Felszólalás adatai

DR. BALOGH LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés a mai napon megkezdi a magyar közigazgatási hatósági eljárások ágazati szabályait jelentősen módosító, a közigazgatási hatósági eljárási törvényhez és a belső piaci irányelv átültetéséhez kapcsolódó törvényjavaslat tárgyalását. Ugyanakkor az Országgyűlés tárgyalja a szolgáltatási kerettörvény-javaslatot is, a kettő ugyanis egymástól elválaszthatatlan, az egyik sorsa osztja a másikét. Meglehet, helyesebb volna egyrészről azt mondani, hogy az Országgyűlés csupán folytatja azt a munkát, amelynek egyik legnagyobb előrelépését, az általános közigazgatási eljárási szabályokat tartalmazó Ket. novelláris módosítását 2008. december 15-én elfogadta, másrészről a most tárgyalandó javaslat és az ezzel szervesen összefüggő szolgáltatási kerettörvény-javaslat láthatóan nem egyszerűen a szabályok megváltoztatására vállalkoznak, hanem a közigazgatási munkavégzés, az állam működésének szemléletváltozását igyekeznek elérni, bizonyos tekintetben pedig paradigmaváltást jelentenek.

Osztom államtitkár úr álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a tisztelt Ház kétszeresen is belső és külső körülmények miatt cselekvési helyzetben van. A belső jogrendszeri koherencia és ezáltal az alkotmányosság sérülne, ha a Ket.-novella által bevezetett módosításokhoz nem igazítanánk hozzá az ágazati szabályokat 2009. október 1-jéig. Másrészt pedig 2009. december 28-áig a közösségi jogi kötelezettségeinknek is eleget kell tennünk a belső piaci irányelv átültetésével.

Ugyanakkor e körülmények mellett, részben ezektől függetlenül a következő megfontolások is nagyon hangsúlyosak abban, hogy a Magyar Szocialista Párt a Ház előtt fekvő javaslatokat támogatni tudja. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy egyfajta csendes közigazgatási reform folyik, amelynek egyik sarokpontja az előttünk lévő törvényjavaslat és az ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatási kerettörvény-javaslat. Ez a közigazgatási reform minden bizonnyal nem annyira látványos, mint amilyen Magyarország önkormányzati térképének az átszabása volna, vagy az államigazgatás regionális alapokon történő felépítése. Nincs is annyira reflektorfényben, mindezek ellenére a közigazgatási jogi tankönyvek különös részét alaposan át kell majd írni 2009. október 1-je után.

Olyan közigazgatási reformot jelentenek a tárgyalandó jogszabályok, amelyek hatásait és remélhetőleg jótékony eredményeit a polgárok, az ügyfelek a mindennapjaikban fogják érezni ügyes-bajos dolgaik intézése során. A vállalkozások és a szolgáltatók tízezrei tapasztalhatják meg majd annak a pénzben és időben is kifejezhető hatását, hogy számos tevékenységet engedélyeztetés nélkül, bejelentés alapján folytathatnak a jövőben. Aki áttanulmányozta a meglehetősen terjedelmesre duzzadt törvényjavaslatot, amely az adóeljárástól kezdve a konzuli jogkörök rendezésén át szinte valamennyi magyar hatósági eljárást felülvizsgál, láthatja, hogy a technikai, a jogrendszer koherenciáját biztosító módosítások mellett olyan érdemi javaslatok és újítások is vannak benne, amelyek hosszú távra meghatározzák nem csupán a magyar közigazgatás működésének jogi hátterét, hanem gazdasági versenyképességét is.

A törvényjavaslatok tárgyalása során fokozott figyelemmel és körültekintően kell eljárnunk, hiszen a több száz hatósági eljárás módosítása elősegítheti, de ügyetlen és felületes hozzáállással évekre rossz pályára állíthatja Magyarország modernizációját.

(12.40)

Az utóbbi hónapokban Magyarországot is érintő gazdasági válság folytán nagyon sok szó esik itt a parlamentben, de a közvéleményben, publicisztikákban is hazánk versenyképességéről, az állam szerepéről, még inkább annak újraértékeléséről; arról, hogy a gazdaság és az ügyfelek, a polgárok életébe történő állami beavatkozásoknak új, talán szélesebb határokat kell szabni, valamint a fennálló piacgazdasági viszonyokat erkölcsösebbé kell tenni. Másik oldalról pedig gazdaságösztönzést, ezzel együtt a vállalkozásokat gátló bürokratikus terhek leépítését sürgetik joggal a hazai, uniós és nemzetközi fórumokon.

