Felszólalás adatai

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Mint annak idején írásban jelentkezett képviselő szeretném elmondani hozzátennivalómat az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslathoz, valójában persze kettőhöz, mert hiszen volt egy első változat, meg egy második, ráadásul mind a kettő november 2-ai dátummal került elénk, úgyhogy gyorsan sikerült korrigálni a javaslatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én két... három részre bontanám (Atyánszky György: Négy, öt...) a mondanivalómat. Először is a javaslat státusával szeretnék foglalkozni bevezetésképpen, hogy miféle javaslatról van szó. Utána a javasolt megoldást általában szeretném elemezni, hogy mit jelent ez a javaslat mint egy országgyűlési vizsgálóbizottság erre a feladatra, elvonatkoztatva ennek az Országgyűlésnek a két és fél év alatt kialakult viszonyairól. Harmadrészt a javaslatot abban a közegben szeretném elemezni, amit ez az Országgyűlés jelent, és a végén vissza szeretnék térni a javaslat státusával kapcsolatos általános összefüggésekhez.

Kezdeném a javaslat státusával, mert ezt igen fontos kérdésnek tartom. Mi kézbe vettünk egy országgyűlési határozati javaslatot, amelyet Torgyán József országgyűlési képviselő jegyez egyedül, senki más. És aztán a vita korai szakaszában, ha jól emlékszem, már nem emlékszem, hogy kicsoda, talán Salamon képviselő úr, arra hivatkozott, hogy ezt a vizsgálóbizottságot köteles az Országgyűlés megalakítani, és a Házszabály szerint mi igennel vagyunk kötelesek szavazni, pontosabban egy korábbi alkotmányügyi bizottsági állásfoglalás szerint minden képviselő köteles igennel szavazni a megalakítására. Talán akik végig itt voltak, hallották, hogy Salamon László mint az ügyrendi bizottság elnöke, ezt mondta.

Ebből arra kellett következtetnünk, hogy ehhez a javaslathoz megvan 78 aláírás. Nem mutatták ezt be, nem tudunk róla, a Ház elnöke...

ELNÖK: Képviselő Úr! Megvan az aláírás, bejelentették. (Közbeszólások.)

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Tudom, tudom, én értem ezt, csak itt az volt korábban a szokás, hogy a Ház elnöke ezt bejelenti az ülés kezdetén. Ez nem történt meg, de most már tudjuk, rendben van.

ELNÖK: Ezt a napirendre tűzéskor kell bejelenteni.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Mit jelent ez, tisztelt Országgyűlés? Ez azt jelenti, hogy ez a javaslat nem Torgyán József javaslata, ráadásul nem is csak a Független Kisgazdapárté, mert a Kisgazdapártnak csak 48 mandátuma van az Országgyűlésben (Atyánszky György: Mennyi van az SZDSZ-nek?), 48 plusz 1, mínusz 1, tehát 48; magyarul, e mögött a javaslat mögött ott áll a Fidesz. Azért vonom le ezt a következtetést, mert a Magyar Demokrata Fórum nincs is itt, és kifejezésre juttatta, hogy nem támogatja ezt a javaslatot.

Tehát e mögött a javaslat mögött, tisztelt Országgyűlés, hogy egy ilyen vizsgálóbizottság jöjjön létre, emögött ott áll a Fidesz-frakció, emögött ott áll a miniszterelnök. (Atyánszky György: Álljatok oda ti is!) Ugyanúgy nagyon ritkán jön be az Országgyűlésbe, de amikor Torgyán képviselő úr a kormány nevében ismertette a maga vagyoni helyzetét, akkor ott ült mellette a miniszterelnök, világosan kifejezésre juttatta, hogy mindamögött, amit Torgyán miniszter úr ebben az ügyben tesz, ott áll Orbán Viktor miniszterelnök. Ami a célja ennek a javaslatnak, amögött ott áll a Fidesz, ott áll Orbán Viktor miniszterelnök. Legyen ez mindnyájunk számára világos!

