Felszólalás adatai

A büntető törvénykönyv közlekedési bűncselekményeket érintő fejezetével kapcsolatban a következő észrevételeimet ajánlom meggondolásra, a jogalkotók szíves figyelmébe. Véleményünk szerint a közlekedési bűncselekmények körében a közlekedés biztonsága elleni cselekmény differenciálása mára indokolttá vált. Ezt az elmúlt esztendőben is több alkalommal szóvá tettem az alkotmányügyi bizottsági ülésen törvénymódosítási javaslat keretében is, és érveltem is mellette. Bíztam abban, hogy az új tervezetben már így fog szerepelni a közlekedési bűncselekmények körében, de sajnos még mindig nem érte el a jogalkotók ingerküszöbét, tehát maradt a régi változat.

Hogy miért lenne ez indokolt? Ugyanis az elmúlt esztendőkben kiemelkedően magas volt azon bűnesetek száma, amelyek a színesfémlopások, elsősorban a vasúti kábelek eltulajdonítása terén keletkeztek. Sőt, szeretném tájékoztatni a képviselőtársaimat, hogy az elmúlt két esztendő alatt előfordult, hogy a parlament informatikai kábelét, vezetékeit is eltulajdonították, tehát elég nehézkes helyzetbe került a parlamenti informatika is, sajnos szintén ilyen kábel- és vezetéklopás eredményeképpen.

Ezért nagyon fontosnak tartom külön paragrafusban kiemelni a vasúton, illetve a kötött pályán elkövetett, közlekedés biztonsága elleni bűncselekményeket a többi közlekedési bűncselekmény közül, a vízi, a légi és a közútitól elkülönítve. A vasúti, illetve kötött pályás közlekedés biztonsága elleni cselekmény kiemelését és önálló tényállás létrehozását alapvetően az indokolja, hogy rendező elv jelenik meg, ami alapján ez a cselekmény elkülönítendő és súlyosbítandó is egyben.

(20.00)

Ezen bűncselekmény közvetlen jogi tárgya a közlekedés biztonsága, amely magában foglalja természetesen a személy- és vagyonbiztonságot egyaránt, másodlagos jogi tárgya pedig az emberi élet és a testi épség. Ezen jogi tárgyak a kötöttpályás közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekmények során fokozottan sérülnek, ezért a létrejövő új tényállás a korábbiaktól eltérően nevesíthetné a veszélyeztetési szándékot, a tudatos gondatlanságot, ami eltérést jelent a korábbi struktúráktól. A jogtechnikai megoldás azt hivatott jelezni, hogy a felső vezetékek megrongálása, a vasúti kábelek eltulajdonítása megvalósítja a vasúti és kötöttpályás közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt. A kötöttpályás közlekedés kiemelése, súlyozása azért is indokolt, mert az itt említett biztonság elleni cselekmények előfordulása jóval jelentősebb, mint például a légi vagy a vízi közlekedés esetében. Mindezek mellett a közlekedés biztonsága elleni cselekmény vízi, közúti, légi közlekedésre vonatkozó szabályai tulajdonképpen nem változnának.

A büntetési tételek, illetve a szankciók súlyosbítását is természetesnek tartom, hiszen a fémtolvajokkal szemben enélkül nem lehet megfelelően védelmezni a vasutat, a kötött pályát, a tömegközlekedést igénybe vevőket. Véleményem szerint az általam benyújtott módosítással kellőképpen visszaszoríthatnánk a kábellopások számát, megelőzhetnénk a különböző baleseteket, esetleges tömegszerencsétlenségeket is.

A másik terület: a katonákra vonatkozó rendelkezéshez egy rövid hozzáfűznivalóm lenne, a közlekedés mellett a büntető törvénykönyv honvédelmi részéhez kapcsolódna. Természetesen régen indokolttá vált ennek a fejezetnek is a módosítása, de szeretném megjegyezni, hogy a katonai bűncselekményeket érintő változásai hiányosak és nem egyértelműek. Gondolok itt az elkövető alanyának, a katonának a fogalmi meghatározására és annak körülírására. Nem egyértelmű és nem megfelelően indokolt, hogy a rendőr miért csak a tervezet szerinti esetben minősül katonának, más szolgálati tevékenység alatt miért nem. Vonatkozik ez a megállapítás természetesen a katasztrófavédelmiekre és a büntetés-végrehajtás területén szolgálatot teljesítőkre is. A jogszabálytervezet fenti logikája alapján a katona fogalmát is hasonlóan kellene körülírni, vagyis hasonlóan a rendőrhöz és a büntetés-végrehajtásiakhoz pontosan meg kellene határozni, hogy a büntetőjogi felelősség szempontjából mely cselekmények ellátása során kell katonának tekinteni a katonát.

Aggályos és nem kellően kiértékelt a tervezet 130. §-a sem. Idézem: "A tervezet szerint nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta azt, hogy tettével bűncselekményt követ el." Az ebben a paragrafusban szabályozott tervezetet összhangba kellene hozni a parancs iránti engedetlenség szabályaival. A hatályos Btk. és a jelenlegi tervezet is adós maradt ennek a kérdésnek a rendezésével.

A nemzeti jelkép megsértésével kapcsolatosan már Staudt Gábor képviselőtársam is tett megjegyzést, hozzáfűzést, illetve lesz neki is törvénymódosítási javaslata. Örülök annak, hogy az új Btk.-tervezetben már egy kis előrelépés található a nemzeti jelkép megsértése területén, hiszen kiegészítésre került, azzal a megjegyzéssel, hogy aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza. Ez eddig nem szerepelt benne, nagy öröm számomra, hisz annak idején az alkotmányügyi bizottság előtt magam is feszegettem ezt a kérdést, de én még továbbmennék ezen a területen, hisz számomra még ez sem kielégítő. A tényállást, amely védelemben részesítette Magyarország címerét, a címer elemei nélkül hiányosnak tartom. A jelenlegi címerünk elemei korábban önálló tartalommal bírtak, így használatuk, jelentéstartalmuk is önálló volt, a kis címerben mindezen jelentések egyesülnek, eggyé válnak a jelen magyarságunk elvonatkoztatottan vett szellemi testében.

Nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a Magyarország címerét alkotó elemek eredete évezredekre nyúlik vissza, ezáltal bizonyos értelemben a nemzeti múltunk semmibevételét jelenti, hogy jelenleg csupán a másfél évszázados múltra visszanyúló, úgynevezett kis címer egészének alkotmányos védelme biztosított. A címert Európában egyedülálló jelképek alkotják, a Szent Korona, a kettős kereszt, a hármas halom, illetve az Árpád-sáv. Jelenlegi címerünk elemei korábban önálló tartalommal bírtak. A címer részét képező elemek jelentése a lelkünk mélyén gyökerezik, emiatt válnak e jelképek célpontjaivá a magyarellenesség elleni gyűlöletnek. A címer büntetőjogi védelmének jelenlegi szabályozása sajnálatos módon szerteágazó és nem konzekvens jogalkalmazási gyakorlatot eredményezett, ezért törvénymódosítási javaslatommal elejét szándékozom venni az országunk szimbólumai elleni acsarkodásoknak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)