Készült: 2024.04.29.19:17:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

208. ülésnap (2009.05.05.), 92. felszólalás
Felszólaló Dr. Horváth Zsolt (Veszprém) (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:56


Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Veszprém megye, 6. vk.): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az általános vita folytatásaként szeretnék néhány olyan szakmai észrevételt tenni, amely alapján, ha elfogadják ez irányú módosító javaslatainkat, akkor az egy hatékonyabban alkalmazható csődeljárási és felszámolási törvény elfogadásához vezethet.

A korábbi felszólalásomban megfogalmazott általános javaslatokat, illetve hiányosságokat nem szeretném megismételni, inkább kapcsolódnék ehhez. A törvényjavaslat fontos hiányossága, hogy a fizetésrendezéshez szükséges esetleges tőkepótlás, az ehhez szükséges adósság-tőke konverzió és az így megváltozó tőketulajdonosi struktúra problémái nincsenek explicit módon felvetve benne, így megoldási javaslatokat, például a csődmegegyezéshez szükséges többletfinanszírozási forrás nyújtását ösztönző szabályozási elemeket sem tartalmaz ez a javaslat. Van erre egyébként nagyon sok konkrét példa, így például széles körben alkalmazzák az adósságért tőke cserét, aminek következtében átalakulhat a vállalkozás tulajdonosi struktúrája, de egyébként megszűnik annak adóssága.

A törvényjavaslatban a csődeljárást mind az adós, mind bármelyik hitelező elindíthatja, de míg az adós kezdeményezésére azonnal, egy munkanapon belül kihirdetik az eljárás megindítását, a hitelező kezdeményezését az adósnak is jóvá kell hagynia. Ez az ügymenet egyébként akkor 28-33 munkanapba telik, ha az adós nem vitatja a követelés fennállását. Ez egy jó szándékú kezdeményezés, de azt gondoljuk, hogy nem fog működni a gyakorlatban. Ha azonban vitatja vagy egyszerűen nem reagál a bíróság megkeresésére, a bíróság hivatalból elutasítja a hitelező csődeljárási kezdeményezését. Gyakorlatilag tehát csak az adós kezdeményezheti a csődeljárást, és új elemként a bejelentéskor azonnal életbe lép a 80 napos fizetési moratórium, aminek az ideje alatt nem lehet vagyonvesztést okozó kifizetést eszközölni.

A módosítás elvileg mind az adós, mind a hitelező érdekeit védi, a kérdés az, hogy a gyakorlatban kellő erővel tudják-e megakadályozni, hogy az adós esetleg visszaélve a csődvédelemmel a csődeljárás alatt kijátssza a vállalati vagyon jelentős részét.

Több szakértővel konzultálva úgy látjuk, hogy a hitelezők védelmére be kellene vezetni a kötelező öncsőd intézményét, amit sok szakmabeli is erősen szorgalmaz. Ezzel el lehet kerülni azt az aszimmetriát, amit a mostani tervezet idéz elő: az adós, ha akarja, elháríthatja az ellene indított csődeljárást, ugyanakkor egy csődeljárással a felszámolási eljárást is, és a hitelező kénytelen alkalmazkodni az adós kezdeményezéséhez.

Végül két, az általánosnál konkrétabb kritikát is szeretnék megfogalmazni, és e kritika érdekében módosító indítványokat is nyújtottunk be a törvényjavaslathoz. A törvényjavaslat továbbra sem rendezi a hatályos szabályozás egyik hiányosságát, a szakértő, felszámoló, vagyonfelügyelő jogállását, státusát. Ebből adódóan nehézkes és bonyolult minden ezzel összefüggő szabályozási elem megfogalmazása, értelmezése és gyakorlati érvényesítése.

A másik konkrét észrevételünk, hogy a csődeljárások határidejének 365 napra történő meghosszabbítása ellentétes a csőd intézményének lényegével. Ez a határidő a mi meglátásunk szerint életszerűtlen, nem a tényleges megegyezést, inkább a döntés, az egyezség vagy a felszámolás elodázását, a vagyon felélését vagy csalárd kimentését szolgálja. Szakmai szempontból a mi elképzelésünk szerint elégséges lenne a 180 nap is.

Végezetül szeretném megerősíteni azt a szándékunkat, hogy úgy gondoljuk, hogy feltétlenül szükség volt a csődeljárási és felszámolási eljárási törvény módosítására. Azt továbbra is sajnáljuk, hogy csak részleteiben módosítjuk ezt a törvényt, és egy koncepcióváltás nem történik e tekintetben. Annak nagyon örülünk, hogy van olyan szándék - kormányzati szándék is - a törvényjavaslatban, amely azt célozza meg, hogy a csődbe került vállalkozások talpra állítása megteremthető. Nekünk csak azzal van problémánk, hogy úgy látjuk, hogy nagyon kevés gyakorlati elem került ebből bele. Nagyon bízunk abban, hogy a módosító indítványaink elfogadásra kerülnek, és akkor támogatható ez a törvényjavaslat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai