Felszólalás adatai

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat két törvényt kíván módosítani, a mérésügyről és a nemzeti szabványosításról szóló törvényeket. A módosítás alapvetően európai uniós jogharmonizációs célú, következésképpen ezek egyébként is technikai jellegű törvények, de a módosítás még inkább technikai jellegű.

A mérésügyi törvény módosítása egy, a mértékegységekre vonatkozó európai irányelv jogharmonizációs feladataként vált szükségessé. A vonatkozó irányelv, mely nemrég született, kibővítette az SI-mértékegységek többszöröseinek és törtrészeinek képzésére alkalmazható, úgynevezett SI-prefixumok körét.

Figyelembe véve továbbá, hogy a mértékegységek módosítása folyamatosan zajlik, bármikor újabb követheti a jelenlegi módosítást, ezért a rugalmasabb jogharmonizáció érdekében a szövegmódosítással egy időben sor kerül a törvényes mértékegységeknek a törvényből az azt végrehajtó kormányrendelet mellékletébe történő átemelésére. Ez azt teszi lehetővé, hogy ha a későbbiekben további módosításra, kiegészítésre van szükség, akkor nem kell újra ide, önök elé, a Ház elé jönnünk a törvénymódosítási szándékkal. Ezt a kormány a saját hatáskörében is megteheti. Itt ugyebár arról van szó, hogy bizonyos mértékegységek beemelése nem fogja azt igényelni, hogy újra a Ház előtt vitassuk ezt meg.

Hasonló okkal indokolható a kötelező hitelesítési mérőeszközökre felhelyezhető, a hitelesítést tanúsító Országos Mérésügyi Hivatal-plombák, OMH-plombák, jelek, bélyegek leírását tartalmazó rendelkezéseknek a törvény melléklete helyett a végrehajtási kormányrendeletben történő elhelyezése.

Módosítást igényel továbbá a törvény akkreditálásról szóló fejezete, mivel a kalibráló laboratóriumok akkreditálása ma már nem az Országos Mérésügyi Hivatal hatásköre, hanem a nemzeti akkreditálásról szóló törvény értelmezése szerint a Nemzeti Akkreditáló Testület feladata. Itt az Országos Mérésügyi Hivatal közreműködői szerepet lát el.

A nemzeti szabványosításról szóló törvény módosítása is technikai jellegű, ami alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a szabványok kötelező alkalmazására vonatkozó szabályok megszüntetésre kerüljenek. A nemzeti szabványosításról szóló törvény kinyilvánította, hogy a szabványok alkalmazása önkéntes, de egyben azt is lehetővé tette, hogy jogszabály kötelezővé nyilvánítsa, nyilváníthassa azokat. Ez egy átmeneti szabályozás volt, addig volt erre szükség, míg az európai műszaki szabályozás eszközei, az irányelvek és az európai szabványok bevezetésre kerültek.

A nemzeti szabványok kötelező alkalmazásának megszüntetéséről a közelmúltban egy kormányhatározat is született, mely felhívja az érintett minisztereket a szabványok kötelező jellegének megszüntetésére, és arra, hogy a kötelező szabványok helyett jogszabályok kiadásával gondoskodjanak a szükséges szabályozásról, biztosítva az élet, egészség, környezet, fogyasztói érdekek védelmét.

Ugyanakkor viszont a Magyar Szabványügyi Testület európai szabványügyi szervezetekben való tagsága hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásának egyik feltétele. Viszont az Európai Szabványügyi Testületben való tagság elnyerését megalapozó átvilágítás - amely a közelmúltban zajlott le - kifogásolta a szabványok kötelező alkalmazását, amelyet a most tárgyalt törvényjavaslat még lehetővé tesz.

Éppen ezért a most előttünk fekvő módosítás, amely a kifogásolt rendelkezést a törvényből kiveszi, megnyitja annak a lehetőségét, hogy a Magyar Szabványügyi Testület az európai szabványügyi szervezetek tagjává váljék. Ez egyébként még hazánk európai uniós csatlakozását megelőzően is megtörténhet.

Így tehát a törvényjavaslat elfogadása mindenképpen feltétele hazánk európai uniós csatlakozásának. Kérem, erre való tekintettel a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.