nagy kérdés, hogy önök vajon miért tekintettek el attól, hogy valaki úgy bérli az állami földet, hogy nem fizet utána bérleti díjat. (Többen a kormánypárti padsorokból: Így van. - Taps ugyanott.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem Kovács Zoltánt, hogy rendes felszólalásra jelentkezett-e. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Kovács Zoltán képviselő úrnak.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Hogy ebben a Házban földügyekben kinek milyen erkölcsi alapja van hozzászólni, erről lehetne vitatkozni, és ez valóban nem Font Sándor javaslata, de hogy Gőgös Zoltánnak nem, az egyszer biztos.

Álljon itt a kabai példa után egy pápai példa is. Az első Orbán-kormányt megelőzően Gőgös Zoltán mint állami gazdasági dolgozó és még jó néhány vezető ingyenes földjuttatásként maguknak kiosztották az állami földeket, amit aztán (Felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok padsoraiban. - Az elnök csenget.) a helyi önkormányzatnak, amikor a városrendezési tervek elkészültek, és utat kellett vezetni, ki kellett sajátítani. Amit egyébként - többek között - képviselő úr és jó néhány, 32 társa, köztük a vaszari tsz-elnök, és még sorolhatnám, megtámadtak a bíróság előtt, mert kevesellték a kisajátítási árat. (Felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok padsoraiban. - Többen: Szégyen! Pfuj! - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Képviselőtársaim! Kovács Zoltán képviselő úrnál van a szó, hallgassuk őt!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): De hogy még érdekesebb legyen a helyzet, azt terjesztették többek között rólam, hogy azért arra megy az út, mert ott az én földjeim vannak. (Többen az MSZP padsoraiból: Így van.) A hír nem igaz, csak részben. (Derültség az MSZP padsoraiban.) A nagyszüleimé volt, akiktől a kommunisták elvették, kisajátították (Közbeszólások, taps a kormánypárti padsorokban.), maguknak kiosztották, és nem átallották azt terjeszteni, hogy egyébként arra megy az út, mert az én földem. Nem örököltem meg, kiosztották maguknak. Ennyit egyébként az erkölcsiségről, hogy kinek milyen affinitása van a földhöz.

Ma azóta egyébként, aki nem az elkerülő út mellett kapott földet, hanem a város másik részén, ott ma 50 millió alatt nem adtak el földet, autószalonok épültek erre a területre, azt mondták, 50 alatt nem adjuk el. Ingyenes dolgozói juttatásként kapták meg.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps, közbeszólások a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Folytatjuk a munkánkat, képviselőtársaim. Gőgös Zoltán képviselő úr kap két percre szót. (Többen a kormánypárti padsorokból: Pfuj! - Többen az MSZP padsoraiból: Halljuk! Halljuk!)

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon sajnálom, hogy ilyen alacsony szintre ereszkedett a képviselőtársam...

ELNÖK: Képviselőtársaim!

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): ...amikor pontosan tudja, hogy 1990-ben - '91-ben (Többen a kormánypárti padsorokból: Na ugye!) valamennyi dolgozó, valamennyi állami gazdasági dolgozó - egyébként nagyjából ezren dolgoztunk ott, a most privatizált cégnél 450-en dolgoznak - kapott 20 aranykorona állami földjuttatást; még egyszer mondom, 20 aranykorona. Ez azon a földterületen 0,6 hektár volt, ez volt az az óriási föld, és egyébként a vagyonnyilatkozatomban bárki megnézheti. Na most, ezt sajátították ki 50 forinttal négyzetméterenként, a legfrekventáltabb helyén a városnak. Azért azt megkérdezem bárkitől, hogy szívesen odaadta volna-e 50 forint/négyzetméter árért ezt a földterületet, ahol egyébként a város maga most 3 ezer forint/négyzetméterért hirdeti a földterületeket.

