Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetségének programjában a jogérvényesítés hatékonyabbá tétele mindig központi helyen szerepelt, hiszen az állam, természetesen sok egyéb tényező mellett, akkor működik megfelelően, ha hatékony jogszolgáltatást nyújt az állampolgárok, vállalkozások számára. A liberálisok ezért mindig támogatták a kormányzat ezzel összecsengő elképzeléseit, így most támogatjuk a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslatot is.

A törvényjavaslat több területen alapvetően reformálja meg a fizetési meghagyásos eljárást, mert egyrészt az elektronikus eljárás lehetővé tételével, másrészt az automatizált eljárás előírásával alapvetően új helyzetet teremt. Hatalmas változás lesz ez a jelenlegi rendszerhez képest, ahol a fizetési meghagyásos eljárást a bírósági titkárok, fogalmazók és a bírósági ügyintézők folytatják le, ugyanúgy, ahogy azt az elmúlt 50-100 évben is végezték. Ez ma már nem korszerű, nem ésszerű megoldás, mivel a bírósági intézményrendszer aránytalanul nagy erőforrásait köti le ez az ügyintézési mód, és egyes bíróságokon lényegében ellehetetleníti magát az ítélkező érdemi tevékenységet is. Mellesleg a fizetési meghagyásos eljárás az elmúlt 100 évben szinte csak annyit változott, hogy időnként megváltoztak a nyomtatványformák, és más-más típusú nyomtatvány került a jogalkalmazók elé, egyébként az intézmény maga szinte semmit nem változott.

Az elmúlt évtizedekben az informatikai rendszerek kulcstechnológiából alaptechnológiává váltak, vagyis a gazdasági, a civil életben nélkülözhetetlen ezen technológiák használata, egyre több esetben ez az ügyintézés alapvető eszköze. Ebben a helyzetben pedig nem fogadható el, hogy a magyar igazságszolgáltatás ne építsen egyre szélesebb körben az informatikai eszközökre. Ha körbetekintünk a világban vagy akár csak Európában, azt látjuk, hogy a modern, gyorsan fejlődő országok kivétel nélkül mind nagyon fejlett informatikai hálózatokkal rendelkeznek, a hivatali ügyintézésnek elterjedt, lassan meghatározóvá váló eszköze az elektronikus ügyintézés. Magyarországnak ezen a téren nagy még a lemaradása, de nem behozhatatlan, és néhány területen örvendetesen gyorsan fejlődik. Az informatikai rendszerekre történő átállás persze nem történhet meg egyik pillanatról a másikra, ez óhatatlanul működési zavarokat eredményezne, ezért szükségesnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat 2010. júniusi hatálybalépéssel számoljon, mert ez kellő időt ad a közjegyzőknek is az informatikai rendszer kiépítésére és másoknak is a felkészülésre.

Az alkotmányügyi bizottság ülésén néhány képviselő részéről kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, és itt a plenáris ülésen is, hogy helyes-e ezt az eljárást közjegyzői hatáskörbe utalni, helyezni, de mi ezt jó elképzelésnek tartjuk, hiszen ezáltal a bíróságok jelentős ügytehertől mentesülnek, és remélhető, hogy ennek köszönhetően a bíróságokon hamarabb születik majd döntés az érdemi peres eljárásokban. A közjegyzőség alkotmányos jogállása és a kar szakmai és informatikai felkészültsége alkalmassá is teszi őket e feladat bíróságoktól történő átvételére. Minderről a törvényjavaslat általános indokolásában szépen kimunkált érvelést találhatunk, ez mindenképpen dicséretes. Jó döntésnek tartjuk emellett azért is, mert a közjegyzőség jelenleg is számos nem peres eljárást folytat le, amelyekkel összefüggésben több informatikai alkalmazást kezel, így kellő tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy egy ilyen igen fontos rendszert is működtetni tudjon.

Magyarország versenyképességének javítása volt a másik igen fontos tényező, ami miatt mi a törvényjavaslat támogatása mellett döntöttünk. Az elektronikus eljárás és az automatizált eljárás megteremtése a fizetési meghagyásos eljárás területén igen előnyös, lényeges versenyképesség-javító tényező, hiszen ezzel azon európai államok közé fogunk kerülni, Németország és Ausztria mellé, amelyek úttörő módon már megteremtették az automatizált eljárás feltételeit. Ha valaki láthatta ezt közelről is, hogy hogyan működik, annak, azt hiszem, nem is kell hosszabban érvelni amellett, hogy ez egy helyes megoldás. Ausztriában is, Németországban is - én magam az ausztriai megoldást ismerem kicsit közelebbről -, azt kell mondjam, az érintettek mindegyikének megelégedésére működik a rendszer, gyorsan, garantáltan, biztosan, és papír nélkül az esetek döntő többségében, ami mindenki számára kiszámíthatóvá, a jogbiztonság szempontjából egyértelműen jóvá teszi a rendszert.

