Felszólalás adatai

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten interpelláltam a legfőbb ügyész urat, és ebben az interpellációmban elmondtam azt a véleményemet, annak a véleményünknek adtam hangot, hogy biztos vagyok abban, hogy a Magyar Köztársaság ügyészségének a közösség elleni izgatással szembeni fellépés területén sokkal több lehetősége lenne, mint hogy a legfőbb ügyész időnként az Országgyűlésben egy interpellációra válaszolva elmagyarázza, hogy szerintük miért nem tudnak hivatalból eljárást indítani ezekben az esetekben.

A legfőbb ügyész úr az interpellációra adott válaszában kifejtette, hogy az ügyész akkor rendelheti el, csak akkor rendelheti el a nyomozást, ha hivatali hatáskörében jutott tudomására a bűncselekmény. A nyomozás megindításának egy garanciális feltétele a hivatali hatáskörben tudomásra jutás, idézem: "Gondoljuk végig, hová vezetne, ha nem ellenőrzött információk vagy esetleg téves vagy tendenciózus médiahírek alapján indítana, indíthatna nyomozást az ügyészség." Itt van köztünk egy vita, nekem személyesen meggyőződésem, hogy a hivatali feladatát látja el az ügyész akkor is, amikor munkaidőben újsághírekkel szembesül. A rendőrség esetében ez általában úgy tűnik, hogy így van, hiszen a rendőrség nem egy esetben újsághírek, médiahírek megalapozottságát megvizsgálva, ezek alapján indít hivatalból eljárást ilyen és más ügyekben is.

Legfőbb ügyész úr a válaszát így folytatta: "A képviselő úr által felsorolt ügyekben a nyomozás nem is az ügyészség, hanem a rendőrség hatáskörébe tartozik, aki egyébként teszi a dolgát. Amikor bűncselekmény gyanúja megállapítható volt, a rendőrségnél feljelentésre vagy hivatalból indultak büntetőeljárások. Ezekről a bűncselekményekről a nyomozás a rendőrség hatáskörébe tartozik, és a tényállás felderítése ezekben az ügyekben folyamatban van. Biztosíthatom a képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy az ügyészség a rendőrség által kinyomozott ügyekben, ha annak törvényes feltételei fennállnak, vádat fog emelni."

Ezekkel a mondatokkal szemben állnak azok a tények, amelyek azt mutatják, hogy meglehetősen tendenciózus a Magyar Köztársaság ügyészségének az a gyakorlata, hogy nem hajlandó vádat emelni ezekben az ügyekben. A statisztika szerint az elmúlt öt évben 60 rendőrségi nyomozás után utasította el a vádemelést az ügyészség közösség elleni izgatás eseteiben. Kizártnak tartom, nyilvánvalóan mind a 60 nem lehetett megalapozott, de azt kizártnak tartom, hogy ebből a 60-ból ne lett volna legalább 6 olyan, amiben vádat emelhetett volna a Magyar Köztársaság ügyészsége, ha valóban komolyan veszi azt a feladatát, amit az alkotmány egyébként előír, hogy minden egyes magyar állampolgár személyiségi jogainak védelme s jogainak védelme fontos, alapvető alkotmányos feladata az ügyészségnek.

Ellentmondanak ennek az ügyészségi megszólalásnak, véleménynek azok a tények, amelyeket az elmúlt egy hétben láttunk. Tatabányán egészen elképesztő feliratok jelentek meg egy óriásplakáton, egészen konkrétan halált és gázkamrát követelve a cigányokra. A megyei főügyészhelyettes szerint azért nem közösség elleni izgatás ez az eset, idézem, mert nem egy személy, hanem egy csoport ellen irányul. Hogyha nem halnának meg emberek havonta, kéthavonta Magyarországon, nagy valószínűséggel a bőrszínük, az etnikai hovatartozásuk miatt, akkor a hasunkat fognánk a röhögéstől, és azt gondolnánk, hogy egy angol abszurd komédiában vagyunk. Idézem még egyszer: a felirat túl általános, nem egy személy, hanem egy csoport ellen irányul - mondja a megyei főügyészhelyettes -, és ezért nem közösség elleni izgatás.

Tehát nem arról beszélnek, hogy nagyon nehéz megtalálni mondjuk, egy falfirkának az elkövetőjét. Meg is tudnám érteni, hogyha az lenne az érvelés, hogy megindítjuk az eljárást, persze, de nagyon kicsi az esélye annak, hogy egy firkának az elkövetőjét, hogyha nincsen szemtanú, el tudjuk kapni. Ezt minden józan ember megértené, de azt, hogy nem közösség elleni izgatás halált és gázkamrát követelni a magyar cigányokra, mert az nem konkrét személy, hanem egy csoport ellen irányul, ez egész egyszerűen abszurdum. Ezt felháborítónak tartjuk, és kérdéseink vannak ezzel kapcsolatban.

Nem tudjuk, hogy minek kell történnie, mi az, ami elég konkrét felszólításnak számít a magyar ügyészségi gyakorlatban. Megfelelően konkrét felszólítás lesz, ha a települést, az utcát és a házszámot is megjelölik majd az elkövetők, mielőtt valakire rá akarják gyújtani a házát, hogy aztán, amikor kirohan, akkor sörétes puskával agyonlőjék, adott esetben a gyerekeivel együtt? Volt ilyen eset néhány hónappal ezelőtt Magyarországon. Azt gondolom, azt gondoljuk, hogy az ügyészségnek sokkal erélyesebben kellene fellépnie ezekben az esetekben, és felháborítónak tartjuk, mondom még egyszer, azt a gyakorlatot, ami elhárítja az alkotmányos felelősség ellátását, és ezzel tovább fokozza azoknak az embereknek a kiszolgáltatottságát, akik egyébként is okkal élik félelemben a mindennapjaikat Magyarország kiszolgáltatott településrészein.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)