Felszólalás adatai

FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A fizetési meghagyásos eljárás jelenleg a bíróságok által a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján lefolytatott nem peres eljárás, amellyel számtalan esetben találkozunk a hétköznapjaink során, a parkolásidíj-hátraléktól kezdve a közmű- vagy társasházi közösköltség-tartozástól az egyéb szerződéseken alapuló követelésekig, a körbetartozásokig. Nemcsak az igazságügyi statisztikából, hanem már a közbeszédből is tudjuk, hogy egyes bíróságok működése szinte megbénul az e téren rájuk háruló fizetési meghagyásos eljárások tömege alatt.

A meghagyások kibocsátása, jogerősítése, az egész eljárási procedúra sokszor hosszú hónapokig tart. Ezért is üdvözöljük a fizetési meghagyási eljárás modernizációját, a törvényjavaslat ilyetén történő benyújtását és napirendre vételét. Úgy véljük, hogy a jogalkotó Országgyűlés felelős azért, hogy a hatalmi ágak jogszabályi működési feltételeit biztosítsa, az igazságszolgáltatás területén megteremtse az ítélkezési tevékenység ideális feltételeit annak érdekében, hogy a bíróságok valóban a szoros értelemben feladatkörükbe tartozó ügyekben, szakmai ítélkezést igénylő ügyekben minél hatékonyabban járjanak el.

Ennek megfelelően egy bizonyos fajta profiltisztítást kellett elvégezni, amelynek része a fizetési eljárásra vonatkozó eljárás megújítása, megújulása. 2008-ban a bíróságok több mint 500 ezer fizetési meghagyásos ügyet intéztek. Ennek majd egynegyede a közüzemi szolgáltatók, közlekedési társaságok, parkolási társaságok által előterjesztett, jellemzően néhány tízezer forintos követelésre irányuló, magánszemély kötelezettek ellen benyújtott fizetési meghagyási kérelem, amelynek a zöme a fővárosra koncentrálódik.

A fizetési meghagyásos eljárás megújításának alapgondolata az, hogy az előreláthatólag nem vitatott igények peren kívül nyerjenek gyors elintézést, ami nemcsak a bíróságokat tehermentesíti, de a felek számára is kedvezőbb mind az eljárás időtartama, mind pedig a költségvonzata alapján. Ezért a törvényjavaslat célul tűzi ki az eljárás közjegyzői hatáskörbe utalásával és az eddiginél részletesebb szabályozásával a fizetési meghagyásos eljárás határidejének csökkentését, az elektronikus ügyintézés, valamint az eljárás automatizálása feltételeinek megteremtését. Ezek során intelligens nyomtatványok felhasználásával, akár informatikai alkalmazás közbeiktatásával garantálható a jelenleginél hatékonyabb működés.

A közjegyzői kar az igazságszolgáltatás területén jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez, a polgári nem peres eljárások területén pedig nagy tapasztalattal rendelkezik. Ezért az előbb említett bírósági profiltisztítás okán is, összefüggésben a bírósági feladatok változásával feladatköre ugyancsak változik. Gondoljunk a múlt évben elfogadott, az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról alkotott törvényre, amely az előzetes bizonyítás, az igazságügyi szakértő kirendelése, az okirat, értékpapír semmissé nyilvánítása terén alkotott új szabályokat. Álláspontunk szerint a közjegyzőség mind jogállását, mind szervezetét, infrastruktúráját tekintve képes lesz a törvény elfogadását követően a fizetési meghagyásos eljárások lefolytatására.

A közjegyző tevékenységéhez közhitelesség, a személyéhez pedig közbizalom fűződik. Mindenekelőtt felhívnám arra a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara költségvetési forrás felhasználása nélkül, saját anyagi források igénybevételével építi ki azt az információs rendszert, amelynek használatával történik majd a meghagyásos eljárás elektronikus, jelentős részben automatizált alkalmazása. A közjegyzői kamara hosszú távra tervez, kiadásai az illeték helyett bevezetendő díjakból fognak megtérülni.

Ezzel már el is mondtam, hogy az illetékfizetési kötelezettséget díjfizetés váltja fel. Ezzel azonban a 3 százalékos átlagos költségszint nem növekedne, a díjszámítási skála degresszívebb lenne, jobban igazodna az eljárás költségeihez, így a jelenlegi maximum 450 ezer forint helyett 300 ezer forint lenne a maximálisan fizetendő díj, míg a minimális 3 ezer forint helyett 5 ezer forint az alsó határ. Vegyük azonban figyelembe azt, hogy az illetéktörvény most módosuló szakasza 2003 óta van hatályban, tehát az összeg karbantartása önmagában is indokolt, másfelől könnyen belátható, hogy a jelenlegi minimum az esetek döntő többségében nem képes fedezni az eljárás lefolytatásakor az eljáró szervezet adminisztrációs kiadásait sem.

