Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Most soron következik a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/2838. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/2838/56. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Mielőtt javaslatot tennék a vita szerkezetére, bejelentem, hogy az ajánlás 1., 3. és 6. pontjában szereplő indítványokat előterjesztője visszavonta, így ezekre nem nyílik meg a vita.

Indítványozom, hogy a benyújtott indítványokra figyelemmel a részletes vitát két szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Felkérem Béki Gabriella jegyző asszonyt, ismertesse az általam javasolt vitaegységeket.

BÉKI GABRIELLA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A vita javasolt szerkezete a következő. Az első vitaszakaszban a normaszöveghez érkezett módosító javaslatokat vitatja meg az Országgyűlés, az ajánlás 1-17. pontjai szerint. A vita második szakaszát képezik a 18-53. ajánlási pontok, amelyek a mellékletben szereplő gyorsforgalmi utak felsorolását módosítják, illetve egészítik ki.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetért-e ezzel a javasolt vitaszerkezettel. (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy felszólalásuk kezdetén jelezzék, hogy a bizottsági ajánlás mely pontjaihoz kívánnak hozzászólni.

Megnyitom tehát a részletes vitát az ajánlás 2-17. pontjaira, a 3. és 6. pontok kivételével. Egyben megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 4. pontjához szeretnék szólni, és szeretném önöket győzködni arról, hogy támogassák ezt az indítványt.

Kiss Ferenc képviselőtársammal adtunk be egy módosító javaslatot. Korábban, az általános vita időszakában egyetértettünk Fónagy képviselő úr azon kezdeményezésével, hogy a mellékletet el lehetett volna törölni esetleg ebből a törvényjavaslatból, de azt tapasztaltuk a bizottsági szakban, hogy nem ebbe az irányba mennek a módosító indítványok.

Mi azt javasoljuk, hogy ne csak autópályákra és autóutakra, hanem a gyorsforgalmivá fejleszthető országos főutakra is terjesszük ki ennek a törvényjavaslatnak a hatályát; mert azt gondoljuk, hogy minden olyan fejlesztést, ami a jövőben olyan útszakaszokon történik, amelyek hosszú távon autóúttá fejlesztendők, figyelemmel az érvényes kormányhatározatra, célszerű lenne már most ebben a szakaszban is ezt figyelembe venni, és kiterjeszteni mindazokat a kötelezettségeket ezekre az útvonalakra is, amik ebben a törvényjavaslatban vannak.

Tehát kérem önöket, hogy a hosszú távú gondolkodás érdekében emeljük be ezt a szöveget ide, hogy ne csak autópályákra és ma meglévő autóutakra vonatkozzon, hanem olyanokra, amelyeket hosszú távon ilyenné akarunk fejleszteni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Fónagy János képviselő úrnak, Fidesz.

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az első vitaszakaszban a 2-es és az ezzel összefüggő 7-es és a 10-es ajánlási pontokhoz szeretnék szólni, előrebocsátva azt, hogy a Göndör képviselőtársam által figyelmükbe ajánlott szakasz egyben indokolja a saját javaslatomat is, és jól mutatja azt, hiszen ez a törvény a gyorsforgalmi utak közérdekű és közcélú tevékenységének nyilvánításáról szól.

(19.00)

A gyorsforgalmi utak, tehát az autóutak és az autópályák kategóriája az egy műszaki tartalom. Tehát nem egy törvény, egy másról szóló törvény melléklete mondja meg, hogy Magyarországon mi minősül gyorsforgalmi útnak, még akkor sem, ha egy pluszkategóriát bevezetünk, a gyorsforgalmivá fejleszthető utak kategóriáját, hanem a meglévő úttörvény mondja meg, hogy műszakilag mi felel meg ennek a kategóriának. Magyarán - és a javaslatom erre irányult és irányul -, a közhasznúságról és közérdekűségről szóló törvény a műszaki kategóriákra vonatkozzon, tehát a gyorsforgalmi utakra, és ne emeljünk ki ezek közül külön útszakaszokat. Ha ezt az Országgyűlés meghozza, akkor ennek az lesz az eredménye, hogy egy-egy gyorsforgalmi útnak az adott kilométerszakaszai között építendő része közcélú lesz, az öt kilométerrel odébb építendő útszakasz pedig nem esik egy ilyen kedvezőbb elbírálás alá, tehát egyszerűen ezt a műszaki egységet töri meg.

Ennek szakmailag sem látom az értelmét, és beláthatatlan következményekkel jár, mert akkor vita lesz, hogy a kivitelezési tervek melyik kilométertáblájáig lesz ez közhasznú, közcélú, egy kisajátítással érintett területnek a határai, mondjuk, nem egyeznek meg az autópálya kivitelezési terveivel, a két kategória egymásra csúszik, és majd évekig lehet azon vitatkozni, hogy ez egy közhasznú és közcélú építési szakasz volt, vagy pedig azon kívül esett. Tehát ez egyszerűen olyan belső zavarokat okoz, aminek nem látom az értelmét.

Egyébként az eredeti javaslatom sem a táblázat elhagyására vonatkozott, hanem arra, hogy a közhasznúságot és a közcélúságot általában a gyorsforgalmi utak építésére deklarálja a Magyar Országgyűlés.

Arról nem is beszélve, gondolom, az eddigiekből is kiderült, hogy ez nem egy politikai vagy ideológiai kérdés, a második tárgyalási szakaszban említett táblázat viszont egy állandó megosztottságot és vitát generál, mert mindenkinek az az érdeke, hogy a saját területén a saját érintett dolgai bekerüljenek ebbe a táblázatba, ugyanakkor akik kimaradnak, azok mindig hátrányosabb helyzetben érzik magukat, meg kell mondjam, hogy teljes joggal. Tehát egyszer szeretném fenntartani a javaslatomat, és kérni a támogatást ahhoz, hogy a közhasznúság és a közérdekűség általában a gyorsforgalmi utakra vonatkozzon, és ne meghatározott szakaszokra.

A következő javaslatom a 10. ajánlási pontban arról szól, hogy a magyar állam ne kerüljön kivételezett helyzetbe az ingatlan-nyilvántartási illeték megfizetése alól. Ha igaz az - és igaz -, hogy az egyes költségvetési tételeket valós értéken akarjuk kimutatni, akkor nem látom be, hogy a gyorsforgalmi utak építési költségeit miért kell csökkenteni az egyébként ugyancsak az államkasszába befolyó ingatlan-nyilvántartási illeték költségével. Az ingatlanhivataloknak ugyanúgy van ezzel dolga, nem látom be, hogy miért pont az állam ne spóroljon - főleg a mai költségvetési helyzetben - saját magán, miért a beruházóknak keressünk ezzel pénzt.

Tehát ezt a kivételezett szituációt nem látom, megtetézve az előbb mondottakkal, hogy ez akkor megint csak a jogszabály mellékletében felsorolt ingatlanokra vonatkozik, lesznek gyorsforgalmi útszakaszok, ahol a 15.-től a 28. kilométerig illetékmentes, a 28. kilométer utáni szakasz pedig illetékköteles. Ez egy teljesen zavaros állapotot fog okozni.

Minderre tekintettel tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy az elmondottakat megfontolva, az ezekre vonatkozó módosító indítványaimat támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm, elnök úr, a türelmét.