A másik kérdés, ami ezzel összefügg, a következő. Elmondta Répássy képviselő úr, elmondta Zsikla képviselő úr: aki azt akarja, hogy tiszta legyen a közélet, aki azt akarja, hogy szűnjön meg a titkolódzás, aki azt akarja, hogy világos legyen, hogy mi a helyzet a képviselők vagyonával, kinél van, kinél nincs illegális vagyongyarapodás, annak ezt a javaslatot meg kell szavaznia. Igaz, Répássy képviselő úr? Ezt mondta. (Dr. Répássy Róbert: Így van!)

Ezzel kapcsolatban a következőre szeretném önt emlékeztetni: 1997-ben, hosszú harc után az Országgyűlés elfogadta az első képviselői összeférhetetlenségi törvényt. Mert az első ciklusban, amikor a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt, amelynek egy része jelenleg ott ül a Fidesz-frakcióban, alkotta a többséget, akkor két összeférhetetlenségi törvényjavaslat volt. Az egyiket Hack Péter és Matyi László nyújtotta be az SZDSZ-től, a másikat Katona Béla az MSZP-től. Egyiket sem sikerült elfogadtatni, mert ezt megakadályozta az akkori kormánytöbbség. Azt kell tehát mondanunk, hogy a Kisgazdapárt, az MDF, a kereszténydemokraták nem akartak összeférhetetlenséget és ezért akadályozták meg?

A második ciklusban úgy született meg ez az összeférhetetlenségi törvény, hogy a Fidesz nem szavazta meg. Azt kell mondanunk, hogy a Fidesz nem akart tiszta közéletet, nem akart összeférhetetlenséget? (Dr. Répássy Róbert: Szigorúbbat akart!) Önök azzal indokolták, hogy szigorúbbat akarnak, igaz? És be is nyújtottak - Kósa Lajos és Trombitás Zoltán - szigorító módosító javaslatokat, amelyeknek, mondjuk, a többségét mi megszavaztuk, a szocialisták többsége nem, és így nem lett meg a kétharmad. Oké, rendben van.

(16.40)

Azt mondták tehát, hogy ez a megoldás önöknek nem tetszik, azért nem szavazták meg. Én nem is mondtam akkor azt, hogy a Fidesz nem akar összeférhetetlenséget. Én nem a Fideszre nehezteltem akkor, hanem főleg azokra a szocialista képviselőkre, akik - emlékeznek rá - Alkotmánybíróságig mentek az ellen a törvény ellen. No de akkor, Répássy úr, mondhatja-e ön azt, hogy ha mi ezt a formáját a kérdés megoldásának nem támogatjuk, akkor mi nem akarunk tiszta közéletet? Répássy úr, nem mondhatja! (Zakó László: De mondjuk!) Nem mondhatja, mert az első lépést, hogy egyáltalán legyen nyilvános vagyonnyilatkozat, ha csak töredékes is, mi tettük meg. Amíg mi azt a törvényt nem hoztuk meg, addig nem voltak az újságokban cikkek arról, hogy melyik képviselőnek van Š kodája meg melyik képviselőnek van Trabantja, mert a szerint a jogállási törvény szerint, amit a Fidesz is megszavazott meg Torgyán József is megszavazott még '90-ben mint az Országgyűlés képviselője, abban nem volt nyilvános vagyonnyilatkozat, abban csak lezárt vagyonnyilatkozat volt. A szabad demokraták és a szocialisták hozták be a nyilvános vagyonnyilatkozat intézményét, amivel ez a dolog egyáltalán megindult, úgy, hogy önök ezt nem szavazták meg; olyannyira nem, hogy ha nem szavaz át négy kisgazda képviselő, akkor az a törvény nem születik meg. Köszönet nekik.