A törvényjavaslat összhangban áll továbbá az Európai Unió azon elképzelésével is, ami az európai fizetési meghagyásos eljárás kapcsán arra igyekszik ösztönözni a tagállamokat, hogy teremtsék meg az eljárás elektronikus lefolytatásának feltételeit. Ebben a tekintetben is jó a javaslat.

(10.40)

A harmadik érv frakciónk részéről a törvényjavaslat támogatása mellett az, hogy ez az új eljárásrend garantálja az eljárási határidők betartását, hiszen amennyiben a meghagyás kibocsátásának a feltételei fennállnak, de a közjegyző elmulasztaná a törvényi határidő betartását, akkor az elektronikus fizetési meghagyás informatikai rendszere a határidő lejártát követő napon maga fogja a közjegyző nevében, valamint szakmai és anyagi felelőssége mellett automatikusan kibocsátani a meghagyást. Ugyanez vonatkozik egyébként a közbenső intézkedésekre is, ilyen például a hiánypótlás, a megszüntetés, elutasítás és egyebek.

Ebben a látszólag jelentéktelen szabályban rejlik véleményünk szerint a törvényjavaslat igazi ereje, hiszen így biztosítható az eljárási határidők tényleges betartása, a gyors igényérvényesítés valódi lehetőségének megteremtése. A vállalkozások, a jogkereső állampolgárok számára ugyanis önmagában az még nem érték, ha a jogszabály rövid határidőt ír elő, hiszen ilyent máshol is láthatunk, értéke csak annak van, ha azt a hatóságok ténylegesen be is tartják. Ez az, amit a törvényjavaslat garantál, mivel az eljárás lefolytatásának támogatására egy olyan infrastruktúrát hoz létre, amely gyakorlatilag kizárja a késedelmet az eljárás során. Ez nagyon fontos. Nagyon sok hazai hatósági eljárásra igaz ma még az, hogy ugyan a hatóságot határidő kötelezi valamilyen cselekmény elvégzésére, de ha elmulasztja azt, semmilyen érdemi következménye nincs annak. Az állampolgár valódi érdekét sokszor ilyen értelemben semmi nem védi. A javaslat elfogadásával a fizetési meghagyásos eljárások ezután már az üdítő kivételek közé fognak tartozni, és ezért mindenképpen tudjuk ezeket támogatni.

Több mindenki beszélt arról, főleg az ellenző kollégák köréből, hogy jelentős bevételtől esnek majd el a bíróságok ennek az eljárásnak a bevezetése révén. A legjobb tudomásom szerint ez nincs így, mert a bevétel mellett a kiadási oldalon ma a bíróságok oldalán több pénzbe kerül a fizetési meghagyásos eljárás működtetése, mint amilyen előnyt a bevételoldalon jelent.

Másrészt Rubovszky György kollégám felhozta azt, hogy a cégeljárás is jól működik, és lám-lám, ugyanúgy meg lehetne tartani, vagy az informatikai oldalát be lehetne vezetni a bíróságok oldalán. Egyrészt arra szeretném az ön figyelmét ebben a tekintetben felhívni, hogy nem feltétlenül jó az összehasonlítás. Egyrészt véleményem szerint egy teljesen elkülönült rendszerben működik a cégbírósági rendszer, teljesen önállóan, teljesen önálló informatikai, infrastrukturális és intézményi alapon is. Éveken keresztül tartó, igen nehéz munka volt elérni azt, hogy a mára valóban jól működő és valóban egy-két óra alatt érdemi ügyintézést végrehajtani képes cégbírósági informatikai rendszer úgy működjön, ahogyan az most ma már látszik. És egy másik nagyon nagy különbség: a cégeljárás során, a cégbírósági elektronikai ügyintézés során a cégbíróság, elsősorban maga a cégbíró, érdemben dönt az ügyekben, azaz érdemi bírói tevékenységet végez.

A fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban mondjuk mi - talán többen is vannak a kollégák között ilyenek -, akik fogalmazóként kezdtük a pályánkat, és mondjuk, a panasznapon gyártottuk a fizetési meghagyásokat, ha szabad mondani, kilószámra: semmilyen érdemi tevékenységet nem végeztünk, ez egy adminisztratív dolog volt. Fontos volt, hogy a bíróságon keresztül történjen ennek az eljárásnak a bonyolítása, mert ez garanciális szempontból egyértelművé tette azt, hogy megfelelő módon történik a fizetési meghagyás kibocsátása. De azon túl, hogy ezt az eljárási rendet be kellett tartani, érdemi, a jogvitát érintő döntést semmiképpen nem hozott a bíró sem, aki egyébként végül aláírta a fizetési meghagyást, azaz amennyiben jogvitára kerül sor, akkor az a garanciális elem, hogy arról bíróság döntsön, természetesen megmarad, és a bíróság előtt fog az ügy érdemben eldőlni. Én ezért nem tartom helyes összevetésnek a két rendszert ebből a szempontból.

Mindezek alapján mi egy szükséges, jó, a korszerűsítést nagymértékben szolgáló lépésnek tartjuk e törvényjavaslat bevezetését, hatályba léptetését, és a magunk részéről a liberális frakció támogatni fogja a javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)