Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kilencvenes évek második felében a munkavállalók panaszai több bírósági fórumot foglalkoztattak. A panaszok szerint a munkaadók a munkabérek kifizetése során átálltak a korszerű pénzátutalás módszerére, és ezzel számlanyitásra késztették a munkavállalókat, akik így már közvetlenül nem kapták kézhez a fizetésüket. A modernizáció pénz- és időköltségeit a munkaadók részben vagy egészében a munkavállalókra hárították. A korabeli törvények betűi szerint ez az eljárás nem sértett jogszabályokat, ezért a munkavállalók panaszait a bírósági fórumokon elutasították.

(13.10)

A számlán történő bérkifizetések bővülése a bankok számlakezelési, pénzfelvételi díjainak a gyors növekedését váltotta ki. Néhány bank papíron lehetővé teszi az olcsó vagy díjmentes pénzfelvételt, saját fióknál, havi két alkalommal, de a hozzám beérkező panaszok arról számoltak be, hogy ilyen-olyan ürüggyel nem adnak ki pénzt, csak 20 ezer forintig vagy a Posch-automata elromlására hivatkozva automatáról egyáltalán nem, viszont a számláról történő pénzfelvételért már díjat szednek.

Nem ritka az a munkavállaló, akinek évente 5-6 ezer forinttal is megrövidíti munkabérét ily módon a munkaadója és a bankok.

Az elmúlt évben fogadta el a tisztelt Ház a munkabér védelméről szóló, a nemzetközi munkaügyi konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott 95. számú egyezmény kihirdetéséről rendelkező 2000. évi LIV. sorszámot viselő törvényt. Az említett törvény 3. és 5. cikkelye hangsúlyozza, hogy - idézem - "a munkabért közvetlenül az érintett munkavállalónak kell kifizetni". Kollektív szerződés vagy az érintett munkavállaló beleegyezése esetén a törvény természetesen megengedi a számlára történő vagy csekken történő bérkifizetést, de Magyarországon ilyen helyzet a gazdálkodói területen viszonylag ritka, az ilyen úton történő bérkifizetésekről eddig csak a munkaadók döntöttek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mi a véleménye a bérkifizetések jelenlegi gyakorlatáról? Általánosan megsértik-e a munkaadók a 2000. évi LIV. sorszámot viselő törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményt? Hogyan lehetne orvosolni a mai helyzetet? Törvény előírhatja-e az átlagos számlavezetési és pénzfelvételi költségeknek a munkaadókra történő terhelését? Hiszen ők ennek a változásnak a fő haszonélvezői, ők takarítják meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a pénzszállítási, borítékolási, pénzkifizetési költségeket.

Várom az államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)