Felszólalás adatai

SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Szeretném megkérdezni, hány perce van még a Fidesz-frakciónak. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Sok!)

ELNÖK: (Dr. Vidoven Árpád jelzésére:) 19 perc 40 másodperc, ahogy a jegyző úr tájékoztat erről. Öné a szó, képviselő úr.

SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelmesen hallgattam a földtörvénycsomagról szóló vitát, amely immáron kilencedik órája folyik. Ennyi idő elegendő volt annak eldöntésére, hogy ki miért támogatja vagy utasítja el a javaslatokat. Az is világossá vált, hogy számos olyan felszólaló volt, aki minden jó szándéka és legjobb képzettsége ellenére sem igazán érti, hogy miért van égető szükség a törvények mielőbbi elfogadására.

Én most, talán nagyon is szubjektív módon, arra a jelenségre hívnám fel a figyelmüket, ami az egyik legfőbb oka és előidézője volt annak a törvénycsomagnak, hogy ez végre így került a parlament elé. A szubjektivitás magyarázatául nemcsak a téma iránti érzékenységem, hanem személyes tapasztalataim is szolgálnak, ugyanis szombathelyi képviselőként szembesültem azzal a helyzettel, amivel az Alföldön talán kevésbé szembesültek - ez kiderült a vita során -, hogy a külföldiek milyen mértékben, milyen nagyságban vásároltak földtulajdont a határszélen. Egyes becslések szerint Vas megyében és a nyugati határszélen ez az arány eléri a 40-50 százalékot - erre majd kitérek még később.

Tisztelt Képviselőtársaim! A zsebszerződésnek nevezett megállapodások olyan szerződések, amelyeket a felek valamely okból nem hoznak az illetékes hatóságok tudomására, noha az a jogkövetkezmények beállásához, például a tulajdonszerzéshez szükséges lenne. A bejelentés elmulasztásának több oka lehet, azonban többnyire arról van szó, hogy az eltitkolt adásvételi szerződés által tulajdont szerezni kívánó fél jogszerzését a törvény kizárja.

(19.50)

Tipikus eset, hogy a be nem nyújtott adásvételi szerződést a felek valamely más, földhasználati, haszonbérleti szerződéssel lepleznek, és a külföldi vagy a belföldi jogi személy ennek alapján műveli vagy használja a földet.

És akkor most lássuk, melyek is azok a tipikus jogszabályba ütköző szerződések, amelyeket főként a Nyugat-Dunántúlon előszeretettel használnak a külföldi földvásárlók, illetve hozzájuk kötődő ügyvédek, strómanok, nepperek. Rögtön hozzáfűzném a saját magam véleményét, hogy ezt én az eddigi törvény által hogyan értelmezném, aztán majd tennék egy másik kört, amelyben szintén végigmennék egy-két tipikus eseten, akkor már eseteken, esettanulmányokon, és próbálnám magyarázni, hogy az új törvénycsomag hogyan próbál erre megoldást kínálni.

Az első eset a külföldiek által elővásárlási jog kikötésére kötött haszonbérleti szerződés. Én úgy értelmezem, hogy a törvény szerint nem illeti meg elővásárlási jog azt, akinek a tulajdonszerzése kizárt. Mivel ettől a szabálytól eltérni nem lehet, ez azt is jelenti, hogy a külföldi haszonbérlő nemcsak a törvény alapján nem szerezhet tulajdonjogot, de azt szerződésben sem kötheti ki. Mégis nagyon sok ilyen szerződés van.

A második példa az, amikor a külföldi általi vételi jog kikötésére kötött haszonbérleti szerződés jön létre. Én itt megjegyzendőnek tartom, hogy a tulajdonszerzési korlátozás miatt az egyoldalú nyilatkozat semmis, így a vételi jog jogosultja semmiképpen nem élhet a nyilatkozat által biztosított jogával. Tehát eddigi törvényeink szerintem ezt sem engedélyezték, mégis rendszeresen kijátszották.

A harmadik a már többek által idézett kivétel, az erdőbirtokossági társulat alapítása, külföldiek által történő alapítása és a társulat termőföldtulajdon-szerzése. Az erdőbirtokossági társulásról szóló törvény 4. §-a egyértelműen kimondja, hogy jogi személy és külföldi a társulatban érdekeltséget csak a termőföldszerzésre irányadó szabályok szerint szerezhet. Mégis adataink vannak arról, hogy több száz, akár több ezer hektárt szereztek így külföldiek, magyar ügyvédek és magyar nepperek segítségével Vas megyében. Ha kell, bármikor tudom dokumentálni ezt is.