(16.20)

Tehát nem akartam ilyen személyeskedő vitába belemenni, én azt mondtam, hogy ezek a módosító javaslatok nem helyettesítik azt a kettő darab fideszesek által és a kistermelők védelmében benyújtott módosító javaslatot. Nagyon kíváncsi leszek ennek a végkifejletére, de biztos, hogy nem a családi gazdálkodók járnak ezzel jól, ahogy Kabán se a családi gazdálkodók jártak jól.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvitát lezárom.

Font Sándor képviselő úr, bizottsági elnök úr már jelezte, hogy válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Megadom a szót az elnök úrnak. Parancsoljon!

FONT SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság elnöke: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Többször is szerettem volna hallani, hogy a benyújtott indítványokkal foglalkoznak a képviselők; ez talán csak az első kettő megszólalótól hangzott el, a többitől nem.

Szeretném jelezni, hogy a bizottság nevében a benyújtott koherenciaindítványokat támogatjuk, ezt Gőgös Zoltán pontosan tudja, mert részt vett azon a bizottsági ülésen, amelyen akkor ott megvitattuk. Pontosan azért támogatjuk, mivel egyértelművé tesszük, hogy az elő-haszonbérleti jogot ezennel felfüggesztjük majd, és nem lesznek jogosultak azok, akikről Ángyán József államtitkár úr beszélt, hogy milyen bérlési jogosultságot szereztek állami termőföldön, és ha most ebben a feltételben hirdetné meg megint az állam a bérleti lehetőséget, újra ők kerülnének vissza a bérleti jogosultságba.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Azonban nem szeretnénk, hogy az elővásárlási jogosultság megváltozzon, ezért elválasztottuk az elő-haszonbérleti jogot az elővásárlási jogtól, és pontosan ezen indítványsorral, amit támogatunk, fogjuk biztosítani, hogy az elővásárlási jogot változatlanul azok élvezzék, akiknek részére tavaly módosítottuk a földtörvényt. Itt az államot tettük az első helyre, majd pedig következtek a helyben lakók, a családi gazdálkodók, a szomszédok, akik közismerten a családi gazdálkodók kötelékébe tartoznak; ez az indítványsor gyakorlatilag ezt rögzíti, remélem, hogy hosszú időkre. Éppen ezért kérem a parlamentet, hogy támogassa ezen koherenciaindítványokat.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Köszöntöm képviselőtársaimat.

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk. Kérdezem önöket, elfogadják-e Font Sándor képviselő módosító javaslatait, az ajánlás 1-4. pontjai szerint, amelyeket az előterjesztő és az alkotmányügyi bizottság is támogat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 302 igen szavazattal, 35 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatokat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. A határozathozatal előtt megkérdezem, hogy a kormány álláspontját kívánja-e valaki ismertetni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/3649. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 306 igen szavazattal, 37 nem ellenében, tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő indítványozta, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnöktől. Kérdezem önöket, hozzájárulnak-e ehhez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 274 igen szavazattal, 70 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a sürgős indítványt.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a jegyzők összeszámolták a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról szóló határozati javaslat szavazása során leadott név szerinti szavazatokat. A jegyzők megállapították, hogy a szavazás során Lenhardt Balázs képviselő érvénytelenül szavazott.

Ezt is figyelembe véve tájékoztatom önöket, hogy az Országgyűlés az ajánlás 4. pontját 39 igen szavazattal, 307 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Arra figyelemmel, hogy az Országgyűlés egyetlen benyújtott módosító javaslatot sem fogadott el, most sor kerülhet a zárószavazásra.

A határozathozatal előtt megkérdezem, hogy a kormány álláspontját kívánja-e valaki ismertetni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról szóló H/3651. számú országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 253 igen szavazattal, 92 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/3480. számon, az egységes javaslatot pedig T/3480/18. számon kapták kézhez a képviselők.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat érkezett, záróvitára is sor kerül. Kezdeményezem, hogy ezeket összevontan tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Megnyitom a záróvitát a T/3480/20. számú ajánlás 1-7. pontjaira.

Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. Igen, megadom a szót Varga László képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.