Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! E hosszú című törvényjavaslattal kapcsolatban, amit a továbbiakban röviden csak a bűnügyi nyilvántartás rendszeréről szóló törvényjavaslatnak fogok nevezni, a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját még nem ismertettük. Így felszólalásommal ezt a tartozásunkat kívánjuk rendezni.

Az általános vita műfajához igazodva az első megközelítés, amivel foglalkoznunk kell, a törvényjavaslat szükségességnek kérdése és alapelveinek vizsgálata. A törvényjavaslat szükségessége, azt gondoljuk mi is, nem kétséges. Hiszen ismeretes az Alkotmánybíróság határozata, amely a most hatályban lévő és a törvényjavaslat tárgyát képező területet szabályozó törvény, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény több rendelkezését is alkotmányellenesség okából, mégpedig alapvetően adatvédelmi alkotmányossági szabályok sérelme okából megsemmisítette.

(15.00)

Tudjuk azt is, hogy a határidő az alkotmányossági hiányosságok kijavítására most június 30-án telik le, tehát nincs sok időnk, alig két hónapunk, hogy rendezzük ezeket a problémákat, hiszen az Alkotmánybíróság a vonatkozó rendelkezéseket 2009. június 30-ai hatállyal rendelte megsemmisíteni. Arról nyilván nem kell szólnom, hogy maga az alapkérdés alapvetően fontos kérdés, hiszen a bűnügyi nyilvántartás kulcsszerepet játszik egészében a társadalom érdekei védelmében, az állampolgárok, természetes személyek, de általánosságban is mondhatjuk: a jogalanyok jogai védelmében, bizonyos értelemben magában a bűnüldözésben is. Sőt, azt is megkockáztatnám, hogy a bűnmegelőzés szempontjait illetően is fontos szerepet betöltő jogi szabályozásról van szó. Tehát azt gondolom, hogy minden erővel koncentrálnunk kell arra, hogy megalkossuk ezt a törvényt, és ebből adódóan magával a törvényjavaslattal, az alapirányaival, azt is mondhatnám, alapelveivel a Kereszténydemokrata Néppárt egyetért.

Elfogadjuk azt is, hogy a kormány javaslata nem szorítkozott az Alkotmánybíróság által megsemmisített passzusok kijavítására, tehát nem a most meglévő hatályos törvényt kívánja módosítani, hanem egy komplett új törvényjavaslatot tett az asztalra. Dicséretesnek kell mondanunk, hogy ebben a törvényjavaslatban a kormány valóban erőfeszítéseket tett az alkotmányossági problémák rendezésére, és azt kell hogy mondjuk, hogy ezt több-kevesebb sikerrel meg is valósította.

A problémánk pontosan abban rejlik, hogy nem teljes értékű ez a munka, vagyis minden erőfeszítés ellenére a törvényjavaslatnak most is vannak alkotmányossági hiányosságai. E tekintetben hivatkozom az adatvédelmi országgyűlési biztos úr, Jóri András úr észrevételeire, aki az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság részére mint kijelölt bizottság részére ezt írásban is közölte. Engedjék meg, hogy röviden emlékezetükbe idézzem az adatvédelmi biztos úr alkotmányossági kifogásait. Azért teszem ezt, mert egyébként a Kereszténydemokrata Néppárt ezekkel a felvetésekkel egyetért, és voltaképpen nagyon röviden abban fogalmazhatom meg álláspontunkban a törvényjavaslattal szembeni kritikus pontot, kritikus megközelítést, hogy az gyakorlatilag egybeesik az adatvédelmi biztos úr fölvetéseivel.

Szabadjon legyen utalnom arra, hogy ezek kifejezetten alkotmányossági szakkérdések, kifejezetten adatvédelmi jogi kérdések, és talán az, hogy ezt az adatvédelmi biztos úr, az Országgyűlés jogvédő és ellenőrző szerve, hogy így mondjam, tárta az Országgyűlés illetékes bizottsága és ezáltal az Országgyűlés elé, megnyugtató következtetést ad arra nézve, hogy ezek a kifogások nem pártmegközelítésű kifogások. Ezeknek az alkotmányossági kérdéseknek a rendezése nem pártkérdés.

Nos, nézzük, melyek voltak ezek: hat ilyen kifogást említett az adatvédelmi biztos úr. Elsőként utalt arra, hogy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartásának létrehozása nem igazodik az alkotmánybírósági határozat elvárásaihoz, mivel kapcsolati kódok révén lehetővé teszi a büntetlen előéletűek résznyilvántartásának összekapcsolását a többi résznyilvántartással, illetve valamennyi természetes személyazonosító adatot egy közös adatbázisban kezel.

A másik kifogása az adatvédelmi biztos úrnak az új nyilvántartási időkkel kapcsolatos. Kétségét fejezi ki levelében, hogy így a tervezet maradéktalanul eleget tesz-e az Alkotmánybíróság által elvárt kritériumoknak. A nyilvántartási idő jelenleg hosszú és az egyes elítéltek vonatkozásában nem megfelelően differenciált alkalmazása ellentétes a mentesítés, illetőleg a rehabilitáció céljaival, és - hívja fel a figyelmet a biztos úr - nem felel meg a szükségesség, arányosság alkotmányos követelményének sem, illetve a célhoz kötött adatkezelés elvének sem.

Egy további észrevétele az országgyűlési biztos úrnak a fénykép-nyilvántartással kapcsolatos. Rámutat arra, hogy a fényképek jelenlegi kezelése, a törvényjavaslatban is fenntartott kezelése, tárolása nem tekinthető korszerű megoldásnak, és a kereshetőség nehézségei okán - idézem az átiratában foglaltakat - "tényleges funkciót nem tölt be". Ismeretes, hogy a kormány törvényjavaslatának tervezete egy korábbi változatában elvetette a fénykép-nyilvántartás lehetőségét, és az a korábbi tervezet éppen abban az irányban érvel, hogy ennek a fenntartása nem szükséges, indokolt e nyilvántartás megszüntetése. Ehhez képest a törvényjavaslat a korábbi tervezetbeli álláspont fordítottját képviseli, illetőleg kívánja jogi szabályozássá tenni.

Egyetértünk az adatvédelmi biztos úr azon fölvetéseivel is, hogy számos tényállás nem alapozza meg az ujj-, illetőleg tenyérlenyomat rögzítését. Példákat is hozott az adatvédelmi biztos úr a levelében ezekre: hamis tanúzás, hamis tanúzásra rábírás, csődbűntett, visszaélés jövedékekkel. Ezeket a bűncselekményeket említi az adatvédelmi biztos úr, amelyek természeténél fogva valóban nehéz elképzelni ujjlenyomatnak vagy tenyérlenyomatnak a jelentőségét. Mint írja a levelében, az adatfelvétel elsődlegesen - idézőjelben mondva - a "helyszínes" bűnelkövetések esetében indokolt, és - ezzel is egyetértünk, amit majd most idézek leveléből - figyelembe indokolt venni a bűncselekmény tárgyi súlyát is.

Egy további aggodalma a biztos úrnak, hogy kellő garanciát tartalmaz-e a törvénytervezet a tekintetben, hogy a szükséges és indokolt bűnügyi személyes adatokon túl, amelyeket a törvényjavaslat 72. § (2) bekezdése tartalmaz, az adattovábbítás révén egyéb nyilvántartott adatok nem kerülnek-e automatikusan a jogosított munkáltatók kezelésébe; tehát az adattovábbítás nem fog-e odavezetni, hogy szükségtelen és indokolatlan módon további személyes adatok kerülnek mások kezébe.

Egyetértünk azzal a felvetésével, hogy indokolt lenne kimondani azt, hogy az általános foglalkoztatási feltételek hatálya alá tartozó munkáltatók a hatósági erkölcsi bizonyítványon túlmenően további dokumentumokat az érintettektől ne kérhessenek.

(15.10)

Egyetértünk azzal a kétséggel is, hogy az érintettek által megadott elektronikus címre biztonságosan továbbíthatók-e a bűnügyi személyes adatok, nem kerülnek-e ezek az elektronikus adattovábbítás révén illetéktelen kezekbe.

Az alkotmányossági észrevételek körében utoljára egy konkrét problémára tér ki a biztos úr, a légi közlekedésben lehetséges foglalkoztatás kérdésére; jelesül arra utal, hogy a vizsgált rendelkezés aránytalan időbeli határokon belül a bűntettesek nyilvántartásához kötve teljes mértékben kizárja valamennyi, a légi közlekedésben lehetséges foglalkozás gyakorlásából a jogalanyokat. Példákat is mond: segédmunkásoktól a légi irányításig terjedően különböző munkakörökben esetlegesen elhelyezkedő munkavállalókat. Ennek során a törvényjavaslat nem tesz különbséget sem a végzett munka jellege, sem pedig a helyszínen tartózkodók munkajogi státusa között.

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Amit itt az ombudsman kifogásol, az tulajdonképpen visszaköszön az Alkotmánybíróság határozatában, amely ezzel a kérdéskörrel már az elmúlt évben, amikor az Alkotmánybíróság ezt a döntést meghozta, részleteiben foglalkozott, és utal rá az országgyűlési biztos úr, hogy az Alkotmánybíróság kifogásait a tervezet nem orvosolja.

Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt fontosnak tartja valamennyi alkotmányos probléma kiküszöbölését, valamennyi alkotmányos aggály elhárítását. Ne forduljon az elő ismételten, hogy a törvényjavaslat egyik vagy másik rendelkezése fennakad az Alkotmánybíróság szűrőjén.

Ahhoz tehát, hogy a törvényjavaslatot jó lelkiismerettel megszavazhassuk, ezeknek az alkotmányossági problémáknak az orvoslása feltétlenül szükséges. Bízunk abban, hogy az Országgyűlés eleget fog tudni tenni az alkotmányossági követelményeknek maradéktalanul megfelelő szabályozás elvárásainak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.