Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy valamennyiüknek kegyelmekben gazdag, áldott, boldog karácsonyi ünnepeket kívánjak.

S rátérve a napirend előttimre: több mint 150 éve, 1865. december 11-én, több évtizedes hányattatás után avatták föl a magyar tudomány házát, az akkor frissen elkészült Magyar Tudományos Akadémia székházát. Negyven év telt el Széchenyi híres, a pozsonyi országgyűlésen tett felajánlását követően, mire az első főtitkár, Arany János beköltözhetett dolgozószobájába. Pedig a hazai tudós társaság létrehozására irányuló első gondolat már Széchenyi előtt kilencven évvel megszületett, hiszen Bél Mátyás 1735. évi tervezete, majd több más eredménytelen javaslatot követően Bessenyei György „Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék” című munkájában indítványozta egy tudományos társaság létrehozását, sőt Fejér György 1809-ben megjelent értekezése erre már egy részletes vázlatot, javaslatot is kimunkált.

Talán éppen ezért érdemelte ki Széchenyi a legnagyobb magyar címet, mert képes volt a gondolatokat tettekre váltani. Ugyanis felajánlása kimozdította az elmúlt évtizedek parttalan vitáiban veszteglő helyzetből a magyar tudomány ügyét. 1827-ben ugyan az alapítást törvénybe iktatták, de a mai Magyar Tudományos Akadémia elődje csak 1830-ban kezdhette meg tényleges működését, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat és a tudós társaság igazgatósága megtarthatta első ülését Pozsonyban.

A cél már akkor is állandó pesti székhelyű és működésű intézmény megteremtése volt, ugyanakkor a császári udvarral szemben elmélyülő viták, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc és az azt követő megtorlások lehetetlenné tették a tervek megvalósulását. A kiegyezést megelőző enyhülés, valamint az állandó székház építésére létrejött közadakozás, különösen Széchenyi István végrendeleti adománya és Sina Simon bankár bőkezűsége teremtették meg az építkezés alapjait. A munkálatok 1862-ben kezdődtek, és pontosan 152 éve, 1865. december 11-én fejeződtek be.

A kiegyezést követően ennek gyümölcseit élvezhette az ország, hiszen valósággá vált, új tartalommal töltődött fel a haza és haladás reformkori jelszava. Az akkor bekövetkezett, egészen az első világháborúig tartó technikai fejlődés és a műszaki értelmiség társadalmi szerepvállalása tette lehetővé, hogy Magyarország rövid idő alatt a világ fejlett részéhez tartozzon. A Magyar Tudományos Akadémia természetesen számtalan szerkezeti és szakmai változáson esett át a mögöttünk hagyott 152 évben, de székháza változatlan maradt, ezzel is szimbolizálva azokat az értékeket, amelyek az alapítástól mind a mai napig aktuálisak.

(11.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma ismét olyan világot élünk, amiben, miként azt gróf Széchenyi István fogalmazta, egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik. Ezért a tudomány és az ipar kapcsolata minden korábbinál fontosabbá vált, amit a kormány gazdaságpolitikájában érvényre is juttat. Hiszen Magyarország valódi gyarapodására csak akkor van esély, ha a világgazdasági versenybe magas hozzáadott értékű, tudásintenzív technológiákkal tudunk bekapcsolódni.

Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, elsősorban a tudomány iránt elkötelezett tanárokra, ifjúságra, jól szervezett oktatás- és tudománypolitikára, valamint a tudomány képviselőit összekapcsoló, kiválóan működő Magyar Tudományos Akadémiára van szükség. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)