Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, Potápi képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem az előterjesztőket, kívánnak-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Az együttes általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, következő ülésünkön a határozati javaslat elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. A törvényjavaslatot T/5311. sorszámon, a kijelölt bizottságok ajánlásait pedig T/5311/2., 3., 4. és 5. sorszámokon kapták kézhez a képviselők.

Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ujhelyi István államtitkár úrnak húszperces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. UJHELYI ISTVÁN önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Örömömre szolgál, hogy egy olyan törvényjavaslatot terjeszthetek az Országgyűlés elé, amelyik mentes, pontosabban: reményeim szerint mentessé tehető a napi politikai pártviszonyoktól. Ezzel a törvénnyel lehetőségünk van nyugodtan előretekinteni és meghatározni azt, hogy milyen legyen az ország térszerkezete 20-30 éves időtávlatban, de akár nagyobb távlatot is említhetnék.

A térszerkezetet, amelyet a műszaki infrastruktúra létesítményeinek hálózata és a különböző rendeltetésű területek formálnak, az országos területrendezési tervben az ország egy sajátos jövőképét vázoljuk fel, kevésbé társadalmi, politikai, hanem inkább műszaki, fizikai értelemben. A törvény elfogadásával arról döntünk, hogy távlatban milyen sűrű legyen a gyorsforgalmi utak hálózata, mely térségeket és településeket érintve húzódjanak a tervezett új utak nyomvonalai, hol legyenek a gyorsforgalmi utakhoz, a főutakhoz és a vasúti törzshálózathoz kapcsolódóan új hidak a Dunán és a Tiszán, mely települések és térségeik alkalmasak erőművek telepítésére, és hol húzódjanak az úgynevezett villamosenergia-átviteli hálózat elemei. Ezen túl mely területek tartoznak az országos ökológiai hálózatba, amelyet lehetőség szerint védeni kívánunk a beépítéstől, hol vannak azok a térségeink, amelyekben nagy arányban találhatóak kiváló adottságú szántó- és erdőterületek, az ország mely térségei igényelnek megkülönböztetett figyelmet a kulturális örökségünk védelme szempontjából, mely településeink területén találhatóak a honvédelem szempontjából kiemelt fontosságú területek. Azonban mindezeken túl arról is döntünk, hogy ezek együtt hogyan alakuljanak, tekintettel arra, hogy ez a terv azért más, mint az önök számára külön-külön esetleg mélyebben ismert szakági tervek, mert a területrendezési tervezés ezeket egyszerre és összehangoltan jeleníti meg.

Nem arról döntünk tehát, hogy mely létesítményt mikorra és milyen pénzforrásból kell megvalósítani, hanem arról, hogy egy adott létesítmény számára helyet kell biztosítanunk az adott térségben vagy településen, vagy egy területhasználati korlátozás bevezetésére szükség van az ökológiai rendszerek fenntarthatósága vagy kulturális örökségünk védelme érdekében.

Fontos megjegyeznem, hogy nem új törvényről van szó, hanem a meglévő törvény felülvizsgálatáról. Az Országgyűlés 2003-ban az első országos területrendezési terv elfogadásával már kinyilvánította akaratát arról, hogy a területi folyamatokat befolyásolni kívánja, más szóval: a különböző területigényes fejlesztéseket mederben kívánja tartani. Ezzel deklarálta, hogy Magyarországon a műszaki infrastruktúra és a területfelhasználás tervezése során is érvényesülnek az Európai Unió térségfejlesztési irányelvei, amelyek többek között az integrált tervezés módszerének alkalmazását és a fenntartható fejlődés elvének érvényesítését jelentik.

Előírta ugyanakkor azt is, hogy a törvényt ötévenként felül kell vizsgálni. 2003 óta öt év telt el, az idő most lejárt, a kormány az előírt kötelességének tesz eleget az országos területrendezési terv felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat benyújtásával. A felülvizsgálat eredményeképpen jóval komplexebbé és pontosabbá vált az országos területrendezési terv. A terv komplexitása azáltal növekedett, hogy kiegészült számos olyan infrastrukturális létesítménnyel, amelyeket nagyságrendjüknél fogva az ország térszerkezetét alakító tényezőknek kell tekintenünk, azonban eddig nem szerepeltek a tervben. Idetartoznak a már említett erőművek és kapcsolódó villamosenergia-hálózataik, valamint az új Vásárhelyi-terv árvízi tározói. Jelentősen bővült emellett az országos övezetek rendszere, a már említett kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, a kiemelt fontosságú honvédelmi terület. Övezeten kívüli új övezet még ezeken kívül az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, az ásványi, nyersanyag-gazdálkodási terület, valamint az együtt tervezhető térségek övezete.

(11.20)

A terv pontosabbá válását az tette lehetővé, hogy az elmúlt időszakban sorra elkészültek a megyei területrendezési tervek, és ma már négy kivétellel valamennyi megye rendelkezik elfogadott területrendezési tervvel. A megyei szintű tervezés eredményének visszacsatolásával jóval pontosabban lehetett meghatározni az országos területfelhasználási kategóriák és övezetek határait.

Tisztelt Országgyűlés! Az országos területrendezési terv módosításáról szóló törvény elfogadását az általános felülvizsgálati kötelezettség teljesítésén kívül két dolog sürgeti. Az Alkotmánybíróság 2008. június 30-ai hatállyal megsemmisítette az országos területrendezési tervnek a térségi hulladéklerakó helyek védőtávolságára vonatkozó két olyan előírását, amelyet az Országgyűlés korábban már módosított, lényegében enyhített akkor. Az Alkotmánybíróság ezzel annak a korábbi határozatának szerzett érvényt, hogy ha az állam egy jogszabályban már biztosította a környezetvédelem egy adott védelmi szintjét, akkor abból csak elkerülhetetlen esetben, más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesülése érdekében léphet vissza. Az országos területrendezési terv felülvizsgálata során ezért az említett alkotmányos követelmény érvényesítésére különös figyelmet fordítottunk, és a törvényjavaslatban visszaállítottuk az eredeti, az Alkotmánybíróság döntésével összhangban álló védőtávolságokat. A rendelkezés hatálybalépésének június 30-ig meg kell történnie.

Az ország területén a jövőben több nagy teljesítményű, így országos jelentőségű erőmű építése várható. Ezek esetében az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során az illetékes állami főépítésznek mint területrendezési szakhatóságnak vizsgálnia kell a területrendezési tervnek való megfelelést. Ha ez a vizsgálat negatív eredménnyel zárul, az illetékes állami főépítész nem adhatja hozzájárulását a megvalósításhoz. Emiatt van jelentősége a törvénytervezet új 1/9. számú mellékletének, amely az erőművek által érintett települések és térségek jegyzékét tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! Többéves munka eredménye fekszik önök előtt, amelynek készítése során a jogszabályban előírt és önmagában rendkívül széles kört érintő egyeztetési kötelezettségünkön túlmenően vállaltuk például minden régióban olyan fórumok megtartását, ahol a helyi szakemberekkel közvetlenül egyeztettünk az elképzeléseinkről. Javaslataink érintik Közép-Európa, sőt közvetve Európa egészét is. Magyarország élen járó a területrendezési tervezésben, több határ menti, a Tisza térségében pedig egy öt országra kiterjedő, a prevenciót szolgáló tervezésben veszünk részt, míg a környező országokban csak most formálódik az igény a régiót érintő tervezésre. A magunk részéről a törvényjavaslatot lefordítottuk, és megküldtük egyeztetésre valamennyi szomszédos országunknak is. Az érdemi véleményt formáló osztrák és szlovák kollégák álláspontját igyekeztünk figyelembe venni abban a javaslatsorban, amit az Országgyűlés elé terjesztettünk.

Az előterjesztést többször tárgyalta az Országos Területfejlesztési Tanács, amely végül egyhangúlag elfogadásra javasolta azt. Külön rendezvény keretében ismertettük az elképzeléseket az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórummal és a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumával. A területrendezés koordinációs feladatából következően kormányzati szinten is hosszas két- és többoldalú egyeztetéseket folytattunk, amelyek során ütköztettük az eltérő igényeket és érdekeket. Mindezek eredményeképpen elmondhatom, hogy a benyújtott törvényjavaslat elemei kiegyensúlyozott, koherens rendszert alkotva konszenzuson alapulnak.

Kérem önöket, hogy módosító javaslataik benyújtása során olyan javaslatokat tegyenek, amelyek illeszthetőek a törvény műszakiterv-jellegéhez és országos szintű léptékéhez. Nyilván számtalan probléma vár megoldásra még az országban, számos intézkedést kell tenni országos szintű gondok megoldása érdekében. Ezek közül az országos területrendezési terv csak azokat a javaslatokat tudja integrálni, amelyek a műfajába, tehát ennek a törvénynek a műfajába illenek, valamilyen jól lehatárolható térséghez köthetőek, és az adott térségre vonatkozóan olyan jogszabályi előírásba önthetőek, amelynek teljesítését a további, a megyei és települési szintű tervek készítése során a tervektől számon lehet kérni.

Várhatóan lesznek továbbá olyan javaslatok, amelyek ugyan a terv műfajába illenek, de mivel csak helyi jelentőségű hálózati kapcsolatokra és létesítményekre vonatkoznak, megoldásukat a megyei vagy a kiemelt térségi területrendezési tervek keretébe fogjuk utalni. A terv, miközben határozottan állást foglal az egyes területek hasznosításával kapcsolatban, kellően rugalmas a helyi fejlesztési szándékok érvényesítéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Ismereteim szerint 2000-ben az Országgyűlés kettőharmadánál nagyobb arányban fogadta el a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét. Kifejezésre juttatták ezzel az akkori képviselők, akik nagy része most is jelen van, hogy az ország területével való gazdálkodás, környezeti, természeti és kulturális értékeink védelme, az urbanizációs folyamatok kézbentartása közös érdekünk. A később jóváhagyott tervek esetében, mint az első országos területrendezési terv és a budapesti agglomeráció területrendezési terve, már nem volt tapasztalható ez az egyetértés, konszenzus.

Bízom benne, hogy jelen törvényjavaslatnál és majdan a Balaton-törvény felülvizsgálatánál, amellyel reményeink szerint szintén találkozni fognak a jövőben az Országgyűlés képviselői, visszatérünk ahhoz a gyakorlathoz, hogy egy műszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített törvényjavaslatot, történetesen az ország térszerkezeti jövőképét, a fenntartható fejlődést szolgáló garanciákat a tisztelt Ház egyetértésben fogad el. Kívánok önöknek jó munkát, és az elmúlt időszak szakmai háttértevékenységéhez, az előterjesztéshez a minisztérium kollégáinak és civil szervezeti partnereinknek köszönöm a támogatást.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kijelölt bizottságok állásfoglalása és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetése következik, 5-5 perces időkeretben. Bejelentem, hogy valamennyi kijelölt bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény is. Először megadom a szót Varju László képviselő úrnak, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr.

VARJU LÁSZLÓ, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Első helyen kiemelt bizottságként az önkormányzati és területfejlesztési bizottság tárgyalja az előttünk fekvő javaslatot. 2003-ban fogadtuk el az országos területrendezési tervről szóló törvényt, amit azóta az eltelt időszakban kétszer is módosítottunk. A mostani módosítás, mondhatni, előre eltervelt módon történik, hiszen a törvény felülvizsgálatára 2003 májusában öt évet szabott az Országgyűlés, így ennek a követelménynek szinte hónapra pontosan eleget teszünk.

A menet közben történt módosítások alkalmával is többször észrevételezte a bizottság, hogy vannak olyan hiányosságai az alaptörvénynek, amelyekről annak elfogadásakor még nem volt tudomásunk, illetve az azóta eltelt időben zajló területi folyamatok okozták. A törvényjavaslat maximálisan figyelembe veszi a 2005. évi koncepciókra vonatkozó, illetve azok által keletkeztetett célkitűzéseket, területi célokat, és annak megfelelően alakítja az ország műszaki, térszerkezeti tervét, valamint a térségi, övezeti kategóriákat.

A területi hatálya is módosult az országos területrendezési tervnek és az erről szóló törvénynek, az új országos területrendezési terv ki fog terjedni a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetére, területeire is, amit eddig külön szabályoztunk.

(11.30)

A javaslat elkészítése, azt gondolom, alapos gondossággal történt, önkormányzati szövetségek, főépítészek, szakemberek vettek részt az előkészítő munkában. Erre az előkészítő munkára támaszkodva azt gondolom, hogy itt, a parlamentben lefolytatott vita alkalmas arra, hogy az egyeztetések eredményeként a törvény elfogadásra kerüljön. Ezzel együtt támogatom, és egyetértek az államtitkár úr azon figyelemfelhívásával, hogy további egyeztetésre és területi megismertetésére szükség van.

Tisztelt Országgyűlés! Jól emlékszem arra, hogy 2003-ban milyen sok módosító indítvány érkezett be javaslatként. Ennek az oka elsősorban az volt, hogy sokan nem értették meg, hogy ez egy műszaki terv, vagyis nem szabad összetéveszteni az ország fejlesztési koncepciójával vagy pedig fejlesztési programokkal. Ebben a tervben nem döntünk arról és nem dönt a parlament, hogy milyen létesítményt mikor, milyen ütemezésben, milyen intézményrendszerrel, milyen pénzügyi keretek között kíván megvalósítani vagy kell megvalósítani, hanem arról, hogy az adott létesítményre az ország távlati működése szempontjából az adott helyen szükség van, vagy az adott területhasználati korlátozásra vagy övezeti szabályok alkalmazására a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében van szükség. Ezek a tervek keretjellegűek, konkrétan telkekre vonatkozóan előírásokat tehát nem tartalmaznak, építési jogot nem keletkeztetnek.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslat mindenképpen az ország érdekét szolgálja, az érdekek pedig egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy ezt minél előbb célszerű elfogadni.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Varju László képviselő úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Bebes István képviselő úrnak.

BEBES ISTVÁN, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság április 2-án 14 igen és 13 tartózkodás szavazati aránnyal általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban kisebbségi véleményként megfogalmazódott egypár gondolat, hogy miért is tartózkodtunk ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságára vonatkozóan.

Először is 2008. március 28-án, pénteken nyújtotta be a kormány az írásos változatot, és azt követően hétfőn, március 31-én kaptuk kézhez. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság pedig rá két napra, április 2-án tárgyalta meg. Nos, én azt gondolom, hogy egy egész országot érintő, közel 70 oldalas törvény általános vitára való alkalmasságáról érdemben meggyőződni lehetetlen két nap alatt. Úgy hiszem, és ez helytelen gyakorlat is, hogy a kormány a jelenlegi törvényalkotási tétlenséget úgy próbálja meg leplezni, hogy előránt egy állítólag már korábban elkészített javaslatot, és ezt gyorsan megpróbálja átpréselni az Országgyűlésen.

A bizottsági ülésen megjelent főosztályvezető, valamint az államtitkár úr expozéja, valamint a bizottsági többségi véleményt megfogalmazó Varju László képviselő úr által elmondottak alapján is egyeztetéseket mondanak, amelyeket az érintettekkel lefolytattak. Nem vitatom, hogy voltak egyeztetések, ugyanakkor ezek az egyeztetések semmiképp sem nevezhetők átfogónak vagy éppenséggel teljes körűnek. Az is biztos, hogy az önkormányzati szövetségekkel voltak egyeztetések, de általában részletkérdésekről kérdezték őket, a téma átfogó koncepciókialakításában nem tudtak részt venni.

Többek között szeretném jelezni a képviselőtársaimnak, hogy Vas megyében konkrétan tudom, hogy semmilyen egyeztetés nem történt az anyaggal kapcsolatban. Kérdezni ugyan kérdezték a Vas Megyei Területfejlesztési Tanácsot, de átfogó egyeztetés ezzel kapcsolatban nem volt, és szeretném jelezni, hogy sem a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács, sem pedig a 8-as Térségfejlesztési Tanács olyan felkérést nem kapott, hogy egyeztetéseket folytasson le ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Azt gondolom, azért kell hogy működjön egy térségfejlesztési tanács, hogy legalább egyeztetési szinten részt tudjon venni az őt érintő kérdésekben.

A másik, amit szeretnék megfogalmazni, az inkább az infrastrukturális változásokhoz kapcsolódóan a mellékletben felsorolt kérdéskörökhöz kapcsolható. Itt például komoly problémát látunk a vasúti szárnyvonalak ügyében. A korábban szüneteltetésre került szárnyvonalak, amelyek jelenleg még megvannak, és meg is van a lehetősége, hogy valamikor egyszer újra személyszállítási feladatokat lássanak el, ebben az anyagban már nem szerepelnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy ha nem szerepelnek egy ilyen anyagban, akkor felesleges szüneteltetésről beszélni, akkor mondjuk ki azt, hogy ezeket a szárnyvonalakat megszüntetésre ítélték. Azt gondolom, ez a logikus következtetés abból, hogy ebben nem is szerepel.

Itt térek vissza természetesen az egyeztetésekre is. Gondoljunk bele, milyen következményekkel jár az, hogy a javaslatból kimaradó szárnyvonalakon ugyan szünetel a személyforgalom, több helyen viszont folyik a teherszállítás. Mi fog történni ezekkel a gazdaságilag kiemelten fontos, jelenleg teherszállítási vonalakkal? Ha itt nem, akkor hol kívánjuk szerepeltetni ezeket? Azt gondolom, világos és egyértelmű, hogy ebben a törvényben kellene ezeket a vonalakat szerepeltetni.

Azt gondolom, némely esetben természetesen fontos, hogy módosító javaslatokat nyújtsunk be, azonban azt is fontosnak tartom, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitája egy picit nagyobb időkeretben történjen meg. Folyjanak le az egyeztetések, hiszen ezek a problémák, amelyek itt megjelennek akár a szárnyvonalak kérdésében, azt gondolom, hosszabb egyeztetési szakaszt kívánnának. Éppen ezért azt gondolom, azokat a kérdésköröket, amelyek a törvényjavaslatban fontos, hogy megjelenjenek, ki kellene venni, és egy más szakaszban kellene tárgyalni a parlamentnek, ebben pedig egy hosszabb egyeztetési szakasz után kellene a döntést meghozni a parlamentnek.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Bebes képviselő úr. Megadom a szót Tompa Sándor képviselő úrnak, a környezetvédelmi bizottság előadójának.

DR. TOMPA SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Köszönöm szépen. A környezetvédelmi bizottság április 1-jén tárgyalta az előterjesztést, és öt olyan észrevételt szeretnék a többségi vélemény megfogalmazása keretében önök elé tárni, amelyeket megfontolásra javaslunk.

Mindenekelőtt megállapítottuk, megfogalmaztuk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat és korábbi, már élő törvények fogalomhasználata nem mindig egyezik meg, szükség van a további és akár módosító javaslatok formájában is ezek összehangolására. Utalok itt akár a természetvédelemről, a vízgazdálkodásról, hulladékgazdálkodásról szóló törvények fogalmi használatára, illetve az itt, ebben a törvényben használt fogalmakra.

A környezetvédelmi bizottság üdvözölte, hogy a törvényjavaslatban 11 darab országos övezet kerül meghatározásra, és ezek között 6 új övezet fogalma is bevezetésre kerül, köztük nem egy olyan, amely a környezetvédelemmel, a környezettudatos gazdálkodással, gondolkodással kapcsolatos. Ilyeneknek tekintjük a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, az országos jelentőségű tájképvédelmi területek övezetét, de ilyennek tekintjük az ásványi nyersanyag-gazdálkodási területek kijelölését is. Fontosnak tartjuk, hogy ezek megjelenése és ezek értelmezése az elkövetkezendő vitákban pontosan meghatározásra kerüljenek.

Ugyancsak fontosnak tartjuk harmadikként a bizottságban, hogy a közlekedéspolitika, a közlekedéspolitikai koncepciók, ha finoman akarok fogalmazni, folyamatos változása következtében nem mindig van szinkronban az előttünk fekvő törvényjavaslat és az egyes szaktárcák elképzeléscsomagja. Vonatkozik ez a vasúti, közúti, de légi közlekedési koncepciók kiforratlanságára is és ennek a törvényjavaslatnak a megfogalmazásaira is.

(11.40)

Fontosnak tartjuk tehát, hogy egyrészt a közlekedés, de a logisztika területén is egy finomhangolás a törvényjavaslat vitája során megtörténjen, illetve ebben intenzív szerepet vállaljanak az illetékes tárcák.

Negyedszerre: szeretném megjegyezni, hogy a környezetvédelmi bizottság fontosnak tartotta az energiagazdálkodással, az energiakoncepcióval való összehangolását az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, hiszen már az előbb az övezetek kapcsán is utaltam rá, nem világos pontosan a törvényjavaslatból, hogy az energiafelhasználás, az energiaigények kielégítése terén milyen irányt fogalmaz meg a törvényjavaslat, különös tekintettel a megújuló energiaforrások felhasználására, illetve az ezekkel való tervezésre.