A negyedik módszer az, amikor a külföldiek végrendeleti örökösként próbálnak termőföldet tulajdonba szerezni. A törvényes öröklést a termőföldről szóló törvény 4. §-a kiveszi a tulajdonszerzésre vonatkozó rendelkezések hatálya alól. Ebből az is következik, hogy a külföldi végrendeleti örökösként sem szerezhet földtulajdont. Mégis nap mint nap találkozom ilyen esetekkel, amikor ráíratják végrendeleti jogon a külföldire ezt a tulajdont. Megtörtént, sok esetben megtörtént. De látni fogjuk mindjárt a módszert, hogy ezt az új törvénycsomag hogyan próbálja kiküszöbölni.

Az ötödik tipikus megoldás, amikor belföldi személy külföldivel közösen alapított gazdasági társaságba termőföldet apportál, majd üzletrészét értékesíti. Szerintem a termőföldről szóló törvény 6. §-a értelmében jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföldtulajdont nem szerezhet. Amennyiben a cégbíróság ilyen apportot elfogadott és azt a cégnyilvántartásba bejegyezte, úgy az arról rendelkező társasági szerződés semmisségének megállapítását lehet kezdeményezni. Ezenkívül sok kijátszási módszer van még, de ez az öt tipikus, amit én összegyűjtöttem, nyilván többet is fel lehetne sorolni. De úgy gondolom, hogy mind az öt jogkijátszásra lehetőséget nyújtó technika büntetendő, sőt szerintem üldözendő jelenség is. Már csak azért is, mert eminensen sérti a magyar érdekeket. Úgy látom, hogy az előttünk fekvő törvénymódosítások megpróbálnak végre abba az irányba lépni, amit minden - ne vegyék ezt nagy kifejezésnek, de szó szerint értelmezem - patrióta érzelmű magyar ember magáénak kell hogy valljon. Vagyis a törvények tiszta helyzetet teremtenek a jelenlegi kaotikus viszonyok közepette. Éppen ezért nem értem egyes MSZP-s képviselők töretlen tiltakozásának az okát. Önök talán, képviselőtársaim, nem ennek a célnak az elérésében érdekeltek? Úgy gondolom, hogy önök is ezt akarják. A vita menete során azonban meggyőződtem arról, hogy nem feltétlenül akarják ennek a törvénynek az elfogadását. Egyesek önök közül azt mondták, hogy vegyük le a törvényt a napirendről, ne is tárgyaljuk, de szerintem aki ezt a törvényt így, ahogy van, elutasítja, az előbb általam említett törvénytelenségek folytatására játszik, és ez nem lehet más érdek, mint a magyar érdek ellen való érvelés.

Kinek áll érdekében ez, ezt nem tudom megmondani, gondolom, majd választ adnak önök is erre. Nekem persze rossz sejtéseim is vannak, és még szomorúbb adataim is arról, hogy kinek az érdekében állhat ez. Mielőtt azonban rátérnék a konkrét javaslatokra, engedjék meg, képviselőtársaim, hogy néhány egészen konkrét példát idézzek a saját gyűjtéseimből. Nem szeretnék senkinek a becsületébe gázolni, ezért kihagyom a neveket, kihagyom a települések neveit, és igencsak hézagosan fogom olvasni az általam megszerzett dokumentumokat. De okulásunkra, hogy van ilyen, felolvasom.

Ezt egy külföldi küldte egy Vas megyei település minden egyes lakosának, sőt három település minden lakosának. Szemelvényeket olvasok fel ebből. "Igen tisztelt földtulajdonosok! Szeretnénk bemutatkozni önöknek, mint az önök termőföldjeinek új bérlői. Ez évben adódott a lehetőség, hogy az üzemünkben lévő részünket eladhattuk a társunknak. Ezen okból kifolyólag szeretnénk Németországot elhagyni és Magyarországon magunknak és családunknak új egzisztenciát teremteni. Szeretnénk önöket azonban arról is biztosítani, nem vagyunk spekulánsok, akik rövid távú haszonszerzésre törekednek. Csak egy mezőgazdasági üzemet szeretnénk létrehozni Magyarországon. Ezen célzattal vettük meg a tejgazdaságot. Egy gazdaságot azonban át kell építeni, bővíteni, gépeket, birtokokat kell vásárolnunk." Birtokokat kell vásárolnunk! "Mindezen okokból szeretnénk önöket arra kérni, hogy a mellékelt haszonbérleti szerződésekhez hozzájárulásukat szíveskedjenek megadni."