Tisztelt Országgyűlés! Az az érvelés, amit itt Répássy Róberttől meg Zsikla Győzőtől hallottunk, hogy aki ezt nem szavazza meg, az nem akar tiszta vizet önteni a pohárba, ez ugyanúgy hamisítás, mint ahogy az az állítása Répássy képviselő úrnak és az összes, ebben a kérdésben megszólaló fideszesnek, hogy '97-ben mi titkosítottuk a vagyonnyilatkozatokat. Ez is hamisítás: mi vezettük be egyáltalán a nyilvános vagyonnyilatkozatot! Ha mi ezt nem tettük volna meg, ha nem küzdöttük volna ki azt az épphogy meglett kétharmadot, akkor mindmáig egyáltalán nem lenne nyilvános vagyonnyilatkozat.

Egy további kérdés, kedves Répássy képviselő úr! Volt nekünk Hankó Faragó Miklóssal egy módosító javaslatunk az önkormányzati összeférhetetlenségi törvénynél, hogy legyen az önkormányzati képviselőkre is - mi úgy hívtuk - érdekeltségi nyilatkozat; vagyonnyilatkozatot nem is mertünk javasolni. Egy hasonló javaslatot adott be Géczi József Alajos. Önök leszavazták ezt a módosító javaslatot. Önök úgy gondolták, hogy az önkormányzati képviselőknél semmi ilyesmi nem kell.

Önök beleegyeztek abba a szocialistákkal való tárgyalásnál, hogy az önkormányzatoknál legyen szabad a felügyelőbizottsági tagság. Mi azt javasoltuk, hogy ne legyen. Ezek szerint önök nem akarnak tiszta közéletet? Ja, ön azt fogja mondani, mert önök kompromisszumot kötöttek az MSZP-vel. Az érdekeltségi nyilatkozatnál nem kellett kompromisszum, csak meg kellett volna szavazni a módosító javaslatunkat. (Dr. Répássy Róbert: Az is kétharmados!) De önök nem szavazták meg! Bocsánat! Szavazni azt is lehet, legfeljebb az MSZP-sek miatt nem lesz kétharmad, de önök sem szavazták meg, Répássy úr! Akkor most mondjam azt, hogy önök azt akarják, az önkormányzati szférában ne legyen tiszta közélet? (Dr. Répássy Róbert: Együtt utáljuk az MSZP-t!) Maradjunk abban, Répássy képviselő úr és Zsikla képviselő úr is, hogy ezt az érvelést tegyük félre, és arról beszéljünk, amit benyújtottak, hogy az alkalmas és alkotmányos eszköze-e annak a célnak - ha valóban az a cél -, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba.

Arra kérem, hogy nem itt az Országgyűlésben, amikor nincs közvetítés, hanem majd holnap, amikor sajtóértekezletet tart, Répássy úr, ezt az érvelést hagyja abba, és beszéljen arról, ami a javaslat, idézze fel azt, hogy miért szavazták le ezeket a javaslatokat. Arra kérem, ne mondja többször azt, hogy mi titkosítottuk a vagyonnyilatkozatot az előző ciklusban, mert ez nem igaz, hanem ismerje el, hogy mi megtettük az első lépést anélkül, hogy önök ebben minket támogattak volna, és mondja azt, hogy mi ennél szigorúbbat szeretnénk. Még arra is kérem, azt is mondja meg, hogy mindaddig, amíg a szegény miniszter úrnak ez a szerencsétlen ügye el nem indult, addig önöknek ez miért nem jutott eszükbe. Addig miért nem nyújtottak be egy hárompárti javaslatot a jogállási törvény szigorítására? Mert addig nem nyújtottak be, pedig már két és fél vannak így koalícióban!

De ha már most szigorítani kell, Répássy úr, akkor miért nem azt a gyakorlatot követte a Fidesz, amit a megelőző tíz évben a magyar parlament követett - és a megelőző tíz évben ellenzéki pártként önök ezzel teljesen egyetértettek -, hogy a képviselői jogállásra vonatkozó törvényeket úgy kell benyújtani, hogy előtte hatpárti egyeztetést folytatunk? Amikor ezt megkérdezték öntől talán a televízióban - ha jól emlékszem, az Aktuálisban -, akkor azt mondta, hogy mi a parlament előtt egyeztetünk, és nem valami zárt szobában. Érdekes, amikor ellenzékben voltak, akkor ez nem jutott eszükbe, akkor elvárták, hogy egy ilyen törvényjavaslatot, mint a jogállási törvény, ezt hat párt közösen nyújtsa be; akkor ezt jó néven vették, akkor nem riadtak vissza attól, hogy legyen a benyújtás előtt egy hatpárti egyeztetés, mert tudták, hogy ez a korrekt.

