Készült: 2024.04.29.19:17:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

208. ülésnap (2009.05.05.), 78. felszólalás
Felszólaló Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP)
Beosztás igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 6:41


Felszólalások:  Előző  78  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja a polgári peres eljárások gyorsítására irányuló kormányzati célkitűzés megvalósítása annak érdekében, hogy a minőségi ítélkezés feltételei erősödjenek, és az igazságügyi szolgáltatások hatékonysága és időszerűsége növekedjen, javuljon.

Ezen elvárások teljesítését elősegítendő szükséges a pert megelőző és a pert elhárító eljárások szerepének növelése, az elektronikus ügyintézés lehetőségének szélesítése, amellyel felgyorsíthatók és egyszerűsíthetők a bírósági eljárások. A törvényjavaslat e kívánalmak szem előtt tartásával módosítja a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt.

A törvényjavaslat egy olyan intézkedéssorozat része, amely az igazságszolgáltatás korszerűsítését célozta meg. Előzményként említendő a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény, az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény, továbbá a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat, amelyet tárgyal az Országgyűlés.

A törvényjavaslat legnagyobb részét a vállalkozások egymás közötti pereiről szóló új fejezet teszi ki. A polgári perrendtartásba beiktatásra kerülő új fejezetben a gazdasági élet szereplői számára kialakított külön eljárási rend a jelenleginél hatékonyabban biztosítja az anyagi jog által biztosított, garantált jogosultságok érvényre jutását. Ez hozzájárulhat a gazdasági életben meglévő visszásságok egy részének felszámolásához, a jogviták könnyebb és gyorsabb rendezése nagymértékben elősegíti a körbetartozások számának csökkenését, egyúttal a külön szabályok bevezetése a vállalkozások jogainak, üzleti érdekeinek érvényre jutását is magasabb szinten biztosítja, ez pedig pozitív hatással van a vállalkozások versenyképességére.

(Dr. Hende Csabát a jegyzői székben Török Zsolt váltja fel.)

Hangsúlyozni szükséges, hogy a törvényjavaslat nem pusztán annyit tesz, hogy rövid határidőket határoz meg, hanem a peres eljárások logikáját változtatja meg alapjaiban. A vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó, rövid határidőket megadó, szigorú menetrend betartását megkövetelő, az elektronikus kommunikációt előíró, a határidők elmulasztását, a rosszhiszemű pervitát szankcionáló előírások kialakításakor az előterjesztő figyelemmel volt arra, hogy a gazdasági élet szereplői, a vállalkozások professzionális jogi képviselőkkel, ügyvédekkel járnak el, akiktől ügyfeleik elvárhatják, hogy az eljárások gyorsabb befejeződése érdekében teljesítsék az új eljárási rend által rájuk rótt kötelezettségeket. A törvényjavaslat ennek köszönhetően kiemelt hangsúlyt fektet a per előtti egyeztetésre, a bizonyítékok mielőbbi feltárására, és általánosságban ösztönzi a feleket arra, hogy ha perre kerül sor, jóhiszemű pervitát tanúsítva járuljanak hozzá a peres eljárás mielőbbi befejezéséhez.

A bíróság munkaterhét csökkenti, ha a per előtti kötelező egyeztetés során a felek aktívan együttműködnek, ezért indokolt, hogy ezt a jogalkotó illetékkedvezménnyel értékelje, érdekeltté téve ezáltal a feleket abban, hogy a jogvitájukat képező tényállást és bizonyítékaikat már a per indítása előtt teljeskörűen feltárják. Az eljárások egyszerűbb és gyorsabb lefolytatásához, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez járul hozzá az a szabály, amely a bíróságok kötelezettségévé teszi, hogy a fél által megjelölt olyan adatot, amely a törvényben meghatározott közhiteles nyilvántartásokban szerepel - például a cégnyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban -, elektronikus úton kérdezze le. Ezek csatolására a fél nem köteles.

Az említett rendelkezéseken kívül a vállalkozások egymás közötti pereiben számos kisebb eljárási szabály biztosítja a gördülékeny permenetet és a hatékony eljárást, továbbá magától a bíróságtól is aktív pervezetést vár el az új szabályozás.

(14.00)

A javaslat a nyilvánosság kontrollját is megteremti. A nyilvánosság elvének speciális kiterjesztéseként a Cégközlöny honlapjáról bárki értesülhet majd arról, hogy a vállalkozások egymás közötti pereiben milyen jogerős ítéletek, illetve perbefejező egyéb jogerős határozatok születtek.

A gazdasági élet biztonságát szolgálja az a rendelkezés, hogy a jogerős ítélet rendelkező részét, illetve a pert befejező egyéb jogerős határozat rendelkező részét a Cégközlöny honlapján digitális formában, bárki számára személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen, keresőprogram-szolgáltatás biztosításával hozzáférhetővé kell tenni.

A törvényjavaslat a törvény hatálybalépésének időpontját a vállalkozások egymás közötti pereinek vonatkozásában 2011. január 1. napjában határozza meg, mivel e rendelkezések alkalmazására megfelelő felkészülési időt indokolt biztosítani. Az egyéb általános szabályok vonatkozásában rövidebb felkészülési idő is elegendő, így azok már 2010. január 1. napján hatályba lépnek.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  78  Következő    Ülésnap adatai