ELNÖK: Köszönöm én is. Most megadom a szót Tompa Sándor képviselő úrnak, MSZP.

DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 3., amelyről időközben kiderült, hogy a képviselő úr visszavonta, illetve a 9., 10., 11., 12. és 13. módosító javaslatokhoz kívánok hozzászólni támogatólag.

Alapvetően ez a törvényjavaslat, az első része a gyorsforgalmi utak, autópályák közérdekűségéről, közhasznúságáról szól, és az elmúlt évek tapasztalatait, amely az engedélyezéstől a kivitelezésig szól, arra a szakaszra vonatkozóan próbálja a közérdekű és a közhasznúságot is kifejező szabályokat keretbe foglalni.

Nos, én nagyon sajnálom, hogy Molnár László képviselő úr visszavonta a javaslatát, hiszen az is azt az elvet próbálta érvényesíteni, hogy ezek a beruházások egy-egy térség, egy-egy országrész lakosságának a döntő többsége szempontjából fontosak, azaz közérdeket szolgálnak. De szerencsére a támogatott indítványok között vannak Szántó János, illetve Kovács Tibor képviselőtársak már említett 9., 10., 11., 13. módosító javaslatai, amelyek a dokumentáció elkészítése, az engedélyezés szabályaira vonatkoznak. Ezt támogatja a kormány, én ajánlom képviselőtársaim figyelmébe, hogy szintén a szavazáskor is majd támogassák ezt.

Szeretném felhívni a figyelmet egy apró problémára, a 12. módosító indítványra, amelyet dr. Orosz Sándor képviselőtársam nyújtott be, amely a törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak töltései, földművei vonatkozásában tesz egy pontosítást. Itt a földművek, tehát a töltések vonatkozásában a homok, kavics, agyag, ásványi nyersanyag felsorolásra kerül, azonban szeretném az önök figyelmébe ajánlani, hogy egyre több helyen alkalmaznak töltésanyagként bányameddőket, illetve kohászati salakanyagokat. Ez a volt bányászati, illetve kohászati városok környékén nagy mennyiségben fellelhető, akár ha választókerületemet említem, Diósgyőrt, de Ózd, Tiszaújváros, Salgótarján, Dunaújváros mind-mind megemlíthető ebből a szempontból. Sajnálom, hogy kimaradt, de remélhetőleg a kormány az ide kapcsolódó döntései során érvényesíteni fogja, hogy a földművek kialakításakor bizony nagyon komoly környezeti szempont lehet, hogy ne okozzunk újabb tájsebeket újabb földkitermelő, kavics- vagy homokkinyerő bányák segítségével, hanem meglévő tájsebeket, bányameddőket, kohászati salaklerakókat hasznosítsunk. Nos, ezért is ajánlom ezt a módosítást a figyelmükbe.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vita e szakaszában. (Senki sem jelentkezik.)

Jelentkezőt nem látok, így a részletes vita e szakaszát lezárom, és egyben megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 18-53. pontjaira, az egyes gyorsforgalmi utakra vonatkozóan a mellékletre.

Elsőként megadom a szót ötperces időkeretben Vadai Ágnes képviselő asszonynak, MSZP.

DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 32. pontjához szeretnék szólni, és örömömre szolgál, hogy itt van a Házban Karcag város polgármestere is, hiszen valószínűleg ő is és más Jász-Nagykun-Szolnok megyei, Pest megyei és Hajdú-Bihar megyei képviselők is támogatni fogják eme módosító indítványunkat, amelyet több megye több szocialista képviselője nyújtott be annak érdekében, hogy Üllő-Kelettől Püspökladány-Keletig kétszer kétsávos autóút épüljön.

És bár tudjuk, hogy maga a törvény a közérdekűségről, a közhasznúságról szól, én úgy gondolom, hogy talán mi, ezen a környéken élő képviselők, akik tapasztalták, hogy az M3-as és az M5-ös között van jó néhány település, amely kikerül ebből az országos vérkeringésből, bizony úgy érezzük, hogy közérdekű és közhasznú dolog az, hogyha ezt a módosító indítványt benyújtjuk, és különösen az, ha a parlament és a parlament többsége, s külön öröm lesz számomra, ha ellenzéki képviselők is támogatják.

Talán tudják, nagyon régóta próbálkozunk azzal, hogy ez az út, ez a 4. számú főút kétszer kétsávos legyen. Valamennyi kormány tett lépéseket annak érdekében, hogy az út épüljön, mi mégis úgy érezzük, hogy ennek a régiónak, tehát Pest megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Hajdú-Bihar megye bizonyos részeinek akkor adatik meg az a fejlődés, amely az európai uniós támogatásokkal együtt lesz lehetséges a következő időszakban, ha lesz olyan út, amelyen a tőke, amelyen a szolgáltatás, amelyen a munkaerő áramolni lesz képes.

Éppen ezért arra fogom kérni képviselőtársaimat, nemcsak most, a későbbiek során is és mindig, hogy ezt az utat, ezt a kétszer kétsávos autóutat, amelyet az M4-es nyomvonalán szeretnénk, hogy megépüljön, és egészen Üllő-Kelettől Püspökladány-Keletig menjen végig, magyarul hálózza végig az Alföldet, mindenképpen támogassák.

(19.10)

Biztos vagyok benne, hogy a Gazdasági Minisztérium is nyitott lesz erre a módosításra. Köszönjük azoknak a bizottságoknak, amelyek már eddig is támogatták a módosító javaslatot. Azt gondolom, az, hogy ezekben az időkben több megye képviselői, ahol partikuláris érdekek jelennek meg, egy ilyen ügy kapcsán képesek voltak összefogni - biztos vagyok benne, hogy ellenzéki képviselőtársaink is, akik ezekben a megyékben élnek, támogatni fogják ezt a javaslatot -, azt mutatja, hogy van lehetőség az együttműködésre. Kell, hogy legyen lehetőség együttműködésre azoknak az embereknek az érdekében, akiket ma elkerül az autópálya, és akik számára nem is autópályát kérünk, hanem csak kétszer kétsávos autóutat.

Biztos vagyok benne, hogy ez újabb lehetőséget, sőt a valódi lehetőséget nyitja meg a szűkebb pátriámban, a Nagykunságban élő emberek számára, annak érdekében, hogy valódi fejlődés indulhasson el. Kérem a Gazdasági Minisztériumot - és egyben a kormányt -, hogy támogassa ezt a javaslatunkat. Tudom, hogy nagyon sok olyan út van, amelyet képviselőtársaim szeretnének megépíteni, bővíteni; ez három megyén keresztül menő út, nagyon sok ember számára adna felemelkedési lehetőséget. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosító indítványunkat.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Most megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, Fidesz.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat mellékletének 28. pontjához módosító javaslatot nyújtottam be, erről szeretnék néhány szót szólni.

Az M3-as autópálya és az ehhez kapcsolódó M30-as hihetetlen nagy forgalmat bonyolít le, és úgy vélem, meglepő, hogy erre rácsatlakozó gyorsforgalmi útként, amelyeket a kormány támogatni tervez a törvényjavaslat mellékletében, pusztán két ilyen, az M3-ashoz csatlakozó gyorsforgalmi útról van tudomásunk, az egyik Nyíregyháza-Vaja, a másik Vaja-Vásárosnamény között.

Ha megnézzük az M3-as és a 30-as út forgalmát, indokolt, hogy az erre ráhordó utak négysávosítása is szóba jöjjön. Történetesen arról van szó, hogy a 37-es utat kellene négysávosítani. Egyrészt szeretném felhívni a kormány figyelmét arra, hogy ennek az útnak a négysávosítása már elindult. Aki naponta utazik Szerencs és Miskolc között, most kicsit lassabban tud menni, hiszen földgépek vannak, tehát folyamatban van az a munka, amely az M30-asra rácsatlakozva már Gesztelynél tart. Tehát valószínűleg ebben az évben befejeződik a 37-esnek Miskolctól Gesztelyig történő négysávosítása. Azonban tovább is tart a 37-es út, és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztési tervben korábban szerepelt a négysávosítás Gesztelytől egészen Mezőzombor és Tokaj leágazásáig, most a legújabb fejlesztési tervben már csak Mezőzomborig szerepel. Ez is rendkívül fontos, hiszen ha megnézzük Szerencs ipari vonzáskörzetét, nagyon nagy forgalom bonyolódik le, tehát a megyei fejlesztési terv második lépésében mindenképpen ott találjuk a 37-es négysávosítását.

Amiről külön szeretnék szólni, hogy Mezőzombor és Sátoraljaújhely között található egy olyan útszakasz, amely rendkívül megterhelt. Elsősorban Románia uniós csatlakozásával a Lengyelország felé haladó kamionforgalom terheli meg hihetetlenül ezt az utat. A legújabb mérések szerint Sátoraljaújhelynél körülbelül 10-13 ezer kamion lépi át a határt, és ez mind itt dübörög végig, el egészen Szerencsig, illetve Miskolcig. Egyszerűen már nagyon nehéz közlekedni; a másik probléma pedig az, hogy Sárospataknál Cigánd - Ukrajna - felől érkezik az ukrán kamionforgalom. Tehát az elmúlt évek során mintegy megduplázódott az itt dübörgő kamionok száma. Ezért rendkívül fontos lenne, hogy legalább a tervbe vegyék fel, és legyen teljes az M37-es négysávosítása Miskolc és Sátoraljaújhely között, egészen az országhatárig.

Arról nem is szólva, hogy ez a régió a világörökség része, tehát számunkra fontos lenne, hogy a kisebb útjainkat megőrizzük a kamionforgalomtól, hogy egyáltalán a turisztika szempontjából hasznosítható legyen a térség. Éppen ezért tartom szükségesnek, hogy a kormány az M37-esnek a Miskolc és a Sátoraljaújhely-országhatár közötti szakaszát legalább a tervekbe felvegye, hogy a közeljövőben mindez megvalósítható legyen.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 51. számú ajánlási pont összefügg a 4-essel, amelyről korábban beszéltem. A 76-os út Zalaegerszeg és Balatonszentgyörgy közötti szakaszáról az van a ma hatályos határozatban, hogy gyorsforgalmivá fejleszthető országos főút, kétszer egysávos nyomvonalon. Azt szeretném kérni - a gazdasági bizottság támogatta az indítványunkat, de kérem az államtitkár urat, fontolják meg -, hogy támogassák ezt a javaslatot.

Lassan Zalaegerszeg lesz az egyetlen megyeszékhely, ahol nem biztosított a lehető leggyorsabb és legjobb út ahhoz, hogy a fővárost elérjék a Zala megyében élő emberek. Ennek az útnak a gyorsforgalmivá fejlesztése a megye belső részének feltárását és fejlesztési lehetőségét is szolgálná.

Nem akarom tovább szaporítani a szót, hasonlóan, mint a 86-os úthoz, amelyet a kormány - indítványunkra - eddig is támogatott, tisztelettel kérem, hogy támogassák ezt az indítványt.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Puskás Tivadar képviselő úr kétperces felszólalást jelzett, de nem tudom, hogy a szándéka is erre terjedt-e ki.

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Lehet, hogy tévedés, mert nem.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Márton Attila képviselő úrnak, Fidesz.

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 22. számmal jelölt módosító indítványával kapcsolatosan szeretnék néhány szót elmondani. Örülök, hogy itt van a teremben Vadai Ágnes képviselő asszony, és az előbb a 4-es út kétszer kétsávosításáért emelt szót, s azt kérte az ellenzéki képviselőktől is, hogy támogassák ezt az indítványt.

Nos, az én indítványom, ez a bizonyos 22-es, szintén a 4. számú főútról szól. Csak jelezném a képviselő asszonynak, hogy a gazdasági bizottságban az ellenzéki képviselők is támogatták az önök indítványát. Már csak azért is, mert ez az indítvány a 4-es útról szól, és bízom abban, hogy hasonló támogatottságot fog majd kapni önöktől a 22. számmal jelzett módosító indítvány.

Miről szól ez a javaslat, amelyet én nyújtottam be? Ugye, az általános vitában az államtitkár úr többször is elmondta, hogy a tárca nem nagyon kedveli, hogy a törvény mellékletéhez módosító indítványok vannak benyújtva. Én pedig elmondtam, hogy amennyiben ez nem egy politikai, hanem valóban szakmai tárgyú törvényjavaslat, és szakmai szempontok alapján kell mérlegelni, hogy mi készüljön el, és mi kerüljön be a kormány által preferált beruházások közé, akkor úgy gondolom, ennek a 22-es módosító javaslatnak mindenképpen itt a helye.

Ez a módosító javaslat Hajdúszoboszló és a most megépült, félbehagyott M35-ös autópálya Hajdú-Bihar megyei végpontja közötti útszakasz kétszer kétsávosításáról szól. Szinte minden fórumon - ahol idáig lehetőség volt - jeleztem, hogy ez olyan fejlesztés, amely az elmúlt években már megtervezésre került, a környezetvédelmi és egyéb hatástanulmányok elkészültek, sőt mi több, az engedélyezési eljárások is lefutottak. Ez az útszakasz már 2001-ben engedélyes tervekkel rendelkezett.

(19.20)

Hogy mennyire indokolt, hogy ez az útszakasz valóban kétszer kétsávos legyen, néhány teljesen friss számadatot hadd mondjak el önöknek! A 4-es számú főút Hajdúszoboszló és Debrecen közötti szakaszán a forgalomterhelés, a ma már biztonságosnak minősített útszakaszok adatait nevezzük 100 százaléknak, 40 százalékkal haladja meg. Tehát a forgalomszámlálás adatai azt mutatják, hogy ez a jelen pillanatban kétszer egysávos normál főút oly mértékben túlterhelt, ami hihetetlen mértékben növeli a balesetveszélyt, illetve jelentősen szűkíti az út átbocsátóképességét is, tehát értelemszerűen ahogy a forgalom nő, egyre rosszabbak lesznek a közlekedés, a haladás feltételei.

