Felszólalás adatai

DR. SZÉP BÉLA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a tegnapi napon tartott ülésén tárgyalta a fizetési meghagyásos eljárásról szóló T/9400. számú törvényjavaslatot.

A bizottsági vita tartalmas és alkalmanként élénknek minősíthető volt, azzal együtt, hogy a kérdés tekintetében nem váltott ki vitát az a tény, hogy a fizetési meghagyásos eljárás logikája nem változik az eddigiekhez képest, tehát változatlanul az ügyfél kérelme alapján indul az eljárás. Az illetéket - eddig -, a jövőben a díjat a kérelmezőnek kell megelőlegeznie, majd a kötelezettnek viselnie. Nem változik az sem, hogy a kötelezett dönt, dönthet arról, hogy ellentmond-e a kibocsátott fizetési meghagyásnak, vagy ellentmondásával lehetővé teszi, hogy a bíróság érdemben ítélje meg azt. És természetesen nem változik az sem, hogy jogerőre emelkedés esetén végrehajtható okirathoz jut a kérelmező.

Nem volt vita abban sem, hogy az eljárásban - mint eddig is - alapvető érdek a gyorsaság. Az sem volt vitatott, hogy ez jelenleg nem érvényesül, hiszen közel féléves ügyintézési időtartam semmiképp sem tekinthető kellően gyorsnak, sőt azt kell mondjam, hogy az elfogadhatatlan. És abban sem volt vita, sőt inkább példák mutatták be, hogy az európai jogalkotás és joggyakorlat is ugyanabba az irányba mutat és halad, mint amit a törvényjavaslat megfogalmaz.

Ugyanakkor valóban tartalmas vita alakult ki arról, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén kieső illetékbevétel a bírói szervezet, a bírósági szervezet működését hogyan érinti, veszélyezteti-e azt. Tekintettel arra, hogy egyrészt az illetékbevétel mint általános költségvetési bevétel és a bíróságok működési költségei között nincs direkt összefüggés, másodsorban azért, hiszen megismerhettük az előterjesztő válaszából, hogy a Pénzügyminisztérium kimutatásai értelmében bár 1,6 milliárd forint összegű illetékbevétel kiesése kalkulálható, de tény, hogy mintegy 3 milliárdos költségtehertől szabadul a bírói szervezet, tehát semmiképp sem terhes, sokkal inkább előnyös a változás.

Fölmerült, hogy a közjegyzői szervezet egyáltalán alkotmányosan folytathat-e ilyen feladatot, amivel kapcsolatban maga az általános indokolás is egyértelműen tartalmazza több alkotmánybírósági, legfelsőbb bírósági jogegységi, illetve eseti döntésben megfogalmazva, hogy a közjegyzői tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi. És sorolhatnám ezeket a megállapításokat.

Fölmerült az a körülmény, hogy az ügyfél költségterhei növekszenek, amivel szemben megállapításra került, hogy egyrészt az előlegezésnek a feltételei nem változnak, tehát a 3 ezerről 5 ezerre emelkedő alapdíj természetesen a jogosult számára megtérülhet az eljárás eredményeként. Mint ahogy megállapításra került az is, hogy a jelenleg alkalmazott felső illetékmérték a javaslat szerint jelentősen, 150 ezer forintos mértékben csökken, mint ahogy az is megállapítható, hogy a költségkedvezmények a rászorulókat a továbbiakban is megilletik.

Végezetül nagyon fontos kérdés, hogy a módosítás eredményeként a gyorsítás bekövetkezhet-e. Úgy gondolom, aggálymentesen megállapítható volt, hogy igen, egyrészt az egyenletes leterhelésnek köszönhetően, másrészt azzal, hogy az adat- és irattovábbítás gyakorlatilag egy kattintássá válik, harmadsorban hogy a törvényjavaslat szerint garantált kibocsátás következik be 3, illetve 15 napos időtartam után.

Összességében a bizottság 15:14-es szavazati aránnyal, többségi döntéssel általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)