Ötödszörre: szeretnénk jelezni a bizottság részéről is azt az aggályunkat, miszerint - itt már ez elhangzott a bizottsági véleményekben - viszonylag későn jutottunk a teljes anyaghoz, későn került fel a parlament internetes oldalára. Éppen ezért mi azt javasoljuk, hogy egy hosszabb időkeretben, de úgy is mondhatnánk, hogy nagyobb áttekintéssel, több háttértárgyalással tudjunk megismerkedni az előttünk fekvő törvényjavaslattal, és a megfogalmazódó módosító javaslatok kiérlelésére, a szaktárca szakembereivel való egyeztetésre kellő idő maradjon. Így, ha mindezeket is figyelembe vesszük, és elfogadja a tárca ezt a tárgyalási ütemtervet, akkor lehetőség van azoknak a már előbb említett hiányosságoknak a megszüntetésére, akár a megújuló energia vagy akár a közlekedéslogisztikai programok tekintetében az összehangolás megteremtésére is.

Végezetül szeretném elmondani, elhangzott, hogy a jogalkotási törvénynek megfelelően a megyei önkormányzatokkal, a fővárosi és az önkormányzati érdek-képviseleti szervezetekkel az egyeztetés megtörtént, és megtárgyalta az Országos Területfejlesztési Tanács. Azt azonban látni kell az előterjesztőnek is, hogy a politikusok, az Országgyűlés egyes bizottságai is politikusi szemmel, adott esetben egy-egy térségben megfogalmazódó törekvéseken keresztül értékelik ezt a törvényjavaslatot. Ezért is tartjuk fontosnak már az előbb említett kicsit lassúbb, részletesebb tárgyalását, akár az általános vita hosszabb ideig való megtartását.

Zárásként szeretném elmondani, hogy a környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslatot 9 igen és 1 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Tompa képviselő úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Katona Kálmánnak, a bizottság elnökének.

KATONA KÁLMÁN, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Én vagyok az 1 nem; így alakult a bizottsági ülésen. És amit Tompa képviselő úr elmondott, azzal mind egyetértek, csak a következtetéssel nem. Azt gondolom, egy olyan törvény, amelyben a fogalommeghatározások az ágazati törvényekkel ellentétben vannak és eltérnek, nincsen rendjén, hiszen egy szakmán belül a fogalmak egyformák kell legyenek. Ez egyébként nemcsak erre a törvényre vonatkozik, államtitkár úr, hanem más törvényekre is, hogy a fogalom... (Dr. Kovács Zoltán dr. Ujhelyi Istvánnal beszélget.) Megvárom, míg idefigyel az államtitkár úr, mert szerintem a kormány képviselőjének... Neked beszélnék, államtitkár úr. Mondhatom? (Dr. Kovács Zoltán képviselői helyére ül. - Dr. Ujhelyi István: Természetesen.)

Tehát a fogalommeghatározások sok helyen eltérnek az ágazati fogalommeghatározásoktól. Ez nem jól van. Tehát általában a törvényalkotásnál mostanában felmerül az, hogy itt ellentmondás van. Ezt helyre kéne tenni. Amikor arról beszélünk, hogy megtörténtek az egyeztetések, én azt gondolom, hogy kétségeimet megfogalmazhatom, mert például a Vásárhelyi-terv egy üteme szerepel ebben a területrendezési tervben, miközben több üteme van a Vásárhelyi-tervnek, és erre nem kaptam kellő magyarázatot. Pedig a terület lefoglalása rendkívül fontos, hiszen látjuk, legszebb példája ennek az M0-s, ahol az egész folyamat azért lassul le, mert nem időben tettük meg ezeket a területi jelöléseket, hogy merre szeretnénk haladni.

Az egyéb stratégiákkal való összhangja az anyagnak szintén ellentmondásos, sőt úgy is mondhatnám, hogy mintha nem lenne összehangolva. Ebből kiemelném a közlekedést, a vasúti szárnyvonalak kérdését, ami szintén egyszerűen kikerült. Tehát a fővonalak, mellékvonalak megvannak, a szárnyvonalak kikerültek a jogszabályból. Nem tudom, hogy hol született erről döntés, de én nem tudom elképzelni, hogy az önkormányzatok érintett részei ebbe beleegyeztek volna. De ugyanúgy mondhatom a fenntartható fejlődés, a megújulóenergia-termelés lehetőségeinek a figyelembevételét; nem jelenik meg.

(A jegyzői széket Török Zsolt foglalja el.)

A törvény azt mondja, hogy a területrendezési tervet ötévenként kell felülvizsgálni. 2003-ban született ez a jogszabály, tehát nem tudom, hogy miért rövidült le, hiszen ennek éppen az lenne a lényege, hogy ennyi idő alatt megérnek azok az észrevételek, változtatási igények, amelyeket át kell vezetni. Itt most egy rövidebb időt veszünk, és egy nagyon gyors tárgyalást. Legalábbis a bizottsági tárgyalás előtt nagyon rövid idő állt rendelkezésünkre, hogy ebből az anyagból felkészüljünk.

Mindezeket figyelembe véve a kisebbségi vélemény az volt, hogy nem kellene most tárgyalnunk, általános vitára a körülményeket figyelembe véve nem alkalmas. Az a másik megoldás, amit Tompa képviselő úr mondott, végül is megfogalmazódott a bizottságban, hogy akkor lassabban. Tehát az, hogy a jövő héten ezt már tárgyaljuk, én azt hiszem, hogy ez nem indokolt. Tehát a bizottság kisebbségi véleménye az, hogy ezeket az általam említett kérdéseket rendbe kéne tenni, és aztán kéne a parlament elé terjeszteni ezt a törvénytervezetet.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, bizottsági elnök úr. Megadom a szót Godó Lajosnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának.

GODÓ LAJOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága április 2-án tárgyalta a T/5311. számú törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen is felvetődött az a kérdés vagy javaslat, hogy miért éppen most, és elég kevés idő állt rendelkezésre. Mint amint már több képviselőtársam itt elmondta, a 2003. évi XXVI. törvény a 29. §-ában arról rendelkezik, hogy ötévente felül kell vizsgálni a területrendezésről szóló tervet. Ennek a kormány eleget tett, és én úgy tudom, hogy ez a különböző megyei területfejlesztési tanácsoknál, különböző fórumokon egyeztetésre is került.

De alapvetően mi volt az indoka a módosításnak, a jelenlegi felülvizsgálatnak? Azt hiszem, hogy a törvény szakmai előkészítése, illetve elfogadása óta eltelt öt év alatt a tartalmára, érvényesülési lehetőségére, kapcsolódási pontjaira ható körülmények folyamatosan változtak. Például az elmúlt évben fogadtuk el a termőföld használatáról, termőföld védelméről szóló új törvényt. Az elmúlt évben fogadtuk el a kisajátításról szóló törvényt. A törvény elkészítésekor, 2003-ban hiányoztak a területrendezési tervezésnek a gyakorlati tapasztalatai. Időközben kidolgozásra került a budapesti agglomeráció és a megyék rendezési terve. Jelentős ágazati koncepcionális változások történtek, összefüggő beépítettségű területek rohamos növekedése, például a balatoni agglomeráció, urbanizált területek növekedése a zöldterületek rovására, ezek mind-mind azt mondatják velünk, hogy igenis szükséges volt a felülvizsgálat.

A felülvizsgálat során három cél, prioritás jelent meg. Az egyik: erősödjön és legyen átjárhatóbb a terület- és településrendezési tervek közötti hierarchikus kapcsolat. A második: legyen hatékonyabb a területi és ágazati tervezés közötti integráció. A harmadik: közös kapcsolódási pontokon keresztül kerüljön közelebb a területrendezési és területfejlesztési tervezés.

Kiemelt változtatások fogalmazódnak meg új övezetek tekintetében. Ilyen a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, országos jelentőségű tájképvédelmi terület, kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, együtt tervezhető térségek, kiemelt fontosságú honvédelmi terület, kiemelten fontos érzékeny természeti területek.

(11.50)

Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság ülésén is megfogalmazódott - mint ahogy azt a bevezetőben is mondtam -, hogy a törvény kisebb módosításokkal, javaslatokkal jobbá tehető, és megfogalmazódott kisebbségi vélemény is. A bizottság végül 12 igen szavazattal, 10 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Godó Lajos képviselő úr. Megadom a szót Mohácsi József képviselő úrnak, a sport- és turisztikai bizottság előadójának.

MOHÁCSI JÓZSEF, a sport- és turisztikai bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága április 1-jén tárgyalta a törvényjavaslatot. A területrendezési terv az ország, illetve egyes térségek nagy távlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét.

A területrendezési tervek összhangja és hierarchikus egymásra épülése érdekében az egységesség szempontjait figyelembe véve meg kell határozni a térségi területfelhasználási kategóriákat és a térségi övezeteket, valamint a hozzájuk tartozó előírásokat. A 2003. évi törvény célja nem konkrét megvalósítandó fejlesztési célok meghatározása, hanem egy távlati optimális nagytérségi szerkezeti és területfelhasználási rendet jelöl ki. A felülvizsgálat során a törvény eredeti célrendszere, felépítése, szerkezete alapvetően nem változott, a hangsúly elsősorban a tartalmának és a szabályozásának a pontosításán és kibővítésén volt.

A felülvizsgálat három kiemelt cél elérését tűzte ki: erősödjön és legyen átjárhatóbb a terület- és településrendezési tervek közötti hierarchikus kapcsolat, legyen hatékonyabb a területi és ágazati tervezés közötti integráció, valamint a közös kapcsolódási pontokon keresztül kerüljön közelebb a területrendezési és területfejlesztési tervezés.

Godó képviselőtársam említést tett a kiemelt változásokról, ezeket még egyszer nem fogom elmondani, csupán arra fogok kitérni, hogy a "kiemelten fontos érzékeny terület" ugyan elhagyásra került, de változik a törvény területi hatálya, mivel ezentúl kiterjed a Balaton kiemelt üdülőövezetére is. Én mint balatoni képviselő, de természetesen zalai képviselőként is nagyon-nagyon fontos szerepet látok ebben. Nem vitatkozva Bebes képviselőtársam egyeztetési problémáival, szeretném azért elmondani, hogy a VÁTI 2003 óta a Balaton összes települését érintően olyan részletes és mindenre kiterjedő vizsgálatot és egyeztetést végzett, amelyért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy már nincsenek gondjaink és feladataink, hiszen még napjainkban is merültek fel változtatási igények.