Nem egészen tudjuk elfogadni, én magam sem, illetve a Hajdúszoboszlón, illetve Debrecenben élők sem, a kormány legutóbbi januári kormányhatározatában született kijelölését, amely ennek a szakasznak a tengelyterhelését 11,5 tonnára növelné. Hiszen lehet, hogy az út ma eléggé katasztrofális állapotát javítaná, de lássuk be, az, hogy a tengelyterhelés 11,5 tonnára emelése megtörténik, még az út átbocsátóképességét sajnos semmilyen formában nem fogja növelni. Hiszen általános iskolában tanultuk, hogy ha egy bizonyos keresztmetszeten növeljük a sebességet, akkor lehet többet továbbítani, bármilyen közegről is legyen szó. Na most, hacsak nem emelik fel, mondjuk, 130 kilométer/órára - mert államtitkár úr bólogatott - ennek az útszakasznak a megengedett sebességét, amit egyébként a szintbeli kereszteződések nem hiszem, hogy lehetővé tennének, akkor ennek az útszakasznak az átbocsátóképessége vélhetően nem nőne. Így aztán mindenképpen indokolt a jelenlegi forgalomtechnikai és forgalomszámlálási adatok alapján is, hogy ez a kétszer kétsávos bővítés megvalósulhasson.

Úgy gondolom, ahogy jeleztem már, mivel ennek az előkészítése lényegében '98 és 2001 között megtörtént, ezért nem gondolom azt, hogy valahonnan a semmiből, mint egy bűvész a kalapból előhúzna egy nyuszit, ez úgy került volna terítékre. Hiszen ennek már van előzménye. Úgy gondolom, és egyértelműen a friss forgalomszámlálási adatok is alátámasztják, hogy ennek a 10 kilométeres szakasznak, különösen most, hogy az autópálya már megépült, mindenképpen létjogosultsága van. Ezért kérem a kormányt, illetve a kormánypárti képviselőket is, hogy legyenek kedvesek, támogassák ezt az indítványt.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Most megadom a szót Tompa Sándor képviselő úrnak, MSZP.

(A jegyzői széket Pettkó András foglalja el.)

DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy az várható volt, a 18-53. pontig terjedő ajánlási szakaszok, módosító indítványok fogják a legnagyobb vitát kiváltani. Erre már Fónagy képviselőtársunk is utalt. Meggyőződésem, és ezt a bizottsági vitában is kifejtettem, nem szerencsés, hogy a törvényjavaslatnak van egy ilyen fejezete. Hiszen azt sugallja, hogy aki nincs itt, az nem eléggé közérdekű, vagy nem eléggé közhasznú, miközben persze tudjuk, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv közlekedési operatív programjában az indikatív listák is tartalmazzák a közutak, illetve gyorsforgalmi utak egy körét. És tudjuk, hogy a Magyar Köztársaság településszerkezeti terve is meghatároz bizonyos távlati fejlesztési irányokat.

Éppen ezért sem tartom ezt szerencsésnek, hogy időről időre ez a törvény ezt a mellékletet tartalmazza, mert hiszen a képviselőtársaim olyan érzéssel indulnak neki módosító indítványt gyártani, hogy ha most nem sikerül, akkor talán soha nem lesz abban a térségben a közútból akár gyorsforgalmi út, akár autópályává fejleszthető út. Érdekes módon két olyan módosító javaslat kapcsán akarok szólni, amelyeket megyémbeli ellenzéki képviselőtársaim nyújtottak be. Arra a kompromisszumkeresésre szeretném őket felszólítani, ami egy mérlegelés következtében jön létre; vajon elegendő-e, ha tudjuk, hogy Miskolc és Kassa között távlatilag szükség van autópályára, de a mai forgalmi viszonyok között, ha azok a településelkerülő szakaszok megépülnek, amelyek Szikszótól Encsig még nincsenek megoldva, azzal már a térséget nagyon erőteljesen fejleszteni tudjuk, nagyon erőteljesen hatunk abba az irányba, hogy a települések forgalmi terhelése, közlekedési terhelése csökkenjen.

Egyébként pedig arra természetesen szükség van, hogy a távlati fejlesztési tervekben a nyomvonal biztosított legyen, és amikor eléri azt a forgalomnövekedést, akkor ott megépíthető legyen az autópálya vagy az első változatban az autóút. Én tehát azt gondolom, hogy a kormányzati tervekben, a távlati fejlesztési tervekben nagyon helyesen szerepel a Miskolc-Kassa, Miskolc-Tornyosnémeti közötti autópálya megépítése, de ebben a közlekedési periódusban minden bizonnyal az támogatható, és annak van realitása, hogy a településelkerülő szakaszokat mielőbb megépítse a különböző európai uniós forrásokból a kormányzat.

Ugyanez a gondom Hörcsik képviselőtársammal, aki a 37-es út kapcsán megszólalt. Megint csak a helyi viszonyok ismeretében természetesen szükséges volna, hogy azok a közlekedési állapotok mielőbb megszűnjenek. Örvendetes tényleg, hogy első körben a geszteji körforgalomig a négysávosítás meg fog történni, és remélem, ez folytatódik. Mert látszik a forgalmi terhelés alapján, hogy Szerencsig van még igazán olyan komoly forgalom, amely a négysávosítást is igényli. Azonban azt is fontosnak tartom a 37-es út szempontjából, hogy például a szerencsi átkelési szakasz vagy a sátoraljaújhelyi elkerülő szakasz előbbi rangsort kell hogy kapjon a különböző fejlesztésekben, nem beszélve például a Szerencs és a tarcali elágazás közötti szakaszról, ahol ráadásul egy vasúti kereszteződés is bonyolítja a helyzetünket.

Nos, azt gondolom, hogy itt is a realitásokból célszerű kiindulni. Örülök annak, hogy a 37-es szóba került, de belátható időn belül ezeknek a településelkerülő, illetve a településeket tehermentesítő elkerülő szakaszoknak van realitásuk.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Most megadom a szót Ódor Ferenc képviselő úrnak, Fidesz.

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előző hozzászóló képviselőtársam egy kicsit már beszélt arról beharangozóan, hogy miről szeretnék én itt beszélni. A 21. pontban a melléklethez tartozó felsorolásban egy új kiegészítést javaslok, amely az M30-as Miskolc-Tornyosnémeti közötti kiépítésére tenne javaslatot. Egyetértve sok mindennel, ami itt elhangzott néhány perccel ezelőtt: ha megépültek volna azok az elkerülők, amiket nem tetszettek az elmúlt négy esztendőben megépíteni, akkor lehet, hogy nem így kerül be ez az előterjesztés, hiszen akkor látjuk azt, hogy az a forgalom hogyan tud lebonyolódni ezen az úton.

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy uniós tagságunkból eredően a schengeni határokkal vélhetően még nagyobb forgalmat fogunk tudni lebonyolítani ezen az úton, ami a Baltikumból induló kamionforgalmat jelenti Olaszország irányába. Kassa Szlovákiának a második legnagyobb városa, gazdasági központ, és reméljük, hogy Kassa és Miskolc egymást kiegészítő, segítő gazdasági központok jelenthetnek forgalomnövekedést, akkor is, ha a vasúti forgalom megvan, de emellett szükséges a közúti forgalom fejlesztése is. Tudjuk azt is, hogy a szomszédunkban 2010-ig megépül egy autópálya, ami a várostól a határig terjedő szakasz, és amiért ezt a módosító javaslatot beadtam, pontosan a következő részre, az M30-as jelenlegi végpontja, illetve az országhatár közötti szakaszra vonatkozik.

A gazdasági előnyökről, amit jelent egy területen az útépítés, sok képviselőtársam elmondta, ugyanezt tudnám megismételni. Ez fontos mindenütt, a helyi erőknek bizonyos munkát ad, mindenütt a megközelíthetőséget javítja. Ezek azok az indokok, amikre azt mondjuk, hogy ha a kistérségeket nézzük, az öt legelmaradottabb, leghátrányosabb helyzetű kistérségből három ennek a térségnek a kistérsége.

(19.30)

Tehát ha úgy gondoljuk, hogy valahová fejlesztésre szükség van, akkor többek között a fejlesztésnél az utakról is beszélhetünk, és emellett mondhatjuk azt, hogy a gazdaság betelepülését várjuk. A külföldi tőke, a hazai tőke mellett akár gondolhatunk a tőlünk északra, a Felvidéken lévő tőkének az itteni megjelenésére, ezért tartottam, tartom fontosnak figyelemfelhívásképpen. Látom, a támogatottsága nem éri el azt, amit én remélek, nem éri el azt, amit egyébként Kassa város polgármestere, illetve Kassa megye szeretne elérni. A Házban itt volt a szlovák házelnök, ugyanerre kérte a házelnök asszonyt, mert ez a kapcsolatrendszer egy nagyobb transzeurópai kapcsolatrendszer hiányzó szakasza. Hiszen onnantól kezdve már Budapest felé, és akár ha továbbmegyünk, akkor azt is látjuk, hogy használja a forgalom Kassa és Pozsony közötti utazásokra is. Tehát ez a szakasz biztos, hogy növekvő kihasználtsággal jelenne meg, biztos, hogy azok a kassaiak jelentős számban ezt az utat használnák, és a magyar autópályán fizetnék azokat a díjakat, amiket be kell fizetni.

Természetesen, ha a beterjesztett javaslat nem kerül támogatásra, akkor egy dolgot még szeretnék mindenképpen említeni, köszönve Tompa Sándornak az elmúlt időszakban felépített három elkerülő szakasz dicséretét. Igazából jó néven vennénk, ha ráirányítaná a figyelmet mint a megye egyik képviselője, magam is ezt teszem mint a térség képviselője, ráirányítom a figyelmet arra, hogy ezen szakaszokon ez is jobb megoldás, mint a jelenlegi. Ez a jelenlegi a balesetveszélyességével, a terheléssel, ami a településeken van, igazából már nem felel meg annak az útminőségnek, aminek most jelenleg még tagja mint európai úthálózat.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Most kétperces felszólalás következik. Megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, Fidesz.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tompa Sándor képviselőtársamhoz szeretnék kapcsolódni. Ő említette azt, hogy a 37-es út forgalma miatt Szerencsig mindenféleképpen indokolt a négysávosítás. Szólt arról is, hogy ezzel párhuzamosan fontos az elkerülő utak megépítése. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy Szerencstől Sátoraljaújhelyig legalább olyan fontos a 37-es négysávosítása, mint Szerencsig, tudniillik az alapvető probléma az, hogy Sátoraljaújhelynél meg fog épülni az elkerülő út reménységünk szerint még ebben az esztendőben, itt tehát kikerüli majd a várost az a hihetetlen nagy forgalom.

Azonban a nagy probléma Sárospatakon jelenik meg, ahol a Bodrog-hídon át - megmértük - naponta 650-700 kamion között van a forgalom. Hihetetlen, lassan nem bírja el az a híd, ami 40 vagy 50 éve készült, ezt a forgalmat. Amíg nem épül meg valójában a Sárospatakot elkerülő út, ami 3,8 milliárd forint lenne, Sárospatak alatt - erre reménységünk sincs, hiszen erre tavaly beadtam egy módosító javaslatot, és egyszerűen nincs rá pénz a közeljövőben -, éppen ezért lehetne kiváltani Pataknak ezt az irtózatos forgalmát azzal, hogy a négysávosítás tovább történik. Ha ez megtörténik Sátoraljaújhelyig, akkor biztos vagyok abban, hogy valamivel csökken a Sárospatakon átmenő irtózatos kamionforgalom.

Tisztelt Ház! Arra szeretném rábírni a kormányzatot, hogy legalább az M37-es négysávosításának tervezetét vegye fel egészen Sátoraljaújhelyig. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Tompa Sándor képviselő úrnak, MSZP.

DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer a nyomaték kedvéért szeretném elmondani azt az előbbi polémia kapcsán, ami az M30-as Miskolc-Kassa közötti autópályát érinti. Borzasztó fontos volna a két kormány szándékainak az összeegyeztetése. Az elmúlt években is többször történt üzenetváltás különböző politikai szinteken. Ez egy észak-déli összeköttetésnek nagyon fontos eleme, hiszen Krakkótól a Fekete-tengerig, és itt most már az M35-ösről, Románia, Erdélyen keresztüli eljutásról van szó. Ha ebben az érintett kormányzatok összefognának, és azokat az ütemeket, azokat a fejlesztési ütemeket egyeztetnék egymással, így talán elkerülnénk a helybéli vitákat is, valamint látnánk, hogy körülbelül kinek milyen szándéka van, mert tudjuk persze, hogy Szlovákiában Kassa fölött sem egészen ér el a lengyel határig még az autópálya.

Éppen ezért reményeink szerint talán bízhatunk benne, hogy komolyan veszik a Kassa-Tornyosnémetiig történő megépítést, ehhez pedig, és ebben én is csatlakozom Ódor képviselőtársamhoz, a kormányzatnak kellene mielőbb olyan egyeztetéseket lefolytatni, hogy ténylegesen egy teljes mértékben használható Kassa-Miskolc autópálya jöjjön létre.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Vitányi István képviselő úrnak, Fidesz.

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mielőtt az ajánlás 47. számú pontjában beadott módosító javaslatomról beszélnék, én is csatlakozom a Márton Attila képviselőtársam által előadottakhoz; nevezetesen ahhoz, hogy üdvözöljük a 32. ajánlásban beadott, Vadai Ágnes és társai által jegyzett módosító javaslatot, miszerint az M4-es Üllő-Kelet és Püspökladány-Kelet közötti 148 kilométert vegyék be autóútnak a mostani jogszabálytervezetbe. Ugyanazokra tudnék hivatkozni én is, mint amit a képviselőtársaim is elmondtak. Vadai Ágnes szó szerint azt mondta, kikerül az ország vérkeringéséből, illetőleg valódi lehetőséget nyújtana a térségnek.

Én ezt azért szeretném továbbfejleszteni, hiszen Püspökladányig jön ez az út, és Magyarország határa nem Püspökladánynál, hanem Ártándnál végződik, és valódi lehetőséget nyújtana, ha Ártándig megépülne a 47-es ajánlásban megjelölt 60 kilométer útszakasz a Bihar-Sárréten lakó embereknek. Hiszen ha megnézzük Magyarország térképét, és ismerjük azt, hogy melyek azok a területek, települések, amelyek az ország leghátrányosabb területei közé tartoznak, akkor a Berettyóújfalu központú bihari térség az ország kilenc leghátrányosabb térsége közé tartozik.

