Felszólalás adatai

KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP): Köszönöm. Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai nap délelőttjén volt alkalmam arra, hogy néhány percben szóljak arról, hogy milyen nagy jelentősége van ennek a földtörvénycsomagnak, amelyet oly régóta vártunk. Azt gondolom, hogy az, amit említettem, hogy a földbirtokrendezésről szóló törvény nem készült el, ez nagyon nagy hiányossága ennek a törvénycsomagnak. Enélkül bizonyos kérdéseket nem lehet megoldani.

Azért nem lehet megoldani, mert - erre majd ki fogok térni a földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítása kapcsán - nincsenek olyan földterületek, amelyeket úgy lehetne bevonni egy-egy cserébe, hogy megtörténjen egy-egy földterület normális kiváltása, hogy az önálló ingatlanok kialakítását teljes mértékben véghez lehessen vinni.

De először szólnék a nemzeti földalapról. Említettem már - és most is hangsúlyozni szeretném - a szervezeti keretek kérdését. Pontos megfogalmazásra van szükség, folyamatosan hangsúlyozom; vagy megyei, vagy regionális szervezeteknek a kialakítását el kell végezni, hiszen mindannyian tudjuk, hogy akik ott élnek egy-egy adott térségben, azok ismerik mindazokat a lehetőségeket és mindazokat az adottságokat, amelyekkel egy-egy térség rendelkezik. Tehát ha az a helyzet adódik elő, hogy lesz egy központi szervezet, amelyen keresztül kell működtetni az egész nemzeti földalapot, vannak félelmeim, hogy ez hogyan fog működni.

Tudniillik az a fajta eljárás, ami akár a kárpótlás során kialakult - és én magam ezt végigcsináltam földhivatal-vezetőként -, hogy folyamatosan minden feladatot mi készítettünk elő; eléggé furcsa helyzet volt az a fajta munkamegosztás, amely működött. Ha most is úgy fog történni, hogy a földhivatalok és a földművelésügyi hivatalok megint kiszolgáltatott szerepet fognak betölteni ebben az egész eljárásban, akkor én ennek nagyon nem örülnék. Annak sem örülnék viszont - és itt miniszter úrnak szeretném mondani -, ha az történik meg, hogy a nemzeti földalap kht.-hez az ÁPV Rt.-től kerülnek át olyan személyek, akik állítólag foglalkoztak valamikor vagyonnyilvántartással vagy vagyoni kérdések kezelésével. Ha ugyanis ez történik meg, akkor megint ugyanott vagyunk, ahol ez idáig voltunk, hiszen nem ismerjük azt a vagyoni kört, hogy mi is az, ami a nemzeti földalap vagyoni körébe tartozik. Senki nem mondta még el ez idáig, és nem tudjuk, hogy az állami gazdaságokon kívül és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon kívül lévő földterületek nagysága vagy aranykorona-értéke mekkora. Enélkül úgy tűnik számomra, hogy a nemzeti földalap nem működtethető. Ha ugyanis a vásárlásokat illetően van egy olyan tiltó rendelkezés, ami azt mondja, hogy a nemzeti földalapnak el kell utasítania a zártkerti földterületek bevételét a nemzeti földalapba, akkor ez teljesen egyértelműsíti számomra azt, hogy itt csak a külterületi termőföldekről van szó, vagyis az állami gazdaságok földterületéről van szó.

Engem ez azért nyugtalanít, mert olyan érzésem van, hogy azok az emberek, akik valóban ezt várják három év óta - mert minden fórumon elmondtam, hogy a nemzeti földalap megnyugtató megalkotása számukra lehetőséget jelent arra, hogy megfelelően gazdálkodni tudjanak -, akkor ezek az emberek nagyon csalódottak lesznek. Tehát nem szeretnék ahhoz asszisztálni - elnézést, hogy így fejezem ki magam -, hogy azok az emberek, akiket eddig hitegettünk, abba a helyzetbe kerülnek, hogy nem jutnak termőföldhöz.