Amikor egy évvel ezelőtt a költségvetési vitában felemeltük a képviselői költségtérítést, akkor nem mondták, hogy vitassuk ezt meg a plenáris ülésen; akkor a fideszesek odajöttek hozzánk a költségvetési bizottság ülésének szünetében, hogy gyerekek, ezt most lehet még megoldani, fel kell emelni, beszéljük már meg, aztán a plenáris ülésen ne legyen erről vita. Ezzel kezdte a dolgot a Fidesz. Bizony, Répássy képviselő úr, akkor nem volt ilyen aggodalmuk!

Úgyhogy én azt gondolom, Répássy úr, hogy beszéljünk a dolog érdeméről, hogy amit felvetettek, jó megoldás-e a problémára vagy nem jó megoldás. (Dr. Bánk Attila: Tessék módosító javaslatot benyújtani hozzá!)

Miről van itt szó? Önök - azért mondom, hogy önök, mert valójában ez nemcsak Torgyán József javaslata, hanem a fideszes és kisgazda képviselők javaslata, akik aláírták - egy vizsgálóbizottságot javasolnak; egy vizsgálóbizottságot, amely azzal foglalkozik, hogy valamennyi országgyűlési képviselő vagyoni állapotát megvizsgálja. Jól értem? Jól értem. Kit vizsgálunk? Az országgyűlési képviselőket. Mijüket vizsgáljuk? A vagyonukat. Kicsoda? Egy parlamenti vizsgálóbizottság.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Torgyán Képviselő Úr, aki jegyzi ezt a javaslatot! Ha azt a szót akarnám használni, amit ellenzéki képviselőként ön nyolc éven keresztül használt, akkor azt kell mondanom, hogy ez egy dilettáns javaslat, azt kell mondanom, hogy ez egy közjogi abszurdum. Miért? Azért, tisztelt Országgyűlés, mert az egyes országgyűlési képviselőket hozza alárendelt helyzetbe az országgyűlési többséggel szemben... (Jelzésre:) De, ez így van! És ez egy megengedhetetlen ötlet!

Nem véletlen, tisztelt Országgyűlés, hogy az országgyűlési képviselők átvilágítását - nem ezt, hanem az ügynöktörvény szerinti átvilágítását - nem egy országgyűlési bizottság végzi, hanem az Országgyűléstől független bírók végzik, mint ahogy mások átvilágítását is. Az Országgyűlésnek mint intézménynek és az országgyűlési képviselőségnek mint intézménynek a legalapvetőbb kritériuma az országgyűlési képviselők függetlensége, az, hogy az egyes országgyűlési képviselő nem kerülhet alárendelt, függő helyzetbe az országgyűlési többségtől, úgy is mondhatnám, a többi országgyűlési képviselőtől (Dr. Répássy Róbert: És amikor törvényt alkotnak rá?), az Országgyűlés egészétől. A mentelmi jog akkor kerül elő, amikor valakivel szemben már felmerült valamilyen kétség, gyanú. De itt valamennyi képviselőről szó van!

Nem véletlen, hogy a hatályos szabályozás azt mondja - emlékezzenek rá, különösen Torgyán képviselő úr, aki az egyetlen a jelenleg kormányoldalon lévő képviselők közül, aki '90-ben részt vett ennek a törvénynek, mármint a hatályos jogállási törvénynek a megalkotásában -, mit szavazott meg Torgyán József, akkor mint a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője? Egy olyan törvényt, amely azt mondta, hogy az országgyűlési képviselő vagyoni helyzete az ő magánszférájába tartozik mindaddig, amíg valamilyen kétely fel nem merül, és addig ahhoz a többi országgyűlési képviselőnek nincs köze. Amikor már valamilyen kétely felmerül, akkor lehet köze, méghozzá nagyon szigorú eljárási és egyéb szabályok mellett. Mert akkor ugyanis Torgyán képviselő úr még nem volt érintve ebben a dologban, akkor még tudta, hogy milyen szigorú szabályokat kell itt érvényesíteni.

