Felszólalás adatai

KATONA KÁLMÁN, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Orosz Sándor képviselő úr által elmondottakkal egészen odáig egyetértek, hogy a végén támogatták; szerintem nem kellett volna. 450 oldal van előttünk, ebből 380 oldal normaszöveg, nincs hozzá külön általános indokolás, csak valamilyen indokolás. Azt gondolom, az eddigi jogalkotási rendben be szoktuk tartani, hogy van külön általános, aztán van részletes indokolás, hogy jobban megértse az ember.

Megítélésünk szerint a hatáskörök átláthatatlanná válnak, és folyamatosan az uniós irányelvekre történik hivatkozás, de nagyon nehéz minden egyes esetben ennek a nyomát megtalálni. Általában egyébként azzal, hogy egyszerűsítsünk, hogy ne kelljen mindig engedély, hogy a határidőket pontosítjuk, természetesen egyetértünk, de hogy ezt ilyen tömegben, így, egyszerre teszik elénk, ez a képviselő számára gyakorlatilag megoldhatatlan feladatot állít, amelyet nagyon nehéz kezelni.

Ugyan el kell mondanom, megnéztem, az interneten valóban megtalálható egy szerkesztett szöveg, tehát hogy ne kelljen minden egyes módosításnál egy másik jogszabályt előkeresni, de azt gondolom, a képviselők ezt a jövőben, mondjuk, CD-n megkaphatnák, hiszen ez a munkát jelentősen megkönnyítené.

Amit messzemenően kifogásolnom kell, az az, hogy a kamarák, a kamarai törvény és ennek a módosításnak az összefüggései nem derülnek ki. A Mérnöki Kamara külön fordult hozzám az ügyben, hogy egyeztetésre sem kapták meg ezt a törvénytervezetet, pedig nagyon sok helyen érinti a kamarai hatásköröket.

A bizottsági ülésen nem derült ki egyértelműen, miért gyengült meg menet közben - úgy mondanám - a szakmai szervezetek hatásköre ezekben az ügyekben, és számos olyan példát a részletes vitában majd el fogok mondani, amikor olyan rendelkezést hoz, amely ellentétes a jelenlegi kamarai törvénnyel a szakértők kijelölése, kiválasztása kérdésében.

Az ügyféljogokat többen említették; nincsen rendjén. Ugyanakkor akár örülhetnék is környezetvédelmi szempontból annak, hogy benne van a 100. §-ban, hogy a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül nyilvánosan közzéteszi. Ez környezetvédelmi szempontból előrelépés, az ügyféljogok dolgában nem sokat ér, és azt a kérdést is feltehetném, hogy miért csak a környezetvédelmi előzetes engedélyeknél, ezek szerint az építési engedélynél vagy bármilyen engedélynél is lehet igény arra, hogy az érintett - a szomszéd, a szemben lakó és a többi - megtudhassa a határozatot a jogerőre emelkedés előtt is.

A másik dolog: a kártalanítási igény jogalapjául és mértékéről a természetvédelmi hatóság dönt, amely ellen nincs helye fellebbezésnek. Ennek a magyarázatát nem találtam az anyagban, de remélem, a későbbi viták során ezt megtaláljuk.

Azt gondolom, az előttem felszólalók és az általam elmondott néhány gondolat is nagyon jól mutatja, hogy egy ilyen halmazt nem volna szabad így, együtt betenni. Azt meg különösképpen nem találom, hogy a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvek átvételét miért kell olyan mértékben siettetnünk, hiszen a mi mérnökeinknek, szakértőinknek az lenne az érdekük, hogy ezek a lehető legkésőbb lépjenek életbe, hiszen a külföldi szakértők nyilván nagyobb pénzügyi háttérrel, érdekérvényesítő képességgel megint csak olyan helyzetbe kerülnek, hogy el tudják vinni a munkák jelentős részét a hazai, döntően kis és közepes szakértői vállalkozások elől. Ennek a bevezetése 2009 decemberében elegendő lenne. Fél év az ilyen válságos időkben, amikor sok tervet kellene előkészíteni a gazdaság élénkítésének az eljövetelére, nagyon fontos lenne, szerintem ez ügyben minden nap számít. Ebből a szempontból sem szerencsés, hogy a két jogszabály együtt került az Országgyűlés elé.

Sajnos a kisebbség nem támogatta a bizottsági ülésen. Remélem, valamit sikerül majd ezen módosítani. Köszönöm a figyelmet.