Érdekes kérdést vet fel, hogy a tulajdonos a vételi ajánlatot a nemzeti földalap kht.-nak köteles megküldeni, tehát a földhivatalhoz való benyújtásnak alapvető feltétele, hogy mielőtt a szerződést benyújtják a hivatalhoz, előtte elküldik a nemzeti földalap kht.-nak és az nyilatkozni fog arról, hogy elfogadja a vételt vagy elutasítja. Tehát be kell szerezni egy plusznyilatkozatot, és ez mindenképpen lassítani fogja a szerződés elkészítését.

A zártkerteket említettem az előbbiekben, és aki ismeri a magyar vidéket, az tudja, hogy nagyon sok olyan kicsi terület van - és különösen a zártkertben -, amelyet az idős emberek már képtelenek megművelni, és szívesen ajánlanák fel ezeket a zártkerti területeket, mondjuk, adott esetben a nemzeti földalapnak, mert egészségi állapotuk miatt vagy egyéb ok miatt képtelenek ennek a megművelésére. Azt kérdezem, hogy akkor ezek miért kerültek ki ebből a körből.

Érdekelne az is, hogy a nemzeti földalap területéhez tartozó vagyonnyilvántartást milyen módon kívánják megvalósítani. A törvény 12. §-a szabályozza, hogy a nemzeti földalap kht. a nemzeti földalapba került földrészletek összevonása iránt intézkedik, és kezdeményezi a földrészlet kialakítását; ha jól emlékszem, ez a három hektáros területnagyságra vonatkozik. Ezzel nekem csak az a problémám, hogy adott esetben felajánlanak egy külterületi földön egy 8 ezer négyzetméteres földterületet, amit elfogad a nemzeti földalap, és hogyan akar ebből három hektáros területet kialakítani, ha nem lesz valami más egyéb földalap. Hiszen úgy gondolom, hogy a mellette lévő tulajdonosok esetleg azt fogják mondani, hogy ők nem kívánják eladni, tehát ebben az esetben a nemzeti földalap ezt a három hektáros földterületet nem tudja kialakítani - úgyhogy nem is értem ennek az egésznek ilyen értelmű szabályozását.

Az elővásárlási és elő-haszonbérleti kérdéskörről a törvényjavaslat 13. §-a rendelkezik. A bizottsági ülésen is elmondtam és most is szeretném elmondani, hogy rendkívül aggaszt a versenytárgyalás témaköre és kérdésköre. Azt hiszem, akik tudják, hogy hogyan dolgozik egy vidéken élő ember, azok biztosan rendelkeznek olyan információval, hogy nincs számítógépük, nem igazán szoktak bemenni, hogy a különböző hirdetményeken tájékozódjanak arról, hogy most itt adott esetben a nemzeti földalap keretében bármi értékesítésre kerül. Tehát azt hiszem, hogy ezáltal bizonyos mértékben kizárnánk őket; viszont van egy másik félelmem is, hogy esetleg spekulációs lehetőségekkel lesznek olyanok, akik ilyen céllal tudnak földet vásárolni, és így azt hiszem, hogy nincs meg az az egyenlő esély, amivel a vidéken élő emberek hozzájuthatnának ezekhez a földterületekhez.

Nagyon fontosnak tartanám és kérném a tisztelt miniszter urat arra, hogy azok a kérdéskörök, amelyekről itt most beszéltem, mindenképpen egy módosítás kapcsán jelenjenek meg, hiszen nagyon fontos törvényekről van szó, és magam is nagyon szeretném, hogyha egy olyan törvény kerülne megalkotásra, ami földhivatali szempontból is alkalmazható, és a vidéken élő embereket megnyugtatja, hogy földhöz juthatnak.

(15.50)

A következő törvényjavaslat a termőföldről szóló törvény. Miután a képviselőtársaim többen bizonyos fogalmakat értékeltek és elemeztek, én egyetlenegyet emelnék ki, mégpedig amit Medgyasszay képviselő úr említett, a lakóhely fogalmát. Tudniillik a javaslat úgy szól, hogy a belterület határvonalától számított 15 kilométeren belül helyezkedik el. Ez elég érdekes meghatározás, hiszen ki fogja megmondani, hogy hol van ez a határ. A 15 kilométeres körzet aprófalvas községeknél több települést is érinthet, viszont nézzünk meg egy alföldi vidéket - 15 kilométer semmi. Tehát szinte értelmetlen a lakóhely fogalmának az ilyen értelmű meghatározása.

Kicsit aggályosnak tartom az elővásárlási, elő-haszonbérleti sorrend megállapítását. Azt kérném tisztelettel, hogy ha lehet, akkor valahogy egyforma sorrendet kellene felállítani a kezelhetőség szempontjából. Tudniillik amikor majd egy földhivatali ügyintéző a kezébe kapja ezt a szerződést, akkor neki végig kell elemezni minden egyes pontot, hogy ez a szerződés adott esetben bejegyezhető vagy sem. Tehát ha még több feladatot adunk azzal, hogy nyilatkozattételi kötelezettségének adott esetben nem tesz eleget, vagy nem abban a sorrendben jelöli meg, ettől kezdődően el kell utasítani a bejegyzést, vagy pedig folyamatos hiánypótlási felhívásnak kell eleget tenni, amely mindenképpen azt jelzi, hogy ezáltal a földhivataloknál megint meghosszabbodik az ügyintézés határideje.

Tehát tisztelettel valami egyszerűbb megoldási formát kérnénk ebben ahhoz, hogy ezt kezelni lehessen, vagyis a sorrend kérdésénél, az elővásárlásnál, a haszonbérletnél valami azonosságot, valami könnyebb áttekinthetőséget kellene kialakítani, mert a sorrendet mindenképpen vizsgálni kell, és ebben nyilatkozattételi kötelezettség terheli majd a vevőt.

A szerződésbe bele kell foglalni azt is, a szerződés kapcsán megfogalmazódik bennem az is, hogy esetleg egy-egy ilyen elővásárlási jog elmaradása esetén a földhivatalt többször fogják bírósági tárgyalásra hívni, hogy ő valamit vétett vagy valamit nem vizsgált meg. Tehát eléggé kényes kérdés ez az elővásárlási jog kérdése.

A törvényjavaslat pozitív eleme, hogy a haszonélvezeti jog és a tulajdonjog összeszámolását írja elő. Azt gondolom, ezzel kizárja a korlátlan haszonélvezeti jog alapítását, ami számomra mindenképpen fontos kérdés, hiszen tudjuk, hogy haszonélvezeti joggal játszották ki a tulajdonjog kérdését. Ez nagyon fontos dolog, és ennek nagyon örülök, hogy bekerült a szabályozásba.

Az összeszámítás kérdése megint azt a gondolatot veti fel bennem, hogy össze kell számítani a régi szerzést, az új szerzést, mert nyilván valamilyen módon ennek működnie kell, és nyilatkoznia kell majd az adott adásvételi szerződésben vagy bérleti szerződésben. Azt kellene tudni, hogy ki lesz az, aki ezt majd ellenőrizni fogja, miután mindannyian tudjuk, hogy a technikai feltételek nem adottak. Ezen azt értem, hogy országosan nincs meg az a központi nyilvántartás, amely alapján bárhol az országban, ahol vagyok, betáplálom a számítógépbe X.-nek az adatát, és ezt bármikor lekérhetem, így kizárva a visszaélések lehetőségét.

Tisztelettel kérnék segítséget a miniszter úrtól, mert évek óta húzódik a földhivatalokban annak a fajta informatikai hálózatnak a kiépítése, amely nélkül működésképtelenek. Tehát ebben kérnék segítséget - pénzt kell hozzá szerezni. Továbbá emberek is kellenek ahhoz, hogy egyszer végre azt tudjuk mondani, nem a földhivatalok a hibásak abban, nemcsak ők a hibásak, nem azok az emberek, akik ott dolgoznak, hanem maga az a fajta intézkedési mechanizmus, amely még mind a mai napig nem oldotta meg ezt a kérdést.

A használat fogalmát túlságosan általánosnak tartom. Azt kérem, legyen megjelölve: haszonbérlet, feles bérlet, részes művelés. Ezeket mindenképpen pontosítani szükséges a törvénymódosításban.