Változnak a térségi területfelhasználási kategóriák és a térségi övezetek is, ettől függetlenül a sport- és turisztikai bizottság 10 igen szavazattal, 5 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Mohácsi képviselő úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Hadházy Sándor képviselő úrnak.

HADHÁZY SÁNDOR, a sport- és turisztikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A sport- és turisztikai bizottság ülésén elhangzottak az előterjesztéssel kapcsolatban kételyek, illetve olyan megfogalmazások, amelyek azt igazolják, azt bizonyítják, hogy bár öt év alatt nagyon sok új gondolat merült fel a törvénnyel kapcsolatban - ilyen például a tájvédelmi övezetek vagy a kulturális értékeket tartalmazó övezetek meghatározása -, azonban kimaradtak olyan jelentős kérdések, amelyek mindenképpen beleillesztendők lennének az országos területrendezési tervbe. Ezekre a hiányokra nem tudtunk teljes egészében rámutatni, mert egy ilyen terjedelmű és ilyen összefüggéseket felmutató törvényjavaslatot egy-két nap alatt nagyon nehéz értelmezni és véleményezni, mégis engedjék meg, hogy a bizottsági ülésen elhangzottakból idézzek néhány példát.

Az egyik ilyen kérdés: nagyon régóta, évtizedek óta beszélünk itt a Házban is a dunai kishajóforgalom fejlesztéséről. Azonban nagyon jól tudjuk azt is, hogy van egy krónikus akadály, amely lehetetlenné teszi, hogy a Duna Pozsony fölötti szakaszáról a kishajók a magyarországi szakaszra érkezhessenek, és ez az egész dunai kishajófejlesztést, kishajókikötő-építést lehetetlenné teszi. Úgy gondolom, hogy az országos területrendezési tervnek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, és megoldást kell keresnie, illetve találnia arra, hogy hogyan lehet ezeket a kishajókat a magyar Duna-szakaszra lebocsátani, leengedni.

A másik igen súlyos kérdés az árvízvédelem kérdése. A törvényjavaslat nagyon helyesen tartalmazza a Vásárhelyi-terv egyes részeit - a teljes egészét sajnálatos módon nem -, azonban a Duna kérdését teljes egészében mellőzi. Holott 2002-ben és 2006-ban rendkívüli helyzetet éltünk át, és úgy gondolom, éppen a 2002-es és 2006-os árvíz indokolttá tehette volna, hogy a minisztérium átgondolja a dunai védelmi rendszer kérdését, és a Vásárhelyi-tervhez hasonlóan egy dunai árvédelmi fejlesztési tervet is legalább elkezdjen.

A következő hiányosság véleményem szerint rendkívül súlyos, amire ismételten szeretném felhívni a figyelmet. Készül egy program a Duna-Tisza közti homokhátság problémáinak a megoldására. Itt arról van szó, hogy a talajvízszint folyamatosan csökken, és valamilyen vízpótlást kell kiépíteni. A területrendezési terv lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy bányatavakat létesítsenek a térségben. Ez talán kis problémának tűnik, de egy-egy bányató megnyitása újabb vízfelületeket eredményez, ami rendkívül jelentős mértékben megnöveli a párolgást, ez pedig egyértelműen a talajvízszint drasztikus süllyedéséhez vezet, ami a térség problémáinak a növelését fogja eredményezni. Tehát az egyik oldalon beleöntünk egy zsák pénzt ebbe a problémába, a másik oldalon pedig teljesen felelőtlenül és meggondolatlanul szabad kezet adunk a térség gazdasági és politikai erői számára, hogy ezt a problémát elmélyítsék.

Mindezek azt támasztják alá, hogy ez az országos területrendezési terv, bár nagyon nagy munka van benne, mégsem hozta meg azt az eredményt, ami elvárható lenne, éppen ezért a sport- és turisztikai bizottság kisebbsége nem tartja általános vitára alkalmasnak az előterjesztést.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, Hadházy képviselő úr.

Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 20-20 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor.

Elsőként megadom a szót Baráth Etele képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DR. BARÁTH ETELE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az eddigi bizottsági vélemények, hozzászólások és az államtitkár úr ismertetője egyértelműen arról szólt, hogy itt nagy csöndben, de egy igen nagy jelentőségű tervről van szó.

(12.00)

Ha a jelen lévő kedves kollégáim nem sajnálnának kettő percet, azért kitérek arra, hogy Magyarországon ennek a területrendezés-tervezésnek rendkívül nagy hagyományai vannak, s mi több, messze európai színvonalon van. A sokszor emlegetett Balaton rendezési terve már az 1960-as években a legnagyobb nemzetközi elismerést, egy Abercrombie-díjat nyert el, oly mértékben volt felkészült igazán egy nagyobb térség fejlesztési és rendezési kérdéseinek koordinálásában.

Mellékesen még azt is elmondhatom, hogy ennek eredményeként jött létre akkor az a bizonyos tárcaközi bizottság és koordináció, amit ma már fejlesztési tanácsoknak hívunk 40-50 év távlatában. Tehát ennek hatalmas kultúrája van Magyarországon.

De ha még egy percet szánhatok a történetre, annyit hadd mondjak el, hogy a területrendezés-tervezés az egész világon a településhálózat növekedésének szervezésére támaszkodik. Amikor először felismerték azt, hogy a települések a vonzáskörzetükkel együtt hihetetlen nagy mértékben veszik igénybe a termőföldet, az erdőket, a környezetet, akkor elkezdtek koncepciókat készíteni arra, hogy milyen módon lehet ezt kordában tartani.

Csak a játék kedvéért hadd említsem meg, hogy az első ilyen településhálózat-fejlesztési terv, ami ilyen térségi szemléletű volt, az 1400-as években, Angliában készült, attól kezdve Európában több. Nem volt érdektelen, hogy akkoriban a városok vonzáskörzete nagyrészt az erdőre támaszkodott - Robin Hoodtól is tudjuk ezt a múltból -, hiszen az erdő adta egyrészt az élelmiszer nagy részét, másrészt a tüzelőanyag nagy részét is, tehát az első vonzáskörzet természetesen az volt. Ez ma ipari területek, logisztikai parkok, kereskedelmi bevásárlóközpontok sokszínűségében teljesedik ki - hát körülbelül ennyit haladtunk előre mintegy 600 év alatt. Tehát ez egy nagy jelentőségű tervezés, itt nagyon sok mindennek a koordinációjáról van szó.

Sokszor keveredett az elmondottakból például az, hogy mi az, ami konkrétan a fejlesztést, tehát a mindennapi fejlődést, a dinamikát, a történéseket hordozza, és mi az, ami a rendezésre tartozik. Ugyan a miniszteri expozéban benne volt, hogy a rendezés tulajdonképpen hosszú távú stabilitást kell hogy indokoljon. Elhangzott már az M0-s, de ha megnézzük az 1920-as években készült budapesti, ma Hungária körútnak nevezett területnek a leszabályozását, hát bizony alig tíz éve van, hogy ezt úgy-ahogy nagyjából befejeztük, még mindig nem teljesen. Ha ezeknek a területeknek a védelme nem következik be, akkor bizony katasztrofális érdekellentétek jönnek létre, és ennek is nagyon sok példáját lehetne gyakorlatilag felsorolni. Én tehát csak azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy amiről most mi beszélünk, az hihetetlen mértékben érinti az emberek hétköznapjait, de érinti a vagyon, a tulajdon kérdését és mindenfajta más, hasonlóan lényeges kérdést is.

Ami Magyarországot illeti, főleg az európai csatlakozásunkat követően, jelentős módosítások következtek be, hiszen Magyarország átvette az Európai Unió által már TEN-hálózatnak nevezett nagy hálózati rendszereknek a magyarországi nyomvonal-biztosítását. De ezenkívül még egy nem lényegtelen kérdésre is hadd hívjam föl a figyelmet: az éppen a mai nap játszódó schengeni csatlakozásunk végre lehetővé teszi, hogy a határok teljesen átjárhatóvá váljanak, magyarul: a szomszédainkkal létrejött történelmi kapcsolatrendszer hihetetlenül sűrű úthálózatában is biztosítandó vasúthálózataiban újraépítendő. Mindezeknek a nyomvonalait, feltételeit egy komoly területrendezési tervnek kell tudni biztosítani.

Természetesen azt is tudjuk, hogy pontosan az európai csatlakozás kapcsán és a hazai fejlesztéspolitikát meghatározó elemek, mint például az úgynevezett lisszaboni folyamat kapcsán új és új feltételek jelennek meg, új és új kategóriák jelennek meg, új és új igények jelennek meg, amelyeknek bizonyos időtávlatra történő előre biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy ezt költséghatékonyan lehessen megvalósítani.

Ebben a tervben is három nagyon lényeges, azt mondom, triviális kategóriának a szintézisét kell megteremteni: az egyik a gazdaság, a másik a természet és a társadalom. Az előbb egy kollégának mutattam itt az első országos területrendezési terv összefoglalóját, amelyik a '79-80-as években készült el, amelyben 2010-2020-ig történő demográfiai előrejelzések voltak, és erre épült rá például az a lehatárolás, ami az egyes települések belterületeit és vonzáskörzeteit is föltérképezte. Ha most ehhez hozzáadjuk azt csak társadalmi oldalról, hogy az európai csatlakozásunk kapcsán mily nagy mértékben megnőhet a migrációs igény, hogy milyen nagy mértékű népességkoncentrációk jönnek létre különböző helyeken, és ismerjük, hogy ez Európában milyen problémákat okozott, akkor tudnunk kell, hogy milyen komoly értéke van annak, ha például a természetvédelmi területeket, tájvédelmi körzeteket, turisztikai körzeteket, egyebeket itt pontosan lehatároljuk, aminek a rovására ez a növekedés nem következhet be. Tehát ennek a területrendezési tervnek rendkívüli jelentősége van a koordináció szempontjából.

Ugyanakkor egy nagyon lényeges változás zajlik le ma Magyarországon és Európában, ami egy különleges szolidaritásban fejeződik ki. Nevezetesen, eddig általában a szolidaritás fogalmát az ember-ember és társadalmi viszonyokban határoztuk meg, de egyre inkább a civil társadalom és minden ember érdeklődése - már csak a szabadidő meg azért mégiscsak a kiterjedt jövedelemnövekedés alapján - a természetben zajló cselekvések irányába fejlődik. Tehát a fenntarthatóság fogalma ezzel a szolidaritással együtt ma nem azt jelenti egyáltalán csak, hogy na, vigyázzunk arra az egy természeti tájra, mondjuk - itt Hadházy úrra nézek - a nagy szigetünket, a Duna amit kettéválaszt Visegrádtól lefele, meg kell védenünk a természet érdekében, hanem tudnunk kell, hogy itt az emberi fejlődéssel kapcsolatos és az infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos közös fogalomként jelenik meg maga a fenntarthatóság, tehát egy komoly integrációs igény jelenik meg ismételten. Amiről eddig beszéltem, az nagyrészt az érdekharmonizációt igényli.