Gondoljuk ugyanis végig, hogy ha van egy kellemetlenkedő képviselő, nem egy ellenzéki pártról beszélek, hanem - hogy csak érzékletes példát mondjak - egy Pallag Lászlóról beszélek, akinek van egy elképzelése, hogy itt tisztaságot és rendet kell teremteni, és kész a saját a frakciójával, kész a saját koalíciójával, kész az egész parlamenttel szembe menni adott esetben, vagy volt még erre egy-két példa ebben az elmúlt tíz évben: akkor majd mit csinál ez a bizottság? Majd egy kicsit jobban megnézi az ő vagyoni helyzetét. Elképzelhetetlennek tartják ezt ebben az országban? Én nem tartom elképzelhetetlennek - de nemcsak ebben, másban sem.

Tisztelt Országgyűlés! Nekem az a véleményem, hogy az a szabályozás, ahol az országgyűlési képviselőket, méghozzá az országgyűlési többséget hatalmazzák fel arra, hogy az egyes országgyűlési képviselők vagyonát vizsgálja, vizsgálgassa - ahogy ez, ha jól emlékszem, Torgyán képviselő úrtól elhangzott -, ez szerintem ellentétes az országgyűlési képviselői státusszal, azzal a pozícióval, hogy minden egyes országgyűlési képviselőnek olyan helyzetben kell lennie, hogy a többi országgyűlési képviselővel a következmények mérlegelése nélkül szembefordulhasson itt a parlamentben, érvelésben, szavazásban, mindenben.

(16.50)

Ez a megoldása ennek a problémának ezzel az országgyűlési bizottsággal megítélésem szerint közjogi abszurdum, és ilyet komoly jogász - aki ha korábban ügyvéd volt, és az elmúlt tíz évben rendszeresen alkotmányjogi, alkotmányossági kérdésekkel foglalkozott - az aláírásával, bizonyos vagyok benne, hogy nem jegyezhet.

Mi az, hogy parlamenti vizsgálóbizottság, tisztelt országgyűlés? A parlamenti vizsgálóbizottságot arra találták ki, hogy a képviselők a megbízóik, a választóik nevében azokat a - hogy mondjam...? - kétes ügyeket, feltételezhető disznóságokat vizsgálják ki, amelyeket mindenekelőtt a kormány, a mindenkori kormány, más intézmények, hivatalok, szervezetek meg felelős pozícióban ülő tisztségviselők elkövettek; és nem azt, hogy egy országgyűlési képviselőnek, akinek a jogkövető magatartásával kapcsolatban - akár az egész életében, akár abban a szakaszban, amióta képviselő - semmiféle megalapozott kétely nem merült föl, annak milyen vagyona van, hol van, miből s a többi. Tisztelt Országgyűlés! Az, hogy erre szervezzünk egy vizsgálóbizottságot, egy abszurdum.

Egy további probléma a javaslattal - amire már Tóth András megítélésem szerint helyesen utalt -, hogy önök úgy képzelik, és ezt itt a vitában el is mondták, hogy ezt majd az éppenhogy 50 százalék fölötti parlamenti többség - vagy a MIÉP-pel együtt az ötven-egynéhány százalékos jobboldali többség - a magyar parlamentben majd megszavazza. Komolyan gondolták ezt? (Dr. Répássy Róbert: Ez a demokrácia...) Igen, csak az a probléma - mint erre Tóth András teljesen helyesen rámutatott -, hogy a javaslat 3. és 4. §-a olyan jogosultságokat ad, amelyek az országgyűlési képviselő jogállását érintik, és a jogállási törvénnyel ellentétesek.

