Felszólalás adatai

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, azért néhány kérdésre a kormány nevében illő, hogy reagáljak, hiszen a részletes vita során is olyan vádak érték újra a kormányt, elsősorban MSZP-s padsorokból, amire feltétlenül reagálnom kell.

A törvényjavaslat benyújtása: az első dátum június 22-e, amikor ez a bizonyos pénzügyi akciócsoport megtette a jelentését. Való igaz, hogy az FATF olyan levelet küldött Magyarországra, amelyre nem voltunk felkészülve, de nem volt erre felkészülve az országban senki. Nem tudtuk azt, hogy ennek a bizottságnak az lesz a véleménye, hogy csak a hatályos törvényeket fogadja el e tekintetben, például az anonim betétek megszüntetése tárgyában, csak azt veszi figyelembe, amikor már a törvény hatályba lépett. Erről egyébként nemzetközi pénzügyi szakemberek többször tárgyaltak ezzel a bizottsággal, egyetlenegyszer nem jelezték szóban sem ezt a problémát, hogy ez probléma és gond lesz.

Június 22-ét írunk. Általában a világon mindenhol a parlamentek júliusban és augusztusban szünetelnek, így Magyarországon is. Tessék megnézni, hogy az első törvényben, ami a parlament elé került, a pénzügyi tárgyú törvényben benne volt-e ez. Benne volt. (Keller László: Csak kivettétek.) Ez a terrorcselekmények előtt történt. Benne volt, a többi része pedig a tőkepiaci törvényben és a hitelintézeti törvényben volt benne. Ez a helyzet, tehát itt volt a parlament előtt.

Szeptember 11-én megtörténik az a bizonyos esemény, az Európai Unió összeül, és azt mondja, hogy egy irányelvet fog kiadni arra vonatkozóan, hogy a terrorcselekmények milyen következményekkel, hatással vannak a pénzügyi világra. Ezt az irányelvet az Európai Unió egyik bizottsága október 17-én fogadta el - október 17-én, hangsúlyozom. Ugyanakkor a magyar kormány október 5-én benyújtotta az Országgyűlés elé a terrorizmus és a pénzmosás elleni törvénycsomagot.

Itt valóban történt, uraim, egy hiba, az történt, hogy a magyar kormány azt feltételezte, hogy a magyar ellenzékkel a terrorizmus ellen és a pénzmosás ellen lehet együtt dolgozni. Most már egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem lehet együtt dolgozni, azért nem lehet együtt dolgozni, mert mi úgy gondoltuk, hogy ez nemzeti ügy, úgy gondoltuk, hogy a nemzetközi megítélésünk minden pártnak közös érdeke Magyarországon, az utóbbi napokban most már kiderült, hogy sajnos ez nem így van. (Keller László: Miből derült ki?) Sajnos, önök a terrorizmus elleni törvénycsomagból és a pénzmosás elleni törvénycsomagból újabb ügyet csináltak, mégpedig választási, kampányügyet csináltak, azzal a jelszóval, hogy minél rosszabb, annál jobb.

Amikor önök e tekintetben a kormányt bírálják, akkor valójában nem a kormányt bírálják, hanem Magyarország lakosságát bírálják, és legfőképpen önöket. Úgy gondolom, hogy nem érheti a kormányt semmilyen vád a tekintetben, hogy nem tett meg mindent annak érdekében, hogy gyorsan, az ország érdekeit figyelembe véve hozza meg a döntéseit és a lépéseit. (Göndör István: Négy hétig ültek a törvényen, államtitkár úr!)

Így történt ez, amikor október 30-án a költségvetési bizottság ülésén a módosító javaslatok már az október 17-ei európai bizottsági álláspontot figyelembe véve elkészültek, és teljesen annak szellemében kerültek benyújtásra. Az eredeti október 5-i, amikor még nem lehetett tudni, hogy az Európai Bizottság milyen irányelvet fog meghatározni. Sajnos, azonban ezen az ülésen sem, és a tegnapelőtti költségvetési bizottsági ülésen sem volt hajlandó az ellenzék részt venni. (Keller László: Ezzel államtitkárként ne foglalkozzál!)

Én azt mondom önöknek, tisztelt képviselőtársaim, hogy térjenek vissza abba a mederbe, az Országgyűlés munkájához térjenek vissza, ahhoz, hogy a bizottságban kell megvitatni dolgokat. (Keller László: Egyperces vitában nem lehet.) A bizottsági ülések nem azért vannak, hogy konfliktusokat teremtsünk, és nem azért vannak, hogy a problémák elől kimeneküljünk a teremből, és utána visszahivatkozzunk arra, hogy ez történt vagy az történt.

(14.20)

A költségvetési bizottsági ülésen lett volna lehetőség arra, hogy ezeket a kérdésköröket megtárgyaljuk; természetesen itt is van, meg is tárgyaljuk. Azt azért még hozzáteszem, hogy példátlan a Magyar Országgyűlésben az, hogy szándékosan és tudatosan este 10 és 11 órára, vagy éjfélre hívnak össze bizottsági ülést, amikor annak a határideje másnap késő estig, 24 órában van meghatározva. Ez tudatos, szándékos (Bauer Tamás: Plenáris ülés van!), és az a célja, hogy zavart keltsen (Göndör István: Ez nem igaz! Másnap tíz óráig sem volt állásfoglalás!), és hogy ezen törvény elfogadását ilyen tekintetben megakadályozza. Ezt nagyon-nagyon sajnáljuk, hogy így történt.