Az időtávlatról már néhány szót szóltam, de azért azt tudni kell, hogy itt egy egész különleges játék zajlik. A területrendezési terv a legmagasabb szintű magyar összefoglalása mindannak, ami adott esetben egy egész kis településen rendezési szinten történik, szabályozási szinten történik, és ez hierarchizálódik ebben a tervben. Itt nem tisztem ugyan válaszolni olyan alapkérdésekre is, mint például a szárnyvonalak kérdése. Tehát van egy léptékdifferencia: az országos területrendezési terv természetesen csak egy meghatározott rátekintésből, madártávlatból a nagy vonalakat, a nagy összefüggéseket kell hogy tartalmazza, hiszen ezek egyébként a megyei, regionális és más ilyen jellegű tervekben jelennek meg, és ezek az egyeztetések ezeken a szinteken kell hogy eldőljenek.

Abban igaza van Katona Kálmán kollégánknak, hogy persze ehhez idő szükséges adott esetben egyfajta konfliktust fölfedezvén, ezért a magam részéről is azt gondolom, hogy az általános vita időterjedelmének kitágítása biztos hasznára volna ennek a tervnek mindenféleképpen. De ami a különböző koncepciókat és a fogalmakat illeti, némi vitába fogok szállni a későbbiekben is, mert nem biztos, hogy az ágazati tervekben szereplő egyértelmű kategóriák azok, amik egy országos területrendezési tervben kell hogy megjelenjenek, épp azáltal, hogy itt egy magasabb szintű összefoglalása van nagyon sokfajta tevékenységnek, nagyon sokfajta területi kategóriának. Ebből adódóan tudnunk kell azt, hogy a különböző övezeteket hogyan nevezzük, de ezekből az övezetekből egy halmozott, az országos területrendezési terv szintjén megjelenő általános övezeti kategóriát kell alkalmazni. Ez, megint csak azt mondom, egy integratív gondolkodást igényel.

Még említést tennék arról, hogy ezek a különböző ágazati koncepciók - a közlekedésről volt szó, a logisztika például - olyan új és új fogalmakat jelentenek, amik az elmúlt tíz évben már a világban lényegesen változtak meg. Amit mi itt logisztikának nevezünk ebben a rendszerben például - hogy legyen egy kritikai eleme annak, amit én mondok, mindenkivel szemben -, ez nem az a raktárbázisból és az ipari parkokból kinőtt elosztási, szervezési jellegű funkciót látja el, hanem vonzáskörzetében, méretében, nagyságrendjeiben egy Európában, mondjuk Saragosában működő logisztikai park 1200 kilométeres vonzáskörzettel rendelkezik, nagysága nem 5, 10 és 20 hektárban mérhető, adott esetben 100 hektárban, hanem 500 hektáros vagy 1000 hektáros nagyságrendekben. Tehát egész más jellegű dinamikai növekedés jelenik meg itt, amit egy ilyen tervben előre kell tudni vetíteni ugyanúgy, mint a nagy sebességű vasutakat, amiben remélem, Magyarországon részünk lesz.

Ugyanakkor ez rögtön fölvet egy egész más jellegű problémát, amivel így konkrétan ez a terv nem foglalkozik, és nem is kellene hogy foglalkozzon vele, de filozófiai szempontból hihetetlen fontos. A közlekedéshálózat, ezen nagy termelési centrumok fejlődése, a nagyváros környékén kialakuló pólusodás, tehát a koncentráció, ezeknek a határon átnyúló elemei, az azt összekötő gyorsvasúti hálózat az egész országot világméretből vagy európai szempontból nézve egy nagy agglomerációként tekintheti.

(12.10)

Itt azok a távolságok, amelyek az úgynevezett nagy magyar városok között vannak, Szeged, Debrecen, Győr, Budapest között van, az egy gyorsvasúti rendszerben 25-30-40 perces távolságra lévő, tehát a mai ingázási körben, egy város ingázási körzetén belül lévő rendszert jelent. Ha ezt nem úgy fogjuk föl, hogy ez egy hétköznapi kapcsolatrendszert jelent, akkor a közöttük lévő közlekedési-energetikai folyosók egyszerűen tarthatatlanokká fognak válni, mert úgy szabdalják szét a területeket, hogy az jelentős érték- és érdekvesztéseket fog jelenteni.

Azt szerettem volna tehát tulajdonképpen elmondani, hogy mindaz a fejlődés és változás, ami a hétköznapjainkban lezajlik, annak egy előrebecslése szükséges ahhoz, hogy egy ilyen tíz, ötven, adott esetben száz évre előre rögzítendő térszerkezet ki tudjon alakulni. Nem véletlen egyébként az Alkotmánybíróság határozata sem, amely arról szól pontosan, hogy ha valamit ilyen érdekvédelemből elhatároztunk, annak a szintjéből ne engedjünk, hanem sokkal inkább ezeknek a szinteknek a növekedése volna szükséges.

Lassan a befejezéshez közeledvén, azért egy nagyon lényeges dologra hadd hívjam föl adott esetben államtitkár úr figyelmét. Ha azt elhisszük tehát, hogy állandó fejlődési folyamat van, és elhisszük azt, hogy szükség van városi, regionális, országos szinten az előrelátó területrendezési tevékenységre, akkor az ezek közötti kapcsolatrendszer folyamatos tervezést jelent, amely folyamatos tervezésre ráépül egy igazgatás, és az igazgatásra rá kell épüljön egy folyamatos irányítás. Ma Magyarországon ennek az intézményrendszere, összehasonlítva azzal, ami ezelőtt húsz-harminc évvel volt, vagy azzal, ami ma Németországban, Franciaországban, Ausztriában - hogy néhányat mondjak - vagy a nagyon fejlett szlovák hasonló kultúrával szemben van, Magyarországon visszafejlődött, jelentőségét vesztette, szakemberállományát elvesztette, ebből adódóan nagyon kétséges az, hogy meddig tartható egyébként az a színvonal, amit ez a mai területrendezési terv egyébként produkál.

Ebből adódóan tehát a számonkérése annak, hogy az egyes ágazatokkal milyen koordináció zajlik, az egyes területekkel, településekkel, regionális szervezetekkel kapcsolatosan mi zajlik, ez nehezen, illetve negatívan értékelhető, hiszen egy hihetetlenül szűk, néhány szakemberből álló csapat csinálja ezt, miközben itt ezer-tízezer milliárdos nagyságrendű értékekről és nemzeti vagyonról van szó. Én tehát tisztelettel szeretném felhívni a kormány figyelmét arra, hogy ennek a hatékonyságát mindenféleképpen növelni kell.

Nagyon gyorsan néhány elemet kollégáim már említettek bizottsági hozzászólásként. Most tárgyaltuk és nagy-nagy egyetértéssel, szinte száz százalékkal elfogadtuk a klímaváltozással kapcsolatos stratégiát, koncepciót; tárgyaljuk az energetikát, igen nagy egyetértéssel. Körülbelül 14-15 stratégiát és koncepciót tárgyaltunk az elmúlt egyetlen év alatt, aminek itt közvetlen visszahatása van. Ha holnapután elfogadjuk az energetikai stratégiát, annak is lesz visszahatása erre, hiszen már fölmerült, hogy mi lesz az újonnan létesítendő energetikai berendezésekkel; én említettem adott esetben a logisztikát. Elképzelhetetlen, hogy ez ne legyen folyamatosan követve, még akkor is, ha ennek ötévenkénti felülvizsgálata elő van írva. Én tehát fölhívom a figyelmet arra, hogy itt mind fogalmi, mind tartalmi, mind fejlesztési, beruházási, mindenfajta szempontból nagyon nagy jelentősége van annak az intézményrendszernek, amely emögött van.

Igen kevés szó esett, és ebben a parlamentben sajnos nincs is helyünk arra, hogy igazán azt mutassuk be, mi is ez a területrendezési terv. Itt nincs mód arra, hogy annak a térképi mélységét, a mellékletek mélységét, az egyenkénti, igazán szintetikus, és azt kell mondanom, gyönyörűen összefoglalt mondanivalóját valaki is megismerhesse. Ezt azért kell mondanom, mert ez egy évtizedes hiányossága a parlamentnek, hogy mindig beszélünk, beszélünk, beszélünk, de mutatni igazán azt, amiről beszélünk, rendkívül nehéz.

Megköszönve a figyelmet, talán még egyetlen dologra hadd hívjam fel a figyelmet. Nem volna baj, ha a területrendezési terv mögött megjelennének olyan alternatívák, amelyek bizonyos, talán évtizedek óta nyitva lévő kérdések megválaszolatlanságából adódóan azoknak a lehetőségeit, megvalósíthatóságát is biztosítják. Fölmerült itt a Dunával kapcsolatban néhány kétely. Anélkül, hogy bármilyen állásfoglalásom lenne ezzel kapcsolatban, biztos vagyok benne, hogy a következő tíz év egyik leglényegesebb problémája a Duna hasznosíthatósága, a Duna hajózhatósága lesz, és ennek minden olyan politikai összefüggése, ami területrendezési szempontból rendkívül kemény hatású. És kérem, ezt gondolja mindenki végig, amit ez jelenthet; ez csak egy kérdés.

Azt hiszem, ezeknek a feltételeknek egyfajta alternatívában, mellékletekben történő bemutatása, tehát az arra való figyelemfelhívás, hogy ezek a viták folyamatban vannak és ki fognak alakulni, addig biztosítok a számára keretet ebben a tervben, ezt én mindenféleképpen szükségesnek tartanám.

Összefoglalóan azt szeretném mondani, hogy ez a tárca hihetetlenül nagy munkát végez. Itt nagyon sok tárcának, nagyon sok régiónak, településnek az érdekeit kell tudni összegezni. Olyan nyitott kérdések és politikai viták vannak a közlekedéstől az energetikáig, ami nem lehet feladata ennek a tervnek, hogy eldöntse ezeket a vitákat. Én tehát azt szeretném kérni a kollégáktól, azzal egyetértve, hogy több időt kell most az egyeztetésre szánni, hogy legyünk türelmesek és legyünk megértőek ezzel a roppant nehéz, nagy munkával, ami adott esetben a tárcánál most folyik. Ennek valódi visszaható hatása van hosszú-hosszú időre a nemzeti vagyon, a nemzeti kultúra és a magatartás szempontjából.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, Baráth Etele képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja jelezte, hogy a frakció álláspontját két vezérszónok fogja majd ismertetni. Elsőként megadom a szót Fehérvári Tamás képviselő úrnak.

FEHÉRVÁRI TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor az elmúlt napokban erre a felszólalásomra készültem, volt alkalmam részletesen átnézni a 2003. évi országos területrendezési tervet és a mostani törvényjavaslatot. Meg kell mondjam önöknek, tisztelt képviselőtársaim, alaposan meglepődtem. Hogy miért is? Átnézve a jelenleg hatályos, 2003-ban elfogadott törvényt, rá kellett jönnöm, hogy bár nem oly régen, 2003-ban hoztuk, ami relatíve nem nagy idő, mégis korszerűtlen és idejétmúlt. Ne vegyék ezt sértésnek tőlem, sőt ez a kritika akár dicséretnek is felfogható, hiszen a most általunk tárgyalni kívánt törvényjavaslattal hasonlítottam össze.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bizony, ez az országos területrendezési terv már alaposan megérett a módosításra. És ezen nemcsak azt a törvényben meghatározott kötelezettségünket értem, hogy a területrendezési tervet ötévente felül kell vizsgálni. A törvényjavaslat, valamint az abban szereplő indoklás alapján világosan látható, hogy a jelenlegi módosítás szakmailag elengedhetetlenül szükséges volt. A területrendezési terv által érintett egyes ágazatokban jelentős változások történtek. Annak érzékeltetésére, hogy mennyiben változtatja meg magát az országos területrendezési tervet a módosítás, a törvényjavaslat egy egész sereg, 16 régi, most 42 új fogalmi meghatározást vezet be az Otrt.-be, amelyek döntő többsége jótékony hatású, megfelelően szolgálja az ország érdekeit. Elég csak a gyorsforgalmi közúthálózat nagytávú fejlesztési koncepciójának megalkotására gondolni vagy a nemzeti erdőtelepítési program elfogadásával megváltozott viszonyokra, vagy a páneurópai ökológiai hálózathoz való csatlakozással járó kötelezettségeinkre gondolni. S mindeközben elfogadásra került a budapesti agglomeráció és a megyék többségének területrendezési terve, amely alapvetően újabb és más kategóriákat használt, mint az Otrt.

Az a véleményem tehát, hogy a módosítás, az átfogó, koncepcionális módosítás feltétlenül indokolt, nemcsak törvényi kötelezettség, hanem valójában az élet, a megváltozott viszonyok kényszerítették ki. Mindezért a törvényjavaslat benyújtását a magam részéről mindenképpen üdvözlendőnek tartom.

E rövid kis bevezető után szeretnék rátérni a törvényjavaslat tartalmi elemeinek elemzésére. Mivel jómagam a környezetvédelmi bizottság tagjaként dolgozom, így természetszerűleg a területrendezési terv ezzel a témakörrel kapcsolatos részeivel szeretnék foglalkozni. Térjünk hát rá az energiaszektorral kapcsolatos, a törvényjavaslatban megfogalmazott elképzelésekre!

Rendkívül pozitívan értékelem a törvényjavaslat energiaszektort és egyes energetikai beruházásokat érintő új rendelkezéseit, sőt egyáltalán azt, hogy teljesen új elemként bekerültek a törvényjavaslatba. Az eddigi területrendezési tervben ez nem szerepelt, most részletesen szabályozza, behatárolja a szélerőművek elhelyezkedésére alkalmasnak minősíthető területeket.

(12.20)

Talán még fontosabb, hogy a tavalyi év folyamán elfogadott, általunk ugyan rendkívül vitatott szakmai színvonalú, de mégis létező villamosenergia-törvény alapján beépítette a törvényjavaslatba az erőmű fogalmát. Mindemellett a törvényjavaslat és mellékletei részletesen bemutatják az erőművek elhelyezkedését, sőt a villamosenergia-átviteli hálózati távvezetékek, valamint a szénhidrogén-szállító vezetékek térbeli rendjét is. Ugyanakkor a dicséret mellett hadd osszam meg önökkel egyik súlyos aggályomat, ez pedig a magterület-ökológiai folyosó területén áthaladó infrastrukturális hálózatok létesítésekor okozott kár esetének a törvényben foglalt szabályozása.

Mit is tartalmaz a törvényjavaslat 9. §-ának (6) bekezdése? Azt, hogy a hatósági engedélyezés során a hatóság által alkalmazható eszköz az okozott természeti kár arányos ráfordítással, kiegyenlítő intézkedéssel való csökkentése. Milyen elvek alapján fogják meghatározni ezt az eljárást? Ki és hogyan határozza meg az arányos ráfordítás mértékét? Nem gondolják, államtitkár úr, hogy a nem világos szabályozás a korrupció melegágya lehet? Ráadásul véleményem szerint nincs összhangban a Magyar Országgyűlés által éppen a környezeti károk okozásáért való felelősség tárgyában a 2007. évi XXIX. törvénnyel módosított, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel sem. Ennek 101/d pontja ellenkezik ezzel, hiszen kimondja, hogy a környezethasználó köteles környezetkárosodás bekövetkezte esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani.

Mindezzel arra szeretnék rámutatni, hogy véleményem szerint a szabályozás ezen pontja nem egyértelmű. Nem vonom kétségbe egyébként a jogalkotó jó szándékát, sőt üdvözlöm a környezeti károk csökkentése érdekében tett erőfeszítéseiket. Mégis jó lenne, ha alacsonyabb rendű szabályozással is, de tiszta helyzetet teremtenének.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata tárgyában benyújtott törvényjavaslat a környezetvédelem területén még inkább okot ad az örömre. Egy egész sor új fogalmat vezet be, új, eddig szabályozatlan viszonyokat tisztáz le, tesz egyértelművé. A magam részéről szeretném kiemelni az egyes természetvédelmi szempontú területlehatárolással kapcsolatos új fogalmak megjelenését. Ilyen az országos ökológiai hálózat, az ökológiai folyosó, a pufferterület, az országos és térségi jelentőségű tájvédelmi terület, a világörökségi és világörökség-várományos terület. Ezeknek a kategóriáknak a megjelenése jó célt szolgál, behatárolja a terület felhasználási módját és mértékét, ami által megakadályozza a környezetet vagy a védett területeket súlyosan romboló fejlesztéseket.

Az országos ökológiai hálózat újragondolása összhangban van a páneurópai ökológiai hálózat rendszerével, sőt - mint ahogy azt a törvényjavaslat indokolásában is olvashattuk - az új országos ökológiai hálózat övezetterülete az eredetileg lehatárolt területek nagyságrendjéhez képest 12 százalékkal növekedett, ami környezet- és természetvédelmi szempontból, sőt jövőnk szempontjából is mindenképpen örömteli.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg nekem, hogy ezen a területen is az általános dicséret mellett néhány aggályomnak is hangot adjak. A most hatályos törvényben meglévő csúszásveszélyes területi övezet szabályozási formája jobb, mint a jelenlegi javaslatban szereplő. Az új szabályozás ugyanis kiskaput nyit, feloldja a meglévő, teljesen egyértelmű beépítési tilalmat. Az az álláspontom, hogy ebben a tekintetben helyesebb lenne, ha nem a kiskaput nyitnánk ki, hanem pontosabb meghatározással jelölnénk a jelenlegi törvényben csúszásveszélyes területi övezetnek említett, míg a most tárgyalt javaslatban már földtani veszélyforrás területének övezeteit.

Összefoglalásul kérem, engedjék meg nekem, hogy elmondjam: a magam részéről energetikai és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve üdvözlöm a törvényjavaslat elkészültét és annak benyújtását. Hogy az örömöm nem teljesen felhőtlen, arra már több képviselőtársam is utalt, mégpedig a törvényjavaslat benyújtásának a módja miatt. Nem tudok szó nélkül elmenni amellett, hogy meg ne említsem: a kormány az elmúlt hét péntekjén nyújtotta be a javaslatát. A környezetvédelmi bizottság ezt a tervet a következő hét keddjén tárgyalta, pontosabban nem tárgyalta, hiszen még a szocialista képviselők is érdemi tárgyalás nélkül, bizalmi alapon fogadták el, míg mi ismeretek hiányában nyilván tartózkodtunk ettől. Éppen az én javaslatom volt az, hogy egy ilyen nagy jelentőségű, több ágazatot is érintő törvényjavaslatot ne tárgyaljunk kutyafuttában, hagyjunk magunknak időt a tisztességes felkészüléshez. Sajnálatosnak tartom, hogy bár mindeközben a törvényalkotó jó szándékát ezzel a törvényjavaslattal, törvénnyel kapcsolatosan sem vonom kétségbe, sőt a beterjesztett javaslatot kifejezetten magas szakmai színvonalúnak tartom, de fájlalom, hogy nem hagytak időt a bizottsági és képviselői álláspontok kiérlelésére.

Még egy gondot szeretnék megemlíteni. Bármilyen tervet, amelyet az Országgyűlés megszavaz, csak abban az esetben érdemes létrehozni, hogyha erre az elkövetkező időkben kellő politikai és anyagi forrás, erő és akarat áll rendelkezésre.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Fehérvári Tamás képviselő úr. Megadom a szót a Fidesz másik vezérszónokának, Kovács Zoltán képviselő úrnak.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, egy rendkívüli jelentőségű törvényjavaslatot tárgyal a parlament, és mondhatnánk azt is, hogy Magyarország többet érdemel, több figyelmet kellene erre a törvényjavaslatra fordítani. Én magam élvezettel hallgattam Baráth Etele történelmi visszatekintését is. Ő, aki ebben a szakmában korábbról sok tapasztalatot gyűjtött, azt gondolom, fontos megfogadni az őáltala elmondottakat is.

Ami a kritikákat illeti, szerintem fontos erről szót ejteni, mégpedig a vonatkozásban is, hogy talán önök nem tudják, de éppen most folyik az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek az önkormányzati bizottságban történő meghallgatása. Így nem lehet munkát tervezni, így nem lehet a parlamentben dolgozni, amikor a legfontosabb bizottság e tárgykörben éppen az előterjesztő minisztert hallgatja meg ugyanebben az időben.