Nem tudom, emlékszik-e Répássy képviselő úr, hogy amikor arról volt szó, hogy a kétéves költségvetés ellentétes a Házszabállyal - amit önök nem tudnak módosítani, erre volt alkalmunk rámutatni -, akkor Répássy képviselő úr azt válaszolta talán valamelyik újságnak - azt hiszem, újságban olvastam -, hogy miután az államháztartási törvény, amit önök módosítanak, magasabb rendű, mint egy országgyűlési határozat, a Házszabály, tehát bármi áll a Házszabályban - én nem hiszem, hogy ez így lenne -, az önök által módosított államháztartási törvény erősebb, tehát nincs probléma. Na de ez egy országgyűlési határozat lesz! Feles! A jogállási törvény meg kétharmados! Hát akkor hogy képzelik ezt? (Dr. Répássy Róbert: Módosítót nyújtottunk be!) Bocsánat, az nincs elfogadva! (Dr. Répássy Róbert: De megoldja ezt a problémát!) De nincs elfogadva! Az majd egy kérdés, hogy meglesz-e a kétharmad.

Úgyhogy én azt gondolom... (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Nem tudom, mert nem az van jelenleg napirenden. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Tehát azt gondolom, tisztelt országgyűlés, hogy ez a javaslat még azt sem tudja, hogy egy ilyen javaslatot, amelyik az országgyűlési képviselők jogállását ilyen súlyosan érinti, nem lehet egy feles országgyűlési határozattal létrehozni.

Tisztelt Országgyűlés! Torgyán képviselő úr itt azt mondta többször is, hogy ő már 1996-ban javasolt egy hasonló vizsgálóbizottságot Horn Gyula miniszterelnök vagyongyarapodásának megvizsgálására. Nem azt kellett volna tennie! Akkor is volt Horn Gyulának mint országgyűlési képviselőnek vagyonnyilatkozata... - nem az, amit mi titkosítottunk, hanem az, amit Torgyán József titkosított még '90-ben, mint annak az Országgyűlésnek a képviselője, mindazokkal együtt, akik akkor képviselők voltak; azért őt mondom..., azt hiszem, hárman vannak a teremben, akik '90-ben képviselők voltak, rajta kívül az elnök úr és Szalay Gábor képviselő úr, akik megszavazták, mert akkor ez egy konszenzussal elfogadott törvény volt -, annak alapján kezdeményezhette volna Torgyán képviselő úr akkor mint ellenzéki képviselő azt az eljárást Horn Gyula vagyongyarapodásának vizsgálatára, amit most is lehet kezdeményezni. Volt rá törvény.

Ő ehelyett egy vizsgálóbizottságot kezdeményezett, mert akkor is úgy gondolta, hogy ezzel lehet a parlamentben megszólalni napirend előtt. Ez volt az egyetlen célja. Megvolt a szabályos rendje, most is megvan. Nem vizsgálóbizottság kell, és azt hiszem, hogy világosan elmagyaráztam, hogy miért nem vizsgálóbizottság kell. Én ebben nem Kovács Kálmánnal értek egyet, aki azt mondta, hogy ha Torgyánnal kezdjük, akkor elfogadja a vizsgálóbizottságot; én nem fogadom el, mert nálam nem a személy dönt, hanem az alkotmányos alapja ennek a szabálynak.

Menjünk túl azon a kérdésen, hogy általában elfogadható-e egy vizsgálóbizottság erre a célra, és nézzük meg, hogy ebben az Országgyűlésben elfogadható-e egy vizsgálóbizottság erre a célra!

Mi jellemzi ennek az Országgyűlésnek a gyakorlatát vizsgálóbizottság-ügyben? Az jellemzi, hogy olyan vizsgálóbizottságot, ami a kormány tevékenységét vizsgálná - ami a parlamenti vizsgálóbizottságok tulajdonképpeni funkciója -, ebben az Országgyűlésben még nem hoztunk létre. Az ellenzék szokott ilyet kezdeményezni; mint elhangzott a mai ülésen, kilenc alkalommal kezdeményezett a Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége vizsgálóbizottságot, és a kormánytöbbség - a Fidesz, a Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum - mind a kilenc alkalommal megakadályozta, hogy ezek a vizsgálóbizottságok megalakuljanak, lábbal tiporva az alkotmányt és a Házszabályt.

