Felszólalás adatai

(13.10)

Egy konkrét példán elmondom, nem nevezve meg a neveket, a bíró nevét (Közbeszólások: Már mondtad.), de mondjuk, egy ismert közszereplő esetében van ez a 2005 óta folyamatban levő rágalmazási ügy. Ez egy magánvádas eljárás, amelynek az előfeltétele, hogy legyen úgynevezett egyes békítés, tehát legyen egy személyes meghallgatás, és 8 év után se jutott el oda a bíró, a sokadik tárgyalás után és sok kitűzés után, hogy ezt felismerje, hogy kell egy személyes egyeztetés vagy békítés. Gyakorlatilag ez az ügy 8 évig úgy folydogált, hogy a legelső eljárási lépés, amit egy elsőéves joghallgató már a büntetőeljárási vizsga után tud, hogy ilyet nem lehet tenni... - azt kell mondanom, azért nem hiszek a statisztikáknak vagy az itt levő tábláknak, hogy polgári ügyekben az eljárás átlagos időtartama 147 nap.

Most konkrétan, amit én mondtam, ez a bizonyos 2006-os ügy, ebben 9 hónapra tűzték ki a tárgyalást. Mi történik a Fővárosi Ítélőtáblán? Valaki magyarázza meg! Most mentesítettük az ítélőtáblát egy megyétől, ugye, egy megyével kevesebb lesz a Fővárosi Ítélőtáblán, miért kell egy ügynek közel egy évig várnia másodfokú elbírálásra? Én egyszerűen a társadalom tapasztalatát helyezem szembe ezekkel a statisztikákkal, hiszen ügybefejezés, mint tudjuk, a szünetelés is, adott esetben trükközések zajlanak a statisztikákkal, és még egyszer mondom, nem a Bírósági Hivatalt kárhoztatom, hanem nyilván a bíróságoknak van egy ilyen reflexe, hogy próbálják szépíteni a dolgot, kicsit elmosni a dolgok lényegét. Nyilván meg is kell dicsérni, aki jót tesz, például a Kúria honlapját nézem, zseniálisan jó, és nagyon jól használható esettárak vannak, jól áttekinthető. (Az elnök csenget.) Tehát vannak jó dolgok, de ami rossz, azt meg bírálni kell.