Ami magát az előterjesztést illeti, tudjuk, hogy ez egy folyamat. Hosszú időn keresztül kell tervezni egy ilyen törvényjavaslat benyújtását, de úgy gondoljuk, hogy azok a kritikák, amelyek az egyeztetéssel kapcsolatosan hangoztak el, azok jogosak, hiszen kialakult egy végleges törvényjavaslat, ezt a végleges törvényjavaslatot, akik egyébként a véleményüket adták hozzá, azok nem kapták vissza, tehát egy véglegesítő, egyeztető eljárásnak nem lehettünk tanúi.

Még a regionális fejlesztési tanácsok közül az én ismereteim szerint a kelet-magyarországi régió meg sem tárgyalta. Volt olyan megyei területfejlesztési tanács - utalt erre Bebes István képviselő úr -, amely szintén nem tárgyalta meg ezt a javaslatot. Arról nem is beszélve, épp a miniszter úr tájékoztatott bennünket arról a bizottsági ülésen, hogy rendkívül fontosnak tartja az önkormányzati egyeztető fórumot, illetve az önkormányzatokkal történő egyeztetést.

Kérem tisztelettel, ez teljességgel elmaradt, a törvényjavaslatot a Települési Önkormányzatok Szövetsége főtitkárának jómagam, a Kisvárosi Érdekszövetség elnökének szintén én, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetségének is én küldtem el a múlt héten, azzal, hogy véleményezzék, mert nem kapták meg a végleges törvényjavaslatot, tehát így állásfoglalást sem tudtak e tárgykörben tenni. Ez pedig szerintem hiba, hiszen valóban az életünkről szól, a településünkről szól, a közvetlen környezetünkről szól, amely egy makrokörnyezetbe helyeződik e törvényjavaslat által, ahogy Baráth Etele képviselő úr is elmondta.

Nézzük, mit is jelent maga a területrendezés! A területrendezés az országra, illetve a térségére kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak a megállapítása. Valóban egy politikamentes törvényről van szó, de azt azért ne hagyjuk figyelmen kívül, amiről Tompa Sándor vagy talán Mohácsi képviselő úr beszélt, hogy településpolitikai vagy regionális politikai szempontból van jelentősége - nem is kicsi - ennek a törvénynek. Ebből kifolyólag ez az erőforrások feltárása, a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása, értékelése, a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak, valamint fejlesztési koncepciók, programok műszaki, fizikai rendszerének a kidolgozása kell hogy legyen.

(12.30)

Mi a cél? A cél az ennek való megfelelőség és a települések területfelhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet, természeti táj és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és magánérdekek összhangjának a megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása - ez teljességgel egyébként lehetetlen -, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának az elősegítése.

Nézzük, hogy ennek a célnak miként felel meg ez a törvényjavaslat, hogy megfelelnek-e a szakmai elvárásoknak, megfelel-e annak, hogy a települési érdekek csorbulnak, avagy sem. Az önkormányzatoknak egy-egy térség kialakult költségvetési tervezési, stratégiai, valamint hosszabb távú koncepcionális érdekei eltérőek - miként lehet ezt egy tető alá hozni, miként lehet ezt összehangolni? A törvényjavaslat új fogalmakat hoz létre. Ezek fontosak, pontosítják a korábbi törvényjavaslatot, és jó néhány ki is kerül belőle. Nyilván az élet változik, ezzel a magunk részéről mi egyetértünk. A törvényt alkalmazni kell elfogadása után a megye területrendezési tervének készítése és elfogadása során és a településrendezési terv, helyi építési szabályzat készítése és jóváhagyása során.

Tisztelt Országgyűlés! Ma Magyarország agglomerálódó településszerkezetében, többközpontú, városiasodó térségi szerkezetében olyan események zajlanak, amelyek nem hosszú távú, az ott élők alapvető érdekeit szolgálják, hanem időnként lobbiérdekek határozzák meg, sok esetben olyan egyéni gazdasági érdekek, amelyek nem azt az érintettséget és érdekeltséget szolgálják, amiről többek között Baráth képviselő úr is beszélt. Ezen pedig úgy lehet változtatni, hogy tudomásul kell venni, a területrendezés feladata - a célban imént már megfogalmaztam -, hogy az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célokat összehangolja, és ezeket nem írhatja erőszakosan felül.

Tisztelt Országgyűlés! Nézzünk néhány ágazatot is ebből a törvényjavaslatból! Mezőgazdasági vonatkozásban a különböző művelési ágú termőföldek területrendezési szempontból történő besorolására, felhasználhatóságára, meghatározására vonatkoznak a fogalmak. Jelentősen bővül a módosítás során a különböző térségi besorolású területek száma, az eddigi 16 helyett 42 különböző adottságú térséget definiál. A térségeken belül definiálja az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, magterület, kiváló termőhelyi adottságú szántó- és erdőterületek fogalmát, és még sorolhatnám. Az így meghatározott különböző térségek vonatkozásában az eddigi szabályozáshoz képest az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térségekben a városi ranggal rendelkező településeknek megengedi a településfejlesztés lehetőségét is.

Módosul a borvidékekre vonatkozó szabályozás is a bortörvénnyel összhangban. Itt kifogásolható véleményünk szerint, hogy a korábbiakban a szőlő művelési ág változtatásához szükséges volt az illetékes hegyközségi tanács, ennek hiányában a települési jegyző egyetértése. Ez kikerül a törvényből. Úgy gondolom, hogy nem lehet parciális érdekeket egyértelműen beemelni a törvényjavaslatba, mindenképpen a véleményezési jogot biztosítani kellene továbbra is ezeknek a szervezeteknek.

Az erdőtelepítésre alkalmas övezet kijelölését a nemzeti erdőtelepítési programmal összhangban kívánják meghatározni, az idetartozó földrészletek beépítése csak kivételes esetben, külön eljárás keretében jelölhető ki - mi a magunk részéről ezzel egyetértünk -, a javaslat meghatározza a szélerőművek elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható vagy a világörökség-várományos területek, illetve történelmi települések, területek, víz- és szélerózióval veszélyeztetett területek fogalmát is. Helyesen teszi ezt a javaslat.

Honvédelmi vonatkozásban is részletesen tárgyalja az előterjesztés a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetéről szóló meghatározásokat, a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeket. A bányászati tevékenység esetében a javaslat helyesen abban lép előre, hogy a tájrendezés csak a bányatelek megállapításakor elkészülő tervek alapján, a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet. Tehát nem utólag kezdünk ott valamit csinálni, hanem már bányanyitáskor meg kell határozni, mi fog történni az elkövetkezendőkben.

Tisztelt Országgyűlés! Konfliktusokra is sor kerülhet, maga a tárca is megjelöli ezeket a konfliktusokat, itt például a gyorsforgalmi utak visszaminősítése, ez mintegy 600 kilométerrel csökken, a főúthálózat pedig 800 kilométerrel. Az M44, M60, M75 miért nem országhatárig terjed? Egyes települések körzetében az elkerülő utak kikerülése, az M0-s nyugati szakasz, nagy sebességű vasút Budaörs térségében, váci közúti Duna-híd és a regionális repülőterek. Ma majdnem minden régióban repülőtereket terveznek. Ezeknek a koordinálása szerintem ebben a tervben feltétlenül szükséges. A terv kifut ez alól a feladat alól. Úgy gondolom, hogy erre szükség lenne, mert ma túl nagy a lefedettség a regionális repülőterek vonatkozásában, a jövőbeni kihasználtság, különösen, ha területfejlesztési pénzeket fordítunk ezeknek a repülőtereknek a fejlesztésére, szerintem nem lesz megfelelő.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az Otrt. felülvizsgálata sem a rendezési terv célrendszerét, sem szerkezetét nem változtatta meg. Ez egy módosítási javaslat. A törvényjavaslatban a hangsúly a tartalmi részek kibővítésére és pontosítására helyeződött, így amiről beszéltem, a gyorsforgalmi közúthálózat hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozására, szántóterületek és erdőterületek lehatárolására, országos ökológiai hálózat kialakítására.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy valóban nem szükséges sietni ezzel a törvényjavaslattal, van időnk. Sok feladat van ezzel, nagyon nagy jelentőségű törvényről beszélünk, ezért helyes, hogy az általános vitát elhalasztjuk, és a jövő héten folytathatjuk. Szerintem várjuk meg még az önkormányzati szövetségek beérkezett javaslatait, és ennek alapján próbáljuk meg közös energiával és erőfeszítéssel egy jó törvény megalkotását itt a Házban. Ebben mi partnerek vagyunk, de ez a sietség, sürgősséggel behozott javaslat, egyeztetés hiánya nem ebbe az irányba mutat. Ezen változatni kell.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Kovács Zoltán képviselő úr. Megadom a szót Velkey Gábor képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, a képviselő úr.

VELKEY GÁBOR az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azzal szeretném kezdeni hozzászólásomat, hogy kiemeljem, egyetértünk magával a törvénymódosítással, annak szükségességével is, és egyetértünk a módosítás tartalmi irányaival is. Az országos területrendezési terv egy, a területi folyamatokat, beavatkozásokat alapvetően meghatározó törvény. Ez a meghatározó szerep két irányban is fontos. Egyrészt az itt megjelenő szabályozás a területhasználat minden szintjét alapvetően alakítja, keretet szab azoknak, másrészt az országos tervek változása kikényszeríti a tervhierarchia alacsonyabb szintjén lévő tervek, dokumentumok újragondolását is, vagyis egy komplex országos tervezési folyamatot indít el.

A legelső kérdés ilyenkor mindig az, hogy most kellett-e elővenni a törvényt, a módosítást. Nos, szerintem igen. Nemcsak azért, mert ötévente felül kell vizsgálni a szabályozást, hanem azért is, mert a törvény 2003-as elfogadása óta valóban jelentős változások történtek az országban. Felgyorsultak azok a folyamatok, amelyek a területi tervek által érintettek, sőt úgy gondolom, hogy a folyamatok további gyorsulása, egyéb fejlesztési tervek megfogalmazása a következő időszakban is lehetővé és lehetséges, hogy szükségessé teszik a törvény hamarabbi újbóli elővételét, mint hogy letelne a következő öt év.

A törvény elfogadása óta két módosítás történt, mindkettő konkrét szabályokat változtatott. A jelen módosítás értelme ezen túlmutat. Egyrészt átvezeti azokat a már elfogadott, kijelölt fejlesztéseket, amelyekhez területet kell biztosítani, vagyis amelyek országos érdekből szükségesek, másrészt tudatosan korlátokat igyekszik szabni a beépített és beépítésre szánt területek növekedésének. Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy jelen terv nem fejlesztési dokumentum. Ezt többször mondták már, mégis úgy érzem, hogy a vitában ezek a fogalmak most is keverednek.