E törvényjavaslattal összefüggésben most csak arra térek ki, hogy ezek az egymást kiegészítő, néhol ellentmondó elvárások új szemléletet kívánnak meg mind az állam és az annak nevében eljáró hatóságok, mind a polgárok részéről, új tartalommal kell megtölteni a közigazgatás és az ügyfelek viszonyát.

Hazánkban a közigazgatási hatósági eljárások szabályozását még mindig elsősorban olyan területnek tekintik, ami kizárólag a jogászokra tartozik. Hadd bíbelődjenek el ők azzal, hogy melyik eljárásban van kétfokú jogorvoslati fórumrendszer, mikor van helye egy határozat visszavonásának, alkalmazzuk-e a hallgatás beleegyezés szabályát, milyen mellékletek és hány példányban szükségesek egy kérelem elbírálásához, hová kell benyújtani a kérelmet egy hatósági ügyben, személyesen kell-e megjelennem a hatóság előtt, vagy éppen milyen határidők mellett kell a döntést meghozni. Arról már kevesebb szó esik, hogy valójában ezek a gyakran részletkérdésnek tűnő szabályok azok, amelyek miatt az ügyfél a kapcsolatát a hatósággal tehernek vagy állami vegzálásnak érzi, és amelyek hazánknak meglehetős versenyképességi hátrányt jelentenek.

Egyik képviselőtársam fogalmazott úgy a Ket.-novella általános vitájában, hogy az avítt szabályozás milliárdos károkozás az állampolgároknak, amelyben benne foglaltatik a felesleges utazás, sorban állás, űrlapkitöltés s a többi számlája is. Ezt a számlát azonban - hogy konkrét példával éljek - nem csupán a háromszintű engedélyezési eljárással szembesülő temetkezési szolgáltatást folytatni kívánó vállalkozás fizeti, hanem mi mindannyian, az egész ország, az ehhez hasonló és indokolhatatlan adminisztratív terhek által okozott versenyképességi akadályok miatt. Vagy a személyes megjelenési kötelezettség körében - magyarázza meg valaki - miért szükséges, hogy a szerencsejáték-szervezés területén a játékautomata-üzemeltetés körében még ma is személyesen kell átvenni a pénznyerőautomata-engedélyeket a szerencsejáték-hatóság ügyfélszolgálatán? Vagy említhetném a statisztikai szakértőket, akikről ugyan külön kormányrendelet szól, és akiktől a statisztikai szakértői engedélyért komoly díjakat kérnek el, miközben hivatalosan ilyen engedélyt sehol nem kérnek, és az elmúlt 15 évben nagyon kevesen igényeltek ilyen engedélyt. Vagy miért kér el nyolc példányban a hatóság egy kérelemhez csatolandó mellékletet, ha közben elektronikus úton is lehet intézni az ügyeket?

A sor folytatható, de a lényeg további példák nélkül is egyértelmű, és a törvényjavaslat tanulmányozása biztató abban a tekintetben, hogy a magyar gazdaságra ólomsúlyként nehezedő hasonló terheket jelentősen enyhíteni fogja. Látni kell, hogy a közigazgatás szerepe és helye, a közigazgatási eljárásokat szabályozó jogszabályok célja ma már nem egyszerűen a jogbiztonság garantálása az állampolgárok és vállalkozások százezreit érintő mindennapos hatósági ügyintézésben, hanem alapvető gazdasági és versenyképességi tényezővé is vált.

A Magyar Szocialista Párt frakciója az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése, a hatósági ügyintézés gyorsítása és egyszerűsítése szempontjából e törvényjavaslatokat jó irányba tett lépésnek tartja. Mindenképpen előremutató és támogatandó az elektronikus kapcsolattartás lehetőségének kiszélesítése a hatóság és az ügyfél között. A Ket.-novella vezette be azt a rendelkezést, hogy a főszabály az elektronikus kapcsolattartás. Jó szívvel támogatható tehát, hogy a törvényjavaslat az egyes ágazati törvényekben csak kivételesen él a kizárás lehetőségével, ahol pedig ezt megteszi, az ezzel kapcsolatos érveket el tudjuk fogadni.

Azzal kapcsolatban azonban megerősítést várunk a kormánytól, hogy 2009. október 1-jére technikailag és anyagilag is biztosítottak lesznek a feltételek az elektronikus közigazgatáshoz. Ezzel a témakörrel kapcsolatos az is, hogy talán e fórumon sem haszontalan felhívni az önkormányzatok figyelmét arra, hogy maguknak kell mérlegelniük, képesek lesznek-e biztosítani az elektronikus utat önkormányzati hatósági ügyeikben, kizárás hiányában. Ugyanígy jó kezdeményezésnek tartom a szolgáltatási kerettörvény-javaslatban létrehozandó integrált ügyintézési pontot, amely az ügyintézésen kívül egyfajta információs tárházként is segítheti majd az ügyfeleket a hatósági eljárásban.

Összességében tehát a törvényjavaslatok a Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint hatékonyan lesznek képesek fejleszteni a hazai egyablakos ügyintézés rendszerét.

A felszólalásomat azzal kezdtem, hogy e törvényjavaslatok nem egyszerűen szabálymódosítások egyvelegei, hanem bizonyos szempontból paradigmaváltást, a magyar közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatos hagyományokkal való szakítást is jelentenek. A szolgáltatási kerettörvény-javaslat és a Ket.-novella által meghatározott keretek között a mintegy 180 törvényt módosító törvényjavaslat egyik legnagyobb eredménye lehet, hogy a lassú, bonyolult és költséges engedélyezési eljárások helyébe bejelentési eljárások lépnek. Vagyis, ha a vállalkozás teljesíti a jogszabályokban meghatározott követelményeket, tevékenységét szabadon megkezdheti. Másképpen tehát: a hosszas közigazgatási eljárás helyett gazdasági tevékenységének kifejtésére koncentrálhatja erejét, idejét, anyagi javait az ügyfél, sőt a bejelentés elmaradása is elsősorban adminisztratív hátrányos jogkövetkezménnyel járhat számára, a tevékenysége folytatását azonban nem akadályozza.

Természetesen az állam nem mondhat le ellenőrzési jogosítványairól, de az előzetes engedélyezésről a hangsúly lassan az utólagos hatósági ellenőrzésre helyeződik át. Meggyőződésem, hogy ezzel megfelelő ellensúlyt lehet majd találni a védendő közérdekek és az ügyfelek magánérdekei között úgy, hogy miközben az állam szerepvállalása háttérbe szorul, az állam felelőssége egy cseppet sem gyengül a közérdek érvényre juttatásában. Másképpen úgy lehetne megfogalmazni a változás magját, hogy az állam jobban bízik majd állampolgáraiban, és nem kíván meg egyes tevékenységek gyakorlásához állami gyámkodást.

A Magyar Szocialista Párt egyetért, és jó szívvel tudja támogatni a hatóságok és az ügyfelek közötti kapcsolatban e módosítások révén bekövetkező alapvető változást; ahogyan azt is, hogy több területen a javaslat továbbviszi az elmúlt években megkezdett közigazgatási reformtörekvéseket, valamint a Ket.-novella által bevezetett új jogintézményeket használja.

Az MSZP korábban is egyetértett, és most is egyetért a kormány szervezetátalakítási szabadságának alkotmányos határok között történő kiterjesztésével, ezért nem zárkózik el attól, hogy egyes eljárásokban elfogadja azt, hogy például ott, ahol a jegyző államigazgatási hatósági jogkört gyakorol, a törvény csupán köznévi formában utaljon az eljáró hatóságra, és a kormány jelölje ki a megfelelő hatóságot. Ezekben az eljárásokban, így például a temetkezési szolgáltatások engedélyezése, a hadigondozási jogkörök gyakorlása, a kereskedelmi és közlekedési igazgatási, ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatósági feladatok ellátása kapcsán azonban indokoltnak tartanánk, ha e jogkörök gyakorlása továbbra is jegyzői hatáskör maradna. Mindazonáltal értékelendő a törvényjavaslat ama elkötelezettsége, hogy a hatósági jogkörök dzsungelében e módosításokkal is rendet kíván vágni.

(12.50)

Örömmel vettem, hogy a Ket. jogintézményei visszaköszönnek az ágazati jogszabályokban. Említhetném a tanúsító szervezetként meghatározott műszaki és járművezetői vizsgabiztost, az egyes eljárásokban kijelölhető közreműködő hatóságokat, sőt a javaslat továbbviszi a hatósági szerződések intézményének kiterjesztését a magyar jogrendszerben.

Mindezek mellett - ha jól számoltam - a Ket.-novella és a szolgáltatási kerettörvény-javaslat szabályai folytán több mint hetven eljárásban fog érvényesülni október 1-jétől "a hallgatás beleegyezés" szabálya, amelyet rendkívül fontos előrelépésnek tartok. Ezek az intézmények - ahogy egyébként a Ket.-novella vitájában is többszörösen elhangzott - elősegítik a magánszféra bevonását a közérdekű ügyek intézésébe, erősíthetik a hatóságok és az ügyfelek együttműködését. Ez szintén szemléletváltozást kényszerít ki a hazai hatósági eljárásokban.

Mivel a részletek megvitatására lesz még alkalom a törvényjavaslatok parlamenti tárgyalása során, összességében a két törvényjavaslat koncepciójával a Magyar Szocialista Párt egyetért, és azt támogatni tudja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)