Ez a napnál is fényesebben bizonyítja, hogy itt egy spekulációval van dolgunk, lehet, hogy fordítási hiba, de a birtokvásárlást célozza. Ott van az aláírás, ügyvédi aláírás is mellette.

Szóval úgy gondolom, hogy a termőföldről szóló törvény, az új törvény 7. §-a, valamint a 9. § (3) bekezdése ezt a fajta jogkijátszást nagyon ügyesen orvosolja. Szerintem meggátolja az ilyenfajta földtulajdonszerzést.

Nézzünk meg egy másik példát! Ez a másik példa az ügyészség szerepére utal. Önök már régóta vitát folytatnak velünk arról, hogy az ügyészségnek hol is a helye a magyar igazságszolgáltatásban, mi a magyar kormányhoz való viszonya. Én azt mondom, még mindig nem adtuk fel a reményt, hogy esetleg kormány alá lehetne rendelni. 1995-ből származik, nem biztos, hogy Vas megyéből ez az alábbi leirat: "A megyei főügyészség rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóan - itt néhány cég neve következik - az adásvételi szerződésekben megjelölt időpontban a cégek megvásárolták az alanyi kárpótlásra jogosultaktól a kárpótlásként kapott termőföldterületeket." Utána idézet, sok-sok egyéb magyarázat. "A vevők nem rendelkeznek a PM előzetes engedélyével, illetőleg a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződések jogszabályokba ütköznek. Erre tekintettel indítványozzuk, hogy a szerződések alapján a tulajdonjogot ne jegyezzék be." Aláírás, pecsét, dátum. Másfél hónapra rá ugyanezzel az aláírással, ugyanezzel a bélyegzővel, csak kicsit később, mondom, másfél hónappal később az alábbi szöveg érkezett: "A fenti szám alatti intézkedésemben indítványoztam, hogy a földhivatal a tulajdonjogot ne jegyezze be. Az indítványomat hatálytalanítom."

(20.00)

Ugyanaz a személy! Hol itt az ügyészség szerepe? Úgy gondolom, hogy a törvény, a termőföldről szóló törvény 10. §-ának egy mondata ezt a kérdést is rendezi, bár én ehhez be fogok nyújtani egy módosító indítványt, amely még jobban szigorítja az ügyészség szerepét, ami az ilyen feljelentésekre vonatkozik.

Egy következő tipikus eset, ez a legkacifántosabb, a haszonélvezeti jog alapítása, amikor egy német megbízó megkér egy magyarországi ügyvédet - ezek nagyon sokszor a mostani ellenzéki pártokhoz közel álló ügyvédek (Francz Rezső közbeszól.), neveket is tudok mondani, egy-kettőt, tudok mondani néhány nevet ezek közül, de nem szeretnék mondani -, és a jogi képviselője megkér egy strómant arra, hogy vásároljon tulajdonjogot, egyidejűleg vevőt is felhajt, ez a vevő pedig külföldi. Így történhetett, hogy például Szombathely térségében a földek közel 60 százalékát egyetlenegy osztrák tulajdonos vásárolta fel... (Mayer Bertalan: Mikor?!) Az szóljon, akinek a háza ég! (Mayer Bertalan és Francz Rezső közbeszól.) Úgy gondolom, ez intő példa arra, hogy igenis nagy baj van. A törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, lezárja ezt a kérdést; lezárja, méghozzá a 3., az 5. és a 11. §-ban. De máris felhívnám a minisztérium tisztelt képviselőjének a figyelmét, hogy a rendeletalkotásban igen fontos szempont lesz, hogy ezt a bizonyos 15. §-hoz tartozó rendeletet úgy alkossák meg, hogy elzárják az utat.

Tisztelettel ezúttal nem folytatnám tovább a felsorolást, bár van még néhány ilyen ötletem, amit javasolni tudnék önöknek, nevekkel is. Az én javaslataim a szigorítást fogják célozni. Önökkel ellentétben, akik azt mondják, hogy ezt vegyük le a napirendről, úgy gondolom, a törvények a legjobb irányba hatnak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)