Két vizsgálóbizottság jött létre - tudom, hogy három, de kettő olyan jött létre -, aminek az volt a célja, hogy az ellenzéket vizsgálják. Mert önök az olajbizottságot is azzal a szándékkal támogatták, hogy abban a korábbi kormányt vizsgálják, a jelenlegi ellenzéki pártokat; és ezt az úgynevezett megfigyelési vizsgálóbizottságot is arra hozták létre, hogy a korábbi kormányt, a jelenlegi ellenzéket vizsgálják vele. Azok létrejöhettek. Az olajbizottságot abban a pillanatban leállítják, amikor kiderül, hogy esetleg a jelenlegi kormánypártok számára is sérelmes lehet; a megfigyelési bizottságnál pedig a jobboldali pártok, tehát a kormánypártok meg a MIÉP többségével megszavazták azt, hogy az ég barna és a kör négyszög.

Ez egy nagyon fontos mozzanat - mert mi az, hogy parlamenti vizsgálóbizottság? A parlamenti vizsgálóbizottság egy paritásos intézmény, azzal a céllal, hogy úgy tárja föl a tényeket, hogy abban kormánypárt és ellenzék közös nevezőre tud jutni. Mert ha nem így van, akkor a bizottságban nem lehet döntésre jutni, és akkor nem lesz álláspont.

Önök pontosan tudják, hogy ebben az Országgyűlésben - házszabályi és költségvetési kérdésektől eltekintve - minden politikai természetű kérdésben önök bizton számíthatnak a MIÉP támogatására; ez így volt minden vizsgálóbizottságban. Tehát önök pontosan tudják, hogy a vizsgálóbizottságnak az a lényege, hogy döntést csak kormányoldal és ellenzék egyetértése esetén hoz, ebben az Országgyűlésben nem valósul meg. Egy ilyen Országgyűlésben, ahol minden olyan kérdésben, ahol normális Országgyűlésben csak egyetértésben lehet döntést hozni, önök újra meg újra a MIÉP támogatásával döntést hoznak úgy, hogy az ellenzék két pártja ezt ellenzi, ilyen Országgyűlésben létrehozni egy vizsgálóbizottságot az egyes képviselők vagyoni állapotának vizsgálatára, egy totális abszurdum. Ez azt jelenti, hogy ebben a vizsgálóbizottságban a kormányoldal plusz a MIÉP többségével születnének döntések egyes képviselők vagyonának megítéléséről. Hát ezt - hogy mondjam... - komolyan javasolni, és azt hinni, hogy egy ilyen vizsgálóbizottság egy demokratikus intézmény lesz, tisztelt Országgyűlés, ez nyilvánvalóan egy abszurdum!

Azt gondolom tehát, hogy ha ilyen vizsgálóbizottság létrejönne, ez a demokrácia igazi megcsúfolása lenne, az egyes képviselők függővé tétele a kormánytöbbség mindenkori akaratától. Ez a vizsgálóbizottság nem szavazható meg. Maga a javaslat nyilvánvalóan módosító javaslatokkal sem javítható. A Szabad Demokraták Szövetsége semmiféle módosító javaslatot nem fog hozzá benyújtani, és nemmel fog rá szavazni. Nemmel fog rá szavazni, mert ellentétes kétharmados törvényekkel, a jogállási törvénnyel és az alkotmányos berendezkedésünk alapjaival, tehát nyilván nem szavazhatjuk meg.

