Készült: 2020.07.06.07:38:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

312. ülésnap (2013.10.16.), 18. felszólalás
Felszólaló Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:58


Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, ma olyan nap van, amikor érdemes egy picinyke történelmi visszapillantóra is időt szakítani. Az a körülmény, hogy ma itt a Házban ebben a hangulatban, ilyen módon folyik ez a vita, hogy ez a beszámoló egy olyan előzménnyel bír, amelyet, azt kell mondanom, tényleg majdnem példátlanul egyhangú alkotmányügyi bizottsági döntés előzött meg, ez azt igazolja, hogy az az időszak, amely az igazságszolgáltatás átalakításáról is szólt, eredményesen nyert befejezést. Eredményesen, és azt kell mondanom, hogy viták mentén, helyesen, viták mentén, sokféle érdek ütköztetése mentén eljutott odáig, hogy ma egy működő, meggyőződésem szerint jól működő igazságszolgáltatás van Magyarországon. Azt is le kell szögezni, hogy ezt az eredményt nem lehetett volna elérni magának a bírói karnak a közreműködése nélkül. Itt majd röviden szólni szeretnék a hatalmi ágak szétválasztásának mértékéről, azoknak az összefüggéséről.

Arról van szó ugyanis, hogy ha mégis csak a népfelséget gyakorló Országgyűlés nem vette volna figyelembe maguknak a bíróságoknak, az igazságszolgáltatásban érdekelteknek az észrevételeit, javaslatait, ma sokkal kevésbé lenne békés, sokkal kevésbé lehetne egyhangú és összefüggéseiben méltányos és méltó a jelenlegi vita, mert hiszen figyelembe kellett venni azokat a javaslatokat, amelyek a gyakorlatból, az igazságszolgáltatás sok-sok évtizedes, vagy éppen évszázados gyakorlatából is fakadnak. Az volt a helyes eljárás, amelyet a magam részéről kezdettől igyekeztem támogatni, a magam gyenge lehetőségeivel, a magam lehetőségeivel, hogy egy olyan kompromisszumos helyzet alakuljon ki, amely szolgálja az igazságszolgáltatás jó működését, szolgálja azt, hogy az emberek a lehető legjobb igazságszolgáltatási lehetőségekhez jussanak, ugyanakkor viszont egyértelműen és világosan a magyar alkotmánynak megfeleljen. Azt gondolom, hogy ma nagyjából-egészében ezt az állapotot értük el, persze soha nem hibátlan egy működés, azon javítani mindig lehet.

A hatalmi ágak szétválasztásáról szóltam, mert hiszen szóba jött ez, éspedig egész különös módon. Az előbbi felszólalás ugyanis nem másról szólt, mint hogy azzal indított a felszólaló, hogy ő pedig még a mai meghallgatást is túlzottnak tartja, hiszen ez már beavatkozás a hatalmi ágak működésébe. Majd elhangzott egy olyan felszólalás, amely egytől egyig nem más volt, mint a hatalmi ágak működésébe való beavatkozás. Nem más volt ez, mint az előzetes felvezetést követően arról szóló előadás, hogy vajon melyek azok az álláspontja szerint sérelmes, nézete szerint alapelveket sértő különböző döntések, vagy alapelveket sértő eljárások. Különösen, azt kell mondanom, furcsának kellett tekinteni, amikor mendemondák, újsághírek alapján kíván valamiféle olyan nyilatkozatot az itt jelen lévő kúriai elnöktől, amely, meggyőződésem szerint, ennek a napnak nem témája, nem is lehet témája. Ha újsághíreket akarnánk előhozni, akkor egy zsákkal lehetne előhozni a legkülönbözőbbeket, hadd tegyem hozzá, a legtöbbet alaptalanul. Olyan alaptalanokat lehetne előhozni, amelyeket már akkor sem hittek el, sőt biztosan tudták, akik leírták, hogy nem igaz, amikor az megjelent.

Ezért azt gondolom, hogy ez az út nem járható. Világosan és egyértelműen ki kell jelenteni, hogy az az egyhangú döntés, amely az alkotmányügyi bizottságban megszületett, nem erről szól. Az arról szól, hogy egy olyan működő rendszer, amely meggyőződésünk szerint jól, de nem hibátlanul működik, az igenis itt, az Országgyűlés előtt nemcsak hogy nem árt, hanem szükségszerű, hogy beszámolót tartson, és ezt a beszámolót ezen keretek között kell majd a magunk részéről megvizsgálnunk.

Tisztelt Ház! Fontosnak tartom leszögezni: ha az igazságszolgáltatás, amely nézetem szerint ma nemcsak elfogadhatóan, hanem jól működik, időnként az igazságérzettel szemben is hoz döntéseket, nem biztos, hogy azok nem jogszerűek, hogy az adott esetben nem a jogszerűség szerint úgy kellett dönteni, ahogyan a döntés megszületett. De ettől még az összefüggéseknek a hatalmi ágak között fenn kell állnia. A párhuzamos működése a hatalmi ágaknak nem azt jelenti, hogy nincsenek egymásra hatással; feltétlenül kölcsönhatásban vannak. Az igazságszolgáltatás a maga döntéseivel alakítja a közvéleményt, alakítja nemcsak a közvéleményt, a köztudatot is. Azok a döntések pedig, amelyek a Házban születnek, különösen azok a törvények, amelyek az igazságszolgáltatást érintik, alakítják az igazságszolgáltatást. E kettőnek kölcsönhatásban kell lennie. Meggyőződésem szerint az a törekvés, amely minket az elmúlt időszakban áthatott, efelé mutatott. Hogy ez sem volt hibátlan? Ez kétségtelen. De az is kétségtelen, hogy e pillanatban egy működő rendszert sikerült létrehozni, olyan működő rendszert, amely meggyőződésem szerint már kiállta az idő próbáját.

Következésképpen a magam részéről szeretném megköszönni azt a munkát, amely mind a Kúria, mind a hivatal részéről mindeddig elvégzésre került, és csak azt tudom kívánni, hogy a következőkben is hasonló jó teljesítmények legyenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(10.30)




Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai