Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítását régóta várta a jogászi szakma. Jogalkalmazói szempontból a fizetésképtelenségi nem peres eljárási szabályok korszerűsítése ugyanolyan halaszthatatlan feladat, mint a polgári perrendtartás megújítása.

A hatályos csődeljárási és felszámolási eljárást szabályozó 1991. évi XLIX. törvényt ezért abból a szempontból is meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a pontjai, amelyek egy soron kívüli módosítás keretében a gyakorlati jogalkalmazásban leginkább megmutatkozó problémákat meg tudják oldani addig is, míg egy új fizetésképtelenségi eljárási kódex meg nem születik.

Jogászi, ügyvédi szemmel, a hitelezők érdekeit képviselve számos olyan visszaélési lehetőséget láttunk, tapasztaltunk, ami ügyeskedő, sőt csalárd módon vonja el a hitelezők kielégítésére felhasználható forrásokat. Ez mindennapos probléma volt az ilyen típusú eljárások során. Ebből a szempontból egyet lehet érteni azzal, hogy az eljárási szabályokban a jogalkotó néhány jogi kiskaput bezárt, visszaélési, időhúzási lehetőséget megszüntetett.

(14.40)

Ilyen például, hogy a csődeljárásban az adós nem húzhatja el a hitelezőkkel a tárgyalásokat, nem tévesztheti meg a hitelezőket a vagyoni helyzetéről, nem vállalhat ellenőrizhetetlenül kötelezettségeket. A vagyonfelügyelő szerepének, jogosítványainak, felelősségének növelését ezért mindenképpen támogathatónak tartom a csődeljárásban.

Ami pedig a felszámolási eljárást illeti: a tervezet néhány, a gyakorlati jogalkalmazásban már régóta problémásnak talált jogszabályhely korrekcióját végzi el, de ezen kívül a hitelezővédelmi célú rendelkezéseket is említésre méltónak tekintem. Ilyen például a hitelezői választmány szerepének növelése, valamint a régi cégvezető szankcionálása, ha nem működik együtt a felszámolóval. Különösen ilyen az a lehetőség, hogy a hitelezők vagy a felszámolók a volt vezetők elleni peres eljárásokban kérhetik pénzügyi biztosíték megítélését is, amelynek megfizetéséért a tulajdonosok is kezesként felelnek. Remélhető, hogy önmagában ez a törvényi lehetőség visszatarthatja a vállalkozások vezetőit a hitelezők érdekeit jogellenesen sértő magatartásoktól, de ha nem, ennek a szakasznak az érvényesülését a bírósági gyakorlat is kikényszerítheti.

Végezetül felhívom a figyelmet arra, hogy a vagyontalan cégek felszámolásának, megszüntetésének gyorsítását is célul tűzi ki a törvényjavaslat, ami azért fontos, mert egyre több ilyen vállalkozás van Magyarországon.

A fentiek alapján a törvényjavaslatot támogathatónak tartjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)