Jónak tartom szintén az erdőbirtokossági tulajdonszerzés kizárását, tudniillik ezen a címen is, ezt kijátszva rendkívül sok földterülethez jutottak hozzá azok, akik nem kellene, hogy ebben az országban bármilyen módon földhöz juthassanak.

Említettem a délelőtt folyamán az ötvenéves haszonbérleti szerződés kérdését. Még egyszer szeretném megemlíteni: soknak tartom, tehát azt kérem, hogy ezt az időtartamot valamilyen úton-módon csökkenteni kell, meg kell határozni egy minimum időt és egy maximumot. Ezt nagy tisztelettel kérném.

A törvényjavaslatban van egy ilyen fogalmazás, hogy "a nemzeti földalap kht. által kijelölt személy" fogalma. Ez érdekes kérdés, és számomra érthetetlen.

Tisztelettel azt kérem, hogy ezt valami tartalommal meg kellene tölteni, mit jelent az, hogy kijelölt személy, tudniillik ez valóban mindenféle visszaélésre lehetőséget ad. Mi, kormánypárti képviselők nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy az ellenzék emiatt támadjon bennünket, azt kérem tehát, hogy ez a megfogalmazás legyen pontos.

Az "egy személy" fogalom szintén túl általános. Legyen megjelölve, hogy magánszemély, jogi személy - mit jelent. Az alkalmazhatatlan, földhivatali szempontból alkalmazhatatlan, hogy amíg az egyik szakaszban azt mondjuk, hogy egy személy, hiába van a másik szakaszban az, hogy külföldi személy; kérem szépen, az egyikben ez van, a másikban az van, tehát nincs megfelelő, egyértelmű rendelkezés a törvényben. Így ki lehet játszani, így a földhivatalt meg lehet vezetni, perbe lehet fogni. Tisztelettel kérem ezt is pontosítani.

Pozitívuma a rendelkezésnek a 9. § (3) bekezdése, hiszen lefedi a használói és a tulajdonosi kört. A termőföld használatára vonatkozó szerződések bejelentésének elmulasztásához nem tartom indokoltnak az érvénytelenség jogkövetkezményét fűzni, hiszen ebben az esetben az érvénytelen szerződést kötőket bírságolni kellene, és még az ügyészhez is fordulni egyszerűen jogi nonszensz.

A 10. §-ban a második mondat törlését szeretném kérni, hiszen nem érthető, hogy mit tehetne az ügyész a bejelentés kikényszerítésére, főleg akkor, amikor egyébként a szerződés érvénytelen.

A 11. §-nál elegendő lenne csak az első mondat, a második mondatot el kellene hagyni. Mivel az első mondat úgy szól, hogy az erdő művelési ágú földrészletek használatát nem kell bejelenteni a földhivatalhoz, szükségtelennek tartom a második részét, mert egyfajta kettős nyilvántartás vezetését valósítjuk meg.

A 12. § egy nagyon érdekes szakasz. Ha nagyon egyszerűen fogalmaznék, akkor azt mondanám, hogy méltatlan és sértő a külön illetékességi szabály megállapítása.

Miről van szó? Arról van szó, hogy egyetlen körzeti földhivatalhoz telepítenének olyan jogkört, amit eddig elláttak földhivatalok. Azt gondolom, hogy megfelelő agrárszakemberek vannak a földhivataloknál, és el tudják látni azokat a feladatokat, amelyek a törvényből adódnak. Tehát tisztelettel kérném, mivel szakmailag nem indokolt ennek a szakasznak a megváltoztatása, a magam részéről egyáltalán nem is tenném be és nem szabályoznám ezt a kérdést, hiszen arról szól, hogy az egy hektárt meghaladó engedélyek kiadása esetén csakis egy, a miniszter által kijelölt földhivatal dönthessen a más célú használat engedélyezéséről. Azt gondolom, hogy a körzeti földhivatalok ezt eddig is el tudták látni, teljesen szükségtelen egy többszintű végrehajtási eljárás beállítása. Ezt kérném kihagyni a javaslatból.