(10.10)

Kiemelendőnek, méltányosnak és igazságosnak tartjuk, hogy a díjfizetésre kötelezettek köre bővül, mivel jelenleg évente 220 ezer ügyben merül fel illetékfizetési kötelezettség az említett, több mint 400 ezer ügyből. Így például említhetném, hogy a díjfizetési kötelezettség alól a jelenlegi szabályok szerint a parkolási társaságok mentesülnek. A jogszabály megalkotása után például a parkolási társaságok nem mentesülnek a díjfizetési kötelezettség alól. A vagyoni, jövedelmi viszonyai alapján arra rászorulók továbbra is élhetnének a költségkedvezmény lehetőségével.

Az új díjfizetési szabályok kedveznek az ügyfeleknek abban is, hogy eltérően a jelenleg hatályos illetéktörvénytől a fizetési meghagyásos eljárásban, a jövőben mindig a ténylegesen követett összeget figyelembe vevő számítási mód alapján kellene a díjat számítani, ami jóval előnyösebb a feleknek. Természetesen a költségviselésre vonatkozó szabályok nem változnak, "a vesztes fizet" elve továbbra is érvényesül, akár a fizetési meghagyásos eljárásról van szó, akár a perré alakult eljárásról.

A perré alakult eljárásról, illetve a módosuló végrehajtási eljárásról hosszan nem kívánok beszélni, csak azt szeretném kiemelni, hogy az eljárási határidők, valamint az akták, ügyiratok elektronikus közlekedtetésének feltétele remélhetőleg az eljárások ezen fázisában is képes lesz biztosítani azt, hogy az eljárás olcsóbb és gyorsabb legyen. Sajnos, most még csak lehetőségként került be a törvényjavaslatba az, hogy ha a bíróság annak technikai feltételeit biztosítja, az aktanyomatot a közjegyző ellentmondás esetén elektronikus úton is megküldheti az eljáró bíróság részére. El kell érni, hogy kötelező jelleggel lehessen ezt előírni, ami azt jelentené, hogy a bíróságok felkészültek az elektronikus ügyfélforgalomra. Álláspontunk szerint az ilyen jellegű informatikai fejlesztések a bíróságokon sem halogathatók tovább.

Végezetül néhány szóval az általunk célzott társadalmi hatásokról. A szolgáltató állam ideája gyakran többféle megközelítésben is felmerül. Úgy gondolom - és remélem, ebben mindnyájan egyetértünk -, hogy ezeknek az ideáknak a jogérvényesítési rendszer működésében is érvényesülniük kell egyértelmű felelősségi szabályokkal. A törvényjavaslat a jogviták gyorsabb befejezésére vonatkozó társadalmi elvárásnak eleget tesz. Az ügyintézés a közjegyzői eljárásban ügyfélbarát módon történik. A kérelmeket szóban, bármelyik közjegyzői irodában elő lehet adni, vagy akár elektronikus úton közvetlenül az ügyfél is tud kérelmet rögzíteni a rendszerben.

Ugyanez vonatkozik a végrehajtás elrendelésére is. Azt bármelyik irodában lehet kérelmezni, de ugyancsak eljuttatható a rendszerbe a kérelem elektronikus úton is. A kérelmek postára adására, a papír alapú ügyintézésre természetesen a jövőben is van lehetőség. A rendszer tehát valóban képes szolgáltató jelleggel működni, amely esetében nem elhanyagolható az a felelősségi szabályrendszer, amelyet a törvény az ügyintézési határidők betartásával kapcsolatban telepít a közjegyzőkre.

A jövőben a közjegyző a fizetési meghagyást az ellenfél meghallgatása nélkül legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, elektronikus úton beadott kérelem esetén 3 munkanapon belül papíralapon bocsátja ki. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan is kibocsáthatja, ha a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény ezt előírja, lehetővé teszi. Ha a közjegyző az említett 15 napos, illetőleg 3 napos határidőt elmulasztja, a határidő utolsó napját követően az Országos Közjegyzői Kamara rendszere a közjegyző nevében és felelősségére automatikusan bocsátja ki a fizetési meghagyást.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat megoldási javaslata nagy változást jelent a fizetési meghagyások terén, de nem példa nélküli a tervezett rendszer. Másutt - például Ausztriában - már eredményesen működnek hasonló elvi alapokon nyugvó rendszerek, amelyeket az előterjesztő és a Közjegyzői Kamara képviselői is együttesen tanulmányoztak. A törvényjavaslattal mind a bíróságok, mind a közjegyzők egyetértenek, vitás kérdés a törvényjavaslat előkészítése során szakmai kérdésekben nem maradt fenn.

Az előkészítés megalapozottságát látva alappal bízhatunk abban, hogy 2010-től a fizetési meghagyások új rendszere az állampolgárok legnagyobb megelégedésére fog működni. Az MSZP képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatja, és kérjük a többi képviselőcsoport támogatását is. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)