Az köztudomású tény, mindenütt olvassuk, hogy azok a térségek fejlődnek, ahol autópályák vagy autóutak vannak, illetőleg ennek a 30-40 kilométeres körzetében indul virágzásnak a gazdaság. Sajnos, a jelenlegi jogszabály szerint Bihar és Sárrét térségét, mintegy 130-140 ezer embert ez elkerüli, és nemhogy csökkenne az itt élők elmaradottsága, hanem ez még a későbbiek során növekszik, ha és amennyiben ez a jogszabály így kerül elfogadásra. Jelen pillanatban, ha én vagy a térségünkben lakó Budapestre akar jönni, akkor tulajdonképpen három utat választhatunk. Ha bemegyünk Debrecenbe, és úgy jövünk végig az autópályán, az 270 kilométer, ha Püspökladány, Karcag, Tiszafüred felé megyünk, 240 kilométer. A legrövidebb lenne a módosító javaslatban is beadott 4-es útnak, valamikori 4-es párjának, tehát a 42-esnek és a 4-es útnak az autóúttá fejlesztése.

Indokolja továbbá az is, ha megnézzük a határátkelőink forgalmát, a 32 közúti határátkelőből az ártándi a harmadik legforgalmasabb, közel 300 ezer kamion fordul meg az ártándi határátkelőhelyen. Megpróbáltam vasárnap este, amikor még nincs kamionforgalom, a személyforgalom is gyér, Budapestre jönni, épp tegnap jöttem, több mint 3 óra hosszát vesz igénybe az alig több mint 200 kilométer megtétele.

Arra kérem a kormányzatot, hogy a 47-es számú ajánlásban foglalt módosító javaslatomat szíveskedjék támogatni. A kormánypárti képviselőket is arra kérném, hogy ezzel a módosító javaslattal adjunk esélyt és lehetőséget a Bihar és Sárrét térségében élő embereknek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Molnár Csaba képviselő úrnak, MSZP.

DR. MOLNÁR CSABA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az M86-os autóúttal kapcsolatban az ajánlás 52. pontja szerinti módosító javaslatunkról szeretnék néhány mondatot mondani, amit meglehetősen sok képviselőtársammal közösen nyújtottunk be, ami nagyon jól mutatja, hogy ennek, az M86-osnak a szerepeltetése a törvényben egy olyan jelentőségű dolog, ami pártállásra tekintet nélkül a régióban lévő szinte valamennyi képviselőnek szívügye.

(19.40)

Néhány fontos dolgot arról, hogy miért fontos az számunkra, hogy az M86-os út szerepeljen a törvényben. Egyrészt azért, mert a törvénytervezet általános indokolása azt mondja - idézem -: "a jogalkotói szándék arra irányul, hogy a KÖZOP indikatív projektlistáján található gyorsforgalmi utakra vonatkozó beruházások jogszabályi szinten is rögzítve legyenek".

A 86-os ilyen projekt, hiszen a közlekedési operatív programban az arról szóló, még év eleji kormányhatározatban szerepel, viszont a törvény eredeti szövegéből hiányzott. Ezért azt gondoljuk, hogy ha másért nem is, legalább a koherencia miatt fontos lenne szerepeltetni, hogy a KÖZOP projektlistájában szereplő 86-os, M86-os út a törvényben is megemlítésre kerüljön.

Tartalmilag is fontos ez, hiszen a 86-os főút jelenleg is a nyugat-dunántúli régió legfontosabb észak-déli irányú tengelye, amin a forgalom jelentősen növekedett, főleg az európai uniós csatlakozásunk óta, hiszen azóta a Baltikumból az Adria felé irányuló teherforgalomnak ez az egyik legfontosabb és legforgalmasabb útvonalává vált. Nagyon számottevő a forgalmon belül a tehergépjármű-forgalom is, ami egy egyedülálló terhelést jelent ezen a szakaszon. Csak a pontosság kedvéért jegyzem meg, hogy van, amikor szakaszosan ez a nehézgépjármű-forgalom meghaladja az összes forgalom 60 százalékát, ami unikális jelentőségűvé teszi ennek az útnak a felújítását a következő időszakban.

A 86-os főútnak a vonalvezetése és a nagy számú, szűk beépítésű, szélességű települési átkelési szakasz miatt önmagában a főútnak a felújítása nem lenne elegendő sem közlekedésbiztonsági, sem környezetvédelmi szempontból, hiszen nagyon sok helyen, főleg a településeknek a belső szakaszán a házak, az épületek közelsége miatt az utat kiszélesíteni, komolyan megerősíteni nem lehet, ráadásul elkerülő szakaszok építésével sem lehetne az utat megfelelő szinten a következő időszakban fejleszteni. Ezért azt gondoljuk képviselőtársaimmal együtt, akik ezt a módosító javaslatot jegyezzük, hogy a leggazdaságosabb, legjobb megoldás az lenne, ahogy az korábban a KÖZOP indikatív listában is szerepelt, hogy az M86-os nyomvonalán egy kétszer kétsávos új autóút építése kezdődne meg. Ez összességében 61 kilométer autóút építését jelentené, ami egyrészt eleinte még nagyrészt természetesen szintbeli csomópontokkal is lehetséges lenne, de meg kellene hagyni a lehetőségét annak, hogy a későbbi időszakban ez egy autópályává is fejleszthető szakasz lehessen.

Örülök annak, hogy a korábbi viták során a bizottságokban valamennyi bizottság, amely tárgyalta az ügyet, támogatta a módosító javaslatunkat, illetve az előterjesztő is támogatta. Köszönöm az előterjesztőnek, köszönöm a szakminisztériumnak, illetve a kormánynak azt, hogy ezt a rendkívül fontos ügyet, a 86-os autóút megépítését támogatja, és kérem természetesen a tisztelt Országgyűlést is arra, hogy majd mikor szavazunk a módosító indítványokról, akkor ezt támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Puskás Tivadar képviselő úrnak, KDNP.

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Találkoztunk a felszólalásommal, felszólalásunkkal: az 52-es módosító indítványhoz szeretnék én is szólni. Képviselőtársam, Molnár Csaba dr. már jelezte, hogy pártállástól függetlenül a térség országgyűlési képviselői kiállnak az út megépítése mellett, úgy gondolom, ezzel több kérdésben a jövőt szolgálhatjuk.

Felszólalásomban döntően négy pont köré csoportosítanám mondanivalómat. Az egyik: ha a 86-ost megnézzük, és a múltba tekintünk, akkor volt egy birodalom, ez a Római Birodalom, amikor a Borostyánkő út nagyjából a mai 86-os útvonal mentén kötötte össze az Északi-tengert a birodalom központjával, Rómával. Ennek a nyomvonalán kellene a mai, meglevő 86-os utat bővíteni.

A másik olyan pont, ami, úgy gondolom, a 86-os bővítése, illetve autóúttá fejlesztése mellett szól, az lenne, hogy Magyarország közlekedésszerkezete sugárirányú közlekedést biztosít. Tehát ha el akarunk jutni a Dunántúl északi részéről, mondjuk, a déli részre, vagy az Alföldön ugyanez a helyzet, abban az esetben sokkal jobban járunk, és gyorsabban tudunk menni, hogyha Budapestet útba ejtjük. Ezt a dolgot lehetne azzal kiküszöbölni, hogy az észak-déli irányú 86-os út bővítésével, 86-os út megerősítésével a sugárirányú közlekedés mellett az észak-déli irányú közlekedést is erősítenénk.

A következő, a 3. pont, amiről itt hallottunk nagyon-nagyon szép és nagyon igaz megszólalásokat, a 86-os úton a forgalom nagysága. Az osztrákoknál bevezetett úthasználati díj után a 86-os úton a kamionforgalom elviselhetetlenné vált. Arrafelé szoktam jönni Budapestre, és bizony a Csorna-Szombathely közötti út ideje a Győr-Budapest közti kétszer olyan hosszú út idejével egyező. Ezenkívül természetesen az ott levő kamionok mennyisége, az ott levő forgalom veszélyessége, úgy gondolom, a XXI. század elején megengedhetetlen.

A következő pont, ami köré csoportosítom mondandómat, ez a baleseti helyzet. Ha a Vas megyei, illetve a nyugat-dunántúli baleseti mutatókat nézzük, akkor ebben a régióban a 86-os úton a balesetek száma és súlyossága az amúgy nagyobb forgalmat lebonyolító 8-as út baleseti mennyiségével és súlyosságával egyenlő. A körforgalmak kialakításával az egész országban a balesetek, illetve a balesetekben meghalt emberek száma csökkent. Ha a 86-os utat megerősítjük, azzal a közlekedésben ezen a területen, ebben a régióban meghalt betegeknek (Sic!) a számát csökkenthetjük, a régió településeit bekapcsoljuk Magyarország forgalmába, Magyarország vérkeringésébe. És a harmadik, amit mondok: Szombathelyről ma könnyebb eljutni Bécsbe, mint Budapestre, azért, mert ott megépítették az S31-et.

Kérem, a Szombathely-Csorna közötti, illetve az országhatártól az országhatárig terjedő 86-os út, autóút megépítését támogatni szíveskedjenek. Köszönöm.

ELNÖK: Megadom a szót Fazekas Sándor képviselő úrnak, Fidesz.

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlásban 32. sorszámon szereplő módosító indítványhoz szeretnék hozzászólni, amelyet dr. Vadai Ágnes képviselőtársunk is itt a vita korábbi fázisában említett, és amely az anyagnak mindenképpen az egyik legfontosabb része, és különösen a Tiszántúl, Karcag szempontjából, Nagykunság szempontjából is egy nagyon jelentős fejlesztési elképzelést tartalmaz, az M4 Üllő keleti rész, illetve Püspökladány-Kelet közötti részre kiépítés, tehát a mostani 4-es főútnak a fejlesztését érinti, ami már régi téma, hiszen több ciklus óta húzódik. És mi, akik azon a részen élünk, tudjuk azt, hogy például a Tiszántúl gazdasági lemaradásának nem oka az autópálya-építés elmaradása, autóút-építés elmaradása; következmény a gazdasági lemaradásunk, az autóút, a közlekedési lehetőségek leértékelődése, az autóút hiánya az, amely az egyik legjelentősebb hátrány, amelyet a térség szenved.

(19.50)

Hosszú évek lobbimunkája hozta azt, hogy néhány szakaszon már komoly munkálatok folytak az elmúlt években. Sikerült a szakmai döntéshozókkal a kilencvenes évek elején elfogadtatni azt, hogy szükséges egy autóút, illetve autópálya megépítése ezen a területen, és a 3-as és az 5-ös út között az ország középső részén élő több millió ember számára is javulhatnak a közlekedés feltételei. Több szakasz elkészült. Örvendetes, hogy Albertirsánál, Ceglédnél, Szajol és Szolnok között, valamint Törökszentmiklósnál is elkerülő utak, illetve négysávos szakaszok készültek, de ez nem elég, mert köztük vannak olyan hézagok, ahol nagyon nehéz a forgalmat túlélni. Mintegy 20 ezer gépjármű mozog itt naponta, és mindennaposak a balesetek is, hiszen bármerre is vezetnek az autópályák - a 3-as közelíti a keleti határt -, sík területen a legrövidebb útvonal még mindig Budapest és Nagyvárad, illetve a bukaresti és balkáni területek között ezen a részen keresztül vezet, tehát a Berettyóújfalu, Püspökladány, Karcag, Szolnok és Budapest irányába zajló forgalom nem fogja elkerülni ezt a vidéket, sőt még fokozott növekedésre is számíthatunk. Ez összefüggésben van az Európai Unió gazdasági növekedésével éppúgy, mint a térségben zajló különböző iparfejlesztésekkel, ipartelepítésekkel. Elég, ha csak Karcagot említem, a laktanya ipari célú hasznosítására és az ipari parki fejlesztésre utalok, de máshol is kezd komoly tőke a térségbe települni. Mindez indokolja, hogy itt a fejlesztési elképzelés támogatást kapjon, és az érintett útszakasz mellett élő többmilliós lakosság közlekedési feltételei mellett a tranzitforgalom is jelentőset tudjon haladni.

Az is hozzátartozik, hogy mindez csomópontok, felüljárók, útkereszteződések kiépítését is hozza magával, illetve elengedhetetlen a mellékúthálózat, valamint a vasút fejlesztése is, hiszen itt vannak olyan kapcsolódó beruházások, mint a vasút gyorsvasúttá történő kiépítése, hogy csak egyet emeljek ki a sok közül.

Minderre tekintettel mi is javasoljuk ennek az indítványnak a támogatását, amelyet a magunk részéről is elfogadunk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Hende Csaba képviselő úrnak, Fidesz.

DR. HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az 52. ajánlási pontban az M86-os Szombathely-Csorna közötti kétszer kétsávosításával, ezzel a bizonyos 61 kilométeres szakasszal kapcsolatban előttem már két kitűnő képviselőtársam, először dr. Molnár Csaba, aztán dr. Puskás Tivadar részletesen elmondta az érveket, ezekre most az idő kímélése érdekében nem is térnék ki.

Két dolgot szeretnék üdvözölni. Először is azt, hogy az 52. ajánlási pontban szereplő módosító indítványunkat gyakorlatilag a régió valamennyi parlamenti képviselője - legyen az kormánypárti vagy ellenzéki - egyező akarattal, teljesen azonos tartalommal terjesztette elő. Véleményem szerint ez szép példája annak, hogy valóban közhasznú, közérdekű, a közjót szolgáló ügyekben igenis lehetőség van az együttműködésre a politikai vetélytársak, a különféle politikai oldalhoz tartozó politikusok között.

A másik, amit üdvözlendőnek tartok, az az, hogy a kormány a bizottsági tárgyalások során, nyilván megértve ennek az egyöntetű, pártok fölötti támogatásnak a súlyát és jelentőségét, a módosító indítványunkat támogatásáról biztosította. Miközben megköszönöm képviselőtársaimnak ezt a demonstratív, egységes kiállást, ugyanakkor meg kell köszönjem a kormánynak azt, hogy közös akaratunkat pártolólag támogatta a vita során. Remélem, hogy mindez a végszavazás során is jelentkezni fog.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Fónagy János képviselő úrnak, Fidesz.

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Végighallgatva képviselőtársaimat, bevallom, most sem világos előttem, hogy ez a mellékleti felsorolás minek alapján állt össze. Nem felel meg a 2003-as eredeti listának, nem felel meg az éppen most hatályon kívül helyezett programutaknak, bizonyos mértékig eltér a 2007-2013 közötti KÖOP indikatív listától. Voltak olyan javaslatok, amelyeket a kormány befogadott, és volt, amit feltehetően tesz számos, egyébként ugyancsak forgalomtechnikailag, gazdaságfejlesztési, területfejlesztési szempontból indokolható javaslattal.

Én a részletes vita után sem látom, hogy ennek a listának mi az összeállítási elve, túlmenően azon, hogy egyébként ugyancsak az előttünk álló tervezetben nevesített Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zárt Körű Részvénytársaság szervezeti kereteivel mintegy ezermilliárdos vagy ezt meghaladó összegű fejlesztés összpontosul a tárca kezében. Valahol olvastam, hogy nincs reménytelenebb rabszolga annál, mint ki magát tévesen szabadnak hiszi. Látni kell, hogy az elkövetkezendő évtizedekben ez az ország egyik legnagyobb fejlesztési stockja, amely alapvető irányainak nincs - legalábbis előttem nem ismert - rendezőelve.

Örülök annak, hogy képviselőtársaim pártállásra tekintet nélkül hazaüzennek, örülök annak, hogy egyetértenek abban, hogy a saját területüket érintő utak fejlesztésére szükség van, mélyen igazuk van azoknak is, akikét befogadja a kormány, és azoknak is, akikét nem. De továbbra sem látom ennek a mellékletnek a szakmai vagy valamilyen más rendezőelvét, azon kívül, hogy - ismétlem - egy ezermilliárdos vagy azt meghaladó összegű fejlesztés gyakorlatilag egy döntési központban összpontosul. A többit mindenkinek a szíves fantáziájára bízom.

Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Megkérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki részt venni a részletes vitában. (Nincs jelentkező.) További jelentkezőt nem látok, így a részletes vita e szakaszát és magát a részletes vita egészét is lezárom.

Most pedig megadom a szót Garamhegyi Ábel államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

Államtitkár urat illeti a szó.

DR. GARAMHEGYI ÁBEL gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Csak néhány apró megjegyzés ahhoz képest, amit már az általános vita összefoglalójában is elmondtam. A normaszöveghez érkezett észrevételek kapcsán annyit tudok elmondani, hogy jogalkotási és jogelméleti szempontból tartotta szükségesnek a jogalkotó a melléklet megtartását. A törvény tárgyi hatályát valamilyen módon definiálni kell, ez a jogalkotási megoldás látszott elfogadhatóbbnak. Természetesen a saját jogászainkat és az Igazságügyi Minisztérium jogászait is segítségül hívtuk. Ez a megoldás látszott megfelelőnek. Azt gondolom, a dolog végkimenetele szempontjából tulajdonképpen akár mindegynek is nevezhetnénk, ezért az egyik vagy a másik mellett kellett letenni a voksot. Ilyen értelemben támogatta a módosító javaslatokat az előterjesztő.

A másik érdemi kérdés, ami a normaszöveghez felmerült Göndör képviselő úrtól, hogy a gyorsforgalmivá fejleszthető utak rendszerének az elképzelését be tudjuk-e emelni a jelen módosításba. Ezt az előterjesztő akár támogatni is tudja. Sajnálatos, hogy egy másik módosító javaslattal együtt jött be ez az értelmű módosítás, ezért önmagában ezt a javaslatot nem tudtuk támogatni, de bízom abban, hogy egy bizottsági kapcsolódó módosító javaslattal ez a probléma orvosolható lesz. Ezt az elképzelést az előterjesztő el tudja fogadni.

Az útlistához néhány apró és egy ismételt - talán önmagamat ismétlő - generális megjegyzés: a 11,5 tonnás felújításról és áteresztőképességről volt szó. Talán egy picit pongyola volt a fogalmazás. A 11,5 tonnás program nem csak azt jelenti, hogy az út szerkezetét 11,5 tonnás tengelyterhelésre alakítjuk át. Ez - mint azt Fónagy képviselő úr is többször említette - egy műszaki paraméter, műszaki megoldás, műszaki elnevezés, ami azt jelenti, hogy az utat 11,5 tonnás tengelyterhelést jelentő járművek áthaladására tesszük alkalmassá, ami adott esetben jelenti az útkorona szélesítését, jelent bizonyos emelkedőszög, illetve lejtőszög feletti elkerülőket.

(20.00)

Erre talán jó példaként a jelenlegi 8-as utat tudnám említeni, ahol ez valóban esetenként - ezt úgy szoktam mondani - kétszer másfél sávot jelent, mert csak ott van két sáv, ahol ezt a 11,5 tonnás program kötelezően előírja vagy indokolttá teszi, tehát ahol, mondjuk, olyan emelkedőszög van, ahol a nehézgépjárművek haladása indokolatlanul lelassul. Tehát a 11,5 tonnás program, a 11,5 tonnás felújítás egyértelműen áteresztőképesség-növekedést jelent. Talán ez a fogalmazás nem volt megfelelő, de ez nem csak tengelyterhelés-növekedést, ez nem csak szerkezeti felújítást jelent.

A melléklet általános bővítésére vonatkozó igényekre annyit tudunk mondani, hogy ez a jelenlegi melléklet mindazokat a konzekvensen gyorsforgalmi utakat tartalmazza, amelyeknek finanszírozása, megépítése, forrása e pillanatban rendelkezésre áll vagy európai uniós forrásból, vagy hazai egyéb forrásból, vagy ezeknek a megépítésére látunk valamifajta lehetőséget.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Természetesen az itt elhangzó valamennyi utat felvehetnénk a listára, és mondhatnánk azt, ha megépítenénk, akkor gyorsított eljárásban építenénk meg. De nem építjük. Azt gondolom, nem ez a vita, amiről beszélnünk kell. Természetesen elfogadom azt, hogy valamennyi itt elhangzó út szükséges, fontos, és a megépítése hozzájárulna a térség, az út mentén élők vagy a közelben élők életminőségének javulásához, azonban természetszerűleg választanunk kell. Ez a járni jár, de nem jut kategória.

Tehát ebben a mellékletben az előterjesztő egyértelműen azokat az útrészeket, útszakaszokat szerepelteti, amelyek megépítésére van esély. Boldogan fogjuk növelni ezt a mellékletet abban az esetben, amennyiben látunk újabb esélyeket, de ezt határozottan állíthatom, az előterjesztő nem támogat olyan módosító indítványokat, amelyekről látjuk, hogy a jelenlegi tervezési ciklusban nem megvalósítható utakat tartalmaznak, hiszen akkor felelőtlenül megint felnyitnánk vitákat, megint ígéretként vagy elkötelezettségként értelmezhetné bárki ezt a mellékletet. Ezeket azonban, amelyek ilyenek, az előterjesztő támogatni fogja. Értelemszerűen például a 4-es út kapcsán, mivel ennek a programnak a finanszírozása, úgy tűnik, részben, illetve egészben megoldott, ezeket tudjuk támogatni a mellékletbővítés kapcsán, másokat - mély fájdalmunkra - nem. Bízom abban, hogy úgy alakul majd a költségvetési helyzet, hogy ezt a mellékletet lehetőség szerint a leggyakrabban kell majd új utakkal módosítani.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket, és köszönöm mindenkinek, aki szakmai észrevételeivel a vitában részt vett. Köszönöm. (Taps.)