A 15. § f) pontja leírja, hogy a termőföld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződések alakszerűségének követelménye ellentmond az eddigi jogi szabályozásnak, hiszen az ingatlan-nyilvántartás rendelkezései adottak, és nem indokolt külön szabály megalkotása egy tulajdoni tárgyra vonatkozóan.

Ennyit a termőföldtörvényről, hiszen a képviselőtársaim a többit elmondták.

A földkiadó és földrendező bizottságokról szóló törvény elég nagy vitát váltott ki a képviselőtársaim között. Miután én magam is végeztem ezt a feladatot, teljesen másképpen látom - elnézést kérek a fideszes képviselőtársaimtól.

(16.00)

Először: nagyon érdekelt volna, a mai napig nem tudom, hogy mennyi a még kiadatlan aranykorona-érték. Honnan lehetne ezt megtudni? Tudniillik, a múlt alkalommal, amikor felszólaltam, pontosan azt mondtam el, hogy Tolna megyében, másodikként az országban befejezték ezeket a feladatokat, és én úgy tudom, hogy nagy többségében megtörtént ez az országban. Vannak bizonyos bírósági eljárások, amelyeket nem lehet átlépni, de ezeket ezzel sem fogjuk tudni megoldani, mert azok akkor is húzódnak. Tehát igazából nem tudom, hogy mekkora az a kör, amit érint. Ezt egyszer nagyon szeretném megtudni.

A másik gondom: az államtól kártalanításra jogosultak 4000 forint/aranykorona értékben jogosultak kártalanításra. Azt gondolom, hogy most még ez a szám jó, tehát elfogadható nagy többségében. De talán azt kellene ide beírni szabályozásként, hogy esetleg a költségvetési törvény kapcsán vagy valami más formában kellene meghatározni, hogy az adott piaci viszonyoknak megfelelő... - tehát ez az összeg a későbbiekben megítélésem szerint kevés lesz.

Az 5. §, amely az osztatlan közös tulajdon megszerzéséről szól, az egy elég érdekes és nagyon hosszú eljárási rend. Szeretnék finoman fogalmazni, de mégis azt kell mondanom, hogy elfogadhatatlan. (Taps az MSZP soraiból.) Teljesen egyértelmű számomra, hogy rendezni kell az osztatlan közös tulajdont, és azt is el kell mondani képviselőtársaimnak, hogy amikor 1992-ben és '93-ban megjelent ez a földkiadó bizottságokról szóló törvény, akkor még földhivatal-vezetőként tevékenykedtem, és minden egyes településre elmentem, és minden egyes településen elmondtam az embereknek: a legfontosabb az, hogy ne tulajdonközösségbe kerüljenek, mert az ingatlanforgalom leáll, és ezer bonyodalom lesz számukra az elkövetkezendő időszakokban. Ez beigazolódott. Tudom, hogy ez nagyon sok embernek gondot jelent, magam is találkozom olyan emberekkel, akik életfontosságúnak tartják, hogy megszüntessék az osztatlan közös tulajdont, hiszen kialakultak ott mindenféle problémák a tulajdonostársak között.

Nem is az a baj, hogy a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül lehet kérni a földek kimérését. A gondot nekem az jelenti, hogy a továbbiakban minden évben van lehetőség arra, ha jól értelmezem a törvényt, hogy március 1-jéig bejelentik és kezdeményezhetik a tulajdonosok, hogy ők a földet szeretnék önálló ingatlanná alakítani, tehát kérik a föld kimérését. Meddig, hány évig fog folyni ez a folyamat? Mindenki arról beszélt itt, hogy meg kell szüntetni. Arról nem beszélt senki, hogy ezáltal a föld tovább aprózódik, és itt jön a birtokrendezésről szóló törvény: ha az megvan, ha van miből ezeket a megfelelő optimális földterületnagyságokat kialakítani, akkor azt gondolom, hogy van értelme ennek a fajta szabályozásnak és ennek a fajta továbbaprózódásnak.