(12.40)

Itt csupán egy műszaki tervről van szó, amelyben nem döntünk magukról a fejlesztésekről, beavatkozásokról, azok forrásairól és ütemezéséről sem, csupán arról döntünk, hogy az elhatározott fejlesztések számára - akár országosak, akár helyiek - miként és hogyan lehet a szükséges területet biztosítani. Előbb van tehát minden esetben a fejlesztési döntés, és csak utána a területbiztosítás. Ez minden olyan ügyben érdekes és fontos, amely itt immár felmerült, konkrét kritikaként megfogalmazva egyes ágazati területek ügyét.

Úgy gondolom, nem várható el egy ilyen dokumentumtól, hogy például a regionális repterek ügyében az országos hálózatban állást foglaljon. Egyéb fejlesztési döntésnek kell meghozni az ilyen döntéseket, majd azokat átvezetni az országos területrendezési tervben. Ugyanezt gondolom a Vásárhelyi-terv esetében is, illetve egyéb, Dunát érintő vagy Duna menti területek ügyében is.

A fejlesztési döntések fontosak, nem vitatom, hogy azokat időben meg kell hozni és külön tárgyalni. Ezek a fejlesztési döntések is fontosak. A Vásárhelyi-terv esetében a terv felülvizsgálata során konkrétan megfogalmazott árvízi tározók kerültek be az első ütemre vonatkozóan ebbe a tervbe, és ez egy nagyon helyes döntés volt. A második ütemre vonatkozó konkrét fejlesztések megfogalmazása nem jár azon a szinten, amely lehetővé tette volna, hogy ebbe a tervbe belekerülhessenek ezek a konkrétan kijelölhető helyek. Ezért is mondom azt, nyugodtan előfordulhat, hogy a következő öt év időtartamot megelőzően kell egy újabb módosító csomagot elővennünk azért, hogy aktuális fejlesztési döntéseink területigényét érvényesítsük a gyakorlatban.

Ez a terv, miközben konkrétan kijelöli az országos jelentőségű beavatkozások területigényét, üzen a területi tervek számára is, rögzíti, hogy milyen feltételeknek, szempontoknak kell megfelelniük. A megyei tervek pedig hasonló módon üzennek a településrendezési terveknek, immár közvetlenül is lefordítva a szabályozást a konkrét területhasználat szintjére, arra a szabályozási szintre, amely valóban érinti közvetlenül az embereket.

Ez a tervhierarchia szintén egy fontos sajátossága a tervezési eljárásnak. Egyértelművé teszi azt is, hogy az országos területrendezési tervben valóban csak az országos jelentőségű, ha a vonalas infrastruktúráról beszélünk, az országos törzshálózathoz tartozó elemeknek a területigényét kell rögzíteni, mert a megyei területrendezési tervek és a települési szintű tervek azoknak a közösségi igényeknek megfelelően rögzíteni fogják a területigényeket, amelyek a mellékhálózatokra vonatkozóan megjelennek.

Úgy gondolom, ezt a logikai rendet még akkor is, ha a 2003-as törvénymódosításban vagy törvénylétrehozásban ez nem vált el nagyon egyértelműen, a módosítás során figyelembe venni és érvényesíteni kell. Nem helyes lefordítás az, hogy ha valamilyen vonalas infrastruktúra-hálózatnak a mellékvonalai nem kerülnek bele ebbe a tervbe, az azt jelenti, hogy szándék van azok megszüntetésére. Ez ilyen direkt módon nem fordítható le. Azoknak a terveknek, illetve azoknak a területigényeknek meg kell jelenniük az alacsonyabb hierarchiai szintű tervekben, ahol szintén le kell folytatni az egyeztetéseket, és ezeknek az egyeztetéseknek az eredményeként lehet ezeket a terveket is elfogadni.

És most szeretnék áttérni a konkrét módosításokra. Kimondottan helyesnek, jónak tartom, hogy a törvény érdemben előrelépett a fogalomhasználatban, annak pontosságában és differenciáltságában. Szintén fontos előrelépés, hogy jelentősen növekedett az országos terv komplexitása, hogy belekerültek az energiaszektor lényeges elemei, erőművek, távvezetékek, hogy belekerültek a már korábban is említett, módosított Vásárhelyi-terv tározói és a jelentős ásványi vagyonnal rendelkező területek kijelölése.

A terv természetesen aktualizálta a vonalas infrastruktúra tervezett fejlesztéséhez kötődő területi igényeket a vasúthálózat, a gyorsforgalmi utak és a kerékpárutak esetében is. Jónak tartjuk ezt a lépést, amely az úthálózat egyes elemei besorolásának pontosításával szűkíti az ehhez szükséges területigényt, illetve azt is, hogy a repterek ügyében valóban csak az országos jelentőségűek maradtak az országos tervekben. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy egy ilyen dokumentum nem lehet alkalmas terep arra, hogy az egyéb fejlesztési ügyekben meglevő vitákat ennek kapcsán folytassuk le; az külön eljárást igényel.

Egyetértünk azzal is, hogy rugalmasabbá vált a mezőgazdasági térség kategória használata.

A törvénymódosítás fontos lépéseket jelent a természetvédelem, környezetvédelem területén. A javaslat egyik alapvető célja az ország táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságainak, értékeinek védelme. Emellett - nagyon helyesen - kiemelt figyelmet fordít a feltételesen megújuló környezeti elemek - levegő, víz, talaj, élővilág -, illetve a természeti erőforrások védelmére. A területhasználatban pedig a terület- és talajkímélő eljárásokat részesíti előnyben.

Szintén pozitív, hogy a törvénymódosítás igyekszik figyelembe venni a hosszú távú fenntarthatóság kritériumait. Ennek értelmében felülvizsgálatra került az országos ökológiai hálózat kiterjedése, azon belül a magterületek, ökológiai folyosók és pufferterületek rendszere. A Natura 2000 területek belekerültek az országos ökológiai hálózatba, ami szintén helyes, amelyek védelmét a jogszabály megtartja és erősíti. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek fokozottabb védelme érdekében új övezet kerül bevezetésre; ez szintén jó.

A tervezetben megjelent az erdőtelepítésre alkalmas terület megnevezés, ami az erdősültség hazai szintjének növekedését célozza, mindazzal a járulékos haszonnal, ami e területek pozitív voltát jelenti a klímapolitika, a megújuló energiaforrások, a turizmus erősítése és többek között például a vadgazdálkodás ügyében is.

És most szeretnék rátérni néhány gyakorlatiasabb kérdésre. Bár fontos a törvénymódosítás, ez azonban nem indokolhatja a túlzott sietséget. A módosítással kapcsolatos bizottsági munkát valóban bizonyosan akadályozta, hogy nem volt elegendő idő a tervezet részletes tanulmányozására. Ez nem helyes. A módosítás előkészítését hosszas egyeztetési folyamat előzte meg. Ennek kérdése szintén minden bizottságban előkerült, és itt is többen szóltak már róla. Nincs olyan egyeztetés, ami ne lenne fejleszthető, javítható. Bizonyosan ez is ilyen volt. Úgy vélem azonban, megfordítva a kérdésfeltevést, hogy jelen esetben, ha valaki véleményt akart mondani a tervezetről - akár területi szereplőről, akár önkormányzatról, akár országos szervről, akár civil szervezetről beszélünk -, megvolt a lehetősége, hogy megtegye azt.

Külön felhívtam a különböző területi szerveknél, önkormányzatoknál dolgozó ismerőseimet, hogy eljutott-e hozzájuk a törvénymódosítással kapcsolatos információ, kaptak-e felkérést, lehetőséget a jogszabály változásával kapcsolatos véleményük megfogalmazására. Én minden esetben olyan választ kaptam, hogy igen. De azt is elmondták, hogy soha nem volt elegendő idő az anyagok részletes áttanulmányozására. Szeretném tehát megerősíteni azt a véleményemet, amely szerint az egyeztetés fejleszthető, de ez az egyeztetési eljárás minden szereplő számára biztosította a lehetőséget, hogy a véleményének hangot adjon, ha volt véleménye, és hangot akart annak adni. A részletes vita erre további lehetőséget teremt, és ezzel a lehetőséggel élnünk kell. Nekünk is lesznek módosító javaslataink, pontosításokra, korrekciókra tehát még lehetőség van, és szükség is van ezekre.

Egy nagyon fontos, szintén gyakorlatias kérdést szeretnék még elővenni. Ez a törvény módosításából következő tervezési folyamat finanszírozásának kérdése. Bár ehhez pályázati forrásokat biztosít a kormányzat, a pályázati források volumene azonban bizonyosan szűk lesz. A tervezési folyamat sikeressége, eredményessége múlhat a szükséges források biztosításán. Így a források bővítése bizonyosan szükséges. Ebbe az irányba lépnie kell a kormányzatnak.

Összefoglalásul elmondható tehát, hogy egy jól előkészített, alapos, rendkívül fontos, irányát és konkrét szabályozását tekintve is támogatandó javaslat fekszik előttünk, amely a részletes vitában további módosításokkal javítható és javítandó. Ennek értelmében az SZDSZ támogatja a részletes vitára bocsátást és a szabályozást pontosító módosító indítványokat. Egyetértünk azzal is, hogy hosszabb időtávot biztosítsunk az általános vita számára és a részletes vita számára, hogy a meglevő félreértések elkerülhetők legyenek, rendezhetők legyenek, és hogy valóban azok véleményét, akik eddig nem fogalmazták meg a törvényjavaslattal kapcsolatos állásfoglalásukat, figyelembe vehessük a törvény végleges elfogadása előtt.

Köszönöm a figyelmet. (Godó Lajos tapsol.)

(12.50)

ELNÖK: Köszönöm, Velkey Gábor képviselő úr. Megkérdezem a további képviselőcsoportokat, hogy kívánnak-e vezérszónokot állítani. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Az általános vitát elnapolom, folytatására várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.

A tegnap esti bejelentésnek megfelelően most lezárom a humángenetikai adatok védelméről, valamint a humángenetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitáját, így képviselői módosító javaslat benyújtására a továbbiakban nincs lehetőség.

A mai napon napirend utáni felszólalásra senki nem jelentkezett.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés következő, várhatóan kétnapos ülését 2008. április 14-én 13 órára összehívom.

Megköszönöm munkájukat, figyelmüket. Az ülést bezárom.

(Az ülés 12 óra 51 perckor ért véget.)

A kiadvány hiteléül:

Dr. Soltész István

az Országgyűlés főtitkára

Szöveghű jegyzőkönyv

^" A 2006-2010-es országgyűlési ciklus

19723 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 16. ülésnapja 2008. április 8-án, kedden 19724