Felszólalás adatai

DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tegnap az alkotmányügyi bizottságban e törvényjavaslat kapcsán különösebb vita nem bontakozott ki. Ez alapján talán arra a következtetésre juthatunk, hogy a parlamentben helyet foglaló képviselők és frakciók a törvényjavaslat céljával és a szabályozás módjával alapvetően egyetértenek. Hiszen a cél - s az általános vitában először erről kell beszélni - természetesen az, hogy a vállalkozások egymás közötti pereiket, jogvitáikat gyorsabban, egyszerűbben és lehetőleg olcsóbban tudják elintézni. Pontosan e célok szem előtt tartása mellett a törvény jó néhány újítást vezet be a polgári eljárásjog rendszerében, méghozzá olyan újításokat is, amelyek egyébként egy rendszer részét képezik. Erre államtitkár úr is utalt az expozéjában. Én ezek közül csak egy törvényt, a 2008. évi XXX. törvényt szeretném kiemelni, amely már bemutatta, hogy a kormányzati szándékok szerint a vállalkozások és a gazdálkodó szervezetek közötti perek elintézésében, eljárási rendjében milyen utat kíván követni a kormányzat. Ez az út - ahogy az előbb is említettem - gyorsabb és egyszerűbb eljárási rendet tesz lehetővé.

Az előttünk lévő törvényjavaslat - amely három törvényt, a polgári eljárásjogot, az illetéktörvényt és a végrehajtási törvényt módosítja - két jól elkülöníthető részre tagozódik. Az egyik rész az általános rendelkezések módosítása, a másik rész pedig a vállalkozások közötti peres eljárások új rendszerének, új szabályainak a megalkotása, amire államtitkár úr az expozéban szintén kitért. Azonban én is szeretném kiemelni, hogy a vállalkozások közötti és a gazdasági életben lévő perek gyorsítása mindenféleképpen törvényalkotói munka. Bár a bíróságok nincsenek megfosztva attól, hogy gyorsan és hatékonyan ítélkezzenek, azonban az általánosságban fennálló leterheltségük ezt nem mindig teszi lehetővé. Itt szeretnék utalni például a fizetési meghagyásos eljárásra, amely azt a célt is kitűzte, hogy a bíróságok tehermentesítésében ez valamiféle előrelépést jelentsen.

A másik és ennél fontosabb magának a "vállalkozások" kifejezésnek és jogi terminológiának a bevezetése, ami a törvényjavaslat szerint azt jelenti, hogy leszűkül azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a száma, amelyek ezen speciális új fejezetben szabályozott eljárási rendben vitathatják meg a peres ügyeiket. Erre azért van szükség, mert a polgári eljárásjog jelenlegi hatályos szövege - amely 396. §-ában a gazdálkodó szervezetekről rendelkezik - rendkívül tágan szabályozza azt a kört, amely a jelenlegi rendszer szerint igénybe veheti a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eljárási rendet. Ebbe a körbe tartozik jelenleg az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulás, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az egyéni vállalkozó; az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira és a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(A jegyzői székben V. Németh Zsoltot dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

Ezt a hosszú felsorolást csupán azért tettem, hogy képviselőtársaim is lássák, a bírósági ügymenetben a gazdálkodó szervezet fogalma alá mennyiféle szervezet vagy gazdasági társaság tartozik. A jogalkotónak - hogy gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb eljárásokat tudjon biztosítani - ezt a kört szükséges leszűkítenie. Ezért a törvényjavaslat - módosítva a Pp. 396. §-át - a vállalkozás fogalmát vezeti be, vállalkozás alatt pedig az olyan cégnyilvántartásban nyilvántartott jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli jogalanyokat fogjuk tekinteni, amelyek elsődleges üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jöttek létre. Ez a rendelkezés, ez az újítás önmagában is azt a célt szolgálja, hogy a speciális eljárásrend alá tartozó társaságok gyorsabban és hatékonyabban, a bírósági leterheltséghez jobban igazodva tudják a peres ügyeiket intézni.

Tehát a legnagyobb volumenű újítás a Pp. új fejezetének a bevezetése, azonban csatlakozva az előttem szóló államtitkár úrhoz, néhány általam nagyon fontosnak minősített szabályt is szeretnék kiemelni, mégpedig két csoportba összerakva egyrészt a gyorsító, másrészt az elektronikus eljárás jobb elterjedését szolgáló szabályokat.

