Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Európai Unió 2006-ban fogadta el azt az irányelvet, amelynek célja az, hogy az Unió polgárai szabadon, kötöttségek nélkül gyakorolhassák választott szakmájukat az Unió egész területén. Az irányelvet Magyarországnak, a többi tagállamhoz hasonlóan 2009 végéig kell a nemzeti jogrendszerbe illesztenie. A kormány a most tárgyalt törvényjavaslatot megelőzően benyújtotta az Országgyűléshez azt a törvénycsomagot is, amely csaknem valamennyi szakma tekintetében alakítja ki az irányelvnek megfelelő szabályozást.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat specialitását az adja, hogy az kifejezetten az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szakmákra vonatkozik, e szakmáknak ugyanis mindegyike az igazságszolgáltatás hatékony működését, illetve az ügyfelek jogainak érvényesítését hivatott elősegíteni. A tárgyalt törvényjavaslat alapvető célja az irányelv átültetése az ügyvédi, igazságügyi szakértői, polgári jogi közvetítői, jogi segítői és szabadalmi ügyvivői tevékenységek esetében. A törvényjavaslat azzal, hogy az említett szakmák gyakorlásához szükséges, indokolatlan adminisztratív terheket a lehető legkisebb szintre csökkenti - természetesen szabályozott keretek között -, egyszerűbbé teszi a piacra lépést és a tevékenységgyakorlást.

Lényeges továbbá, hogy a törvényjavaslat a fogyasztók, vagyis a szolgáltatást igénybe vevők számára is szélesebb körű, jobb és olcsóbb szolgáltatást biztosít azáltal, hogy a felesleges és bürokratikus korlátokat felszámolja. Az irányelv abból indul ki, hogy ha egy szolgáltató az Unió egyik államában jogosult a szolgáltatás nyújtására, az az Unió másik államában is megteheti ugyanezt, külön engedélyezési procedúra nélkül. Ezt a szabadságot csak nagyon szűk körben és kivételesen lehet szigorítani. Az igazságügyi szolgáltatások - biztonságos gyakorlásuk és az ügyféli jogok védelme miatt - ilyen kivételnek tekintendők, ezért esetükben az engedélyezés fenntartása indokolt.

Az irányelv átültetése érdekében a törvényjavaslat lehetőséget biztosít a szolgáltatóknak arra, hogy az engedélyezést és különböző hatósági ügyeiket elektronikusan, ugyanazon az internetes felületen is el tudják intézni. A hatósági ügyintézés egyszerűbbé, átláthatóbbá tétele mellett az ügyintézési határidők rövidülnek, és csökkennek azok az adminisztratív terhek, amelyek eddig a szolgáltatók működését nehezítették. Így például csökken a benyújtandó iratok száma, következetesen érvényesül az az elv, hogy az ügyfélnek nem kell olyan iratot csatolnia, amely valamely hatóságnál már rendelkezésre áll, és majdnem minden ügyintézést, adatváltozás-bejelentést el lehet intézni a jövőben elektronikusan, minimálisra csökkentve a hivatalokban a személyes megjelenési kötelezettségek számát. Mindezekkel a javaslatokkal lényegében egy közigazgatási reform valósul meg azokban a hatósági eljárásokban, amelyekben a szolgáltatók ügyfélként érintettek.

Tisztelt Országgyűlés! A tárgybeli törvényjavaslat az irányelv rendelkezéseinek végrehajtása mellett számos tekintetben modernizálja az igazságügyi szakértőkre, polgári jogi közvetítésre, jogi segítségnyújtásra és áldozatsegítségre vonatkozó törvényi szabályozást is. Az igazságügyi szakértőkkel szemben alapvető követelmény nemcsak az, hogy a szakmájuk kiváló ismerői legyenek, hanem az is, hogy a bírósági, hatósági eljárásokban közreműködő, közfeladatot ellátó személyekként a tőlük elvárható magasabb erkölcsi, etikai normáknak is megfeleljenek. Ennek egyik biztosítéka az Igazságügyi Szakértői Kamara hatáskörébe utalt etikai eljárások megfelelő lefolytatása, és a tevékenységre irányadó szabályokat sértő igazságügyi szakértővel szemben a megfelelő szankció alkalmazása.

A törvényjavaslat modernizálja és részletesebbé teszi az ezt szolgáló etikai eljárási szabályok törvényi szintű szabályait. A törvényjavaslat az igazságügyi szakértővé válásra, a szakértők jogaira és kötelezettségeire, valamint az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására vonatkozó alapvető szabályok módosításával, valamint az olyan egyéb módosításokkal, mint például a szakértői, módszertani levelek kiadásának vagy a szakértői jelöltek jogállásának rendezése, a hatékonyabb, gyorsabb és országosan egységes gyakorlaton alapuló szakértői működés kereteit teremti meg.

A törvényjavaslat a hatálybalépésük óta rendelkezésre álló tapasztalatok tükrében módosítja a polgári jogi közvetítésre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, továbbá az európai uniós elvárásokkal összhangban a közvetítői névjegyzékbe való felvételi követelmények közé beemeli a kötelező közvetítői képzést. A 2008. január 1-jétől a polgári peres és nem peres, valamint a büntetőeljárásokban kialakított jogi segítségnyújtási rendszer egyszerűbb és gyorsabb működtetése érdekében a törvényjavaslat több vonatkozásban pontosítja a bíróságok, a jogi segítségnyújtó szolgálatok, valamint a jogi segítők egymás felé fennálló tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettségét, illetve egyértelművé teszi a döntési jogkörök elhatárolását.

Az ügyfelek érdekében bevezetésre kerülő módosítások lehetővé teszik a rosszabb anyagi körülmények közé került állampolgárok számára kedvezőbb formájú támogatás biztosítását. A javaslat az áldozatsegítési eljárásokkal kapcsolatban szintén olyan egyszerűsítéseket tartalmaz, amelyek hatására az áldozatok gyorsabban és felesleges bürokrácia mellőzésével kaphatnak állami segítséget.

Tisztelt Országgyűlés! Mint azt a tisztelt képviselők láthatják, a törvényjavaslat az igazságügyi szolgáltatások egy olyan átfogó felülvizsgálatára tesz kísérletet, amely e szolgáltatások nyújtását lényegesen egyszerűbbé és átláthatóbbá, továbbá ügyfélbaráttá teszi. Erre a felülvizsgálatra elsősorban az uniós követelményekre tekintettel került sor. Szeretném ugyanakkor kiemelni azt, hogy az érintett szolgáltatások estében a kormány csak olyan könnyítéseket támogat, amelyek figyelemmel vannak az igazságszolgáltatás kiszámítható és biztonságos működésére, és nem veszélyeztetik az ügyféli jogokat sem.

Mindezekre figyelemmel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(11.00)