Felszólalás adatai

TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita első napján, a múlt héten az MSZP képviselőcsoportja nevében kifejtettük az álláspontunkat; ez végül is összhangban van azokkal a véleményekkel, amelyek ma itt elhangzottak, akár Salamon László képviselő úr részéről, akár Hankó Faragó Miklós képviselő úr részéről.

Ami miatt itt szót kértem, az végül is annak a kérdéskörnek az érintése vagy taglalása, amely Jóri András adatvédelmi biztos úr megjegyzéséhez kötődik, amellyel kapcsolatban én egyetértek, hogy ezek nagyon konkrét felvetések. Ezeket a konkrét felvetéseket érdemben érdemes megvizsgálni, és megfelelő módosító indítványokkal, amennyiben az a törvényjavaslat koncepcionális elemeit nem érinti vagy nem feszíti szét, akkor minden további nélkül figyelembe lehet venni, és hasznosítani lehet.

Ugyanakkor szeretném azt is hangsúlyozni, hogy van néhány olyan javaslat, amely javaslat vonatkozásában talán érdemes megfontolni azt, hogy abban a formában és úgy érvényesítse a parlament, ahogyan azt az adatvédelmi biztos úr kérte. Ezek közül néhányat emelnék ki, nem lezárva ebben a vonatkozásban a vitát, és nem valami hivatalos álláspontot közölve, hanem a közös gondolkodás igényével próbálom a felvetéseket értékelni. A konkrét ügyek egyébként úgyis a részletes vita tárgykörébe tartoznak.

Az egyik, amit Salamon László képviselő úr is említett, ez a bizonyos korábbi, úgynevezett nem digitális fényképeknek a sorsa. Valóban, a törvény-előkészítés megfelelő szakaszában az volt a kiindulási pont, hogy ezeket az idő meghaladta, és ezeknek a fényképeknek a további őrzése, felhasználása mintha - ki lehetne mondani - okafogyottá vált volna. Közben a szakmai előkészítésben a felhasználók részéről erősen megfogalmazódott az az igény, hogy ne tegye ezt a törvényalkotó, hiszen ezeknek a régi, egyébként nem korszerű technikával felvett fényképeknek a felhasználása a mai napig is nagyon hasznos tud lenni a bűnüldöző munkában. Ennek megfelelően az a döntés született, hogy ezeket a fényképeket érdemes digitalizálni, tehát érdemes oly módon átalakítani, hogy ezek a fényképek az elektronikus felhasználásra alkalmasak legyenek, és igenis, van rendeltetésük ezeknek a fényképeknek a mai korban is, hiszen azt, hogy tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt felvett fénykép nyilván nem lehetett digitális, ezt könnyű belátni, de annak a használati értéke ettől még nyilvánvalóan megőrizhető és biztosítható.

(15.20)

Tehát itt egy ilyen problémáról van szó. Nyilván meg kell keresni azt a köztes megoldást, amely ebben az ügyben a végső törvényalkotás szempontjából mérvadó lesz. Csak azt szeretném kérni, hogy ne öntsük ki a lavórral, a fürdővízzel együtt a gyereket, mert ha itt olyan adatok vannak, amelyek használata a bűnüldöző munkában, a nemzetközi bűnügyi együttműködés vagy bűnüldözési együttműködés keretében megfelelő módon alkalmas, akkor azt gondolom, hogy ezt érdemes ismételten végiggondolni.

A másik kérdés: én azzal egyetértek, hogy adott esetben ujj- és tenyérlenyomat felvétele, illetőleg DNS-profilra vonatkozó adatfelvétel vagy mintafelvétel előírása kapcsán nézzük még egyszer végig, milyen bűncselekményi, milyen Btk.-s tételek esetén van ennek szükségessége. Csak azért úgy gondolom, ott is érdemes végiggondolni, hogy például egy csődbűntett esetében lehet annak olyan tárgyi súlya, amely esetben indokolható egy ilyen bűncselekményi formánál is az, hogy akár ilyen mintavétel és ezeknek a mintáknak az őrzése az elkövetkező időszak bűnmegelőzési vagy bűnüldözési munkája szempontjából fontos információkat tartalmaz.

Talán még egyet, amit a legbizonytalanabbul fogalmazok meg, de mégis megemlítem, az a bizonyos megjegyzés, amely az Alkotmánybíróság részéről jött, mégpedig azzal összefüggésben, hogy bizonyos szakmákban megfelelő differenciáltsággal lehessen kimondani egy-egy szakma alkalmasságát vagy alkalmatlanságát, mondjuk, valakinek a bűnügyi előélete szempontjából.

Nagyon nehéz ezeket megfelelő differenciáltsággal kezelni, már csak azért is, mert például egy repülőtér olyan üzem, amely üzemben mindenki számára nyilvánvaló, hogy nem a beosztás súlyától függ az, hogy valaki kockázati tényezőt jelent vagy nem, hanem attól függ, hogy adott esetben az illetőnél, az illető konkrét tevékenységével összefüggésben fölmerül-e az a kockázat, hogy ő adott esetben kárt okoz, mondjuk ki, bűncselekmény elkövetésére készül, terrorcselekmény elkövetésére készül, és ez nem a beosztástól függ. Egy segédmunkás, egy takarító, egy időlegesen alkalmazott személy ugyanolyan veszélypont vagy kockázati pont lehet, mint adott esetben egy olyan fődiszpécser vagy egy olyan állandó alkalmazottja egy repülőtéri társaságnak, aki esetében ezt jobban feltételezik. Magyarul, azt szeretném csak jelezni, hogy nem a beosztás komolysága vagy a beosztás állandó vagy időleges jellege, hanem az dönti el, hogy valaki kockázati tényező-e, hogy adott esetben abban a technológiai folyamatban, ami egy repülőtéri kiszolgálás során megnyilvánul, ott ennek a személynek az alkalmazása elfogadható, elviselhető kockázatot jelent, vagy pedig ezt érdemes kikerülni. Mert utólag természetesen mindent nagyon könnyen meg lehet állapítani, de megelőzően, én azt hiszem, hogy érdemes ezeket az átértékeléseket még egyszer komolyan venni.

Az MSZP részéről mi elkészítettünk néhány módosító indítványt, ezek a módosító indítványok részben konkrét olyan javaslatok, amelyek a törvényjavaslat még pontosabb és még használhatóbb funkcióit erősítik. Másrészt, megmondom őszintén, vannak olyan módosító indítványok, amelyek inkább arra szolgálnak, hogy bizonyos pontjait megnyissuk a törvényjavaslatnak, annak érdekében, hogy a második körben, akár kapcsolódó módosító indítvánnyal lehessen ott azokat a módosításokat benyújtani, amelyeket az adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetés után érdemes kimunkálni, és érdemes a tisztelt Ház elé terjeszteni.

Mindezzel együtt, képviselőtársaim, én egyetértek azokkal a véleményekkel, amelyek itt elhangzottak, elsősorban abban a vonatkozásban, hogy rendkívül fontos, hogy ez a törvény megfelelő minőségben, az Alkotmánybíróság által kijelölt normáknak megfelelően kerüljön kialakításra, oly módon, hogy 2009. június 30-áig ennek az elfogadása és bevezetése biztosítható legyen, hogy Magyarországon ez a bűnügyi nyilvántartási rendszer folyamatosan, zavarmentesen tudja szolgálni a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek munkáját, mindnyájunk érdekében, hiszen ez olyan közösségi érdek, amelynek az elfogadása és támogatása, azt gondolom, pártoktól független vagy pártok fölött álló nemzeti ügy.

Köszönöm szépen a meghallgatást.