A gyorsításra - mint már mondtam, és mint mindenki tudja - nagy szükség van. Ahogy államtitkár úr egy filozófiaváltással fogalmazott, a per előtti egyeztetés - amely a jelenleg hatályos jogszabály alapján a tavalyi évtől lehet közjegyzői egyeztetés is - elterjesztése egyre inkább meg fog jelenni, sőt 2011 után kötelezővé is válik. A per előtt a két fél álláspontját egymással szemben teljes terjedelmében rögzíteni szükséges, erről jegyzőkönyvet kell felvenniük, és a jegyzőkönyvet, illetve a per előtti egyeztetés megkísérlését a bíróság elé be kell csatolniuk. Nagyon fontos, hogy a bizonyítási indítványt - akár tanúról, okiratról vagy egyéb bizonyítási eszközről van szó - a peres feleknek már az első tárgyaláson fel kell tárniuk, és amikor a bíró teljes terjedelmében megismeri a per anyagát és a szükségessé váló bizonyítási eljárásokat, egy úgynevezett eljárási menetrendet fog készíteni, amely eljárási menetrendet az első tárgyaláson végzésben fogja megállapítani. Ez a végzés azt a célt szolgálja, hogy minden pereskedő fél előtt világossá váljon, a per időtartama - amelynek a határidejei jelentősen lecsökkennek, leszűkülnek - meddig fog elhúzódni. Ezekkel az intézkedésekkel reményeink szerint elérhető lesz, hogy minden gazdasági jellegű jogvita - amely bírósági szakaszba kerül - rövid időn belül, akár néhány hónap alatt lezáródjon.

A másik fontos újítás az - amire az előző törvény vitájában Hankó Faragó képviselő úr is hosszan utalt -, hogy itt is fontos az elektronikus eljárás további elterjesztése, és nemcsak a Ket. szabályaiban vagy a már létező társasági szerződésekben és egyéb cégbírósági eljárásokban. A törvény egyre inkább megteremti annak lehetőségét, hogy a polgári peres eljárásokban is az elektronikus ügyintézés minél nagyobb teret nyerjen.

(14.10)

Itt utalni szeretnék arra, hogy a korábbi törvénymódosítás alapján a gazdálkodó szervezeteket, majd jövőben vállalkozásokat ügyvédek, jogi képviselők fogják a tárgyalásokon képviselni. A kötelező jogi képviselet professzionálisabb ügyintézést tesz lehetővé, és ez megnyitja arra is az utat, hogy a jogi képviselők már a keresetlevelet is elektronikus úton nyújtsák be a bíróságra.

Ugyanilyen fontos szabálynak mutatkozik az, hogy a per eldöntése szempontjából fontos olyan okiratokat, amelyeket egyéb hatósági nyilvántartások, akár egy ingatlan-nyilvántartás tartalmaznak, a feleknek ne kelljen becsatolni, vagy a bíróságnak hivatalból ne kelljen ezeket az okiratokat bekérni. Lehetőséget teremt a törvény arra, hogy ezt elektronikus úton, sokkal rövidebben és egyszerűbben a bíróság beszerezze. Ugyanúgy fontos az elektronikus eljárás elterjedése a per közben is, hiszen már az adatfelvétel kapcsán is, igaz, önkéntesen, de az e-mail cím és egyéb elektronikus elérhetőségek megadására lehetőség lesz a bírósági eljárásban. Így a jogi képviselők egymás közötti levelezéseiket is elektronikus formában végezhetik, illetve a bíróságnak is lehetősége lesz arra, hogy elektronikus formában fogadják, illetve küldjék tovább mind a végzéseiket, mind a különböző feleknek a dokumentumaikat.

Összességében azt mondhatjuk a törvényről, hogy az a cél, amelynek az elérését kitűzte, mindenféleképpen szükséges és támogatható, sőt támogatandó, és az a szabályozási mód, amelyet a kormány a parlament elé beterjesztett, ezen célok elérését szolgálja. Így az MSZP-frakció részéről támogatjuk a törvényt, és annak elfogadását kérjük a parlamenti frakcióktól.

Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Avarkeszi Dezső tapsol.)