Szeretnék visszatérni az alapkérdésre, amivel kezdtem: mi a politikai funkciója ennek a benyújtott országgyűlési határozati javaslatnak? Azt gondolom, hogy azoknak a képviselőtársaimnak igazuk van, akik azt mondják, most függetlenül az alkotmányos és jogi észrevételektől, hogy ha az érintett - most olyan értelemben érintett, hogy akinek a szerencsétlen és sajnálatos ügyéből, mert én annak tekintem, ez az egész dolog kipattant, az, hogy Torgyán miniszter úr, akinek a házépítkezése a sajtóban nyilvánosságra került, és ő első szerencsétlen reagálásában azt mondta egy tévényilatkozatban, hogy a betörők miatt nem valós adatokat tartalmaz a vagyonnyilatkozata, és ettől került ő ilyen bajba -, ha ő úgy terjeszt be egy ilyen javaslatot, hogy ezt nem azzal kezdi, hogy a saját akkori vagyonnyilatkozatának a nyilvánosságra hozatala az első dolga, akkor, tisztelt Országgyűlés, ez bizony egy rosszhiszeműen benyújtott javaslat.

(17.00)

Akkor nem következtethetünk belőle másra, mint hogy a javaslatnak a figyelemelterelés a célja. Egyszerűen azt a gyakorlatot folytatják, amit a kormánykoalíció megalakulása óta folytatnak, amit a Fidesz folytat, hogy ha van egy kellemetlen ügy, akkor eltereljük a figyelmet róla azzal, hogy ellentámadásba megyünk. Amikor elkezdődött a Simicska-ügy, akkor állt elő a miniszterelnök a megfigyelési üggyel; amikor bármi hasonló ügy történik, akkor áll elő egy ellentámadással más irányba - itt is ez történik! Van egy, a kormánykoalíció számára kínos ügy. Nem tudnak vele mit kezdeni. A kormánykoalíciót egyben kell tartani. Ugyanúgy, ahogy a Kisgazdapárt annak idején hallgatott a Simicska-ügyben, most viszonzásul a Fidesz hallgat ebben az ügyben, és itt a parlamentben odaáll, odaül szimbolikusan a miniszter úr mellé a miniszterelnök úr. Világos.

Elkezdenek beszélni arról, hogy minden képviselőnek most tessék előállni azzal, hogy mije van, mert itt elhangzott, éppen Zakó képviselő úrtól, hogy ott vannak azok a képviselők, akik csak egy Š kodát és egy 40 négyzetméteres lakást vallottak be, miközben felügyelőbizottságok sora van az életrajzukban - mindezt úgy általában, általában a képviselőkről... Zakó úr is részt vesz abban, hogy gyalázzuk a képviselőt mint olyat, mint intézményt! Ez volt a mostani kétperces felszólalása is.

Egyetlenegy dologról feledkeznek meg, tisztelt kisgazda és fideszes képviselők. Arról feledkeznek meg, önök azt hiszik, hogy a szocialistákat és a szabad demokraták támadják ezzel az egésszel. Önök azt hiszik, hogy ha azt mondják, hogy aki ezt nem szavazza meg, az maga is bűnös, annak magának is van rejtegetni valója, ezzel a szocialistákat és a szabad demokratákat járatják le. Tévednek - ezzel az egész magyar politikát járatják le.

S még egyet hadd tegyek hozzá. Azt szokták mondani, hogy a politikai elitünket járatja le ez az egész folyamat. Csak egy probléma van, hogy a magyar demokráciának csak ez az egy politikai elitje van itt az egész oldalon, csak az az egy politikusgárdája van. Nem magunkat járatjuk csak le, hanem az 1989-90-ben létrehozott egész demokratikus intézményrendszert járatjuk le ezzel a kampánnyal! Miért nem lehetett azt csinálni, hogy Torgyán József másnap megmondja: ez volt a nyilatkozatomban, ami ott van leragasztva, ennyi volt, nézzétek meg, ennyit kerestem hozzá, ebből van - és akkor az egészből nem lenne semmi! Akkor nem lenne ez a kampány, nem lenne ez a sajtóban az országgyűlési képviselők mint intézmény körül, az egész magyar demokrácia körül! Ezért felelőtlen ez az ellentámadás, amit nem ellenünk, nem szabad demokraták ellen, nem szocialisták ellen, hanem az egész magyar demokrácia ellen intéznek most önök!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)