Felszólalás adatai

Mit vár tőlünk, törvényhozóktól a magyar lakosság? Elvárja, hogy világos, közérthető és szigorú jogszabályokat alkotunk, ami elrettenti a bűnözésre hajlamos egyéneket, aki pedig már bűnözővé vált, az igazságos, méltó büntetést kap. Ha jól belegondolunk, a ma hatályos Btk. nem teljesíti ezeket az elvárásokat, hiszen olyan, a magyar emberek igazságérzetét felháborító ítéleteket hoz a bíróság, mint például Marian Cozma ügyében a brutális gyilkosok igen enyhe büntetést kaptak.

A bűnözéstől való elrettentésről pedig nem beszélhetünk, hiszen mindennaposak a brutális, kegyetlen rablások, gyilkosságok. Köszönhető ez annak, hogy a bűnözők nagyon sokszor enyhe büntetést kapnak. Kisebb értékű lopásoknál tíz-tizenkét alkalom után is előfordul, hogy a bíróság megrovást, illetve enyhe pénzbüntetést alkalmaz. A mai bíróságok történetében előfordult az az eset is, hogy az ellopott tűzifát a bíróság a tolvajnak ajándékozta. Nem ritkán borzolja kedélyünket az olyan brutális tett, ahol idős, kiszolgáltatott embereket támadnak meg, megverik, kirabolják, esetleg meg is gyilkolják.

Nincs mit csodálkozni azon, hogy a magyar lakosság többsége kéri vagy egyetért a halálbüntetés bevezetésével. Tudom jól, hogy itt a parlamentben, sőt, a Fidesz-frakcióban sem vagyok egyedül, aki támogatja a halálbüntetés bevezetését a legbrutálisabb bűnözőkkel szemben. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Sokan gondoljuk úgy, hogy nem etetni és jól tartani kell a dolgozó, adózó állampolgárok pénzén a legsúlyosabb bűncselekményt elkövetőket, hanem a legszigorúbban eljárni velük szemben. Éppen ezért elkészítettem egy módosító indítványt, amely a halálbüntetés újbóli bevezetését tenné lehetővé az új Btk. életbe lépésével.

A módosítás szerint a halálbüntetést a legsúlyosabb cselekményt elkövetőkre, például az emberölés súlyosabban minősülő esetére lehetne kiszabni. Tudom, hogy vannak, akik vallási alapon utasítják el a halálbüntetés bevezetését, mondván, nincs jogunk más ember életének elvételére. Azt tudom nekik mondani, hogy én és a több millió, velem egyetértő magyar ember nem szándékozik senkinek elvenni az életét, azt szeretnénk mindössze, hogy akik brutális módon elvették mások életét, az életükkel fizetnének érte.

A jogban jártasak most, gondolom, megmosolyognak, mert tudják, hiába szeretném én és több millió magyar ember a halálbüntetés bevezetését, ez nem fog bekövetkezni. Legnagyobb sajnálatomra igazuk van. Több nemzetközi szerződés, amit Magyarország aláírt és ratifikált, kifejezetten tiltja a halálbüntetést. Ilyen a római egyezmény és a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya.

Az Alkotmánybíróság 23/1990. (X.31.) határozata szintén megállapította többségi álláspontként, hogy alkotmányellenes a halálbüntetés. Meg kell jegyezni, hogy a határozatot nem megszavazó alkotmánybíró másképp értelmezte az élethez való jogot, pont úgy, ahogy én is. Véleményem szerint az alkotmány csak az élettől való önkényes megfosztást tiltja, azonban az élettől való megfosztás nem tekinthető formailag önkényesnek. A halálbüntetés nem önkényes megfosztás, egy jogkövetkezmény.

Most itt állunk egy óriási dilemma előtt. A lakosság jelentős többsége támogatja, sőt kéri a halálbüntetés bevezetését, ennek ellenére, ha nem akarunk több nemzetközi szerződést megszegni, nem építhetjük be az új Btk.-ba.

(18.30)

Úgy tűnik, hiába dolgoztam a módosító javaslaton, sajnos a jelenlegi nemzetközi körülmények között nem kerül elfogadásra. Ettől függetlenül szeretném kihangsúlyozni, hogy továbbra azon több millió magyar ember oldalán állok, akik támogatják a halálbüntetés bevezetését. Ha már a halálbüntetés nemzetközi egyezménybe ütközik, akkor nézzük, mi az, ami nem ütközik abba, és joggal várnák el tőlünk a lakosok, azt, hogy az új Btk. ne a bűnözők jogaival foglalkozzon, hanem a sértettekével. A bűncselekményt elkövetőknek annyi joguk legyen, hogy méltó büntetésüket letölthessék, lehetőleg ne luxuskörülmények között, hanem termelőmunkát végezve.

A magyar emberek többsége elvárja tőlünk, hogy hagyjuk, hogy megvédje magát, családját, vagyonát és embertársait a bűnözőkkel szemben, éppen ezért az önvédelemről szóló 21. és 22. §.-hoz elkészítettem és benyújtottam módosító indítványokat. Úgy gondolom, nem lehet korlátozni az alaptörvényben meghatározott önvédelemről szóló jogot. Tudom, liberális jogvédők rögtön kitalálnak mindenféle visszaélési lehetőségről szóló rémtörténeteket, hogy hogyan fognak visszaélni ezzel a joggal néhányan, de nekünk nem néhány deviáns, bűnözésre hajlamos emberből kell kiindulnunk, amikor az önvédelemről döntünk. Nekünk a becsületes, több millió magyar embert kell képviselnünk, és az ő jogaikat kell szélesítenünk, hogy megvédhessék önmagukat, családjukat, vagyonukat és embertársaikat a bűnözőkkel szemben. Kérem képviselőtársaimat, támogassák önök is az önvédelmi jog teljes kiszélesítését. A javaslatban szereplő korlátozások törvényből való kivételét indítványozom.

Mit várnak még a lakosok és a becsülettel munkájukat végző rendőrök tőlünk? Elvárják, hogy a kis vagyonukat, amit verejtékes munkával megtermeltek, ne lopják el. Ha mégis ellopják, akkor a tolvajok olyan büntetést kapjanak, ami elveszi a kedvüket a további bűncselekménytől. A munkájukat becsületesen végző rendőrök szintén elvárják, hogy az általuk elfogott tolvaj ne ejnye-bejnyét vagy pénzbüntetést kapjon sokadszorra is, hanem elrettentő, komoly büntetést. Javasolom tehát, hogy a három csapás törvény mintájára alkossunk egy új jogszabályt, amely szerint, aki harmadjára követ el bűncselekményt, minimum fél év szabadságvesztést kapjon. Jogos elvárás, hogy ha valaki háromszor lop például tyúkot, biciklit és a többi, és mindannyiszor elfogják, akkor harmadjára minimum fél év letöltendő szabadságvesztést kapjon. Tudom, vannak, akik most rögtön a bűnözők oldalára állnak, és azt mondják, embertelenül súlyos ilyen apró bűnökért fél év börtönt adni. Felkérem őket, álljanak a becsülettel dolgozó magyar emberek oldalára. Nekik az, ami másnak apróság, nehéz, verejtékes munkával megtermelt vagyon és óriási érték.

Lássuk be, a tolvajt senki nem készteti arra, hogy lopjon, dolgozhatna ő is becsülettel, mint azok, akiktől lop. Kérem önöket, támogassák, hogy három eset után minimum fél év szabadságvesztést kelljen kiszabni a bűnözőkre.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)