Érdekes felvetése a törvényjavaslatnak, hogy a megosztást az állam viseli, és a költségek tulajdonképpen nem terhelik majd a tulajdonost. Akkor azt kérdezem, hogy miért kell jelzálogjogot bejegyeztetni öt évre. Azt még megérteném, hogy, mondjuk, elidegenítési, terhelési tilalmat jegyzünk be, de miért pont jelzálogjogot. Aki ismeri a megosztással kapcsolatos költségeket, az nyilván tudja, hogy egy-egy ilyen területnek a kimérése - különösen, ha mindenki kéri a föld kimérését - összességében jelenthet tulajdonosonként 10-20 ezer forintot, az egy táblánál 100-200 ezer forintos nagyságrendeket jelenthet. Akkor utána öt évig nem tehet semmit, ez a pénzügyi felvételeit, a hitelhez való jutását tudja megakadályozni. Nem tudom, hogy ez így jó-e. Aztán van egy olyan rendelkezése a földkiadó bizottsági törvénynek, ami a földhivatal szerepét és alapvető teendőit változtatja meg. Ez számomra azért furcsa, mert a földhivatal, amint tudjuk, regisztrál, a hozzá kerülő iratok alapján egyfajta munkát végez, tehát gyakorlatilag bejegyzi a tulajdonjogot. Miért neki kell meghatározni a megosztás módját?

Nem tudom, a képviselőtársaim tudják-e, hogy ezeket a földterületeket jelenleg is használják: többségében magánszemélyek, de használják különböző szövetkezetek is. Én azt gondolom, hogy amikor a földterületet közös tulajdonba kapták, akkor készült egy olyan megállapodás vagy egy olyan tartalmú vázrajz, ami arról szól, hogy kié melyik földterület. Ha adott esetben szeretné kivenni, akkor mindenki tudja, hogy mi az, amit kivehet abból a táblából. Miért kell újabb problémát és gondot a földhivataloknak a nyakukba venni, és miért kell újabb sérelmeket okozni az embereknek azáltal, hogy történetesen azt mondjuk, hogy a legjobb minőségű földnél kezdjük a kiosztást? Ha valaki látott már térképet, tudja, hogy egy táblán belül van, ahol 4-es minőségű osztály van, de a tábla másik részén már 2-es minőségű szántó van. Olyan szörnyű bonyodalmaknak nézünk elébe, ha azt mondjuk, hogy csak a jobb minőségi osztályú földnél kezdjük a kiosztást, és ahogyan említették, itt ehhez utat kell biztosítani, itt aranykorona-értékeket kell elvenni, tehát megint újabb gondok lesznek, hogy kinek mennyi aranykoronája van. Ne csináljunk már több bajt magunknak!

Egyetlen dolog, amit még a földkiadó bizottság kapcsán pozitív elemként ki kell emelnem, hogy ha a szövetkezet a földkiadás befejezését követő 60 napon belül nem tesz eleget a kötelezettségének, akkor a magyar állam tulajdonába és a nemzeti földalap kezelésébe kerül a föld. Azt hiszem, hogy korábban is így kellett volna tenni, és ha azokat a piciny földterületeket, amelyek a földkiadás során visszamaradtak, azokat az aranykorona-értékeket összeszámoltuk volna, és már korábban a nemzeti földalapba tettük volna, akkor azt gondolom, hogy ott is lennének még plusz földterületek. Akkor nagyon hasznosan, nagyon jól jártunk volna el, és nem kellett volna az FM-hivataloknak sem azt a fajta sorsolási procedúrát elvégezni, amit elvégeztek. Mindezek alapján nem rossz szándékkal, tisztelettel kérném a miniszter úrtól és a képviselőtársaimtól, és nem abból a szempontból mondtam el ezeket a gondolataimat, amit elmondtam, hogy nem szeretném, ha ez a földcsomag a parlament elé kerülne. De így, ebben a formában nem tudom, földhivatali szakemberként nem tudom támogatni.

Az a kérésem, hogy fontolják meg azokat a javaslatokat, amiket elmondtam, mert tisztelettel, én szeretném megszavazni, de csak akkor, ha azokat el tudom fogadni.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)