Ami pedig a módosításokat illeti, azt gondolom, hogy mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kormány több, az ellenzéki padsorokból érkezett módosító javaslatokat is támogat, így MSZP által benyújtott módosító javaslatot és az SZDSZ által benyújtott módosító javaslatot is támogat a kormányzat.

Néhány olyan szakmai kérdésre szeretnék rátérni, amit legfőképpen Keller képviselő úr kifogásolt. Az 5. számú módosító javaslat szerint azt mondja ön, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és képviselete is kerüljön a törvény hatálya alá. Itt azt kell tudni, hogy a képviselet önmaga gazdasági tevékenységet nem végez.

A képviseletnek egyetlenegy lehetősége van, az, hogy az itt meglévő költségeit elszámolja a magyar szabályok szerint. Tehát ezeket a képviseleteket az off-shore cégekkel összefüggésbe hozni, azt hiszem, szakmailag teljesen rossz irány és alaptalan.

Egyébként is az off-shore cégek problémája valóban nagy probléma, de nem alapvetően a pénzmosásnál jelenik meg, hiszen ami példát ön elmondott az off-shore cégre, hogy egy magyar cég kiutal egy kinti off-shore cégnek, könyörgöm, a magyar cégnél az a pénz már hivatalossá válik, a pénzmosás nem erről a pénzről szól. Arról a pénzről szól, ami még nem vált hivatalossá. Nem tudjuk róla, hogy kié - lásd az anonim betéteket. Az egy elszámolási probléma. Azt ma is fel lehet tárni, ma is fel lehet deríteni a mai gazdasági és adótörvények alapján. Tehát én azt gondolom, hogy az, hogy beírjuk oda a képviseleteket, ez ellen a jogos felvetés ellen egyébként nem ad megoldást.

A 2 millió forint megszüntetése a következő módosító javaslat. Ezt semmiképpen nem lehet támogatni, az összeghatár megszüntetését. Ez egyrészt teljesen összhangban van az Európai Unió elvárásaival, ott is lehetővé teszik az irányelvek, hogy egy bizonyos összeghatár fölött legyen jelentési kötelezettség, tehát ezt a javaslatot semmiképpen nem tudjuk elfogadni, mert egyrészt jelentős adminisztrációt okozna, másrészt pedig - ahogy mondom - teljesen összhangban van az irányelvekkel.

Még egy módosító javaslat, amely szerint ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kerül a törvény hatálya alá, akkor ott a képviseletre jogosultaknál nemcsak a nevet és a beosztást, hanem az összes azonosítót be kell jelenteni. Azt gondolom, hogy erre nem feltétlenül van szükség, hiszen ha a jogi személy az alanya egy pénzmosás elleni dolognak, akkor az a fontos, hogy azt a jogi személyt vagy azt a szervezetet lehessen beazonosítani, és nyilvánvaló, hogy a cégbíróságnál mindenféle adat megvan arra, hogy annak a cégnek ki a képviselője. Tehát ha a cég maga beazonosításra kerül, nem szükséges valóban a törvénynek ilyen jellegű részletezése, nem úgy, mint, mondjuk, magánszemélynél. A magánszemélynél ezek a tételek teljesen indokoltak.

Azt gondolom, hogy Braun Márton képviselőtársam ezekre a módosítókra már reagált. A költségvetési bizottság és a kormánypárti képviselők által benyújtott módosító javaslatok még teljesebbé teszik a törvényt, még alaposabbá teszik, és mind szakmailag, mind az Európai Unió irányelveivel összhangba kerül így a törvényjavaslat.

Ami pedig a kihirdetést illeti, semmiféle politikai szándékról nincsen szó. Arról van szó, hogy a törvényben megfogalmazottakra az adott szervezeteknek fel kell készülniük, és ez a felkészülés a kihirdetést követően minimum 15 napot kell hogy igénybe vegyen. Úgy gondolom, hogy itt a törvény elfogadásának a napja a lényeg.

Egyébként a törvényt az Országgyűlés el fogja fogadni, feles törvénnyel fogja elfogadni. Úgy gondolom, hogy azt a politikai helyzetet, amelyet kínáltunk önöknek a törvény tárgyalása kapcsán - hogy kivételes eljárással vagy a Házszabálytól való eltéréssel tárgyalja meg a parlament, ami óriási dolog, hiszen onnantól kezdve minden egyes módosító javaslatban minden felvetett kérdésre mi felajánlottuk a konszenzust, hogy egyezzünk meg, hogy konszenzussal fogadja el a parlament -, ezt a lehetőséget önök elmulasztották; az Országgyűlés meg fogja tárgyalni, és november 27-én a törvényt el fogja fogadni. (Keller László: Már 20-án el lehetne fogadni!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)